Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

KEDD, 1974. MÁRCIUS 19. Üj cirokfajták Jó termők, minden talajon jól fizetnek Akkor, amikor hazánkban több ezer hektár szántóföld alkalmatlan a legfontosabb takarmánynövények — mint a takarmánybúza, takarmánykukorica stb. — termesztésére, nem véletlen, hogy a mezőgazdasági kutatók figyelme olyan növények nemesítése felé irányult, melyek rosszabb minőségű talajon is bőtermőek és megőrzik kiváló beltartalmi értéküket. Ilyen a szemes cirok. A szemes cirok hazai honosítási kísérletei több mint és munkatársainak két olyan valamint a szemescirok-hibridet előállí- anyagait, a tani, mint a Hybar 242 és Piridoxint. Hybar 456 — azóta államilag elismert hibridek —, amelyek a gazdaságos termelés feltételeinek teljes mértékben eleget tesznek. Mi jellemző a két hibridre? Talajtípusokkal szemben igénytelenek. Termelhetők könnyű homokon, nehéz agyagon vagy nagy sótartalmú talajokon is. A talaj tápanyagait jól hasznosítják. B-vitamin előRiboflavint és a kétszáz éve ismeretesek. Hogy szárazságtűrők. Kiterjedt és mégsem sikerült elterjesztésük, az azzal magyarázható, hogy a korábbi fajták szemtermése kicsi, aránylag magas termetűek, így gépi betakarításra alkalmatlanok voltak. Nem utolsósorban a mezőgazdaság harminc évvel ezelőtti gépesitetteégi szinmélyrehatoló járulékos gyökereikkel képesek a talajban ltvő kapilláris vizet is felvenni. Osszlevélfelületük kicsi, így gazdaságos a párologtatásuk. Bőtermők, mert optimális agrotechnikai feltételek között képesek 70— 100 q'ha szemtermést adni. vonala sem tette gazdaságos- Beltartalmi értékük kiváló, sá termesztésüket. A kitartó Keményítőértékük 73 kg q, munka eredményeként sike- nyersfehérje tartalmuk 12%. rült dr. Barabás Zoltánnak Tartalmazzák az A-vitamin, Üzemszervezési szempontból igen jelentős, hogy vetésük jól összeegyeztethető a kukoricavetéssel, mert időben azt követi. Rövid tenyészidejűk miatt betakarításban megelőzik a korai kukoricákat is. A szemescirok-hibridek termesztéséhez speciális gépek nem szükségesek. Vethetők kukoricavető gépekkel — pl. SPC 6, UTW 32. A hibridek törpék és szálszilárdak, így arathatok a jól ismert gabonakombájnokkal — pl. SZK 4, F 512. A bő termés már eleve sejteti, hogy termesztése jövedelmező. A korszerű állattartásnak pedig célszerű figyelembe venni keveréktakarmányként a szemes cirkot, hisz a beltartalmi értéke, tápanyaghasznosítása és emészthetősége indokolttá teszi. Az eltmríási szerződésről P. F.-né szegedi olvasónk- gét teljesítette. Személyi tunak nincs főbérleti lakása, lajdonban levő lakás esetén albérletben lakik. Munkatársai azt ajánlották, hogy vállalja egy idős asszony eltartását lakásért. Ennek ellenében beköltözhetne a lakás egyik szobájába. Tekintve, hogy olvasónk az idevonatkozó rendelkezéseket nem ismeri, kéri, adjunk tájékoztatást, hogyan lehet megkötni érvényesen az ilyen szerződést. Ha a szerződést megA betegségi biztosítás keletében van mód arra. hogy önkéntes alapon bejelentsék biztosításra az eltartottat. Az a lakásbérleti önkéntes biztosítottak által ha a házkilaj- fizetendő járulék összege haaz eltartó az előbbi feltételek esetén is csak akkor folytathatja jogviszonyt, donos hozzájárult a tartási vi 130 forint. Az önkéntes szerződés megkötéséhez. A biztosításba bevonás kéretulajdonos tudta nélkül lét- lemre történik. Az ezzel kaprejött szerződés az eltartót csolatos kérelmet a lakóhely nem jogosítja fel a lakás bér- szerint illetékes társadalomleti \ úton történő további biztosítási igazgatósághoz kell használatára. benyújtani. Az