Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

PÉNTEK, 1974. MÁRCIUS L Vigyázat, veszélyes! Az E5-ÖS nemzetközi út terelőútja lett Szegeden a Hétvezér utca — nem is bírta sokáig a szokatlan megterhelést, a hatal­mas teherkocsik, kamionok nyomását. A közelmúltban lezárták az úttest felét, s félméteres mélységig felszedve betonozzák újból. Mint képünkön is látható, a hely nem veszélytelen, mert igen keskeny a forgalom számára maradt sáv, másrészt nincs feltűnően elkerítve a kiásott mély ..árok", este pedig nem jelzi a veszélyre figyelmeztető piros fényű lámpa — ami­Somogyi Károlyné felvétele bői mintha folyton hiány lenne Szege­den, mert másutt se mindig használják, ahol utat-csatornát ásnak! Való igaz, hogy a Hétvezér utca elején tízkilométeres se­bességet engedélyező táblát helyeztek el, s ezt a legtöbb gépkocsivezető semmibe ve­szi (rettegnek is tőlük az útépítő munká­sok!), de úgy véljük, hogy túl nagy ár lenne egy-egy ügyetlen mozdulatért a he­lyenként félméteres árokba pottyanni. Tegyenek ki inkább néhány lámpát is! Jubilál a nagy­olvasztó Húsz évvel ezelőtt. 1954. február 28-án helyezték üzembe a Dunai Vasmű l-es számú nagyolvasztóját. 1957 óta már két kohó működik, megnagyobbított térfogattal és számos technológiai vál­toztatással. A húsz év alatt a dunaújvárosi nagykohók ötszörösére emelték évi ter­melésüket és összesen 10,5 millió tonna nyersvasat ad­tak. A korszerűsítések révén az önköltség szempontjából döntő kokszfelhasználás mennyisége csaknem felé­re csökkent. A jubiláló nagyolvásztőnál csütörtökön ünnepi csapó­lássál emlékeztek a gyár­egység húsz évére, majd a Dunai Vasmű kultúrtermé­ben ünnepséget rendeztek. Ezen részt vett Horgos Gyu­la kohó- és gépipari minisz­ter is. Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazga­tója köszöntötte a kohó 130 jubiláló dolgozóját, akik kö­zül harmincnyolcat Kiváló Dolgozó címmel tüntettek ki. Téli képek ürügyén A Képcsarnok Vállalat évek óta próbálkozik, hogy egyre szaporodó üzletei­ben emelje a megvételre kínált alkotások művészi színvonalát. Ennek a szán­déknak jegyében születeti több más próbálkozás után — a Tél a festészetben cí­mű meghívásos pályázat is, melynek egy töredékével a Képcsarnok szegedi bemu­tató termében találkozha­tunk ezekben a napokban. A meghívásos forma több okból kedvezőnek tűnhet: megnyerhetik részvételre a nevesebb és keresettebb al­kotókat, a témaválasztás­nál figyelembe vehetik a közönség, a vásárlók igé­nyeit, s az anyagiakat is kedvezőbben oszthatják meg. Huszonöt neves fes­tőművész téli ihletésű ké­peit hirdeti a meghívó, s ez a 25 alkotás sejtetni en­gedi a pályázat egészének szintjét. (Van néhány csendélet, és egy hátakt is, melyek csak nagy jóindu­lattal sorolhatók a tél tág témakörébe!) Kétségtelen, első pillan­tásra tetszetős alkotások ezek. Többségük könnyed, bravúros technikával ké­szült. Első pillanatra le­nyűgözik a nézőt, ha vi­szont jobban szemügyre vesszük a festményeket, nem kerülheti el figyel­münket a megannyi felszí­nes téli táj sablonos meg­oldása. olcsó hatáskeresése. A szokványok tárházából alig-alig emelkedik ki né­hány igazán kvalitásos, a szokványok fülé emelkedő mű. Az olyan festmény, melynek alkotója komo­lyan és felelősséggel vette kezébe ecsetjét. Csupán az lehet öröm számunkra, hogy ezen művek között az elsők közé kívánkozik Zotnbori László acélos kékkel, metsző-hideg felü­letekkel, érzékeny festői­séggel alkotott képe, Hézső Ferenc dekoratívságukban is tartalmas életképei