Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. MÁRCIUS 28, 3 Kiildötlségiink Stockholmban Magyar küldöttség utazott a stockholmi Vietnam-kon­ferenciára Vass Istvánné­nak, az Országos Béketa­nács alelnökének vezetésé­vel. Stockholmban a hét vé­gén kezdődik a nemzetközi Vietnam-konferencia. (MTI) Dr. Miklós Imre államtitkár Szegeden Ki jön helyette? Tegnap, szerdán párt- és állami aktivistáknak elő­adást tartott Szegeden, idő­szerű egyházpolitikai kérdé­sekről dr. Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állam- és Egyházügyi Hivatal elnöke. A tanácskozáson részt vettek Szabó Sándor, és dr. Ágoston József, a megyei pártbizott­ság titkárai is. Az értekezlet további ré­szében időszerű ideológiai feladatokról dr. Koncz Já­nos, a megyei pártbizottság osztályvezetője adott tájé­koztatót. Acs S. Sándor felvétele Szegeden tavaly ősszel kezdték meg a Lenin körút, Felső Tisza part és a Maros ntca által határolt területen a házak bontását, előkészítendő az úgynevezett J-terület építkezéseit. A jövendő szálloda helyén már megkezdték a földmunkákat, egyengetik a terepet az alapozáshoz. Képünkön: elszállítják a fölösleges földet. SZOT-beutalóvah Több mint 362 ezren üdülnek az idén Kedvezményes nyaralás a nagycsaládosoknak Ezekben a napokban osztja el a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a második fél­évre szóló üdülési beutaló jegyekel a szakmai szakszer­vezeteknek és a szakszerve­zetek megyei tanácsainak. Az idén összesen több mint 362 ezer dolgozónak és gyer­meküknek a kedvezményes üdültetéséről gondoskodik a SZOT, ez 16 ezerrel haladja meg az elműlt évben üdülők számát. A beutalók elosztá­sánál fontos szempont, hogy a fizikai dolgozók, munkások mind nagyobb arányban kapják ezt a kedvezményt. Különösen a bőr-, a ruhá­zati. a vasas- és a bányász szakszervezetek vállalatainak fizikai dolgozói és munkásai kapnak ftagyobb arányban üdülési jegyeket, ezekben az ágazatokban a beutalóknak több mint felét. A SZOT üdülőházainak egy része egész évben fo­gadja a 'szakszervezeti be­utaltakat, többségükben azonban május 10-én indul a szezon, június elsejétől megindul az üdülési fősze­zon is, ilyenkor az iskolai szünet miatt a családosok különösen szívesen nyaral­nak. A SZOT üdülőszobái­nak többsége azonban há­rom- vagy négyágyas, ezért eddig a nagycsaládosok az el­helyezési gondok miatt gyak­ran nem tudták igénybe ven­ni a kedvezményes üdülést. Most az elnökség határozata nyomán csaknem 6 ezer férőhelyet biztosítanak a nagycsaládosoknak az üdü­lőkben a nyári főszezon alatt, a sokgyermekeseknek a létszámtól függően akar több szobát is kiadnak. A bőripari szakszervezet egész bakonybéli üdülőjét a nagy­családosoknak rendezte be, más szakszervezetek pedig pénzjuttatásokkal is hozzá­járulnak a nagycsaládosok gondtalan üdüléséhez. A vegyipari szakszervezet pél­dául több nagy család részé­rc 2000 forint költőpénzt ad a nyaraláshoz. Külföldre is indít a SZOT kedvezményes utakat, az idén összesen 17 ezer dolgo­zó ismerkedhet más orszá­gok tájaival. Különösen sokan érdeklődnek a Szovjetunió iránt, ezért az elmúlt évinél 400-zal többen, 1700-an pi­henhetnek ebben a szomszé­dos országban, s cserébe ugyanennyi szovjet szakszer­vezeti tag látogat Magyar­országra. Napirenden űj Plenáris ülést tartott szer­dán — a Magyar Autóklub székházában — az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács. Körösi György belügyminisz­ter-helyettes elnökletével megvitatták az új KRESZ tervezetét. dr. fő­Nőtt a fiatalok szerepe a téeszekben