önkéntes b;zA polgári jogi tartási, il- tosított a következő szolgálDr. Faragó Eászló köti, számithat-e arra, hogy letőleg életjáradéki szerződés tatásokra jogosult: orvosikealapján eltartott személy az zelésre, gyógyszer, gyógyvíz, eltartó jogán nem jogosult gyógyfürdő, gyógyászati semint családtag a betegségi gédeszköz, műfog, műfogsor, biztosítás szolgáltatásaira. Az fogkorona, foghíd, kórházi eltartott személyt az eltartó ápolás, útiköltség, mentőszálellenszolgáltatás fejében gon- lítás, anyasági és temetési dozza, ezért az orvosi, kór- segélyre, házi költségek is őt terhelik. Hr V. M. HA/ASSAG I. kerület S/esed: Szílak Maria és Bagamery László, Molnár Géza és Balazsfl Katalin. Kondaaz Sándor ós Tószegi Julianna, Szabó Béla és Kiesük Erzsébet. Farkas Gyula és Juhász Erzsébet Zombort József és Hegedús Eva, Jundzsó Imre és Vldaea ibolya, Bakó Jenő és Imre Irma házasságot kötöttek. Családi események László Zoltánnak és Kovács Mária Magdolnának Viktória. Illa Antalnak és Csordás Juliannának Ildikó Margit. Gyöngyösi Béla Péternek Cs Gujás Máriának Andrea Mária. Koeslspéter Károlynak es Dudás Eva Mártanak Károly Norbert. Kukla Eriknek és Fornai Anna Erzsébetnek Beáta Anna, dr. Nober Istvánnak es dr. Büly Anikónak Noémi Mónika. Varga Ernő Lajosnak és Török Terzézia Margitnak Zoltán, Dóka Istvánnak és Kiss Irénnejc Erika, Nagy Lajosnak és Koftcsek Borbálának Andrea. Kovács Zoltán Istvánnak és Czége Irmának Zoltán. Gábor László Pálnak és Erdei Irénnek Zita Beáta. Ádám András Imrének és Adám Irénnek Tímea. Kocsis-Savanya Jó/selnek és Szécsl Máriának Zoltán. Láng Róbert Henrichnek és Kormos Margitnak Péter Zoltán. lllés-Németh Lászlónak és Bodó Piroska Ilonának Magdolna. Horváth Lajosnak és Farkas Lldának Lajos. Román Lajosnak és Pap Eva Erzsébetnek Eva, Beatrix, Kiss Antal Józsefnek és Link Annanak Róbert. Lantos papdi Ilonának Bernadett nevű Ferencnek és S/ánló Juditnak gyermekük született. Szabolcs Lajos. Kovács Sándornak és Cseri Máriásuk László. Sári Nándornak és Bárkányi Erzsébet Rozáliának Zoltán László. Gábor Mihálynak és Ráez Margit Máriának Csaba. Remzso Ferencnek és VIdács Katalin U. kerület szeged: Aczél Józsel és Huüvanyl Mária. Sári Miklós es Sziiártó Rozália házasságot kötöttek. ni. kerület Szeged: Tóth László es Szűcs Er/.acbet Veronika, Klazsik Kaimán István es Dunal-Kovles Ágnes Jultjmnj háífaxságot kötötKlskundorozsma: l'atik Antal Sándor és Lévai Mária. ÜJvárl Ernő es Farkas Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Kuczora Györgynek és Borzáa Juliannának Attila György. Balogh Mihálynak és Kiss Gyöngyi Máriának Hajnalka Tünde. Marótl Antalnak és Vincének és Rigó Teréziának Gábor. Geri Istvánnak és Kálmán Gizellának Szilvia. Ktspéter Istvánnak és Tóth Erzsébetnek Ildikó, Puruczki Sándornak és Császár Erzsébetnek Szilvia. Szélpál Imrének és Sziráki Klárának Imre. Győző László Lajosnak és Bérés Évának Gyula. Nagy Illésnek és Tóth Juliannának Illés Szilágyi Jánosnak és Seres Zsuzsannának János. Barna Ferencnek és Beneze Katalinnak Róbert Dávid, Gémes Antalnak és Tóth Annának Endre Szabolcs, Maróti Istvánnak és Pamuk Erzsébetnek Erzsébet nevű gyermekük született. HALALOZAS Ágnesnek Csaba Attila. Krey- tonnák és Tóth-Szücs ~mm ül Mrir Margitnak Eva. Dávid burger Tibornak és Varga Éva Máriának Gábor Tibor, Leval Szilveszternek és Pópity Ilonának Veronika. Takács József Jánosnak és Kiss Ilonának Nikoletta. Nyltral Zsigmondnak és Sóvári Katalinnak Szilvia Katalin. Szabadi Jenőnek es Vajda Zsuzsannának Jenő Tibor, Ordögh Lászlónak és Csányi