Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-15 / 62. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 64. évfolyam 62. szám 1974. március 15., péntek Ára: 80 Hllér Masfel milSIarddaB gazdálkodik idén Ávafóiinnepségek. Meghatározták a költségvetési és a fejlesztési alapot Uj tanácsrendeleteket alkottak Szeged megyei város tanácsa tegnap délelőtti ülésén 8z egész város lakosságát érintő, fontos témákról tárgyalt, dr. Biczó György tanácselnök elnökletével. Miután a tes­tület megvitatta a legutóbbi határozatok végrehajtását és a végrehajtó bizottság tevékenységéről szóló elnöki jelen­tést, a tavalyi gazdálkodásról és az idei költségvetési tei-_ vekről és fejlesztési alapról döntött. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy ott voltak az ülésen Szeged országgyűlési képviselői és dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke is, a legfontosabb napirendi pont vitájában pedig tizenhármán szólaltak föl. Értékelte a szegedi ta­nács gazdálkodását Kovács Imre, a Csongrád megyei ta­nács elnökhelyettese is, s véleményt mondott Dobai Rezső. Baráth József, Nemes József, Sziládi Sándor, Hö­römpő József, Letsch Mihályné, Nitsinger Gyula, Link Mihály, Solymosi Lajos, dr. Diós József, Nagy István és Heim János tanácstag. Tavaly: 1 milliárd 178 millió A tanácsülés legizgalma­sabb témája tehát az volt, hogy miként gazdálkodott Szeged a tavalyi fejlesztési alapjával, s hogyan teljesí­tette költségvetési tervét, il­letve mire fordítják az idén az. e címen rendelkezésre ál­ló összegeket. ' Valóságos kötet az erről szóló előterjesztés, számok tengerével, így rendkívül nehéz kiválasztani belőle a legjellemzőbb adatokat. A múlt esztendőről szólva azonban feltétlenül azzal kell kezdeni a tájékoztatást, hogy miután egyesültek a várossal a környező közsé­gek, Szeged lakosságát már 165 ezerben számolják, s en­nek következtében a költ_ ségvetés és a fejlesztési alap jó 30 millió forinttal növe­kedett, s a tanács pénz­alapjainak növekedése lehe­tővé tette a lakosságellátás színvonalának • bizonyos emelkedését. Még tavaly is gondot okozott azonban a beruházások időbeni meg­valósítása, így számos épít­kezés késedelemben maradt. E nehézségek ellenére 2031 lakás épült Szegeden, mely­ből 558 tanácsi bérlakás, 480 pedig tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakás volt, 150-nel nőtt az óvodai fé­rőhelyek i száma; átadták rendeltetésének a tarjáni új iskola tantermi szárnyát; új ÁBC-áruház nyílt, s fodrász, orvos vagy gyógyszertár mi­att sem kell már a tarjáni­aknak a Belvárosba buszoz­ni. Nagyarányú útfelújítások fejeződtek be 1973-ban az Odessza körúton, a Széche­nyi téren, a Népkert soron, a Madách utcában, a Ma­gyar Tanácsköztársaság út­ján és a Közép fasoron. Köz­tisztasági, közvilágosítási es parkgondozási feladatokra közel 26 milliót költött a város, s ennek egyik legna­gyobb tétele az, hogy a par­kosított terület 93 ezer négy­zetméterrel gyarapodott. Sú­lyos összegeket emésztett fel a belvízrendezés, a nyílt nyelvényű csatornák rende­zése Hattyastelepen, Mihály­teleken, a Benczúr utcában és Petőfitelepen. Szociális és egészségügyi célokra ta­valy 124 milliót fordított a város, így a fenntartási költ­ségeken túl jutott pénz űjabb orvosi műszerekre, a szakorvosi rendelések bőví­tésére és új körzetek szer­vezésére, a szociális segé­lyek jelentős növelésére. Tavaly megkezdődött a IV. számú vízmű építése is, s ennek első kútcsoportja el is készült. A kiragadott példák nem adnak teljes képet a múlt esztendőről — ám sokkal többet mond az, hogy 1973­ban közel 700 milliót hasz­nált fel a tanács a fejlesztési alapból, költségvetési kiadá­sai pedig 478 milliót tettek ki. Sajnos, majdnem 250 millió a két címen a pénz­maradvány. csak komoly áldozatokra lesz szükség az idén. Elké­szül az új Tisza-híd beruhá­zási programja, nagyarányú szanálást kell végrehajtani az E5-ös út korszerűsítése miatt, folytatódik a villa­mos főútvonalának átépíté­se, napirendre kerül a tar­jáni villamos kettős pályájá­nak megépítése. Befejezik az autós kempinget az idén, két új pavilont emelnek az ipari vásárnak, s támogatást nyújt