Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

•ASARNAP, 1974. MARCroS 3. 3 Korszerűsítés - nagyban Több mint egymilliárdos beruházás a Szeged—Békéscsaba vasútvonalon A MÁV Szegedi Igazgatóságának területén régen vajúdó kérdés a Szeged—Békéscsaba vasútvonal átépítése. Erre vonatkozólag mór korábban is elkészült az igazgatóság programja, amelyen azonban — anyagi okokból — különféle módosításokat kellett még eszközölni. Idén látnak hozzá a megvalósításhoz: első szakasza Szegeden, a nagyállomás és a rókusi pályaudvar közötti felépítménycsere, amely 16,8 milliós értékkel szerepel az előirányzatban. A következő szakasz: 1975-ben a Szeged—Rókus— Algyő, majd 1976-ban az Algyő—KoDáncs vonal átépítésére kerül sor; ezt még a negyedik ötéves terv keretében fogják elvégezni. Hogy egészében mit hoz, javít majd a közlekedésen a most kezdődő nagy vasúti beruházás, arra vonatkozólag Sajtos Péter, az igazgatóság tervgazdasági és műszaki fejlesztési osztályának vezetője részletesebb tájékoztatást is adott. Jelenleg óránként csupán hatvan kilométer az engedélyezett sebesség ezen a vonalon, míg az átépítés után 100 kilométer lesz. A mostani 17 tonnás tengelynyomás is 23 tonnára emelkedhet. A munkák nagy része — a Békéscsaba—Hódmezővásárhely közötti vasútvonal átépítése — az ötödik ötéves terv időszakára nyúlik át. így ütemezték be Új egészségház Tiszaszigeten A hajdani zsellérfaluban, az 1712 lelket számláló Tiszaszigeten új egészségházat avatnak ma, vasárnap délelőtt. Éppen egy éve, március 2-án kezdték el az építést, a háromszobás orvosi lakás kivételével máris átadhatják. Az építéshez az induló tőkét — 300 ezer forintot — úgy nyerte ez a szorgalmas község. Két évvel ezelőtt elsők lettek a falvak fejlesztéséért, szépítéséért hirdetett társadalmi munka megyei versenyében, ekkor határozták el, hogy a nyereményt fontos feladat megoldására fordítják. A Búzakalász Tsz 100 ezer forintot adott, a megyei tanács 500 ezerrel járult hozzá, a többit — 1 millió 350 ezerre fölkerekítve — szintén a község gyűjtötte fejlesztési alapjában évek óta. önálló orvosa 1972: óta van a községnek, hétfőn már az új épületben fogadja a betegeket. Az orvosi rendelővel egy fedél alatt külön anya- és csecsemővédelmi tanácsadó is működik. Ezt rendezték be leghamarabb, itt már felvételt is tudtunk készíteni az átadás előtt A község központjában, a tanácsháza mellett áll az új egészségház külsőre is szép, jól felszerelt épülete. Somogyi Károlyné felvételei Anyák és gyermekek részére kiilön rendelő van az új egészség házban. a vasútigazgatóság fejlesztési programjába, melynek teljes jóváhagyása azonban még hátra van. Az elgondolás az, hogy 1980 végére érne a megújult vonal a csabai állomásra. a végcélba. A Szeged és Vásárhely közti szakasz átépítésének keretében sor kerül az algyői közúti—vasúti híd átépítésére is. Az ártéri szerkezetek cseréje lesz az első lépés: idén, a szükséges szerkezetek gyártásával kezdődtek meg a munkálatok, s júliusban, a tervek szerint, a helyszín is megelevenedik: az Algyő felőli oldalon megépítik a szerelőállványokat. A munkák során — a hajóforgalom biztonsága érdekében — 82 centiméterrel emelik meg a híd szintjét. Mindezek a munkák nem fogják akadályozni a közúti forgalmat, hosszú ideig tartanak még az előkészületek, s a teljes cserére, a közúti pályaszerkezet elbontására csak akkor kerül sor, mikor — az új algyői híd átadásával — a járművek is fölcserélhetik a régi