Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

/ fi - 7 / -A // a CJ T \ , . 'A ' ' 0 , l 64. évfolyam VHÁG PROLETÁR!A1, EGYESUIVETEKl \ JJ 73 szára DÉLMA6YAR0RSZÁ6 3 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kádár lános látogatása Nyíregyházán és Fehérgyarmaton A rögzített áras gyermekruházati cikkekről % Ülést tartott a Csongrád megyei HEB Kádár János Szabolcs-Szatmár megyei látogatása alkalmából felkereste Taurus Gumigyár nyíregyházi üzemegységét szerdán a Kádár János, az MSZMP ilyen szakember a gyár épíKB első titkára Szabolcs- tése idején az egész megyéSzatmár megyei látogatása ben volt. A Taurus nyíregysorán szerdán délelőtt a me- házi gumigyára már az V. gyei pártbizottság székházá- ötéves tervben a magyar neban találkozott a megyei hézvegyipar egyik fellegvára pnrt-vegreha.ilóbizottság tag- lesz. A mai gyár mellett két Dny• rí onto MátÓC79lifáll jaival. Dr. Tar Imre. a me- új üzem épül. ahol nagy l»V»IU öCIfl nlűlCotŰiftull kás épült, és az V. ötéves tervben megépítendő 1200 lakáshoz máris közművesített terület áll rendelkezésre. gyei pártbizottság első titkára köszöntötte és tájékoztatta Szabolcs-Szatmár helyzetéről, fejlődéséről, s a további fejlesztés terveiről. Kádár János válaszában megköszönte a szívélyes fogadtatást, s visszaemlékezve korábbi látogatásaira, elismeréssel szólt a megye életének fejlődéséről, és beszélt a további haladás főbb teendőiről. Ezután a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregységébe látogatott. Dr. Horváth László, a Taurus Gumigyár vezérigazgatója és Gergely Ferenc, a nyíregyházi gyár igazgatója tájékoztatta Kádár Jánost. A gyár jól példázza az iparosítás hatását az egykor elmaradott, szegény megye felemelkedésében. lakosainak boldogulásában. A 60-as évek elején az egykori kukorlcaföldek helyén nőtt ki a gyár, amely fennállásának rövid évei alatt nemzetközileg is •jó hírnevet vívott ki magának. Termékeit 30 országba exportalja, és egyebek között a világ kempingcikkeinek 17 százalékát termeli. A megye életére is jelentős befolyást gyakorol a nyíregyházi gumigyár tevékenysége. Ezt a többi között az is mutatja, hogy 3 millió forinttal járult hozzá a nyírmennyiségű gumiabroncsot gyártanak majd. a legkorszerűbb technikával és technológiával. Tóth Emil, a pártszervezet csúcstitkára ismertette ezután a párt- és társadalmi szervezetek munkáját, Molnár Sándorné, a szakszervezeti bizottság titkára pedig a szakszervezeti mozgalom tevékenységéről szólt A tájékoztatókat üzemlátogatás követte. Megtekintették a kempingcikket és a kerékpárköpenyt gyártó üzemet. Kádár János szívélyesen elbeszélgetett a dolgozókkal, köztük Veres Máriával, a Kaffka Margit szocialista brigád vezetőjével és Mikulás Ferencnével, a nemrég alakult Váci Mihály-brigád vezetőjével. A dolgozók nevében Virág Magdolna virágcsokrot nyújtott át a kedves vendégnek. Kádár János búcsúszavaiban köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért. Kifejezte örömét, hogy ellátogathatott a gyárba, ahol igen jó benyomásokat szerzett. Elmondta, hogy az itt végzett munka nem ismeretlen számára, hiszen annak idején gyakran megfordult a régi Ruggyanta Árugyárban, tisztában van a szakma nehézségével. A fejlődést mutatja, hogy az új nyíregyházi gyáregységben lényegesen egyházi bölcsődei és óvodai ^változtak a múlthoz képest a munkakörülmények. Az ember itt a szocialista Kádár János Nyíregyházáról Fehérgyarmatra utazott. Útközben rövid időre megszakította útját az 1969-ben várossá nyilvánított Mátészalkán. A