Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

4 SZOMBAT, 1971. MÁRCIUS tfc Névházasság települések között Száz évvel ezelőtt, 1874-! ben tette közzé első fr.ben a Központi Statisztikai HivaA leghosszabb helységnevet — 1954-ben történt egyesítéséig — húsz betűvel Retal az ország településeinek formátuskovácsháza viselte, és egyéb lakott helységei- Örökét most Jászfelsőszentnek névgyűjteményét. Azóta györgy vette át, amely húsz rendszeres időközönként pap- betűvel ugyan nem döntötte világot lál a névjegyzék, ki- meg, de beállította elődje rebővítve több irányú átte- kordját. A sereghajtók, azaz kintést nyújtó állam- és köz- a legkurtább nevet viselők igazgatási, valamint statisz- között viszont jó páran holttikai adatokkal. A legtöbb újdonsággal u mostani újabb „feltérképezés" gál. Az utóbbi tizenöt évben ugyanis az ország államigazgatási és közigazgatási ar versenyben állnak két betű leg- vei. azaz egy szótaggal: Ág, szol- Bő, Sé, Ör stb. A Statisztikai Hivatal gazdag gyűjteménye 300 ezer culata többet változott, mint adatával egyben a helytüra korábbi fél évszázadban, téneti kutatások értékes Egyik érdekesség a helysé- kútfője is. Akik településegek számának lassú, de ál- ink múltjával hivatásszerűen landó csökkenése: legutóbb foglalkoznak, megtudhatnak 3248 volt a jegyzékbe vett belőle sok, eddig nem pubteleplilések száma, ma 3189. likált. vagy csak nehezen A „leltárhiány" oka a hely- hozzáférhető tényanyagot, ség, illetve a helységnév- Olyanokat például. hogy összevonás. Az esetek zö- Nyírábrány községet 1901mében az egyesítés alkal- ben létesítették Buda- és mával kompromisszum szü- Szentgyörgyábrány összevoletik: a „keresztelőn" az új- násából, . Ceglédbercel pedig szülött olyan nevet kap. ugyancsak 1901. előtt még amely mindkét „szülője- Cserőbercel volt. Kutatóink meg- nemrégiben vették tervbe a pél- jellegzetes és feltételezhetőVác- en történelmi múlttal ren nek" korábbi nevéből őriz valamit. Így lett dául örszentmiklós és bottyan „nászából" Örboty- delkező helységnevek regiszttyán, Rábakovácsi és Balas- rálását, és a nevek szármasameggyes egyesüléséből dig Meggyeskovácsi. úszásának, valamint értelmezésének a kiderítését is. ozaz uj égitest Az örményországi Bjurakan obszervátóriumának munkatársai száz új kék galaktikát fedeztek fel az utóbbi időben. Az új objektumokat felfedezőjükről, Benyiamin Markarjan akadémikusról ..Markarjan-galaktikáknak'' nevezték el. A tudósok jelenleg 604 kék galaktikát ismernek. Ezek, eltérően az égitestek többségétől. amelyek napunkhoz hasonlóan sárga fényűek — kék lényt sugárzanak, s erről kapták elnevezésüket. Viktor Ambarcumjan akadémikusnak, a bjurakani obszervatórium igazgatójának magyarázata szerint ennek oka valószínűleg a tőlünk nagy távolságban elhelyezkedő csillaghalmazok magjának aktivitása. A Markarjan-galaktlkák legfényesebbike százszor gyengébb fényt sugároz ki, mint égboltunk legközönségesebb csillagai. Felfedezésüket csak igen nagy teljesítményű teleszkóp használata tette lehetővé. (MTI) A késedelem ára Nem lehet a számokkal is Mások d követelményed a tek kl beruházásokra? H kifejezhető igazsággal per- vegyipari üzem beruházási)- nagy eltérés a munka ütebe szállni. Tavaly 98 mii- nál, mint a viszonylag egy- n>>„sségének lázgörbéje, hajliárd forint értékű beruhá- szerűbb technológiájú úté- sétálások tükrözője. E zast