hidat az újjal. Az átépítés befejezését egyébként 1977 végére tervezik, s mintegy 140 millió forint a beruházás értéke. A közlekedéspolitikai koncepció fejlesztési programján belül igen nagy vállalkozásba kezd tehát idén az igazgatóság. A tervek szerint átépítik a vásárhelyi, illetve az orosházi állomás vágányhálózatát is; az előbbit 200, az utóbbit 400 milliós költségűre kalkulálják a tervezők. Mindez azonban már az ötödik ötéves terv végére datálódik: ekkor kezdődnek a munkák, s nagyobb részük a hatodik ötéves tervidőszakra nyúlik át. Nagy összegbe, körülbelül 1,1 milliárd forintba kerül majd a Szeged—Békéscsaba vona] rekonstrukciója. De ennek révén korszerű lesz, az árufuvarozás éppúgy meggyorsul, mint a személyszállítás. S más vonalakon is számos munkát végeznek a vasutasok. A Szeged—Cegléd vonalon folytatódik a rekonstrukció, melynek 1977 a befejezési dátuma. Befejezés előtt áll a Kiskunhalas—Bátaszék vonal vágánvhálózatának átéoítése és a Szolnok—Lőkösháza vasútvonal villamosítása is. Az utóbbi beruházás körülbelül 500 millió forintot ér. Az ötödik ötéves terv végére tervezik az Orosháza—Mezőtúr vasútvonal átépítését Is. A gondos tervezés nyomán szép eredményeket ígérnek mindezek a nagy munkálatok. Környezetvédelmi beruházás A Tiszamenti Vegyiművekben nagyarányú környezetvédelmi program megva1 lósítását kezdték meg. A tiI zenkét termelő gyárral ren! delkező szolnoki nagyüzem I évente nyolc-tíz millió köb• méter szennyvizet enged a Tiszába, s az elmúlt négy évben nyolcmillió forint szennyvízbírságot fizetett a vízügyi alapba. A szennyvíztisztítás végleges és kors^e: rű megoldására 60 millió forintos költséggel olyan | szennyvíztisztító szerelését kezdték meg, amely minden jellegű ipari szennyező és mérgező anyagot képes eltávolítani. A berendez !st 1976 első felében helyezik üzembe. A vegyiművek gyárai a levegőt is szennyezik. Most 20 millió forintos beruházással nagyobb hatásfokú el_ nyeletó berendezés kialakításán dolgoznak. flz emberi szükséglet és a munka H7 pmfiptr tevékenység egyik legfőbb Hl CIIIUCII mozgatórugója volt és maradt a szükségletek kielégítése. A szükségletek kielégítésére irányuló törekvés aktív cselekedetekre ösztönzi az embereket. Gondoljunk a nagyon sokat dolgozó családokra, akik éveken, vagy évtizedeken át munkálkodnak éjt nappallá téve, rendkívül nagy szorgalommal, csakhogy céljaikat elérjék, azaz valamilyen szükségletüket kielégítsék. Mások bámulatosan hosszú ideig képesek takarékoskodni, fillért fillérre halmoznak, nem egyszer megvonják maguktól, családjuktól a legszükségesebbeket is. csakhogy valamely különös, nagy értékű igényt, célt, törekvést — tehát megint csak szükségletet — realizáljanak. Látható tehát, hogy a szükség, letek nagyon is aktívan cselekvésre késztető. szorgalomra bíró. állhatatosságra, takarékosságra stb. ösztönző jelenség. Szükséglet nélkül nincs emberi cselekvés, a szükséglet tehát cél és tevékenységi tartalom egyszerre. A szükségletek kielégítése olyan kiapadhatatlan emberi erőforrás, amelyből számos tényező táplálkozik. Erre épít a gazdaság- és hivatalvezetés éppen úgy, mint az állam, de a politikai vezetés is, amikor egy-egy közösség elé feladatokat, célokat tűz ki. Hiszen mindenki tudja, hogy e célok megvalósításában — az erkölcsi tényezők mellett — azért vesznek részt az emberek, mert szükségleteik kielégítése hajtja, mozgatja, cselekvésre készteti őket. Az emberi szükségletek nagyon sokfélék; a