város új, keleti lakótelepén Forgács András, a városi pártbizottság első titkára, Dancs József, a járási pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Lánczi János, a városi tanács elnöke, dr. Szabó János, a megyei tanács járási hiva(Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a megyei tanácsházán ülést tartott a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Napirendjén szerepelt: milyen az ellátás Szegeden és Csongrád megyében a rögzített áras, az úgynevezett „árstopos" gyermekruházati cikkekből? Ismeretes, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium társadalmi szempontból, elsősorban a többgyermekes, alacsonyabb keresetű családok gondjainak enyhítésére, a Könnyűipari Minisztériummal egyetértésben egyes gyermekruházati cikkek árának és minőségének stabilizálását rendelte el 1973. március 1-től. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálta e cikkek teljes körét a kereskedelemben és a2 ipar egyes területén, a HÓDIKÖT-nél és a Szegedi Ruhagyárban. A vizsgálat megállapította, hogy e gyermekruházati cikkek propagandája általában nem megfelelő sem az üzletekben, sem egyebütt. A népi ellenőrzési bizottság azt is megállapította, hogy az árstopos cikkekből az ellátás nem volt zökkenő,, mentes a rendelkezést követő időszakban. Például fiú pamut atlétatrikóból, pamut slippnadrágból, valamiht pamut harisnyanadrágból nem vólt elegendő kezdetben, a készlet és a folyamatos ellátást csak két-három hónap múlva tudták biztosítani. Miért nem volt a tanév kezdetén és utána is elegendő iskolaköpeny az üzletekben? Egyrészt azért, mert az ipar és a kereskedelem későn értesült arról a rendelkezésről, miszerint az iskolaköpenyek használatát kiterjesztették az általános és középiskolás lányokra és fiúkra egyaránt ' A Szegedi Ruhagyárban gyártott iskolaköpenyekből azért nem készült el elegendő, mert — a Csongrád megyei Nép; Ellenőrzési Bizottság szerint — a DÉLTEX nagykereskedelmi vállalat nem kellő körültekintéssel mérte fel az igényeket. Ezért a kiskereskedelmi vállalatok máshol próbálták beszerezni a keresett árucikket. 1973-ban a Szegedi Ruhagyár 296 ezer iskolaköpenyt gyártott és adott át a kereskedelemnek. Ez a gyár azonban még több iskolaköpenyt is tudott volna elkészíteni, amennyiben a kereskedelem ezt igényelte volna. Az árstopos gyermekruházati cikkek között szerepel például a leányka pamut vállas ing, valamint tréningnadrág 1—8-as méretig. A kereskedelemben azonban e cikkek közül a 8-as méret nem kapható, mivel ezt az ipar nem gyártja. A 8-as tréningnadrágot a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárnak kellene gyártania. Hogy ezt mégsem teszik, elfogadható magyarázatot nem tudtak adni a gyárban a népi ellenőrzési bizottságnak. Megállapította a népi ellenőrzési bizottság, hogy egyes gyermekruházati termékek árának rögzítése helyes intézkedés volt, hatása kihatott a szabadáras kategóriába tartozó gyermekru. házati cikkek árszínvonalára is. Van ugyanis olyan szabadáras termék, például tr,éningöltöny. amelynek fogyasztói ára alacsonyabb a hasonló rendeltetésű árstopos tréningöltönynél. Éppen ezért indokoltnak látszik egy év tapasztalata alapján az árpk kijelölésének felülvizsgálata. Különösen abból a szempontból. hogy a gyenge minőségű és nem keresett cikkek gyártását szüntessék m,eg és helyettük korszerűbb, de nem ••drágább termékeket soroljanak az árstopos cikkek közé. A népj ellenőrzési bízottság tegnapi ülése előrébb vitte az árstopos gyermekruházati cikkek körüli problémák