helyeztek üzembe, a pitesnel, bar esetleg a fo- " ., befejezhetetlen állomány rintértéke mindkettőnek egy- rossz, egyenetlen ritmus azugyanakkor nyolcmilliárddal forma. Ám pusztán a techni- után a beruházások üzembe növekedett, s meghaladta a kai. technológiai igényekel- helyezésének idejéből het eszázmilliárd forintot. Több térősége indokolná, hogy a „. Aipari létesítményben csak kereskedelemben, a szállítás- honapokat .ahol el Az részben kezdődhetett meg a ban és a hírközlésben, az ipari épuleteknel peiaaui munka, holott terv szerint építőiparban az üzembe he- 1972-ben az átlagos kiviteteljes átadást kellett volna lyezett beruházások értéke lez£sj idő az e\őző évi 542 elérni. A vártnál kisebb mér- évek óta meghaladja az tékben bővült a telefonháló- üzembe nem helyezettekét, zat, az előírtnál kevesebb új ugyanakkor az iparban. a kórházi ágyat foglalhattak el mező-, erdő- és vízgazdálkoa betegek... A beruházási dásban éppen ennek a fordí- azután vitathatatlanul hiánykésedelmek anyagilag. er- tottja érvényesül? .. „. .,,„.. _ .„.„,„ kölcsileg terhelik a népgaz- Hullámok sodra taszítja zott va8y h.anyzik a termedaságot, azaz mindannyiun- egy-egy beruházás ladikját; lés terv szerinti megkezdekat. Ha a szakosított állat- az összecsapott előkészítés, az sekor ... tenyésztési telepeken — ezek- elnagyolt tervezés, a hely- . „ bői ötszáznál több van már s*íni szervezetlenség hulla- Tavaly a naimaaiK az országban — késve kezd mai ezek. A tervezői felüle- gyedévben összesen 24,2 milhízni a jószág, ha az új la- tesség miatt három hét vész bárdot költöttek az országkás tulajdonosa a reméltnél el, az anyagellátás akadó- beruházásokra, ebből napról 577-re növekedett." Hová, mire ment el 35 nap, több mint egy hónap? Ami 13,1 milliárdot a vállalatok, csak hónapokkal később köl- zása miatt sokszorosan egy tozhet, ha az új ipari üzem naP> a szerelőket egy hónap- , .. ,ra máshová vezénylik... szövetkezetek sajat hatasköa tervezettol fel vagy egesz Summa summárum. maris rükben fiz^tek kj. Vajon esztendővel elmaradva bo- kikerekedik fél év, ha, nem minden mjlliót egy év. csátja ki először termékeit, a veszteség a társadalom lehetőségeit, forrásait apasztja, erőit meg fölösen fecsérli. Meredek lépcsők úgy. hogy biztosak voltak a kamatoz is tervezett kezdetében? S úgy, hogy mindent meg is tettek ennek érdekében? Sokat kezdeni Jobban! A bátor ápolónő A közelmúltban Moszkva- el. és az alegység teljes sze fedezékből, s magával rán5í":_liíf,íiÍIÖrSé.g„_'íUle.aSfbb mélyi állománya Veszteség totta a kislányt a ház felé. parancsnoki „áio.a 1 a •,. A kolosszus üldözőbe Zaic Viktor alezredessel, nélkül, haici eszközeiket is vette tanfolyamán az *"•"-• őket egészsegügvi szolgálat vezető megmentve, átkelt a folyón. _ Belegázolt a házba, s orvosával beszélgettünk. Ludmilla Hetmancova el- romhalmazt, óriási füst- és Pontosabban: a második vi- beszéléséböi megtudtuk, porfelhőt hagyva maga mölághúborúban szerzett sze- hogy Magyarországon a Ti- gött. folytatta útját. Tehetetmtlyes tapasztalatairól szóló sze es a Duna menti hai - lenül, dermedten álltunk... elbeszélését hallgattuk. A cokban is részt vett. Sőt Du — emlékezik vissza az aleznyugodl tekintetű orvos nantúlon, Aba körzetében, redes —, szinte biztosak 1943-tól a háború végei, a amikor 1945 január első fe- voltunk benne, hogy a mi fronton teljesített szolgála lében