A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnök­sége szerdán ülést tartott. Az elnökség összegezte a tsz-ek közgazdasági szabályozásá­nak és a szövetkezetek ehhez való alkalmazkodásának az elmúlt években szerzett ta­pasztalatait. Az elnökség megtárgyalta az ifjúsági törvény végre­hajtásának helyzetei a Isz­cyben. Megállapította: az el­rot&i •négy évben átlalanov nak tekinthető fordulat kö­vetkezett be a szövetkezeti tagságnak a fiatalok helyze­tével, feladataival és jogai­val kapcsolatos szemléleté­ben. Sokat javult a fiatalok élet- és munkakörülménye, és egyre inkább fontos sze­repet kapnak a szövetkezet irányításában. Ezt jelzi, hogy ma már a vezetőségi tagok tíz százaléka és a különböző bizottságok tagjainak 14 szá­zaléka -30 -éücn aktli. Bevezető előadásában Tőzsér István, a KPM osztályvezetője, az OKBT el­nökségének tagja ismertette a tervezettel kapcsolatos előkészületeket, tájékoztatást adott az új KRESZ főbb szerkesztési és tartalmi kér­déseiről. Dr. Viski László c. | egyetemi tanár, az OKBT jo­gi szakbizottságának elnöke beszámolt a KRESZ-tervezet t eddigi vitája során felme­| rült észrevételekről, javas­latokról és előterjesztette a szakbizottság állásfoglalását. Több alapvető forgalmi szabály javasolt szövegét vi­tatták meg a tanácsülésen: így szóba került egyebek kö­zött az általános sebesség­korlátozás, a párhuzamos közlekedésnek, a tömegköz­lekedési járművek forgalmi elsőbbségének, a gyalogosok közlekedésének, a tompított fény lakott területen belüli használatának szabályozása. A vita alapján kialakított állásfoglalást és javaslatokat az OKBT eljuttatja az illeté­kes szakminisztériumok ve­hetőihez. M ind gyakoribbak a lapokban az olyan híradások, amelyek különbö­ző vezetők nyugdíjba vonulásáról tájékoztatnak. Abból a generációból, amely a felszabadulás idején a munkás­osztály harcának élére állt, egyre többen közelednek a munkahelytől való búcsú, a nyugdíjba menetel időszakához. Mind több munkahelyen tevődik fel majd emi­att a kérdés: ki lép a szocializmus építése során helytálló, nagy tapasztalatokra szert tett, példamutatóan dolgozó vezetők helyébe? • Nem kis kérdés ez, hiszen a vezetőknek meghatározó szerepük van a munka szer­vezésében, a munkahelyi viszonyok és az emberek közötti kapcsolatok alakulásá­ban. Ezért tudatosan kell előkészíteni azt, hogy a különböző vezető tisztségekben be­következő csere a lehető legkisebb zökke­nővel járjon. Ahol ugyanis rendelkezésre áll a megfelelő, felkészült utánpótlás, ott nem is okoz különösebb gondot, nehézsé­get ez a változás. A Központi Bizottság 1973. november 28-i, a kádermunkáról szóló határozatá­nak egyik alapvető célkitűzése, hogy min­den területen szervezettebbé, tervszerűb­bé kell tenni a vezetői utánpótlás nevelé­sét. E tekintetben az utóbbi időben' nem volt kielégítő az előrehaladás, sőt több területen kifejezetten lemaradás követ­kezett be. Megítélésünk szerint ennek nem az az oka, hogy nincs elegendő te­hetséges, vezetésre alkalmas, rátermett ember, hanem az, hogy az illetékesek — tisztelet a kivételnek — nem sok gondot fordítottak az utánpótlás tervszerű neve­lésére. De kik ezek az „illetékesek"? Min­denki, aki állami, gazdasági, kulturális életünk területén vezető funkcióban dol­gozik, aki párttag, akár pártonkívüli. Hi­szen minden vezetőnek jogszabály szerint is kötelessége az utánpótlásról való gon­doskodás, a művezetőtől az igazgatóig. A Központi Bizottság említett határozatában erről a következőket olvashatjuk: „A ve­zetők munkájának elbírálásánál legyen fontos elem: hogyan fejlődnek mellettük