Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-15 / 62. szám

\ 2 PÉNTEK, 1974. MÁRCIUS 18, Ülést tartott a Minisztertanács Elfogadták az országos szakmai bértáblázat kialakításának elveit — Nagyobb figyelmet fordítanak az iskolai testnevelésre A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Ion Gheorghe Maurernek, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A tárgyalásokon megvizsgálták a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét, és az együttműködés sokoldalú fejlesztésének további lehetőségeit. Véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés kérdéseire. Hangsúlyozták, hogy minden lehetőséget ki kell használni a kétoldalú kapcsolatok szélesítésére, a nemzetközi enyhülés, a béke, a szocialista országok együttműködésének erősítésére. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a KGST végrehajtó bizottságának február 26 —28. között, Moszkvában megtartott üléséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és megbízta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, hogy az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a fizikai munkások kereseti arányairól szóló jelentést és elfogadta az országos szakmai bértáblázat kialakításának elveit. El kell érni, hogy a különböző szakmákban azonos munkát végzők alapbére ne ágazati, illetve vállalati hovatartozásuktól, hanem képzettségüktől, gyakorlottságuktól, a fizikai megterhelés mértékétől, a munka körülményeitől függjön. A szakmai bértáblázat a legnagyobb létszámú ipari és építőipari szakmák kulcsfontosságú munkaköreire terjed ki. Elveit a népgazdasag valamennyi ágazatában alkalmazni kell. Az írányelvjellegű alapbértételeket a vállalatok kötelesek fokozatosan megközelíteni. A kormány felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát. a Fogyasztási Szövetkezetek Orszáeos Tanácsát, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsát és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát. hogy nyújtsanak segítséget az országos szakmai bértáblázat bevezetéséhez, és segítsék következetes alkalmazását. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a tavaszi munkákra való felkészülésről. Ennek feltételei kedvezőek, a gazdaságok télen az előkészítő munkákat elvégezték. Mind a szántáshoz és vetéshez, mind a növényvédelmi munkákhoz szükséges gépek, vetőmagvak, vegyszerek rendelkezésre állnak. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés tavalyi munkájáról és tapasztalatairól. A népi ellenőrzés — széles társadalmi bázisra támaszkodva — az elmúlt évben is arra törekedett, hogy javaslataival és kezdeményezéseivel elősegítse a központi elhatározások, a lakosság érdekeinek érvényesülését. A kormány a jelentést és a feltárt hibák kijavítására tett intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács a művelődésügyi miniszter, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke előterjesztése alapján megtárgyalta az iskolai testnevelés és sport fejlesztésének időszerű feladatait. A kormány úgy határozott, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az iskolai testnevelés és sport további fejlesztésére. Megszervezik a tanulóifjúság tömeges és rendszeres sportolását, a felsőoktatási intézmények első és második évfolyamain fokozatosan általánossá teszik a heti két óra testnevelést. A jövőben az új iskolák csak tornateremmel építhetők, és tervet kell kidolgozni a hiányzó tornatermek fokozatos pótlására. A kormány felkérte a KISZ-t, az Úttörők Szövetségét, a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, hogy vegyenek részt az ifjúság testnevelésének fejlesztésében. A művelődésügyi miniszter javaslata alapján a kormány határozatot hozott az 1974. évi kiváló és érdemes művész kitüntető címek adományozásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A dolgozóknak, a részesedési alapból: Több mint 8 milliárd forint A Pénzügyminisztériumban elkészült a vállalati mérlegbeszámolók összesítése. Az 1973. évben népgazdaságunkban felgyorsult a termelés és értékesítés. Vál-1 lalataink és szövetkezeteink (mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül számba véve) árbevétele folyó áron 11,1 százalékkal, a megelőző évinél jóval gyorsabban emelkedett. Az értékesítés dinamikus fejlődésében jelentős tényező az export belföldi értékesítést is meghaladó, gyors ütemű felfutása. A központi és vállalati