Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-29 / 74. szám

PÉNTEK, 1974. MÁRCIUS 29. Társadalmi összefogás a szociális otthonokért Megbeszélés a Csongrád megyei Tanácsnál Tegnap, csütörtökön dél­előtt a megyei tanács vb­termébe megbeszélésre hívta össze a Csongrád megyei ta­nács egészségügyi osztálya több társadalmi szervezet képviselőit. Dr. Rózsa József főorvos, a Csongrád megyei tanács egészségügyi osztá­lyának vezetője ismertette azt a korábbi végrehajtó bi­zottsági határozatot, amely társadalmi összefogást kez­deményez Szegeden és Csongrád megyében a szoci­ális otthonok felújítására. Lapunkban korábban megír­tuk, hogy Csongrád megyé­ben mintegy 4400 csökkent munkaképességű felnőtt él. Róluk — a súlyos fogyatéko­sokkal, vakokkal, siketekkel együtt — jól gondoskodnak megyeszerte. Akik közülük munkára képesek az intéze­ten belül, azoknak megoldó­dott foglalkoztatásuk is. Csongrád megye 11 szo­ciális otthonában 1628 férő­hely van. Ezt a számot azon-' ban csak annak árán sike­rült elérni, hogy a jó álla­potban levő épületekben is nagy a zsúfoltság, s az el­helyezési körülmények ko­rántsem megfelelőek. Mint­egy 600 férőhelynek megfe­lelő alapterülettel kellene növelni a jelenlegit, figye­lembe véve a felvételüket kérő újabb, várakozók szá­mát is. Szegeden és Csong­rád megyében a ma műkö­dő szociális otthonok épüle­teinek állaga általában javí­tásra szorul, több helyen na­gyobb korszerűsítés is szük­séges. A Csongrád megyei tanács Végrehajtó bizottsága éppen ezért állította előtérbe a szo­ciális otthonok kérdését, ésv kezdeményezett támogatásuk érdekében társadalmi össze­fogást. Ezt hangsúlyozta a szociális otthonok állapotá­ról szóló tájékoztatásában tegnap Dohány Lászlóné szo­ciálpolitikai csoportvezető. A rendelkezésre álló, felújítás­ra, korszerűsítésre fordítható összeg mellett szellemi és fi­zikai társadalmi munka is szükséges a szociális ottho­nok rendbehozatalára. Szá­mítanak a tervezőkre, ami­kor egy-egy épületrész át­építési terveit, kell elkészíte­ni. A társadalmi munka megszervezésében nagy erőt képvisel a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága széles körű hálózatával, ugyanígy a KISZ Csongrád megyei bizottsága, továbbá a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. \ A szentesi szociális otthon­ban szennyvízelvezető csa­tornát kell építeni, amelyet természetesen szakipari vál­lalat végez majd, a föld­munkákat azonban elvégez­hetik például KISZ-fiatalok. A mórahalmi szociális ott­honban a konyhát kell át­állítani propán-bután gáz fel­használására. Öpusztaszeren a foglalkoztatottak számára pavilont kell építeni, s rendbe tenni a parkot. Az óföldeáki szociális otthonban raktárak, melléképületek szükségesek. A csongádi szo­ciális otthon helyiségeit par­kettázni kell, a makói ott­honban csatornázni, vízveze­téket szerelni, ajtókat, abla­kokat rendbehozni. Szegeden az alsóvárosi és a petőfitelepi szociális ottho­nokban is nagy szükség lesz majd a társadalmi munkára Petőfitelepen a manzárdszo­bák várnak felújításra, az al­sóvárosi otthonban járdát kell építeni, vízvezetéket sze­relni, felújítani a varrodát, a raktárt stb. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára felszó­lalásában messzemenő támo­gatást ígért a szociális ottho­nok érdekében. Csatlakozott felszólalásához a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak képviselője, Harkai Já­nos, a Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsa képvise­letében pedig Balázs Ferenc, aki hangsúlyozta még a szo­ciális gondozói pályán az utánpótlás biztosításának, a még jobb szakorvosi ellátás­nak a szükségességét. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának ko­rábban hozott határozata a szociális otthonok felújításá­hoz szükséges társadalmi összefogás kérésére — már­is visszhangra talált. Üze­mek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, KISZ­fiatalok máris vállalkoztak munkára, csak biztosítsák hozzá a feltételeket. Jellem­ző, hogy például a derekegy­házi szociális otthonban vég­zendő munkákhoz felaján­lotta segítségét a helybeii Aranykalász Tsz mellett két kisiparos, Domonkos Mihály és Szalai Dezső is. Ezen a tanácskozáson hangzott el a társadalmi összefogás jel­lemzőjeként az „Egy üzem — egy szociális otthonért" jelszó, amelynek megvan a realitása. A tanácskozás az­zal ért véget, hogy most már az érdemi munkán a hang­súly, a program kidolgozá­sán, amely a Csongrád me­gyei szociális otthonok fel­újítását eredményezi majd — sürgősségi sorrendben. L. F. Illatos út a semmibe tott Ulatos út a semmibe sem az igazi. Pedig az alapötlet, Színes magyar film. írta és rendezte Magyar József. Operatör: Bánok Tibor. Fő­szereplök: Kállai Ferenc, Bárdy György, Sinkovlts Im­re, Pongrácz Imre. Esztergá­lyos Cecília, Bánhldy László. Egymás után jelennek meg a magyar mozivásznakon az új vígjátékok. Csak úgy sor­jáznak a nagyszerűbbnél nagyszerűbb ötletek, egy­mást érik a nagyobbnál na­gyobb lehetőségek, de az iga­zi, nagy és jelentős magyar filmvígjáték máig várat ma­gára. Mert a most bemuta­IUat igazi. az irodalmi sztori tág teret nyújt a filmnek is. De amit kiötlött az író-Magyar Jó­zsef, abból kevésbé sikeres filmet készített a rendező­Magyar József. Az első filmkockákon fel-, adatik a talány: ki a zsák­ba kötött hulla, hogyan halt meg és hogyan került mellé fehér macska teteme? A film tehát a krimi ízű beve­zető előélete, melyben jóval több a groteszk elem, a bo­hózati ötlet, az abszurd já­ték és az akasztófahumor, mint a krimikre jellemző iz­galom, fordulatosság és rej­tély. A történet főszereplői — egy vidéki, építkezésekkel foglalkozó kisipari szövetke­zet három harácsoló vezető­je — különös helyzetbe ke­rülnek. Egy véletlen folytán a központból jött ellenőr ke­zébe adjak azokat a papíro­kat, melyek az ellenük fel­hozható bizonyítékokat, ma nipulációik, harácsolásaik dokumentumait tartalmazzák. S ekkor a három beijedt ve­zér halálos játékba kezd: egyiküknek meg kell halnia, hogy a másik kettőre nyu­godt és békés öregkor kö­szönthessen. De ki legyen hármuk közül az az egy? A különös játék során a variá­ciók tömegét sorakoztatja fel a rendező, mindegyikük el­érkezik a halál küszöbére, n)íg végül az utolsó kísérlet, egyetlen pohárban az Illatos út a semmibe nevezetű mé­reg. Akire az a pohár jut... Magyar József filmje a ha­rácsolók, a milliókat sik­kasztók ellen szól a maga vígjátéki eszközeivel. Nagy hiányossága a filmnek, hogy szinte üvegházban játszatja, mozgatja figuráit, kiszakítva a társadalmi környezetből. Így filmjének szándéka csor­bul, s a komikusan előadott komoly drámából épp ez utóbbi hitelesítő motívumai hiányoztak. Három nagysze­rű színész kapta a kulcsfel­adatokat. Közülük Kállai Fe­renc hozott legtöbb új színt. Sinkovits Imre és Bárdy György alakításában jó né­hány sablonmegoldást fedez­hettünk fel. Pongrácz Imre vígjátéki alkatának, fanyar humorának újabb színeit bontotta ki. X. L, Szövetkezeti együtt­működés Csütörtökön Szombathe­lyen befejeződött a magyar és az osztrák szövetkezeti vezetők kétnapos tanácsko­zása. A magyar küldöttséget