a káderek, mennyire biztosított az után­pótlás." Vezetőnek ugyanis nem születnek az emberek, hanem azzá válnak, ha meg­vannak bennük a megfelélő adottságok, és megkapják hozzá a szükséges támogatást. A vezetői utánpótlás kialakításához ál­lamunk megfelelő feltételeket teremt. Fő­iskoláinkat, egyetemeinket évről évre egy­re több, jól felkészített szakember hagyja el, akik az utánpótlás egyik forrását ké­pezik. Állandó és természetes bázist je­lentenek a legtehetségesebb munkások és ts^-parasztok. A Központi Bizottság ha­tározata ezzel kapcsolatban kimondja: „Az osztálypolitika részét képező politikai, ha­talmi kérdésnek kell tekinteni, hogy te­hetséges munkások, parasztok tervszerű előkészítéssel, fokozatosan és folyamato­san vezető beosztásba kerüljenek." Vagyis adva van az utánpótlás széles körű bázi­sa, s mindenütt találhatók olyan kellő felkészültségű, nagy tapasztalatokkal ren­delkező emberek is, akik képesek foglal­kozni az utánpótlásként számításba vei­tekkel. Nyilvánvaló, hogy amikor valaki kike­rül az egyetemről, diplomával a zsebében, azzal még nem vált vezetővé. Jó alapot, sok ismeretet kapott, hogy azzá váljék — de a diploma még nem „jogosítvány", ve­zető funkció betöltésére. A gyakorlati te­vékenység során kell az illetőnek bizonyí­tania, hogy rendelkezik olyan képességek­kel, amelyek alkalmassá tehetik felelős munkakör betöltésére. Nagyon fontos, hogy az illetékes veze­tők — kikérve a pártszervek, alapszerve­zetek véleményét is — jól válasszák ki a tartalékként számításba vehető személye­ket. Ez azonban még csak a munka kez­dete — hiszen a legfontosabb útjuk, fej­lődésük egyengetése. Mindenekelőtt poli­tikai képzésükről szükséges gondoskodni. Az egyetemről kikerültek többsége közép­fokú politikai végzettséget nyert ugyan, de az ismeretek elavulnak, ha nem tar­tanak lépést e téren "is a fejlődéssel. Mar­xista műveltségük növelhető szervezett oktatás keretében, s öntevékeny lanulas révén. Erre azonban ösztönözni kell őket, rendszeres segítséget nyújtva ahhoz, hogy a tanultakat gyakorlati tevékenységük so­rán alkalmazni tudják. Sok olyan funkcionárius van, akik a szocializmus építéséért folyó harcban rendkívül gazdag tapasztalatokra tettek szert. Ezeket nem nélkülözhetik a fiatalok sem: amit lehet, át kell adni belőle sza­mukra. Nevelni kell őket a vezetők és a beosztottak közötti helyes viszonyok ki­alakítására, mivel a jövő vezetőivel szem­ben még nagyobb igényként jelentkezik majd a szerénység, az emberekkel való bánni tudás, a demokratikus vezetői stí­lus. Nagy figyelmet kell fordítani az ön­állóságra való nevelésre, a lényeglátás, a döntési készség, a határozottság, a meg­gondolt szókimondás, a kritikai érzék fej­lesztésére is. Mindez elősegíthető rendsze­res megbízatások adásával, a végrehajtás számonkérésével, és körültekintő értékelé­sével, a tanulságok közös levonásával. Az utánpótlásnak széles bázisát képe­zik a munkások, tsz-parasztok legjobbjai. Közülük kik jöhetnek számításba? Külö­nösen hasznos ilyen szempontból figyel­met fordítani a párt-, a szakszervezet, a KISZ-aktivistáira, a szocialista brigádok vezetőire, a technikumot, illetve marxista —leninista esti egyetemet vagy esti kö­zépiskolát végzettekre. S akik valamelyik területen kitűntek tevékenységükkel: pél­dául kiváló szakemberek, jó szervezők, képesek az önálló végrehajtásra. Üzeme­inkben, termelőszövetkezeteinkben egyre nagyobb számmal találhatók ilyen fizikai dolgozók, akiket számításba kell venni, mint a jövő kádertartalékát. A vezetőkkel szemben ma már igen ösz­szetettek