intézkedések hatására javult a munka termelékenysége, és a termelőkapacitások kihasználása. Az 1973. évben 100 forint értékű termelési tényező (eszköz és munkaerő) felhasználásával az előző évinél 2,70 forinttal több termelési értéket állítottak elő. A termelés és a forgalom Lassú átalakulás az időjárásban Európa időjárásában lassú átalakulás kezdődött. Ennek oka, hogy az óceán felől enyhe, páradús levegő érkezett kontinensünk nyugati-északnyugati része fölé. A magasnyomású légköri képződmény ereje, amely Közép-Európában az elmúlt napokban valamivel hűvösebb és szárazabb időt okozott, fokozatosan gyengül, s helyét az óceáni légtömegek veszik át A Kárpát-medencében és így hatónkban is napközben tavaszias volt az idő csütörtökön, jobbára felhőtlen • volt az ég, s így a déli órákra 6—14 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Ugyanakkor az éjszakai lehűlés elsősorban hazánk északkeleti részein még mindig erősebb volt, mínusz 1—mínusz 6 fokot mértek, hajnalra egy-két helyen köd képződött. Milyen idő várható a következő napokra, elsősorban a hétvégére? A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a Nyugat-Európa felől érkező óceáni légtömegek valószínűleg már a következő napoktól befolyásolják hazánk időjárását is. Az éjszakai lehűlés valamelyest mérséklődik, a felhőzet időnként megnövekszik, s kisebb esőzésekre is számítani lehet. Napközben 10—15 fokig melegszik fel a levegő. bővülése, a költséggazdálkodás javulása és a kedvezőbb jövedelmezőségű export részarányának növekedése, együttesen a nyereség 17,9 százalékos, jelentős mértékű emelkedését eredményezte. A tervezettet is meghaladó nyereség létrehozásában valamennyi népgazdasági ág részt vett: az iparban 14,9 százalékkal, az építőiparban 16,9 százalékkal, a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban 45,9 százalékkal, a szállításés hírközlésben 30,6 százalékkal és a kereskedelemben 15,7 százalékkal javult a vállalatok eredménye. Az 1973. évi nyereségből képzett részesedési alap több mint 10 milliárd forint, amelyből a vállalati hatáskörben megvalósított bérfejlesztés miatti befizetési kötelezettség teljesítése után is 8 milliárd forintot meghaladó összeg felhasználására van lehetőség. Ez az összeg több mint 21 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezen belül a mező-, erdőés vízgazdálkodásban csaknem 33 százalékkal, a kereskedelemben több mint 10 százalékkal nagyobb a felhasználható részesedési alap, « ez az iparban is a népgazdasági átlagot meghaladó mértékben emelkedett. Az 1973. évi nyereségből származó nettó részesedési alap — az előző évinél 3 nappal több — 27—28 napi bérnek felel meg. MÁRCIUS A

magyar történelem első tavaszi megújhodását, a százhuszonhat éve történt forradalmi márciust, az ifjak, hazafiak „gyalázatot lemosó", világszabadságért kiáltó lánggyújtását idézzük ezen a napon. Sok évszázados elnyomás, s azox az idők mentek veszendőbe, amikor a hon nem élhetett e hazában, s népének kettős kisemmizés jutott osztályrészül. Sok keserűség és tenniakarás gyülemlett fel Petőfiék nemzedékében, az elavult feudális osztálykereteket gőzként feszítette a haladás energiája. Ezek az erők törtek felszínre 1848. március 15-én, nyitották fel Táncsics börtönének ajtaját, és zúgatták a tömeggel: rabok tovább nem leszünk! Fiatalok gyújtották meg a lángot, de tűzzé nem vált volna, ha nem táplálják Magyarország elnyomott osztályai, a társadalmi változások iránti legfogékonyabb rétegei. Történelmi küzdelemmé nemesítette a felkelést, hogy a márciusi nekilendülést a parasztság és a munkások hősi helytállása, honvédő harca, az új ország megteremtésének megannyi bátor kísérlete folytatta. Ezért is figyelt ránk nagy-nagy rokonszenvvel a világ jobbik része, ezért kerülhettünk a merész népek seregébe, s lett hírünk — jó hírünk. A történelem igazságérzete teljesült így be, a történelemé, amely a fejlődésért kiálló, azért áldozatot hozó népeket részesíti előnyben. A márciusi polgári forradalom és a szabadságharc menetét jól ismerheti mindenki. Azt is tudjuk, hogy jelentőségét sokáig csak titkon érezhette a nép, s voltak idők, amikor a magyar uralkodó osztályok népelnyomó céljaik érdekében hamisították meg Március tanulságait, próbálták a márciusi szavakat elszakítani lényegi tartalmuktól, és vélük a sovinizmus mételyét terjeszteni. Az az osztályharc, amely századunkban