a németek áttörték a „gyerekünk", a kis Lida meg tot. Nem szívesen emlékszik peremsávot, Lida a legszélső az a másik kislány odavevisszaa háború borzalmaira, ház melletti fedezékben volt. szett. A szerencse a bátrak az emberek szenvedésére, a Egy német harckocsi húzott mellé szegődik. A falusi ház bombák okozta légnyomástól ej mellettük, amikor a kert fedezék melletti fala. s a vagy a gyilkos lövedékektől fái közül egy 4—5 éves ma- két mögötte megbúvó épségéi a szilánkoktol sebesült gyár kislánv szaladt a tank ben maradt. Mire Lida a sou ezer gyermekre. nőre, elé. Kíváncsiságból-e, vagy törmeléket és a port letisztíférfira, akit Ukiajnaloi Bu- (alán éppen ijedtségében? A totta a kislányról, odaérkeUarestig, Budapesttől Bécsig kocsi vezetője nem törődött zett annak édesanyja is, s a az általa vezetett egészség- a gyerekkel, s már-már rémülettől sírva köszönte agyontaposta , az irdatlan meg a szovjet katonalány szörnnyel... Lida ekkor, segítségét, életét kockaztatva kiugrott a Gazsó Béla ügyi szolgálat gyógykezelt. Nem ezekről beszél, hanem inkább a fasiszták ellen harcoló szovjet katonák hőstetteiről. Ludmilla Hetmancováról. Lidáról, aki szintén a magasabb parancsnoki tanfolyam korházában dolgozik. Nem gondoltuk volna, hogy ez a törékeny asszony tizenhat éves korában már a fronton harcolt. — Lida a háború kezdeté nek időszakában Novoroszijszk egészségügyi iskolájába járt. A németek ezt a várost is rendszeresen bombázták. Azon a napon is bombák hullottak a városra, amikor Lida elhatározta, hogy beáll a Vörös Hadseregbe. A bátor, jó kedélyű kislányt hozzánk osztották be egészségügyi őrnek, s a háború végéig beosztottam volt. Innen ismerem olyan jól élettörténelét. Az első harci tapasztalatokat Lida a belorusz fronton szerezte. Sebesülteket mentett a tűzből... Csoda, hogy elbírta a hordágyat. A kurszki harcokban azt a harckocsit is találat érte, amelyikben Lida a sebesülteket kötözte. A tankban le-, vő katonák mind hősi halált haltak, Lida. az egészségügyi ör súlyosan megsebesült, de amikor meggyógyult, újra a frontra kérte magát. A Donnal ért utol bennünket. — Akkor nagyon nehéz helyzetben voltunk — emlékezik vissza az alezredes —, a túlerőben levő ellenség több szovjet alegységei viszszavonuiásva kényszert tett. A folyón való átkelést Lidú éknul; is végre kellett hajtani. mégpedig a németek zárotüzében. Lida példát mutatat).. A bgiu.s nem maradlj 1965-ben 42,9 milliárd forint értékű üzembe helyezett beruházással 31,9 milliárdnyi befejezetlen állomány állt szemben. A népgazdaság Esztendőnként az építőipar fejlődése, a nagyobb beru14-15 ezer olyan létesít- házási lehetőségek azután farban, 26 Milliárd meny munkait kezdi meg, megnöveltek az étvágyát, amelyek értéke százezer fo olyannyira, hogy 1970-hez rint fölött van. Tekintélyes mérten 1971-ben már 15 miimennyiség! Iiárd volt a befejezetlen álTúlságosan is az. Az egyik lomány gyarapodása, 1972híradástechnikai vállalat vi- ben és 1973-ban pedig egydéki gyáregységének létre- aránt nyolcmilliárd, hozásához — 40 milliós be- Természetes, hogy a gazruházás — 37 hónap kellett, dasági növekedés bővíti a a legújabb cementgyár rész- beruházások mennyiségét, s leges üzembe helyezéséig is vele — arányosan! — a ío53 hónap telt el csupán az lyamatban levő. még be nem 1973-ban 106,4 milliárd forint — ebből negyvennél a kommunális ágazatban — szolgálta