Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

I // VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^JJ"1 DÉLMAGYARORSZÁG Á legú:abb s fa fisz fika szerint: Szeged lakossága 165 ezer A múlt esztendő a számok tükrében A különféle felmérések, tényközlések és prognózisok alapján sok mindent megtudtunk már eddig is Szeged és Csongrád megye elmúlt évi fejlődéséről, de a hivatalos összegezés, a KSH megyei igazgatóságának jelentése csak az elmúlt napokban került nyilvánosságra. A hivatalos összegezésből kitűnik, hogy tavaly körülbelül 4,5 .milliárd forintot fordítottak beruházásokra, amely megfelel az előre elhatározott elképzeléseknek. A beruházási piac feszültsége környezetünkben is feloldódott valamelyest a központi intézkedések hatására. A szakemberek így fogalmaznak: a beruházási igények és a rendelkezésre álló kapacitás között csökkent a feszültség, kevesebb az elutasított megrendelés. Az építőipari árak növekedése is mérséklődött az elmúlt évben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ^beruházásai tovább csökkentek, s 1973-ban az 1970. évinek még a felét sem érték el. Ha közelebbről is szemügyre vesszük a beruházási tevékenységet, kiderül, hogy bármennyire is javultak a körülmények, az átadási határidőket csak ritkán tartja be az építőipar. Az 1971. és 1973. között üzembe helyezett 28 fontosabb beruházásból 23 később készült el a tervezettnél. A folyamatban levő 3 egyedi nagyberuházás közül a kőolaj- és földgázipari létesítmények megvalósítása tavaly is megfelelő ütemben haladt. Az olajmedencében 756 milliárd forint értékű munkát végeztek el, az üzembe helyezett létesítmények közül is kiemelkedik a 157 millió értékű, II. számú szabadgázüzem. Megtörtént az MTA újszegedi biológiai kutatóintézetének a műszaki átadása, mindössze a hiánypótlás maradt erre az évre, s még néhány műszert és berendezést nem szállítottak le a gyártó cégek. Az Alföldi Porcelángyár kőagyagburkolólap gyárának az építése megtorpant az elmúlt év végén, mivel a kiszolgálógépeket nem küldték el határidőre a román partnerek. Érdekes és újszerű adatokat tudhatunk meg a népességről és a foglalkoztatottságról. Csongrád megye népessége 1973 végén elérte a 453 ezer főt, s tovább folytatódott a tanyai és a falusi lakosság elvándorlása a városokba. Szeged lakossága gyarapodott a legjobban, sa múlt év végén népessége elérte a 165 ezer főt. A mezőgazdaság korszerűsödése és a falusi népesség természetes szaporulata lehetővé tette, hogy sokan városokban, az iparban keressenek munkahelyet. A következmény: a mezőgazdaságban dolgozók száma 4 százalékkal csökkent, az iparban foglalkoztatottaké viszont 2 százalékkal növekedett. Jelenleg a nem mezőgazdasági ágazatokban 108 ezer ember ta'ál munkaalkalmat. Az iparban 68 700, az építőiparban 13 700, a kereskedelemben 16 009, a közlekedésben 5600. a szolgálta tásban 4000 ember dolgozik Az ipari termelést vizsgálva kitűnik, hogy a még ma is nagy fejlődésben levő kőolaj- és földgáztermelés növekedése a mérvadó, és az összegezés átlagos számait kissé torzítja. Érdemes iparáganként vizsgálódni: a nehézipar 10,8 százalékkal, a könnyűipar 7,6 százalékkal, az élelmiszeripar pedig 7,7 százalékkal növelte termelésének mennyiségét az elmúlt évben. Az iparvállalatok kiegyensúlyozottan végezték munkájukat, a termelés növekedésében ezúttal is a termelékenység javulása játszotta a meghatározó szerepet Tavaly két olyan nagyberuházást adtak át, amely jelentősen növelte a termelőkapacitást: a gzalámigyár új húsfeldolgozó üzemében évente 2200 tonna hentesárut készíthetnek, s jelentős a szabadgázüzem az olajmezőn. Az export már több változást mutat. Néhány iparvállalat — elsősorban az élelmiszeripar — jóval kevesebb árut adott el külföldön, mint a megelőző esztendőben. Ugyanakkor növelte külföldi eladásait a vásárhelyi mérleggyár, a Szegedi Ruhagyár és a Tisza Bútoripari Vállalat. Ha két nagy élelmiszeripari válla'atunk — konzervgyár, szalámigyár — exporteladásait leszámítjuk, a megye ipara közel 20 százalékkal többet exportált tavaly, mint 1972-ben. A keresetek alakulására meghatározó volt a múlt év márciusában végrehajtott központi béremelés. Csongrád megyében a lakosság készpénzbevételei 9 százalékkal emelkedtek. Az 1973. évi bérpolitikai intézkedés megyénk állami iparában 39 ezer, az állami építőiparban pedig több mint 8 ezer munkást és művezetőt érintett. A havi átlagos keresetek, bérek így alakultak: az iparban a munkások havi 2192, az építőiparban 2566, a kereskedelemben 2207, a közlekedésben 2592, a szolgáltatásban pedig 1972 forintot kerestek. A kiskereskedelmi forgalom körülbelül 9 százalékkal emelkedett, de az árakat is tekintetbe véve, melyek 3,5 százalékkal növekedtek, a forgalom volumene kisebb volt az előirányzottnál. Az építőipar fejlődése megfelelt a tervezettnek, a DÉLÉP termelésének értéke megközelítette az 1 milliárd forintot. Tavaly a megyében 3928 lakást építettek fel, kevesebbet, mint egy évvel korábban. Szegeden 1825 lakás készült el, a megye többi városában 1161, a falvakban