és Fontos Sándor vonzóan já­tékos, zúzmarás faágai. Jő néhány festményen ott van már a „Megvásárolták" cédula. Üzleti szempontból tehát mindenképpen sike­res vállalkozás volt a Tél a festészetben pályázat. I* T. Színes, amerikai filmmusi­cal. Irta: Jay Allén és Hugh Wheelcr. Operatőr: Gcoffrey Unsworth. Zenéjét szerezte: Ralph Burns. Rendezte: Bob i'osse. Főszereplők: Liza Mi­ncllí, Michael York, Joel Grey, Helmut Griem. Marisa Berensen és Fritz Weppec. A történet színhelye Bér­űn, az esemenyek 1931-ben játszódnak. Főszereplők: egy kis kabarésztár és egy Lon­donból doktori disszertáció­jához anyagot gyűjteni Ber­linbe átrándult diák. Kettő­jük szerelme jelenti a törté­net fővonalát. Meglehetősen banális egy sztorii — gon­dolhatja az olvasó. A törté­net lehet, hogy az, de a film, a Kabaré semmiképpen nem. Ennek a szerelmi históriának kapcsán a fasizálódó Német­ország meglepően eredeti, s meglepően nagyszerű kórké­pét kapjuk. Az éjszakai mu­latók kabaréműsora — félel­metes konferansziéjával, le­strapált görleivel, undorító műsorával, előttünk válik egy világégés táncrendjének, egy félelmetes haláltáncnak első műsorszámává. Az a nagyszerű ebben a filmmusi­cal-ben — több Oscar-díj birtokába került a hazai mo­zivásznakra —, hogy olyan látszólag távoli pólusok kö­zött teremt egyértelmű kap­csolatot, mint politika és kabaré, szexualitás és zsidó­kérdés, történelem és szere­lem, könnyed muzsika és súlyos társadalmi mondani­való, félelmetes szatíra és önfeledt komédiázás. Mert mi köze lehet egy éjszakai mulató esztétikai mércével nem is mérhető műsorának az éledő nácizmus első rém­tetteihez? Még akkor is mi köze lehet, ha belátunk a kabaré kulisszái mögé?! De ennek a kabarénak háttere a fasizálódó Németország. A Kabaré című film megtölti azt az asszociációs láncot, melybe nemhogy megfér egymás mellett, de egymá­sért is van — ellentéteivel még hangsúlyozottabban! — minden pólus. Így válik még tragikusabbá, még félelmete­sebbé a filmben csak árnyé­kát előre vetítő fasizmus. Solly, a színésznői karrier­ről álmodó kabarésztár a tenyérnyi pódiumon és a testi szerelmen kívül nem sokat ismer a körülötte vib­ráló feszültségből, egyáltalán az életből. Valamit azonban mégis érez, talán ezért fiatalember — lehet vagy 16 szeret hangosakat kiáltani az —17 éves — a barnaingesek aluljáróban, ha fölül elrobog egy-egy vonat, s tán ezért könnyebbül meg. A történet során megtudja azt is, mi az igazi szerelem, a felelősség még akkor is, ha élni nem ké­egyenruhájában és karsza­lagjával feláll a pódiumra, s belekezd egy kánaánt idéző indulóba, mert hogy „miénk lesz a büszke jövő". S kis idő múlva egyre többen pes lehetőségeivel. Ezért éneklik, szinte már minden­nemcsak őt kárhoztathatjuk. A filmnek jó néhány nagy­szerű jelenete van. Elsősor­ban a Kabaré hátborzongató­an fojtó levegője, fülledt erotikája, mélytengeri vilá­ki, az egész kerthelyiség, az egész félrevezetett német nép, a csodaszép fiú eltor­zult arccal... Csak egyetlen öreg bőrsipkás férfi pislog gyanakvóan szemüvege mö ga, különös figurái kínálnak gött. Ö, ott a kerthelyiség sok lehetőséget rendezőnek, operatőrnek, színészeknek egyaránt. De most mégis egy másik, tán kevésbé látvá­nyos, de sokkal inkább hát­borzongató jelenetet szeret­nék említeni. Idilli környe- dent tud, amit egy zetben — hatalmas erdősé- nésznő egyáltalán gekkel karélyozott völgyben egy kacsalábon forgó kisven­déglő kerthelyiségében — sö­röznek a harmincas évek né­met polgárai. Egyszerre