dr. Molnár Frigyes, a SZÖ­VOSZ elnöke, az osztrák küldöttséget pedig Fred Ha­berl, az Osztrák Fogyasztási Szövetkezeti Szövetség és Szövetkezeti Takarékpénztár elnöke vezette. Megtárgyalták a két or­szág szövetkezeti mozgalmát kölcsönösen érintő kérdése­ket, kifejezésre juttatták a még szorosabb kapcsolatok ápolásának. a gazdasági együttműködés fejlesztésé­nek fontosságát, a tapaszta­latcserék hasznosságát. A hivatalos tárgyalásokat Ausztriában folytatják. Akik a meleget adják Csöngetnek. Az éles hang. áthatol az ajtó mögül ki­szűrődő ' morajon. Néhány másodperc múlva egy < férfi fogad köpenyben, strandpa­pucsban, és betessékel. Bent aztán kiderül, miért ilyen lenge az öltözéke. Körülbelül 30 fok meleg van itt, a városgazdálkodási vállalat tarjáni 4-es számú távfűtőművében. A gázkazá­nok több mint ötszáz lakás­ban biztosítanak kellemes meleget és adnak meleg vi­zet fürdéshez, mosogatáshoz. Mellettük olyan emberek állnak, akik ha jól dolgoz­nak, észre sem vesszük őket. Minden A CSÁSZÁR nagyon HÁZASPÁR tiszta. A kazánok előtt végig gumiszőnyeg. Iga­zán kellemes a környezet, csak hát a meleg és a zaj zavaró. Itt mindig ketten • vannak szolgálatban. Most éppen a Császár házaspár. Tizenkét órai munka után egy teljes napot pihennek. Mi itt a munkájuk tulajdonképpen? A férj válaszol: — Ellenőrizni kell a ka­zánokat. Nem mindig egy­formán fűtünk. Ha kint hű­vös van, melegebb vizet adunk. A hőközponton kívül van egy hőmérő. Kétórán­ként megnézzük, hány fok van. Aztán van itt az iro­dánkban egy táblázat. Az megmutatja, milyen meleg­re kell állítani a kazánt. — Hogyan ellenőrzik a munkájukat a feletteseik? — Minden adatot beírunk a naplóba. A kinti meleget, a kazán hőfokát, a melegvíz­és gázfogyasztást. így tud­nak bennünket ellenőrizni. Fig/elni kell nagyon a tar­tályokban a vízoszlop magas­ságára is. Ha nagyon leesik, akkor a fenti emeleteken nincs fűtés, nem kapnak me­leg vizet. — Régóta dolgoznak itt? — Most már minden elég jól megy. Két éve csinál­juk. A feleségem a segé­dem. — Reggeltől estig, vagy máskor egész éjjel itt kell lenniük. Vannak-e gyerme­keik? — Két nagy lányunk van — mondja Császár Lajosné. Az egyik közgazdásznak ké­szül, a kisebbik pedig nyol­cadikos. Ha nem vagyunk otthon, ők főznek* maguk­nak. En pedig itt készítek a férjemnek ennivalót. Van itt egy főzőlap, kávét, teát főzök, tojást sütök rajta. Jó így dolgozni. — Nagyon meleg van itt. Nem kellemetlen? — Naponta többször is megfürödhetünk. Van egy fürdőszobánk, természetesen hideg-meleg vízzel. Ezenkí­vül van egy hűtőszekrény az irodában. Ide tesszük az en­ni- és innivalónkat. — Mit tesznek akkor, ha valami üzemzavar van? — Telefonálunk a szerelők művezetőjének, ha éppen nincs itt — mondja Császár Lajos, ö kiküldi az embereit és kijavítják a hibát. Tavaly­előtt télen, egyszer befa­gyott a kinti tartály vezetéke és szétrepedt. Kijöttek a sze­relők és a DÉLÉP dolgozói­nak a segítségével egy nap alatt megcsinálták. Közben még a fűtéssel sem kellett leállni. Vannak nehézsé­geik. Különö­sen kezdetben volt sok a gond. A vállalat 1972 ele­jétől foglalkozik afe ilyen fű­téssel. Erről a tévhőszolgál­tató osztály vezetőjével be­szélgetek. — Kettős feladatot tűz­tünk magunk elé, mikor át­vettük ezt az új szolgálta­tást. Megfelelően kellett foly­tatni az elkezdett fűtési idényt és dolgozókat kiké­pezni erre a munkára. El­mondok néhány jellemző adatot. Kezdetben 1666 la­káshoz huszonöt fűtőnk és egy szerelőnk volt. Ma már mégegyszer annyi lakást lát el a hét fűtőmű, összesen 82 fűtővel