a tanács az új szállo­da építéséhez. Korszerűsí­tik az E5-ös és az 55-ös fő­közlekedési utak közvilágítá­sát, s jelentős, emeletráépí­tésekkel pótolják a korsze­rűsítések miatt lebontott la­kásokat a Hajnóczy u. 10. és a Lenin krt. 72—74. számú épületeknél. Fedezetet biztosított a ta­nács 140 milliós vízgazdál­kodási előirányzattal a III. sz. vízmű, az újszegedi komplex közmű és a kiskun­dorozsmai új lakótelepi csa_ tomaépités befejezéséhez. a rókus—móravárosi főgyűjtő munkáinak folytatásához, s végre a szükséges víztermelő kapacitás is meglesz a IV. sz. vízmű továbbfejlesztésé­vel. Új beruházás lesz a fel­sővárosi gyűjtőcsatorna épí­tésének megkezdése — amely az új építkezések mi­att sürgős — és az alsóváro­si főgyűjtő tervezési mun­kája. Folytatódik az idén az ideg-elme pavilon építése és az I. kórház szociális helyi­ségeinek bővítése, Ságvári­telepen elkészül a gyermek­orvosi rendelő, s a 210 sze­mélyes új szociális otthon kiviteli tervei. A kulturális intézmények beruházásainak fedezetére 72 és fél millió forintot sza­vazott meg a tanács. Ebből befejezik a dorozsmai új is­kola építését. Tápén 50 sze­mélyes, a Tabán utcában 100 személyes óvoda készül, s végre a játékcsarnokot is át­adják rendeltetésének. A tanácsi vállalatok közül 1974-ben a tanácsi feladatok ellátását segítő-javító beru­házásokhoz a Szegedi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat, illetve a Városgazdálkodási Vállalat kap fedezetet, a Közlekedési Vállalatot új villamoskocsik beszerzésében segíti a tanács, a Sütőipari Vállalatot pedig az új ke­nyérgyár befejezésében. Petőfi-dcmbormű Nagy figyelem az óvodákra Szeged idei költségvetési és felújítási tervében tallóz­va szintén jelentős feladatok megoldására irányuló törek­véseket fedezhetünk fel. öt­venmillió körüli összeg az idei útfelújítások terve; kö­zel 30 millió szerepel a köz­világítás, a köztisztaság, a parkgondozás rovatán; foly­tatják a Holt-Maros meder­rendezését. magasabbra ter­vezték az egészségügyi ki­adásokat. A kulturális ága­zat ugyancsak magasabb összegekkel gazdálkodhat, különös figyelemmel az ok­tatási rendszer továbbfej­lesztésére, a nők és az ifjú­ság helyzetének javítására. Örömmel emeljük ki, hogy 210 új napközi otthonos óvo­dai férőhellyel számolták az 1974. évi költségeket. Ki­emelkedik még fontosságá­val a felújítások sorából a Gutenberg utcai iskola rend­behozatala 3 milliós összeg­gel, a szőregi szerb iskola felújítása, amely közel fél­millió forintba kerül, az If­jú Gárda ifjúsági város épü­letének 1 milliós költségű tatarozása és három dorozs­mai óvoda felújítása, me­lyekre 1 millió 400 ezer fo­rintot szavazott meg a ta­nács. A színház felújítására 1974-ben 14 millió forintot fordítanak. Lakásügyi fanácsrendelet Idén: 1300 tanácsi építésű lakás Erre az esztendőre a fej­lesztési alapot kerekítve, 1 milliárd 100 millió forintos, e. költségvetési tervet pedig 446 millió forintos kiadással liatarozta meg a tanács. A ket tétel együttesen megha­ladja a másfél milliárdot, azaz jó 300 millióval nyúj­tózkodhat nagyobbat a vá­ros, mint tavaly. A legnagyobb tételek idén is a lakásépítésben szerepel­nek: 1300 tanácsi építésű la­kás a program, és változat­lanul! Tarjánra összpontosul a fejlesztési figyelem. Bekell fejezni a III. ütemben ter­vezett szolgáltatóobjektumo. kat, bővíteni kell az óvodát meg a bölcsődét, a IV. és a VI. ütemben egy-egy ABC­áruházat kell átadni rendel­tetésének, és ugyancsak a TV. ütemben az éttermet és eszpresszót. A lakásépítés költségei 657 milliót tesznek ki az idén. Ha ehhez hozzá­számolják az egyéb állami lakásépítés és a magánház­építés várható eredményeit, 1974-ben 2155 lakással gaz­dagodik Szeged. Ugyanakkor jelentős előkészületek szere­pelnek az idei programban a jövő évi és a további la­kásépítések megalapozására, az újabb területek biztosítá­sára — így például Felső­város I—II. építési ütemé­nek kisajátítási és tervezési munkáinak elkészítése maga 77 millió. A lakúsépí'éshez kapcsolódó létesítmények sorában 150 személyes óvo­dáról olvashatunk Tarján III. ütemében, továbbá az új iskola komplett kiegé­szítéséről, valamint a