Mariának Ildikó. Péter Sándornak es Szabó Mariának Csaba Bürgés Józsefnek és Zalai Máriának Mária, Bencslk Sándornak és llovai Margitnak Ildikó. Aes Sándornak és Jámbor Sarolta Katalinnak Sándor, szemheö Endrének és Hajdú Mártának Dominika Lívia. Kazi Nándornak és Ördög Piroska Ilonának Erika. Tóth Sándornak és Tóth Zsuzsannának Sándor Tamás. Horváth Ferencnek es Bányai Máriának Réka. Mihályi Pálnak és szurka Gizellának Tamás Zoltán, Asztalos Józsefnek és Krajnyák Margitnak Anitu Papp Istvánnak és Vajas Máriának László. Misik Rezső Rudolfnak és Tóth Évának Mónika. Virágos-Kls Antalnak és Juhász Borbálának Edit. Somogyi Lászlónak és Fazekas Gizellának Szilvia. Szántó Lajos Kálmánnak és Tombácz Máriának szabolcs. Farkas Mihálynak és Szabó Honának Mihály, Szívós Mihálynak es Kíséri Erzsébet Plrdskának Ibolya. Grulty Lászlónak és Dobó Ibolyának Sándor, Kucsma Lászlónak cs Gombás Juliunnának Hajnalka. Bodó Gyulának és Tumpf Kornéliának Kornélia Katalin. Enyingi Péternek és Széli Eiclkanak Zoltén Pelei. Csanyl Józsefnek cs Juhász Marta Erzsébetnek Andrea. Szabó Józsefnek éa Gavdi Mariának Andrea. Répás Mihálynak és Terheb Ilona Juliannanak László. Tari László Andrásnak és Both Katalin Évának Miklós Ferenc. Süli Józsefnek és Tari Erzsébetnek Erzsébet. Cseh Lászlónak és Csorba Juliannának Tímea Eva. Nagy Mihálynak és Horváth Máriának Ibolya. Mezei István Jó-.'áefnet: es Ckányl E-zsébetnek Róbert. Tornyai Lajosnak cs Bödr Évának Zalán Lajos. Izsák Sandornuk és Sánta Katalinnak Sándor József. Barabás Józsefnek és Szanka Zsuzsannának EcUna, Juhász m. kerület Szeged: Bódl Antal Jánosnak és Blága Juliannának Bernadett Julianna. Csamangó Ferenc MárMária Zoltán I. kerület szeged: Kása Edit. Barsl Károlyné Márton Mária, Nagy István, Varga Maria. Gyula István. Pádi Imréné Nagy Mária, Balla Ferenc, Kovács Judit. Gábris Lászlóne Lugosl Gabriella, Jenel Ferendfté Leikó Mária, Gombos András. Matyi István. Erdélyi Béla. Török Rozália. JOJárt Vilmos. Zemencstk Mátyás meghalt. II. kerület Szeged: Török Vince, Kálmán Margit, Katona Csaba meghalt. III. kerület * Szeged: Hajdú Balázsné Ördög Anna. Kovács Sándorné Nagy Matild. Tóth József né Ackerl Karolina Gabriella. Czégé Imréné Fecser Mária. László Ferenc. Gárgyán Istvánná Molnár Rozália, Modróczki János. Pifát Emiiné Kovács Mária, Laezkó János, Turczer Gyuláné Tímár Rebeka. Batki Józsefné Vass Etelka. Pintér Eszter, Horváth János meghalt. Kiskundorozsma: Bába Jánosné Vidéki Borbála. Ráez Andrásné Peták Erzsébet meghalt. a lakásban véglegesen ottmaradhat. Végül azt is szeretné tudni, hogy kaphat-e önjagán ingyenes orvosi ellátást az idős asszony? A tartási szerződés általában személyes szolgáltatások (étkezés, mosás, takarítás stl).) biztosítására irányul, amelyet az eltartó nyújt az eltartottnak valamilyen vagyon (általában ingatlan) fejében. A szerződéssel az eltartó a vagyon várományosává válik. A tartási szerződéssel rokon az életjáradéki szerződés, amely nem szemelyes szolgáltatás, hanem a szerződésben meghatározott összeg rendszeres biztosítását jelenti a rászorulónak ugyancsak ingó, esetleg ingatlan vagyon megszerzése fejében. Az eltartási szerződést írásban kell megkötni, és jóváhagyásra be kell terjeszteni az eltartott lakóhelye szerint illetékes városi tanács igaz. gatási osztályának. Községekben a szerződések jóváhagyása a végrehajtó bizottság titkárának hatáskörébe tartozik. A tanács megvizsgálja a szerződő felek körülményeit, s döntését csak ezt követően hozza meg. Ha a tanács a szerződés bemutatásától számított 60 napon belül