és szerelővel. Min­den évben tanfolyamra küld­jük a kiszemelt dolgozókat. Persze házon belül is folyik a szakemberképzés. Most, hogy valamennyire megis­mertük a lakók fűtési szoká­sait, és meg az embereink is egyre többet tudnakx min­dig kevesebb a probléma. A fűtőknek és a szerelők­nek egész évben van mun­kájuk, mert miután nem kell melegíteni, azonnal nekilá­tunk az év közi karbantar­tásnak. Ezt nagyon fontosnak tartjuk. Az idén átvesszük a DÉGÁZ-tól az Odessza la­kótelep fűtését is. EGYEDÜL KEZDTE A szere­lők mű­vezetője, Kiss András gépésztechnikus, munkavédelmi felelőse a szakszervezeti műhelybizott­ságnak. Ö az, aki a tavaly­előtti kezdésnél egyedül sze­relte a kazánokat. Erről most nevetve beszél. — Azon kívül, hogy egye­dül voltam, még szerszámom is alig volt. Egy kis ládá­ban minden elfért. Nagyon sokat dolgoztam — sokszor egyik helyről a másikra fu­tottam. Legtöbbször a szi­vattyúk, a kompresszorok és az automaták romlottak el. Ez persze még mindig így van, de a helyzet sokat ja­vult. Ellátnak minket anya­gokkal és szerszámokkal. Van minden ilyen hőközpontban egy-egy kis műhelyünk is. Örülök annak, hogy a sze­relőink megtanulták a mun­kát. Különösen a nyári kar­bantartás idején lehet sokat tanulni. Már tudnak és még tanul­nak. Ez így helyes. Érvé­nyes ez a szerelőkre és a fű­tőkre egyaránt. És ha hi­degben meleg a radiátor, di­cséri őket a lakók hallgatá­sa. Szirák József Megbeszélés a gyermek­és diákétkeztetésről Március 26—28. között Budapesten tartották érte­kezletüket a KGST belke­reskedelmi miniszteri ta­nácskozó testület vendéglátó munkacsoportjának szakér­tői. Az ülésen — miután min­den szocialista országban fontos kérdésnek tekintik — a gyermek- és diákétkez­tetés fejlesztésének kérdései­ről, módszereiről tárgyaltak. A témával korábban, bolgár közreműködéssel, a magyar szakemberek foglalkoztak, s a gyermek- és diákétkezte­tés, ellátás javítására 5 faj­ta módszert dolgoztak ki, A megoldások igazodnak az egyes tagországok eddigi eredményeihez, sajátos kö­rülményeihez. Az ellátás módszerei messzemenően fi­gyelembe veszik az életkor­nak megfelelő táplálkozás kalória- és vitaminszükség­letét, a háztartásokban be­következett változásokat, s azt, hogy a korszerű táplál­kozásra már az iskolákban nevelik — nevelni kell — a gyermekeket. A szakértők tanácskozá­sán elfogadták a magyar ja­vaslatokat, amelyeket a mi­niszteri tanácskozó testület elé terjesztenek. Tanácskozás a környezetvédelemről Környezetvédelmi tudo­mányos ülést rendezett teg­nap, csütörtökön a Vörös­kereszt Csongrád megyei szervezete, és a Csongrád megyei egészségnevelési cso­port. Dr. Vetró János, a KÖJÁL igazgatója * köszöntötte a megye- városaiból, közsé­geiből ideérkezett közegész­ségügyi szakembereket, a közigazgatás egészségügyi dolgozóit, az élelmiszeripari főiskola és a növényvédő ál­lomás képviselőit, valamint a mezőgazdasági szakembe­reket. Dr. Berencsi György, a SZOTE közegészségtani in­tézetének professzora a me­zőgazdasági vegyszeres nö­vényvédelem közegészség­ügyi kérdéseiről tartott elő­adást. Dr. Keszthelyi Béla, a gyógyszertári központ fő­gyógyszerésze a peszticid­kérdés modern egészségügyi szemléletéről tájékoztatta a szakembereket. „A növény­védelem és a környezet" címmel Surányi Róbert, me­gyei növényvédelmi főfel­ügyelő tartott előadást. A hozzászólásokat kerek­asztal-beszélgetés követte. A vegyszeres növényvédelem környezetszennyezési ártal­mainak megelőzéséről foly­tatott vitát Berencsi György professzor vezette.

Next

/
Thumbnails
Contents