szép, felszerelt lakás és bútor éppen úgy a szükségletek közé tartozik, mint a ruházat, az élelem, vagy a könyv. A zene, a színház csakúgy szükséglet, mint egy idő után az autó. vagy a külföldi út. Látni a hazából, majd a világból minél többet, megismerni más tájak embereinek alkotásait — sokaknak szintén szükségletévé válik. A természetes igények sorába tartozik az is, hogy az ember tisztességgel felnevelje gyermekeit, vagy hogy gondoskodjék szüleiről. Szóval, a szükségletek sokfélék lehetnek: az alapszükségletektől a luxusigényekig terjedhetnek. Az egyes szükségletek azonnal kielégíthetők, mások viszont csak egy idő múlva, és néhány szükséglet csak jóval később, talán csak évek hosszú sora után. A szükségletek kielégítésének határait és színvonalát megmutatja aZ ország anyagi gazdagsága, a termelés fejlettsége, az elosztható anyagi javak és eszközök nagyságrendje, tömege. Szerepet játszik ebben még a nemzetközi viszonyok alakulása is — de ennek elemzése most meszszire vezetne. Tapasztalható, hogy a szükségletek két sajátsággal bírnak: az egyik, hogy nagyon gyorsan növekszenek, gyakran a teljesíthetőség határait is megelőzik, a másik, hogy — ha lehet — a munkát megkerülve igyekszenek érvényesülni, megvalósulni. Mindkét tényező káros, de különösen az utóbbi vonás az, amely ellen sokkal határozottabban kell hadakozni, mint eddig tettük. Az nem baj — sőt, hasznos —, ha az igények, a szükségletek gyorsan nőnek, ha a kielégíthetőség előtt járnak, hiszen ez jelenti a hajtóerőt. Azonban a realitástól, a teljesíthetőség határaitól messze elrugaszkodó szükségletek azért veszélyesek, mert indokolatlan, illetve teljesíthetetlen vágyakat, rossz hangulatot keltenek az emberekben, családokban, vagy embercsoportokban. Járj a földön, s ne a fellegekben — tartja a közmondás is. Itt azonban többről van szó. Arról, hogy a mi népünkben az emberi szociális szükségletek történelmi ki elégi tetlensége feszül és halmozódott föl. Hogy számos más. gazdagabb népekhez viszonyítva messze el- és lemaradtunk, mind a termelés fejlődésében, mind pedig — ebből következően — az emberi életviszonyok alakulásában. Mindezt végiggondolva, azt is láthatjuk, hogy aligha volt népünk történetében olyan 18 esztendő, mint az elmúlt, amely alatt egészében kiegyensúlyozott gazdaságpolitika érvényesült, viszonylag egyenletes életszínvonal-növekedéssel párosulva. Ily módon megérthető, ha népünk gondolkodásában és magatartásában a szükségletek jelentkezése időnként eltúlzottan, a realitásokat messze elhagyva, időnként torzulásokkal jelentkezik. Megérthető, de el nem fogadható. Mindez azonban szemléletformálással, neveléssel nagyrészt megváltoztatható. Nem így áll a helyzet, ha a szükségletek munka nélküli érvényesülésének — időnként különösen felerősödő — jelentkezését vizsgáljuk. Ez sokkal veszélyesebb társadalmi jelenség, mint a szükségletek irrealitása. Az nem baj. ha a szükségletek jelentkeznek. és az sem, ha időnként még követelésekben is megfogalmazódnak. A probléma abban van. ha a szükségletek a termeléstől távol, attól elszakadva jutnak felszínre, és törnek utat maguknak. Arról nem is szólva, ha az ilyen törekvések — itt-ott még hivatalosan is — támogatásra találnak. ijnw wn'pm hogy minden munkahel} Ujjy III Gilí, gazdasági és politikai vezetésének egyik fő feladata éppen abban van. hogy a jelentkező szükségleteket I csolják össze a termelőmunkával, hogy ,i szükségletek és igények csak a munka