megoldását, már csak azért is, mert hasznos javaslatokat terjesztett elfogadás ra a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Ipari és Kereskedelmi Főosztályának, r Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárnak, a Dél-magyarországi Textilnagykereskedelmi Vállalatnak, a Szegedi Centrum Áruháznak és a Komplett Ruházati Vállalatnak. A javaslat között szerepel, hogy a szegcdi járás területén is jelöljenek ki boltot árstopos cikkek árusítására, például Kisteleken és Mórahalmon. L. F. ellátás fejlesztéséhez. Az itt folyó munka színvonalára jellemző, hogy a magyar vegyiparban elsőnek vezették be a „Dolgozz Hibátlanul" mozgalmat. A gyárban dolgozó egyetemi végzettségű műszaki és közgazdász szakemberek, vegyész-. gépész- és elektrotechnikusok szárny egymagában annyi, mint ahány Losonczi Pál Baranya megyében Losonczi Pál, a Népköz. Műszaki Főiskolát. Itt Jutársaság Elnökj Tanácsának hász Jenő főigazgató és Marelnöke kedden, az esti órák- ján Gyula párttitkár köszön. ban Baranya megyébe érke. tötte és tájékoztatta a ven. zett. Pécsett, az MSZMP Ba- dégeket az intézmény életéranya megyei bizottságának ről, munkájáról. A vendészékházában dr. Nagy Jó- gek megtekintették a kitűzsef, a megyei pártbizottság nően felszerelt előadótermeelső titkára. Horváth Lajos, ket, laboratóriumokat és a megyei tanács elnöke és műhelyeket. valamint a Bocz József, a megyei párt- nyolcszáz személyes modern bizottság titkára köszöntötte kollégiumot, a vendéget. Losonczi Pál és kísérete . ,,, délután Szigetvárra látogaLosonczi Pal szerdán del- „ A történelmi múltú vá_ előtt eszmecseret folytatott rosban helyi. vezetők álBaranya es Pecs pari- es al- tal adoU tájékoztató után a lam. vezetőivel s ennek so- ^ felkeresték a Ra_ ran dr Nagy József a me- dovánB té üj lakóteiepet:, gyei pártbizottság első titka- majd megJekintették a he]y_ ra adott tajekoztatast a me- reáiiított Zrínyi-várat és a gye es a varos Patikai. vármúzeumot. Az Elnöki Ta_ tarsadalmi, gazdasagi hely- nács elnöke yé Ü1 ellatoga_ zeterol, eredmenyeirol es tot(. Szigetvár legnagyobb gondjauol. ipari üzemébe, az 1969-ben Az Elnöki Tanács elnöke felújított konzervgyárba, ezután a helyi vezetők tár- mely maslel ezer dolgozót sasúgában felkereste a város foglalkoztat, és évente több legfiatalabb felsőoktatási in- mint. ötezer vagonnyi kon-. Sürgel" az idő építés valóságos megtestesülésével találkozik: nemcsak új falak, korszerű technikai berendezések épültek, hanem formálódott az emberek, a dolgozók szocialista tudata is. Az üzemlátogatás után Kádár János megtekintette Sósto-fürdőt, majd a Jósavárosi új lakótelepet, ahol 19.70 óta 3200 korszerű ia--intézményéi, a Po-llack Mihály zervarut termel. A sokévi átlagokat meghaladó meleg valósággal robbantja a fák rügyeit. Előbb permetezett háztáji barackosában Király Zoltán Bordány ban, csak azután fogott hozzá a ritkító metszéshez. Maholnap virágzik az őszibarack, a méhek miatt a permetezés volt sürgősebb. „Zenekari kísérettel" metszi a fákat, muzsikát az ágra akasztott rádió szolgáltat hozzá. a Parlamentben Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével szerdán a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak és képviselő csoportjainak vezetői. Apro Anlal értékelte az elmúlt évi munkát. Hangsúlyozta: az országgyűlés 1973ban legfelsőbb államhatalmi, népképviseletei feladatkörében fontos törvényeket alkotott, jól munkálkodott a X. pártkongresszus céljainak éaióra váltásán. Végül a soros tavaszi ülésszak tennivalóiról szolt.