Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. MÁRCIUS 28, Egy nagyvállalat tapasztalatai Az elmúlt esztendő első napján egy kézbe került a hazai kenderipari tevékeny­ség: a rostkikészítő vállalat beolvadt a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatba. Ezzel létrehozták a magyar ken­deripar teljes vertikumát, s kialakítottak egy olyan gaz-, egyszerre jelentett uj uta­dasági közeget amelyben kat. és megtartotta a regeb­megszűntek a korábbi válla- ben bevált módszereket is. lati különállásból adódó E§y év tapasztalatai alapjan kedvezőtlen tapasztalatok, megállapítható, hogy a gya feltételek optimális kialakí­tásával váltak egységessé. Önállóság, érdekeltség Az új szervezeti formák­ban az érdekeltségi rendszer Könyv­verseny Acs S. Sándor felvétele A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszer­vezete, s a Nyomdaipari Egyesülés 1973-ra is meghirdette a „Kiváló nyomdaipari termék" címért a minőségi versenyt. Az értékelő bizottság meghozta döntését, és tegnap, Buda­pesten már kiállítás nyiit azokból a termékekből, amelyek elnyerték a kitüntető címet. Már hagyomány, hogy a Sze­gedi Nyomda megállja helyét az ilyen országos versengé- j sekben a könyvek szépségversenyén. A kiállítás megnyitása ... , , ,, , , alkalmából a „Kiváló nyomdaipari termék" oklevéllel ju- N6QV IlCtVSlí Í131 talmazták 11, tavaly készített könyvüket. További 9 köny- ' vet pedig a jó minőségért kijáró oklevéllel jutalmaztak érdekellentétek. Az új szer­vezeti formában, a kender­ipari tevékenység komplex összevonásával érvényre jut­hatott a hatékonyabb mun­ka, mivel a kenderrel kap­csolatos munka a mezőgaz­daságtól a feldolgozott kész- dolgozót sem fenyegetett eg. termékekig egy vállalat, ke- zisztenciális gond. Aligha belében összpontosul. A ta_ nem ennek az eljárási me­valyi adatokra támaszkodva tódusnak sokat köszönhet­már értékelni lehet a kez- nek a vállalatnál, deti lépések tapasztalatait. Jubiláló énekkar A Juhász Gyula Tanár- ményes munka nagyszerű bi- hangversenyen mutatják be képző Főiskola Női Kara a zonyítékai voltak. Vaszy Viktor Shakespeare zenebarátok kórusa mellett A főiskola jubiláló női ka- VIII. szonettjére írt művét a másik olyan szegedi ének- rát tavaly augusztus óta dr. is, amely rendkívüli zenei kar, amely éveken keresztül Mihálka György karnagy, fő- felkészültséget igényel a kó­a filharmóniai koncertek iskolai docens vezeti. rus tagjaitól, rendszeres szereplője lehe- — Ugyanazt az utat sze- — Melyek a következő jel­tett. A kitűnő kórusnak retnénk követni, amit az elő- adatok? nemcsak a város zenei éle- dök jártak. Olyan énektaná- — Április 5—6—7-én ren­tében van rangos helye, mű- rokat kívánunk nevelni, akik dezik Egerben az egyetemi vészetüknek híre van az or- sikerrel tudják majd átadni és főiskolai énekkari kultu­szágban és a határokon túl tanítványaiknak az intézet- rális seregszemlét, amelyen is. Most ünnepelnek: száz ben szerzett tudás- és él- mi is részt veszünk. Május­esztendeje, a magyarországi ményanyagot. Magam a kő- ban vendégül látjuk a nyit­tanárképzés kezdetekor az rus vezetőjeként hivatásom- rai főiskola művészegyütte­énekkar is megalakult az el- nak tekintem minél több sét, majd