nem nyilatkozik, a szerződést jóváhagyottnak kell tekinteni. A jóváhagyó' hatóság a tartási szerződés teljesítését rendszeresen ellenőrzi. Az ellenőrzést a szerződő felek kötelesek tűrni. i A rendelkezések szerint az eltartó akkor folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a tartási szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább hat hónap eltelt, és az eltartó a bérlő halálakor — legalább hat hónapja állandó jelleggel — a lakásban la' kott, és tartási kötelezettséKörnyezetvédelmi jogszabálygyűjtemény A Mezőgazdasági ée Élelmezésügyi Minisztérium környezetvédelmi jogszabálygyűjteményt adott ki. A gyűjteményben részletesen felsorolják egyebek között az általános egészség-, talaj-, növény-, vívédelmi és állategészségügyi rendeleteket, valamint a levegő tisztaságával, a vadgazdálkodással és az erdőkkel kapcsolatos környezetvédelmi jogszabályokat. (MTI) Ittasan vezetett rátámadt a rendőrre Tanács István 26 éves, Domaszék 133. szám alatti lakos ittasan közlekedett motorkerékpáron Szegeden, a Mátyás tér környékén. A szolgálatos rendőr Tanácsot szabálytalan előzés miatt megállította. A motoros leheletéről megérezte az italszagot, s felszólította, hogy fújjon a szondába. Tanács ezt megtagadta, s ekkor vérvételre előállították a sebészeti klinikára. A vérvétel alatt, illetve utána vonakodott Tanács aláírni a jegyzőkönyvet, erőszakkal el akart távozni, a rendőrt félrelökte az ajtóból. Közbelépett egy betegápoló, akit Tanács a földre lökött. Ekkor megbilincselték, majd személygépkocsival elvitték a munkahelyére, a Rendezőpályaudvarra, aho] Tanács MÁV-fűtőként dolgozott. Hivatalos személy elleni erőszak és közlekedési vétség miatt került a vádlottak; padjára első fokon a szegedi járásbíróság előtt. A bizonyítási eljárás során megállapították, hogy vérében 196 ezrelék volt az alkohol, amikor a rendőrjárőr előállította. A szegedi járásbíróság Tanács Istvánt jogerősen 1 év fegyházra ítélte, 2 évre eltiltói ta a közügyek gyakorlásától, 3 év időtartamra pedig a gépjárművezetéstől. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 36. Móra a múzeum alkalmazottjaként maga is érezte felelősségét, kötelezettségét a régészettel szemben. Pedig rengeteg elfoglaltsága volt. Maga számolt be sokiele munkajárói: érmékkel ve sződött; ha kellett, madártudóssá alakult át; kövületekkel bajlódptt; helytállt néprajzosként, s közben állandóan könyvtárosi munkát végzett a nyilvános olvasóteremben, amelynek évente 10 —12 ezer olvasója volt. S mindezt nem panaszként sorolta fel. hanem dicsekvésből: ilyen körülmények között is kiveszi részét „abból a közös munkából", amire Kolozsvárott tettek „szent kötést". Mórát sok titkü földünk iránti szeretele tette igazán a magyar régészet lelkes hívévé, fáradhatatlan munkásává. S ez a szeretet nem engedte elcsüggedni akkor sem. amikor tornyosultak az akadályok előtte. Később múzeumigazgatóként belelát a kultúrpolitika irányítóinak felelőtlenségébe. Tudja, hogy ők az igazi akadályozói munkájának. Most „régészinasként" elsősorban arra figyelt fel: hogyan fogadják a vidéki urak. értelmiségiek, parasztok az ősök után kutató régészt. Bár most is tudja, hogy milyen akadályozó tényező az, hogy kevés az ásatásokra fordítható összeg, és még kevesebb a hozzáértő szakember. Móra ismert cáyan .tekintetes és méltóságos éri embert, aki a földjében talált nagy úrnákat ásóval vágatta, szét, hogy kipróbálja: összetörnek-e és gurul-e ki belőlük arany. Aztán a cserepeket visszaásatta jó mélyre a földbe, és a napszámosainak a lelkére kötötte, hogy el ne járjon