csak abbamarad a harmonikaszó, s egy gyönyörű szép szőke fáinak lombja alatt a meg­vadult éneklők között sejtet­te, amit a film alkotói és mi is tudunk... Solly alakítója Liza Minel­H csodálatos színésznő. Min­filmszí­tudhat. Nagyszerű humora van, ért a szatírához, kiválóan éne­kel. jól táncol, gumiarca szinte mindenre képes, s még azt is el tudja hitetni velünk, hogy szép. T. L. Több bútor és személyautó A képzés műhelyei rr KETTŐS PROFIL Látogatás a Tisza-parti gimnázium és a Vízügyi Szakközépiskolában Egyre többet hallunk, egy- déli országrész vízügyi szak­re gyakrabban beszélünk ember-utánpótlását. Az in­légiumi férőhelyet biztosíta­ni. Saját bőrükön érzik a város középiskolás diákott­honának hiányát. — Ezeknek ellenérc bát­ran állíthatom, hogy a jól képzett tanáraink a lehető­tato-nevelo munkánkat, a 16 Egekhez képest maximális tézmény igazgatójával, dr. Török Lászlóval először a szakközépiskolai osztályról beszélgettünk. — Tíz éve kezdtük el ok­vizeinkről: a folyókban hul lámzó, a csatornákban höm­pölygő, a szórófejekből per­metező, csapjainkból folyó vizekről. Különösen fontos­sá válik ez a nagyon szerte­ágazó problémakör, ha az tantermes Tisza-parti kö­utóbbi évek aszályos nyarai- zépiskolában. A három álta­nak, a mezőgazdaságban lános tagozatú gimnáziumi egyre terjedő öntözéses kul- osztály mellett egy szakkö­túrának, a mind több vizet zépiskolai osztályunk van. igénylő (és szennyező) ipari Az elmúlt egy évtized alatt Ság vári, "sem a Tömörkény üzemek szaporodásának tük- gyümölcsöző munkakapcso- gimnáziummal. Tanulóink­rében szemléljük. Mert ezek latot 'alakítottunk ki nem- nak feje eiovc ide jelentke­a tények megannyi megöl- csak az ATIVIZlG kollektí­dásra váró kérdéseken túl vájával, de az Országos Víz­szakembereket, szakemberek ügyi Hivatal illetékeseivel sokaságát is követelik, is. A tanulók jól felszerelt Olyan képzett vízügyi szak- műhelyekben, és kiválóan emberekre van szükség, akik képzett oktatóktól sajátít teljesítményre késztetik a gyerekeket — mondja az igazgató. — Nem tudunk, nem is akarunk versenyre kelni sem a Radnóti, sem a zik, a másik fele azonban azokból a gyerekekből tevő­dik össze, akik a város di­vatos iskoláiba nem jutottak be. Ennek ellenére a felső­oktatási intézményeinkbe orvosolják a bajt, társul fo- hatják el a vízügyi munka jelentkező felvételi gadják a vizet, gazdáikod nak a lehetőségekkel. A szakembereket pedig képezni, oktatni kell, felké­szíteni a gyarapodó felada­tok megoldására. Erre hiva­tottak többek között az or­szágban működő — jelenleg hét, jövő évtől már kilenc vízügyi szakközépiskolák. ismereteit. A vízügyi szer­vek tudván, hogy segítsé­güknek eredményei majd a gyakorlati életben kamatoz­nak igazán, hathatósan tá­mogatják iskolánkat. Ez év szeptember elsejéig adták át a 2 millió 250 ezer forinttal kialakított új műhelyeket. A Tisza-partján, a vízügyi te­gedi Tisza-parti gimnázium és vízügyi szakközépiskola. A behozatali lehetőségek: — elegendőnek látszik ai A szakközépiskolai osztály­bővülése nyomán megjavult nyilvántartott megrendelé- ban tanuló hallgatók jelen­a személygépkocsi-ellátás, s sek teljesítéséhez. I tik Csongrád megye és a rendelkezés született a búto­rok országos garanciális ja-. vitásának megoldására, így ; összegezték a legfontosabb eredményeket a kultúreikk­kereskedelem vezetőinek csütörtöki országos tanács­kozásán. A számítások szerint a forgalom még a tavalyinál is jobban, 11 százalékkal fejlődik. Az idén egyebek között