a gyökeres történelmi változásokért lángolt fel, Március viszszahódításáért is kibontakozott, Petőfi, Kossuth, Táncsics, Vasvári harcának folytatásáért. Csak' évtizedek múlva váltak valóra a munkásosztály erejéből azok a célok, amelyekért a negyvennyolcas honvéd a csatába ment. Csak a felszabadult hazában csenghetett ismét tisztán az a szó, amely először a márciusi ifjak ajkán hangzott: szabadság! Nagy tisztessége nemzedékünknek, hogy vállalhatta végre a márciusi elődök példáját, s 1919-ben a munkáshatalom kivívásával, 1945-ben a kizsákmányolásmentes társadalom meggyökereztetésével, annak felépítésével tetőzte be Petőfiék művét. Március 15. a lelkes, dolgos fiatalok ünnepe, akik tudják, hogy a valóságos népharcban, a valóságos népigények teljesítésében vállalt szerepük révén lehetnek méltók az első szép tavaszok emlékéhez. Azok a fiatalok rendelkeznek ma a negyvennyolcas és a tizenkilences március ihlette életstílussal, akik forradalmiak a munkában, a kultúra kincseinek türelmetlen elsajátításában, a szocialista eszmék és életforma elterjesztésében. A mai fiatalok ezért teszik jól, hogy ezen a napon is a forradalomról tanulva, a nép, a munkásosztály küzdelmével azonosulnak. Március 15. az egész magyar társadalom ünnepe, hiszen az a csata a független országért, valóságos társadalmi átalakulásokért lángolt fel, olyan célok megfogalmazásáért, amelyek feladatot jelöltek a sötét korokban küzdő hazafiaknak, lelkesítették a dolgozó tömegeket. Egy ország jövőjét alapozták meg a fényre, zászlót adva, a szabadság iránti sóvárgást, de a tenniakarást is élesztve. Ezért is méltó a negyvennyolcas forradalmárok emlékéhez és példájához, hogy ezen a napon az egész társadalom képviselői elhelyezik a koszorúikat a márciusi emlékművek talapzatán, s felidézik a küzdelmeket, harcokat. Szép szimbólum a természetben a tavasz, a rügyfakasztó, a megújító. Ugyanígy a három történelmi tavaszon újult meg társadalmunk is. 1848-ban, 1919-ben és 1945-ben öltött új ruhát népünk. A történelmi időkben, hogy megcélozza, s most, hogy felépítse a bőség társadalmát. A közművelődésről Ankét a TIT-ben Rendkívül érdekes és magas színvonalú ankét zajlott le a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei Szervezete rendezésében szerdán a délelőtti órákban Szegeden. A megbeszélés témájaként — öszszefoglalóan — „a közművelődés időszerű kérdései"-t jelölhetnők meg, a problémakörben azonban igen hangsúlyosan szerepelt a munkásság, a munkásfiatalok műveltségi szintje, érdeklődési köre, elvárásaik kielégítésének anyagi és más lehetőségei, az értelmiségiek ebben a kérdéscsoportban betöltött szerepe és a TIT feladata. Az ankétot dr. Kiszel y György egyetemi tanár, a TIT megyei elnöke nyitotta meg, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára vázolta azokat a kérdéseket, amelyekről a tapasztalatok alapján kellene szót váltani. Felszólalt, és a vitában részt vett Mocsár Gábor író. Szabó Endre újságíró, Hofgesang Péter iskolaigazgató, dr. Jakuts László egyetemi tanár, Kovács János igazgató, Forgó Pál művelődési osztályvezető, Varga István pártmunkás, Kardos János gyárigazgató, dr. Muszka Dániel tudományos osztályvezető, Tóth Zsuzsa, KISZ-funkcionárius, dr. Szél Éva intézetigazgató, dr. Megyeri János főiskolai tanár, Nagy Lászlóné szakszervezeti funkcionárius, Burkus Andrásné könyvtáros, Bányász Ivánné munkásnő, Farkas János üzemi osztályvezető, Nagy Antal főiskolai docens, dr. Forgó István városi tanácselnök és Molnár Zoltán, a TIT megyei titkára. A vitában elhangzottakat Győri Imre foglalta össze. Mérhető a korrózió sebessége A Nehézvegyipari Kutató Intézet szakemberei új műszert szerkesztettek. Konstrukciójukkal laboratóriumokban és üzemekben folyamatosan mérhetik, hogy a különböző agresszív anyagok milyen sebességű korróziós folyamatot váltanak ki. Ezzel a méréssel előre meghatározhatják az egyes fémek élettartamát is. (MTI) Fásítási hónap Csütörtökön Szombathelyen rendezték meg a fásítási hónap országos megnyitó ünnepségét. Gáspár Hantos Géza, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az erdőtelepítést, fásítást társadalmi üggyé bel) tenni (MTB A Városföldi Állami Gazdaság bugaci kerületében megélénkült a határ. A 700 hektárnyi legelőn megkezdték » műtrágyázást, kihajtották a Írre" szürke magyar gulyát, és a racka juhokat. Képünkön: Szórják a műtrágyát a legelőre \