pedig 941 új otthon került tető alá. A 10 ezer lakosra jutó lakásépítés száma tavaly 87 volt, szemben az 1972. évi 107-tel. Az elmúlt három évben felépített lakásoknak 73 százaléka magánerőből valósult meg, s a lakások 25 százaléka a megszűnt otthonok pótlását szolgálta. Egy ösz szesítő adat szerint a megyé ben 1974. január elsején 156 ezer lakás volt, 7 százalékka' több, mint három évvel ezelőtt A kisteleki Űj Élet Tsz 60 hektár területen nagyüzemi szőlőt telepít. A telepítéshez szükséges talaj rónázási — egyengetési — munkákat a Tiszántúli Talajjavító Vállalat munkagépei végzik. Vizsgálat a kisvasúiról Felszámolásához biztosítani keli a fettételeket Az ismert közlekedéspolitikai koncepció keretében immár jónéhány gazdaságtalan, a mai közlekedési igényeknek nem megfelelő vasútvonalat megszüntettek az országban. Ilyen feladat akad Csongrád megyében is; a szegedi kisvasút felszámolása hamarosan esedékes lesz. A megyei tanács még 1968ban megtárgyalta a közlekedéspolitikai koncepcióból adódó megyei feladatokat, s határozatában állást foglalta szegedi kisvasút helvzetének felülvizsgálata mellett. A Csongrád megyei forgalomszervező bizottság elkészítette a vizsgálat eredményeit összefoglaló anyagát, amelyet tegnap terjesztett a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. Az 1927-ben megnyitott kisvasút hét községet kapcsol össze Szegeddel, melyeknek lakossága összesen 26 ezer; igazgatási területük 77 ezer katasztrális hold. A kisvasút hálózata 80 kilométer hosszú, a két vonalszakaszon- 27 megállóhely és 13 árukezelő rakodóhely van. A megengedett , legnagyobb tengelynyomás 5,5 tonna, a sebesség pedig 30 kilométer óránként. Ebből is kitűnik, hogy a kisvasút már nem felel meg a követelményeknek: lassú és ráadásul nem is gazdaságos. A személy- és áruszállítási feladatokat mindenképpen helyesebb közúton megoldani. Ehhez viszont .néhány új utat kell építeni, a meglevőket pedig alkalmassá tenni a nagyobb forgalom lebonyolítására. Január elején, amikor Földvári László, a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese Szegeden járt, sa megye, valamint a város vezetőivel tárgyalt a KPM-hez tartozó fejlesztési tervekről, fölmerült a kisvasút ügye is. ókkor a megye vezetői úgy foglaltak állást, hogy a kisvasút felszámolására csak akkor kerülhet sor, ha a KPM biztosítja a terület közüti közlekedési ellátásához szükséges feltételeket, nehogy hátrányosan érintse az ott lakókat a változás. A tanácskozás résztvevői akkor abban állaoodtak meg. hojgv 1975 őszéig a KPM megteremti az előfeltételeket, és biztosítja a lehetőséget a kisvasút megszüntetéséhez. A megyei forgalomszervező bizottság vizsgálatáról készült beszámoló jelentés részletesen foglalkozik az áttérés előföltételeivel. A szükséges beruházások — útépítések, autóbuszok stb. beszerzése — összesen több mint 40 millió forintba kerülnek majd, nem számítva az útfelújításokat, melyek költségbecslése még nem készült el, E vjszonylag tekintélyes beruházás ellenére- is indokolt a kisvasút felszámolása, mivel a jónéhány milliós egyszeri megtakarításon túl évente több mint 8 millió forintot takaríthat meg így a népgazdaság. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az előterjesztett jelentés alapján tegnap úgy határozott, hogy egyetért a kisvasút megszüntetésével, ha a szükséges feltételeket biztosítani tudják az érdekelt szervek és vállalatok. Vagyis többek közt: ha a Volán vállalat beszerzi a szükséges hét autóbuszt, és más járműveket. megépít két várótermet, a Dostaigazgatóság gondoskodik a zavartalan oostai szállításokról, a KPM pedig megénítteti a Széksóstó—Mórahalom. Mó'-ahalom —Asotthalom és az Ásotthalom—hslasteíeki iskola között szükséges úl utakat, valamint elvégezteti az útfelújításokat és gondoskodik az utak fokozott karbantartásáról. Ezek a feltételek másokkal egvütt azt szolgálják, hogy az átállás lehetőleg zavartalan legyen, s ne okozzon hátrányt a terület lakóinak. A testület határozatát felterjesztik a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Február 28-ra Négy emelet magasságban dolgoznak az építők a Kamaraszínház új épületszárnyának hátsó traktusán. Lapunkban hírt adtunk arról, hogy a generálkivitelező Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat szocialista szerződést kötött a városi tanáccsal, Somogyi Károlyné telvétele melyben vállálta, hogy 1974. november 30-ig elkészül a munkával. Az építők szeretnék tartani a' határidőt, hogy Szeged felszabadulásának közelgő 30. évfordulójára átadhassák a színházak, Összehívják a megyei tanácsot Tegnap, kedden ülést tartott a Csongrád megyei Tanács végrehajtó bizotts.'ga. A testület megvitatta a tanács soron • következő ülésére javasolt napirendeket, s úgy döntött, hogy a megyei tanács ülését február 28-ra összehívja. A tanácsülés napirendjére a végrehajtó bizottság az ATIVIZIG-nek a me~yei vízgazdálkodás h ly étéről szóló beszámolóját, a tanács idei költségvetési tervének megvitatását, valamint a jogi és igazgatási bizottság munkájáról szóló beszámolót javasolja.