hatmilliárd forint ér­tékű bútor kerül forgalom­ba, s lényegesen jobb ellá­tást ígérnek néhány; tavaly még hiánycikknek számító termékből, például ülőbúto­rokból. gyermekbútorokból, íróasztalokból, könyvespol­cokból. A forgalomba kerülő mintegy 83 000 személygép­kocsi — a Trabant, és a Wartburg típus kivételével Az idén tízesztendős a sze- lep mellett 8 ezer négyzet­Az Alföld fásítója volt Kerkápoly Géza nyugal- Ferenc által megkezdett Sze­mazott erdőmérnök életének ged környéki fásítást nagy 78. évében hirtelen elhunyt, szeretettel és lelkesedéssel A diploma "megszerzése vitte tovább. A sokszor meg­után Szegedre került az Al- nyilvánuló bürokratikus, a föld-fásításhoz. Ettől az idő- fásítást gátló intézkedésekkel tői szinte haláláig minden szemben rendíthetetlenül tevékenysége az Alföld ho- küzdött. Sok száz hektár er­mokjának a megkötésére és dő létét köszönhetjük mun­a pusztaságok fásítására kájának. Korát megelőző irányult. Kezdetben mint előrelátással küzdött a fásí­napidíjas mérnök Kiss Fe- táson keresztül Szeged kör­renc „a szegedi erdők atyja" mellett dolgozott. A szilárd jellemű tudós ember nagy hatássral volt rá. 1939-ben nevezték ki a Szeged városi erdők gondnokává. A Kiss nyezetének védelméért. A délalföldi erdőkben megpihenni vágyók az ő jö­vőbelátó munkájának a gyü­mölcsét is élvezik. B. X. méteres gyakorlóterületet kaptunk, ahol a tanulók a gyakorlati tudnivalókat sa­játíthatják el. Dr. Török László azt is elmondotta, hogy a kvalifi­kált szakmunkásképzésnek ma két útja van. Az egyik a szakközépiskola, ahol az érettségivel együtt a szak­mák alapjait is megszerzik a fiatalok, s hat-nyolc, vagy arany­szám meglepően jó, ötéves átlagban 45 százalékos. Ez különösen akkor nagyon ér­tékes és figyelemreméltó számadat, ha nem téveszt­jük szem elől. hogy sok a faluról, a kisközségből hoz­zánk került tanuló. A Tisza-parti gimnázium és szakközépiskolában négy tantárgyból — testnevelés, ének, rajz és gyakorlati fog­lalkozás tárgyakból — nincs osztályozás. Itt már nem a jegyekért sportolnak a gye­rekek. hanem a mozgás örö­méért, nem a jegyekért szol­mizálnak, hanem a közös éneklés jelent örömet szá­mukra. Az első eredmények biztatóak. A képzeletüket Igyekeznek fölgyújtani, a tizenkét hónap gyakorlati gyerekek igényét szeretnek munka után szakvizsgát te- megmozdítani. Ezen a pon­hetnek. A másik út a szak- í?n találkozik az iskolaveze­munkásképző iskolából in- í*f és az ifJusagi mozgalom, dul, s annak elvégzése után Kozosen sok mindenre ké­két év alatt szerezhetik meg Pesfk/ ota működik if­az érettségit a fiatalok -1usáf;i klub az iskolában, Mindkét útnak megvannak az erényei és hiányosságai, ki az egyikre, ki a másikra esküszik. Természetesen gondok is akadnak. A 16 saját erőből alakították ki. Most egy szabadpolcos könyvtár kialakításának le­hetőségén törik a fejüket. A város egyik legszebb tantermesre tervezett iskola kilátása nyílik a Tisza-parti kinőtte önmagát, korlátozott gimnázium és szakközépis­lehetőségel miatt nehezen koIa ablakaiból. A Tisza tud terjeszkedni, fejlődni, ezüstszalagjára látni. az Nincs tagozatos kéozésük, szigetig, ötszáz középiskolás szükség volna új műhelyek- összefolyástól a Boszorkány­re, laboratóriumokra. A rak- ebben a nem divatos, de tarozás is egyre több gondot taaul itt, a Tisza-partján, jelent. Az sem megnyugtató, tartalmas munkál végző, tíz­hogy sok tehetséges vidéki éves középiskolában, gyereknek nem tudnak koL Tandi Lajos I I

Next

/
Thumbnails
Contents