a követelmények. Emiatt nincs lehetőség arra, hogy a munkások köz­vetlenül a munkapad mellől kerüljenek magasabb vezető funkcióba. Erre ma már szükség sincs, ezt sem politikai, sem gaz­dasági helyzetünk nem indokolja. Arra azonban igen, hogy az osztály tagjainak egészséges kezdeményező szelleme, friss szemlélete, valóságérzéke állandóan ára­moljon a vezetés soraiba. A munkásokból kialakított utánpótlási körrel megkülönböztetetten, árnyaltan kell foglalkozni. Képzettségi szintjüknek megfelelően fokozottabban szükséges be­vonni őket politikai iskolára, marxista es­ti középiskolára és esti egyetemre. A tár­sadalmi, politikai kérdések iránt aktívan érdeklődő, legjobban felkészült személye­ket a Politikai Főiskolára is javasolhat­ják. Gondoskodni kell szakmai továbbfej­lődésükről is, tapasztalatcserék útján vagy tanulmányaik megszervezésével szaktan­folyamokon, szakiskolákon, az egyetemek nappali, esti vagy levelező tagozatain. Eh­hez célszerűbben és tudatosabban kell fel­használni a munkások tanulására biztosí­tott üzemi ösztöndíjakat. Végül önálló feladatokkal történő megbízatással, a köz­életi tevékenységbe való bevonással segí­teni kell vezetőkészségük fejlesztését. A pártszervezeteknek nem szabad saj­nálniuk a fáradságot attól, hogy a veze­tőknek hatékony segítséget nyújtsanak az utánpótlás kiválasztásához és neveléséhez. Különösen fontos, hogy a jövőben min­den területen jobban kísérjek figyelem­mel a társadalmi aktivisták tevékenysé­gét. A bennük jelentkező készséget, ké­pességet és hajlamot elsősorban az alap­szervezetek tudják megállapítani. Ezért sok múlik azon, időben felfigyelnek-e a vezetőségek ezekre a munkásokra, meg­felelően egyengetik-e fejlődésüket. Ha ér­zik a kollektíva segítségét, támogatását és számonkérését, hamarabb túljutnak az el­ső nehézségeken. A káderutánpótlás felkészítesében és nevelésében is nagyon fontos a terv­szerűség. Ezért tartjuk szükséges­nek, hogy az illetékes vezetők a társa­dalmi szervezetekkel közösen, jól átgon­dolt terveket készítsenek a kádertartalék kéozésére és felkészítésére. A terv elké­szítésekor a várható igényekből és szük­ségletekből induljanak ki, ehhez mérjék a tennivalókat. Keálís, jo tervek alapján munkálkodva, a jövőben bizonyosan jóval kevesebb gondot okoz majd a megürese dett tisztségek alkalmas személyekkel való betöltése. SZEGEDI JÖZSEF, az MSZMP KB alosztályvezetője Magyar—osztrák vízügyi megbeszélés Az idén júniusban Bécs­ben ülésezik az osztrák—ma­gyar vízügyi bizottság. A két ország közöti megállapodás értelmében albizottsági meg­beszéléseken készítik elő a főbizottsági tárgyalásokat. A két ország szakembereiből álló albizottság márciusban egy-egy héten át Győrött, il­letve Eisenstadtban ülésezett. A tárgyalások eredményesek •voMak. A magyar oldalon Ű Rába egyik szakaszának ár­vízvédelmi helyzetét, vala­mint a Pinka folyó szabályo­zási munkáit, osztrák olda­lon pedig ugyancsak folyó­szabályozást tekintették meg a helyszínen az albizottság tagjai. Az aláírt jegyzőköny­vekben rögzítették a jövő évben a határvizeken elvég­zendő közös munkákat. Ter­veket cseréltek ki a Fertő tó vízrendezéséve] és vízhasz­nosításával kapcsolatban. Inter­szputuyik Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi minisz­ter szerdán fogadta az In­terszputnyik Nemzetközi Űr­távközlési Szervezet Taná­csának budapesti ülésén résztvevő tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország. Magyar­ország, Mongólia. NDK, Románia, Szovjetunió — kül­döttségcinek vezetőit. \<MTR

Next

/
Thumbnails
Contents