a beruházásokat. Ez folyó árakon számítva h trom százalékkal több az 1972. évinél. Idén a népgazdasági terv megnöveli a beruházási lehetőségeket, mivel 117—118 milliárd forintot szán erre a célra. A több, igazi éráikét csak a jobb munka adhatja meg. forrása lehet a befejezetlen beruházások arányos csökkentése, azaz a kivitelezés meggyorsítása, az üzembe beépítési munka első dátumát fejezett fejlesztések pénzben veÍL£nI]k'<H' ucvimis^font'os tekintve, holott itt feszített számított értékét ugyancsak veleseneK ugyanis ioni..s tempót diktáltak a népgazda- S nem is ezt, hanem a túl sági érdekek. Az is a meg- meredek lépcsőket kárhoztörtént esetek közé tartó- tatjuk, a gyors kezdés, lassú zik, hogy az egyik város vá- kivitelezés, kései átadás gya- iyez^"időa^egröv"dítés7Tagóhídját — 28 millióért — korlatét. Azt az egészségtelen 'vezesi ido megrovioitese. iá éppen kerek négy esztendeig szemléletet, amelynek vallói építgették, ugyanannyi ideig, azt tartják: kezdjük csak el. mint egy 750 millióba ke- azután majd lesz valahogy rülő sörgyárat. S öt év szük- Pedig ez közpénzekre menő nagyvonalúság". ségeltetett egy családosokat — összesen 400 személyt — befogadó üdülő tető alá hozásához ... Hullámok sodra Nincs persze olyan mérce, amely mindenfajta beruházásra érvényes lehetne. 42,2 milliárd forintot fizetvaly a nemzeti jövedelem 355—360 milliárd forinla rúgott. Számítások szerint a beruházási munka javítása, legkézenfekvőbb tartalékainak hasznosítása, legkevesebb évi 5—6 milliárdd.il növelhetné felosztható javainkat. Igaz, ez a nemzeti jöVajon minden reális okot, vedelemnek csupán 1.5—1,7 okozatot méltányolva is, el- százaléka, de futná belőle — fogadható, hogy tavaly az mondjuk — két és fél ezer első negyedévben 17, a ne- lakásra, vagy két Beremendi gyedik negyedévben viszont Cementműre.. Eltűnt napok Mészáros Ottó Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai vet nézegeti, az már olvas is. Az újságot is fel- hogy három évig nem ment szabadsagra, s 3 használta a könyvtár népszerűsítésére: vasárna- nyári szüneteket arra használta fel, hogy a toponként a helyi sajtóban közzétette az újonnan könyvtárban, ahol ekkor 75 000 kötet volt. min34. Móra az első munkál „hitelbe" végezte a Közművelődési Palotában, mert szakdíjnoki alkalmaztatásához a hivatalos jóváhagyás csak néhány hét múlva érkezett meg. A város közben pályázatot írt ki az igazgatói tisztségre és egy könyvtárosi állásra. 1904. nobeszerzett könyvek jegyzékét Ez azért volt nagy jelentőségű, mert Szegeden ekkor nem volt intézmény, amely a közönséget állandóan és rendszeresen tájékoztatta volna a megjelent könyvekről. Látni fogjuk, igazgatói tevékenysége idején tudja majd megvalósítani könyvtárpolitikai koncepcióját: azt. hogy a Somogyi Könyvtár a kor színvonalán álló városi könyvtár legyen, amelynek értékes anyagát egyaránt hasznosíthassa a tudományos kutatás és az olvasóközönség is. Móra a hivatástudattal dolgozó könyvtárosok közé tartozott. A Karácsonyi könyvpiac címú tárcájából tudjuk. hogy kisgyermekként milyen mámor lett úrrá rajta, amikor a könyvkereskedő boltjában a könyvek közé került. „Azt sem tudtam.... melyikhez kapjak először — idézte a gyermekkori élményt. — Utoljára az egyikre ráültem, a másikra rákönyököltem, a harmadikra rátenyereltem. a legvastagabbat elkezdtem olvasni." vember 28-án a városi tanács a