viszonozzuk láto­ső, budai polgári iskola ta- mai, modern kórusmű bemu- gatásukat. Júniusban a Mű­nárképző intézetben. A sze- tatását. A hagyományok velődésügyi Minisztérium fel­gedi polgári iskolai tanár- tisztelete és a saját zenei kérése alapján a nagyszom­képzöben, amely ennek jog- igényességünk arra kötelez bati nemzetközi egyetemi és utódja, először vegyeskar bennünket, hogy a további- főiskolai énekkari versenyen működött, és dr. Szeghy akban is sikeresen, jól dol- képviseljük Magyarországot, Endre vezetésével már a fel- gozzunk. itt a versenyprogramon ki­szabadulást követő években A dr. Mihálka György ve- vül önálló hangversenyt is országos jelentőségű ének- zette női kar augusztus óta adunk. Ezek a legközelebbi karrá vált. Sok Bartók-, Ko- már sok jelentős feladatot programjaink, amelyekre ter­dály-, Bárdos-művet ők mu- oldott meg, sikerrel. Nyitrán mészetesen már most meg­tattak be először Szegeden, és Érsekújváron szerepeltek, kezdtük a felkészülést. gj rendszerre alakítottak önálló függelékként szabá­lyokat. Érdemes megemlíte­ni ezek közül a törzsgtrrdá­ra vonatkozó részt, hiszen tovább növelték a vállalat­hoz hű dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének formáit. Műszaki fejlődés Kétségtelen, hogy az új nagyvállalat műszaki-techni­térmészetesen ka> színvonala igen vegyes átszervezés- kéPet mutatott. amelyhez elsősorban a kenderfeldolgo­zó telepek elmaradottsága járult hoz^á. Persze a ré­gi „öreg" gyárakban is volt mit tenni a műszaki fejlesz­tés érdekében. Az Újszegedi Szövőgyár 75 éves szövőüze­Hme megrokkant, újat. kellett Mivel a KSZV az egész felépíteni helyette. Ezt el is országra kiterjedő nagyvalla, végezték. s tavalv ősszel át­lattá vált, szükségszerűnek adtak rendeltetésének a vál­latszott, hogy a központi ve_ lalat de taián az iparág zetésüket demokratikusabbá egyik legkorszerűbb szövci­rak és a hozzájuk tartozó telepek élni tudtak a szá­mukra garantált önállóság­gal. Ehhez hozzájárult az kor tanúsított szocialista hu­mánum is. hiszen egyetlen Egy átszervezésnél, válla­latok összevonásánál gyakori jelenség a személyeskedés, a pozíciókért való harc. amely­nek általánosítható követ­kezményeként szaporodnak a tárgyalják "meg felesleges státuszok. Az is tegyék. E célt szolgálta, hogy déjét. megalakították a vállalati kollégiumot; e testületnek tagjai a gyárak képviselői, az ott dolgozó legkiválóbb szakemberek. E plénumon vállalati gazdálkodással elő szokott fordulni, hogy az koncepciókat és más uj szervezet szerkezeti fel építésénél félnek az új vo­násoktól és toldozzák-foltoz­zák a régebbi struktúrát. A KSZV-nél szerencsére egyik csapdába sem estek bele, ha­nem az új feltételekhez job­ban igazodó vállalati struk­túrát hoztak létre, amely a felelős döntésekre hatványo­zottabban támaszkodik. E tekintetben nem a központi speciális kérdéseket oppo­nensi rendszerben. Így ez a A technikai és technológiai fejlődést mutatja még, hogy üzembe helyezték a szovjet gyártmányú tűnemezelő be­rendezéseket. és így teljesen kapcsolatos « termékkel jelentkezhet a Szegedi Kenderfonogyar. Be­fejezték a nagylaki és a ko­rnádi gyártelepek korszerűsí­tését is, s mind a két helyen faTz ^TmZXt *vít°ttak a