tavaly elkezdett szolgáltató. és kö­zösségi rendeltetésű épüle­tek befejezéséről. A városi közlekedésben, útkorszerűsítésben ugjja«­A tanács az 1974. évi terv­javaslatot elfogadta, majd korábbi rendeletet módosí­tott, illetve új tanácsi ren­deleteket alkotott. Ezek kö­zül különösen figyelemre méltó a lakásügyi tanács­rendelet felülvizsgálata, il­letve új rendelet megalko­tása. Az új tanácsrendelet tervezetét előzetesen számos társadalmi és tömegszerve­zettel is megvitatták, hiszen fontos kérdésekben tartal­maz új vonásokat. Kimond­ja például, hogy a bérlő­vagy vevőkiválasztási jog alapján biztosított lakások aránya lakástípusonként 10 —10 százaléknál magasabb nem lehet, ilyen megkötés­sel is biztosítani kell, hogy az épülő lakások minél na­gyobb hányada jusson a la­kással nem rendelkező igénylőknek. Újszerűen sza­bályozza a rendelet a bérlő­és tsevőki választási jog el­lenértékét is, mégpedig a la­kások alapterülete alapján. Elérhetőbb az összeghatár, ugyanakkor kedvezményt biztosít a rendelet a város érdekében magas értékű tár­sadalmi munkát végző válla, latoknak. A lakásigények ki­elégítési sorrendjében előny­be kerülnek a három, vagy többgyermekes családok, s a tíz évnél régebben sorolt igények. Két esztendőn be­lül rendezni kívánja a ta­nács az ilyen igénylők ügyét. Előbbiekből jelenleg 93-at, utóbbiakból 119-et tartanak nyilván. A fizikai munkás, és a fiatal házas igénylők eddig 70 százalékot képvisel­tek a lakáshoz juttatottak köréből, s ezt az arányt to­vábbra is fenn kell tartani. A tanács ülésén befejezé­sül három interpelláció harigzott el, melyekre az illetékes osztályvezetők vá­laszoltak. Az általános és középisko­lákban tegnap, csütörtökön rendezték meg a március 15-i emlékünnepségeket. Ezek közül kiemelkedett a petőfi­telepi általános iskola em­lékünnepsége, ugyanis ez al­kalomból avatták föl az is­kola falán elhelyezett Petőfi Sándort ábrázoló dombor­műves emléktáblát. A köl­tő nevét viselő, általános is­kola részére Borbás Tibor szobrászművész és Richter Lenke grafikusművész készí­tette a dekoratív dombor­művet. Az ünnepélyes csa­patgyűlésen az iskola tanu­lóinak emlékműsora után Hegedűs András, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója mondott avató­beszédet. Borbás Tibor szobrászművész Petőfi-domborműve Petőfi-könyvtár Űj, korszerű művelődési intézménnyel gazdagodott a város: tegnap, csütörtökön délben ünnepélyesen megnyi­tották a Petőfi Sándor Ifjú­sági Könyvtárat. Szegeden — mint ismere­tes — hosszabb ideje szüne­telt a Somogyi Könyvtár if­júsági és gyermekkönyvtárá­nak működése. Ez az elég régóta tartó, ideiglenes álla­pot most megszűnt, minden eddiginél korszerűbb, a sok­oldalú művelődésre alkalmas helyet, önálló ifjúsági könyv­tárt kaptak a szegedi gyere­kek, munkásfiatalok, iskolá­sok. A Magyar Tanácsköztár­saság útja 2. szám alatti új könyvtár 1 millió forintos költséggel épült, a falakat borító polcokon és a galéri­án összesen 12 ezer kötet várja az ifjú olvasókat. A 176 négyzetméter alapterü­letű helyiség modern, célsze­rű és esztétikus belső beren­dezése lehetővé teszi, hogy mesedélutánokat rendezze­nek a gyerekeknek, van hely a folyóirat-olvasásra, a galérián zenehallgatásra. A könyvtári szolgáltatások — könyv-, mikrofilmkölcsönzés, irodalmi délutánok rendezé­se stb. — mellett megyei módszertani feladatokat is ellátnak majd az új intéz­mény munkatársai. A tegnapi ünnepségen — amelyen dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titká­ra, Gérő Gyula; a Művelő­désügyi Minisztérium könyv­tári főosztályának munka­társa is részt vett — Tóth Béla, a Somogyi Könyvtár igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Forgó Pál, a városi tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. Közreműködött Martin Már­ta, a Szegedi Nemzeti Szín­ház művésze, aki Petőfi ver­seket szavalt. Délután a gye­rekek már birtokba vették az új könyvtárt. Az l-es számú gyakorló iskola tanu­lói adtak műsort, majd ün­nepélyes keretek között le­bonyolították az első beirat­kozásokat. Somogyi Károly né felvételei A Petőfi Sándor ifjúsági künyvlár részlete

Next

/
Thumbnails
Contents