jelölő bizottság javaslata alapján Tömörkény Istvánt igazgató- Később, felnőttként, ujjongva így kiáltott fel: nak. Móra Ferencet könyvtárosnak nevezte ki. „A könyvek, a könyvek — van-e öröm, amely írónk évi 2500 forint fizetéssel lett a könyvtárt tisztább, van-e barátság, amely nemesebb, van-e és múzeumot egyesítő Közművelődési Palota hűség, amely tartósabb lehetne, mint amit ők tisztségviselője. Kilenc pályázó közül esett rá a választás. A Somogyi Könyvtárt 1881-ben alapította Somogyi Károly esztergomi kanonok, aki 43 000 kötetes, a tudomány egész területét felölelő könyvtárát a városnak ajándékozta. Móra alkalmazásáig a könyvtár a „tudományos könyvtár" funkcióját töltötte be, s a nagy közönség előtt bezárva tartotta kapuit. „A könyvtár inkább csak disz volt; ha már megkapta a város, legalább mutogatta, más hasznát nemigen vette." Mint sokba kerülő luxusintézmény miatt, zúgolódtak is a városi közgyűlésen. Móra másfajta könyvtárpolitikát kezdeményezett. A közönséget mindenféle furfanggal becsalogatta a könyvtárba. Az új könyveket kirakta az olvasó egyik asztalára, hogy nézegetni lehessen azokat; ugyanis azt tapasztalta, hogy aki a könyadnak?" A Somogyi Könyvtár aztán a könyvek paradicsomát tárta fel előtte. Tudatosan képezte, formálta magát könyvtárossá. Az volt a véleménye, hogy a könyvtárosi munkához nem elégséges önmagában az egyetemi végzettség. A könyvtárakba nagy intelligenciájú, gazdag olvasottságú, a közönséggel bánni tudó emberek kellenek, s nem olyan egyetemi diplomával rendelkezők, akiknek vagy egyoldalú műveltségük van, vagy nem szeretik a könyvet, s csak belső ösztön nélkül, kenyérkeresetből látják el hivatalukat. „ ... könyvtárba .".. csak az az ember való. aki szerelmes a mesterségébe — vallotta. — Az ilyeneket vagy az egyetem alatt, vagy az egyetem után, külön könyvtárosi tanfolyamon kell kiképezni." Móra azzal kezdte könyvtárosi munkáját, den könyvet a kezébe vett, megnézte, személyes ismeretséget kötött vele. S könyvet nem címtározott soha anélkül, hogy át ne lapozta volna. „S ennek a felkészülésnek több hasznát vettem én is. meg a könyvtár is. a közönség is, mint az íróasztalelméleteknek — irta. — Ez természetesen nem lebecsülése a könyvtártudományoknak, de mi még nem tartunk ott, nekünk gyakorlati kérdéseket gyakorlati ésszel kell megoldanunk. minél egyszerűbb eszközökkel és minden nagyképűség nélkül..." A Somogyi Könyvtárban még nehezebb volt a helyzet, mint máshol, mert itt a könyvtár öszsze volt kapcsolva a múzeummal. Öt lényegében könyvtárosnak nevezték ki a Közművelődési Palotába, de kitudódott, hogy alkalmazzák természetrajzosnak. etnográfusnak, régésznek, numizmatikusnak. képtárosnak és aktamásoló írnoknak is. Móra. amikor pályázott, tudta, mire vállalkozik. Látni fogjuk, az életét építi bele a Közművelődési Palotába. A soktitkú föld szerelmese Móra először egyetemi évei idején hallgatott régészeti előadásokat. Ekkor 'még nem azzal a szándékkal, hogy régész lesz; a széles körű szellemi érdeklődés vitte Czobor Béla professzor előadásaira. Szegeden" Tömörkény, a múzeumigazgató küldte ki váratlanul, minden előkészítés nélkül ásatni. „ősöket előkurkászni a föld alól mint könyvtárost". Móra így idézi Diszpolgársag című írásában ezt a jelenetet: 1 .,— Hogy csináljam? — kérdeztem megrökönyödve. — Hiszen nem értek én ahhoz. Sohase láttam ásatást, • íFolytatjuk.) )