munka- és szociális körülmé­nyein. A nagyvállalat első Az összevonás után átdol- esztendejének gazdasági kenységét. gozták a vállalat kollektív szerződését is, amelyben több szabályzatot rögzítettek: a törzsgárdára, az élüzem cí­mekre, a munkaversenyre, szervezetre gondoltak, hiszen az újításokra, a munkavéde­többször szerepeltek a rádió- műsort adtak a magyar ta­ban és külföldön is. Az ének- nárképzés 100 éves évfordu­kar későbbi vezetői, elsősor- lója alkalmából Szegeden ban dr. Faludi Béla, majd megrendezett országos ün­Kardos Pál Liszt-díjas mun- népségén, részt vettek a Mai kája nyomán vált nemzelkö- Magyar Zene Hete szegedi zi hírűvé. A karvezetők el- rendezvénysorozatában. Leg­sődleges feladatuknak tekin- utóbb februárban, a Móra­tették, hogy a kórus tagjai, évforduló alkalmából meg­a főiskola zeneszakos hallga- tartott városi ünnepségen tói jól megismerjék a ma- léptek fel. Ma, csütörtökön gyar és külföldi kórusműve- este a Tisza-szállóban jubi­ket, technikailag felkészült leumi hangversenyt adnak, karvezetőkké, jó énektaná- Műsorukban a magyar és rokká váljanak. A szegedi nemzetközi kórusmuzsika koncertek, a sikeres szerep- legszebb darabjai szerepei­lések Bulgáriában, Anglia- nek, a reneszánsz zenétől a ban, Arezzóban — az ered- mai modern művekig. A S. E. az a korábban is adva volt, és az új, megnövekedett fel­adatoknak nagyon jól meg­felelt. Az alapvető fontossá­gú intézkedésük az volt, hogy a vállalaton belül is a vertikális összefüggésekre építették a gyárak szerveze­tét. Az előző négy gyártelep helyett hatot alakítottak ki. A fonóüzemek a földrajzi elhelyezkedést is figyelembe. véve kapták meg a régebbi roslkikészítő telepeket, így az ottani munkák vertikális lépcsők igényeinek megfele­lően. a műszaki-gazdasági lemre és a belső érdekeltsé­eredményére jó- választ ad a nyereség: tisztán 145 millió forintos haszonnal zártak, amely összeg valamivel több mint az összevonás előtti eredmény volt. G. I. FIGYELEM! A CSONGRÁD MEGYEI BERUHÁZÁSI VÁLLALAT a Szeged, Április 4. útja 26—28. számú épületeket versenytárgyalás formájában 1974. MÁRCIUS 30-ÁN, 9 ÓR AKOR értékesíti A versenytárgyaláson megvásárolt épület bontási anyaga után 2000,— Ft óvadékot a helyszínen, míg a további összeget a versenytárgyaláson ismertetett és megkötött szerződésben foglalt határidőn belül csekken kell befizetni. Az épületet a bontási szerződésben foglalt határidőre le kell bontani. A versenytárgyalás helye: SZEGED, ÁPRILIS 4. ÜTJA 26. SZÁMÚ ÉPÜLET. Illést tartott a könyvtárközi bizottság Tegnap, szerdán délelőtt művelődésügyi osztályának Szegeden, a Somogyi-könyv- közművelődési csoportveze­tárban ülést tartott a könyv- tője is. Ott voltak a József tárközi bizottság, mely ezen- Attila Tudományegyetem, az nel újította fel működéséi. Orvostudományi Egyetem, a Az ülésen részt vett dr La- Magyar Tudományos Akadé­ezó Katalin, a megyei tanács mia újszegedi biológiai köz­pontja, a Dél-alföldi Gabo­_______________ natermesztési Kutatóintézet könyvtárigazgatói, vezető munkatársai, valamint a fel­sőfokú tanintézetek és üze­mek könyvtárainak vezetői, a Somogyi-könyvtár vezető munkatársai. A könyvtárközi bizottság ülésének napirendjén szere­pelt a