a szájuk, mert különben kiszemtelenkedik a múzeum, és „csúffá töszí a földet". Az értelmiségiek nagy része eleinte elképesztően közömbös magatartást tanúsított az ásatásokkal szemben. A nép fiai először bizalmatlanok voltak Mórával szemben; úrnak nézték, s ezért nem is hittek neki. „Nem is bosszant — jegyezte meg Móra —, ismerem a fajtámat, én is ilyen volnák, ha köztük maradtam volna. Ezer év óta minden úrfélével megjártuk, akivel dolgunk volt. Gyámoltalanságunkban nekünk olyan természetes oltalmunk ez a bizalmatlansúg, mint nyúlnak a futás, vagy a sündisznónak a tüske-ruha." De nem tudott belenyugodni a vele szembeni bizalmatlanságba. „Azt akarom -w vallotta —, hogy higgyenek bennem és ne tartsanak úri huncutnak." Az a felismerés fájt neki a legjobban, hogy dolgozó népünk „hajmeresztően tudatlan". A nép tudatlanságát azzal is igyekezett csökkenteni, hogy munka közben napszámosainak elmagyarázta az ásatás célját, leggyakrabban így: „Értsék meg, emberek, hogy én nem vagyok kincskereső. Azért kutatjuk az ősöket, hogy megtudjuk, kik voltak, hogyan éltek, mit dolgoztak, s hogy ebből tanuljanak a népek, mikor a múzeumban nézelődnek. Jól meg kell vigyázni minden ásónyomot, össze nem kell törni semmit, nekem egy csont késnyél többet érhet, mint egy akkora darab arany." Máskor így okosította parasztjait: „Ahány koponya, annyi gyertyácska abban a sötétben, amely a történelemelőtti és a történelembe hajnalló magyar földet takarja előttünk". Eleinte ez a tanítás eredménytelen volt. Az öftömösi pusztán, az ásatások utolsó napján, vizsgát tétetett parasztjaival. A legértelmesebbet megkérdezte: mi a véleménye róla, a sírokat vallató régészről. Hosszú unszolgatás utan így szólt ki a gödörből a kérdezett: „Hát... ilyennek is csak lönni köll..." „A mi fajtánk virágnyelvén így stilizálták azt meg, hogy bolond" — fűzte a válaszhoz keserű reflexióját Móra. Látni fogjuk, hogy az 1920-as években, s nz 1930-as évek elején a többi között azért is végezte Móra szívesen az ásatásokat, mert az „ásós, kapás had"-nak. a szegénységnek és a falusi értelmiségiek legtöbbjének segítőszándékát, ragaszkodó szeretetét élvezhette. Ekkor már ismerték, és megszerették őt. írónk első régészeti emlékeinek egyes mozzanatait később beépítette szépirodalmi alkotásaiba. A Beszámoló az ősökről, az Attila koponya_ járói című tárcáiban szó van Öttömösről is, és Csóka szerepel a Négy apának egy leánya című regényében. Az ásatások élményei hozzájárultak ahhoz is. hogy Mórában döbbenetesen i az n > a .'•:ujjon ki a parasztsá" szociális nyomorúságáról és kulturális elesettségéről. Családi körben Móra napjai szakadatlan munkában teltek. Szegedi élete első 10—12 évét pásztázzuk csak végig: 1902-től a Szegedi Napló munkatársa, 1913-tól szerkesztője; 1904-től a múzeumot és a könyvtárt egyesítő Közművelődési Palota tiszt, viselőjeként vezette a könyvtárt, végezte az ásatásokat. rendezte és kezelte a természetrajzi tárt, segített Tömörkénynek az „ádminisztracionális teendők" végzésében. Ahová „fizetség" kötötte, ott a „szerződés" miatt is, méginkább becsületből, morális felelősségből, pontos munkát végzett. De ott is helytállt, ahová érdeklődése, ügybuzgalma vitte. Bekapcsolódott a Dugonics' Társaság munkájába, ahol nemsokára szaktitkár, majd főtitkár lett. 1911-től részt vett a Gyermektanulmányi Társaság szegedi fiókjának tevékenységében. Kiépítette kapcsolatát a szabadkőművesekkel, a polgári radikálisokkal. Ilyen körülmények, ennyi elfoglaltság közepette kellett időt. alkalmat szakítani a/, alkotásra! tF-olytatjufo) i