által valósulhassanak meg. juthassanak célba. Csak az a szükséglet nyerjen társadalmi elismerést és igazolást, amely a munka révén, a munka által akar érvényesülni. Minden más szükséglet kerüljön a leghatározottabban visszautasításra. Ha a szükségleteket és a munkát ilyen egységben leszünk kénesek tartani, akkor, de csak akkor válnak a szükségletek a termelés, pz anyagi javak előállításának lendítő erejévé. Ily m ídon az sem baj, ha a szükségletek állandóan növekszenek, he ezek a növekvő szükségletek a több. c jobb, a felelősebb munka révén valósulnak meg. elégülnek ki. A termelő, az alkotó munka legyen az a zsilin. amelyei minden szükségletnek keresztül kell haladnia és aemmikéopen ne tudja azt megkerülni. Mindenféle emberi szükséglet, emberi igény és vágy mártózzék meg a munkában, az legyen a társadalom által elismert legfőbb mérce és igazolás. A munka fémjelezzen minden szükségletet. Semmi más. Az nem bűn, ha valaki jobban, magasabb színvonalon akar élni, mint mások, mint az átlagember, azonban ehhez csak a több. csak a színvonalasabb munka révén jusson. Másként ne. A munka szűrjön meg minden emberi igényt étszükségietet. Egyesekben az igénveket, a szükségleteket a realitás felé kell terelni, mások. ban fel kell kelteni, ki kell váltani a szüli ségleteket, fel kell őket rázni az igénytelenségből. A munkától elszakadt törekvéseket azonban gátak köré kell szorítani, ha kefl a törvény erejével és szigorával is. és intézmények se. gítsék a tisztességet szükségletek kielégítését. Lakáshoz, építési hitelhez, részletakcickhoz célszerű juttatni az embereket, igényelve tőlük a munkahelyhez fűződő ragaszkodást és a tisztességes munkát. Így jár egyaránt jól a munkahely és az ember, ötvöződik egységbe a munka és a szükségletek, növekszik még tovább a becsülete munkának és munkásnak egyaránt. ÁGOSTON JÓZSEF ö muüHalie yek Megemlékezés Ságvári Endréről Tegnap a szegedi Ságvári Endre gimnázium KISZszervezete egész napos rendezvénysorozatot szervezett az iskola névadójának, Ságvári Endrének születése 69. és halála 30. évfordulója alkalmából. Az eseményt egész héten délutánonként ehhez és a forradalmi ifjúsági napokhoz kapcsolódóan megelőzték azok a vitaf ri m^k, amelyeket osztályonké_t rendeztek. A foglalkozásokon a forradalmiságról, a szociális, ta hazafiságról, a nacionalizmusról, illetve az internacionalizmusról esett szó. A vi-tákat egyetemi és főiskolai oktatók, tudományos kutatók, egyetemisták vezették. A KISZ Központi Bizottságának munkatársai is részt vettek az összejöveteleken. Szombaton délelőtt a megemlékezés ifjúsági gyűléssel kezdődött, majd a gimnázium történelemszakkörének diákjai — Serfőző Zoltán. Kozma Ilona, Balázs Klára — dolgozataikban felöl :ve_ nítették az illegális munkásmozgalom kiemelkedő vezetőjének és mártírjának, Ságvári Endrének a tevékenységét. Az ünnepi alkalomból felkereste az iskolát Ságvári Endre testvérhúga. Ságwá» Ágnes, a Fővárosi Levéltár igazgatója. Felszól lásában emberközelbe hozta az akkori eseményeket, bátyja alakját, munkásságát. Hangsúlyozta a korszerűen értelmezett forradalmiságot, rámutatva az illegális munkásmozgalom és a mai kor kapcsolatára. Története.et elevenített fel a forradalmi mártír börtönéveiröl, a munkásmozgalom jelentős egyéniségeivel való együttműködéséről és a magánéletéről. Végül a diákok kérdéseire válaszolt. Az irodalmi színpad műsora után a diákok koszorút helyeztek el az iskolában a névadó szobraitól.