Somogyi-könyvtár tá­jékoztatója a megyei könyv­tárhálózat helyzetéről, s az éves munkaprogram kialakí­tásáról. A bizottság elhatá­rozta. hogy az aktuális és egymást kölcsönösen érdeklő kérdésekre — különös tekin­tettel az egységes közműve­lődési szakfelügyelet, a to­vábbi munkaprogram össze­hangolása és a könyvtári te­vékenység fejlesztése érdeké­ben — májusban ismét ülést tartanak. A könyvtárközi bi­zottság — a megvitatásra kerülő témáktól függően — soros elnökökkel ülésezik. Legközelebbi összejövetelét a megyei tanács művelődés­ügyi osztályán tartja. A bi­zottság ügyvezető elnökéül Csenke Lászlót választotta. fikciók a környezet egészségeseié tételére Vöröskereszt-szervezetek idei feladatai A Vöröskereszt a tiszta- ros, a talajt, a vizet, a le­sági mozgalom szervezésével vegőt szennyező veszélye­értékes segítséget ad a kör- ket, illetőleg veszélyforráso­nyezetegászségügyi . problé- kat, a zajártalmakat, s szor­mák megoldásához.' Mint a galmazzák az azok meg­Magyar Vöröskereszt köz- szüntetését biztosító intéz­pontjában rámutattak: nap- kedéseket. Feladatuk az is, jainkban az urbanizáció, a hogy kezdeményezzenek gépesítés, a kemizálás, a kü- olyan akciókat, amelyek a lönböző műanyagok elterje- lakóterület, a munkahely dése — hasznosságuk mel- környezeti higiéniájának ja­lett — egész sor újfajta fer- vitását segítik, például fá­tőzési. mérgezési, baleseti sítás, virágosítás, parkosítás veszélyt is magával hozott, a stb. levegő, a víz, a talaj foko- Á közegészségügyi muri­zott szennyeződésnek van ki- kabizottság — amely a Vö­téve. A zaj, a füst és a ko- röskereszt országos elnök­rom szintén károsan hat a ségének tanácsadó testüle­környezetre, az emberek teként működik — idei prog­egészségére. Figyelemmel a Magyar Vö­röskereszt IV. kongresszusán meghatározott irányelvekre, az országos elnökség a kör­nyezetvédelmi feladatokat il­letően állást foglalt amel­lett, hogy elsősorban a la­kosság szemléletének ala­kításával, tudatának formá­lásával, szokásainak változ­tatásával járulhatnak hozzá a Vöröskereszt-szervezetek a környezetvédelmi problémák megoldásához. A tennivalók közé tartozik a felvilágosító tevékenység, akciók kezde­ményezése, a tisztasági moz­galom további szélesítése. Mindezzel a szervezetek sok­oldalúan szolgálhatják a kör­nyezeti ártalmak megelőzé­sét, leküzdését, az egészsé­gesebb, szebb, kulturáltabb környezet ^kialakítását. Ennek érdekében szüksé­ges, hogy a vezetőségek kí­sérjék figyelemmel a lakó­területen és a munkahelye­ken a környezeti viszonyo­kat, jelezzék az illetékes .szerveknek az egészségre ká­ramjának összeállításakor egyebek közt tervbe vette több széles körű vizsgálat le­bonyolítását. Az ellenőrzések célja, hogy a tisztasági moz­galom az eddiginél haté­konyabban járuljon hozzá a környezeti ártalmak meg­előzéséhez, illetve megszün­tetéséhez. Vad­számlálás Kedvező eredményeket mu­tat a Békés megyében le­zajlott vadszámlálás, a me­gye negyvenhárom vadász­társasága jól gazdálkodott. A reprezentatív felmérés mint­egy kétszázharmincezer fá­cánt és százezer mezei nyu­lat vett számba. Ez jóval több, mint amennyit a leg­utóbbi felmérés kimutatott. Növekedett az őzállomány is.

Next

/
Thumbnails
Contents