Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-08 / 32. szám

TÉNTEK, 1974. FEBRUÁR ü Hűvösödik Európában Megváltozott Európa Idő­járása. Kontinensünkön már hetek óta szinte tavasziasra fordult a tél, jelenleg azon­ban egy óriási kiterjedésű, mérsékelt égövi ciklon befo­lyásolja Európa-szerte az időjárást. Míg kelet felől, Dél-Európában enyhe, ned­ves légtömegek áramlanak észak felé. addig a ciklon nyugati oldaláról sarkvidéki, hideg levegő áramlik és fo­kozatosan betölti kontinen­sünk nyugati, majd középső é$ délebbre fekvő területeit Ennek megfelelően a Szov­jetunió térségében havazik és egész Kelet-Európában a szokásosnál jóval enyhébb az idő. Ugyanakkor a hideg levegő vonulását erős, egyes helyeken viharos erejű szél, esőzések, s áz északi orszá­gokban havazások kísérik. A meteorológusok a következő napokra hűvösebb időt vár­nak a Kárpát-medencében is. Hazánkban csütörtökre vir­radóra elállt az esőzés, reg­gel is csak a keleti ország­részben esett. Hajnalban még mindig 0—plusz 7 fokot mértek, s napközben is eny­he idő volt. hiszen a déli órákban plusz 2. plusz 6 fo­kig emelkedett a hőmérő hi­ganyszála. A kisebb felhő­zéseket néhány órás napsü­tés követte, a fővárosban példáuj még mindig 4—5 fokkal meleeebb volt a 100 éves átlagnál. A Meteorológiai Intézet távelőreielzése szerint felhő­átvonulásokra, hózáoorra és fokozatosan megerősödő, he­lyenként viharossá váló északnyugati szélre kell szá­mítani. A hűvös légtömegek hamarosan éreztetik majd hatásukat: hajnalban 0—mí­nusz 5, napközben plusz 1— plusz 6 fokos ' hőmérséklet várható. (MTI) A tizedik Kert: rügyező gyümölcs­fák, rózsaszín, fehér szirmú­ak, levelek alá rejtőző eper­szemek, bokrok és virágok. Napsütés — és zöld, zöld, zöld. A városi ember hova­tovább legfőbb vágya, hogy fellélegezzen valahol a sza­badban, kinyújtózzon és munkával kapcsolódjon ki a munkából. Szívet-lelket gyö­nyörködtető, izmokat, tüdőt felfrissítő kerti munkával. PALÁNTA­KERESŐBEN házgyá A Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat beruházásá­ban, 411,6 millió forint épí­tési és 190 millió forint for­góalapköltséggel, az előírt ütemben épül az ország tize­dik házgyára Kecskeméten. A kivitelezésben részt ve­vő vállalatok összehangolt munkájának eredményeként a próbatermelést 1975 máso­dik felében megkezdik, A házgyár lakáspaneljeit az eddigi megállapodások szerint nyolc alföldi város igényli: Kecskeméten kívül Kiskunfélegyháza, Kiskunha­las, Kalocsa, Baja, továbbá az építőipari vállalat műkö­dési területéhez tartozó két Pest megyei város, Nagykő­rös és Cegléd, valamint a szomszéd megyeközpont, Szolnok. Uj szőlő­fajta Keszthelyen, az Agrártu­dományi Egyetem kertészeti tanszékén több évtizede fog­lalkoznak az egyes szőlőfaj­ták szelektálásával és ne­mesítésével. Az olaszrizling szelekcióját dr. Bakonyi Ká­roly tudományos főmunka­társ 19 59-ben kezdte meg. s munkájának eredményeként sikerült olyan olaszrizling­kiont előállítania, amely erősebben növekszik, bőveb­ben terem, valamint jobb fz­és zamatanyagú gyümölcsöt, | illetve bort ad, mint a köz- I termeszt %ben levő olaszriz­lingíajták. I A népfront városi bizottsá­ga és a Bartók Béla Művelő­dési Központ vendégségbe hívta a föld és a Nap sze­relmeseit: klubot hozott lét­re számukra. A kertbarát­kör első, alakuló összejöve­telébe annyian jöttek el, hogy a terem kicsinek bizonyult, a szék kevésnek. Férfiak, nők, idősek és egészen fiatalok is ott szorongtak a szűk helyen. Dr. Búzás Géza nyugalma­zott egyetemi adjunktusban, a megválasztott elnökben emberükre találtak. Szenve­délyes kertbarát és kitűnő szakember. Felszólalására ta­nári pontossággal készült, bi­zonyítják az előtte fekvő pa­pírlapok. Az első oldalnál to­vább azonban nemigen jut a felolvasásban: elragadja a szakmáját hobbiként is sze­rető ember lelkesedése. „Tudják, béreltem én is egy kiskertet, felesben. Málnát akartam termeszteni. Neki­vágtam, hogy palántát keres­sek. Azt hiszik, kaptam meg­felelőt? Kérdezem az egyik helyen: milyen fajta? Hát, olyan nagyszemű — mondja nekem az illető. Igen, kép­zeljék, ezt válaszolta. Min­dig meg kell nézni a fajtát, mielőtt vásárolunk. A fertőd i intézet kiváló szamóca- és málnafajtákat kísérletezett kl. Velem mint maszekkal, szóba se álltak. Ha majd a kertbarát kör rendel, akkor majd küldenek." Hallgatom az elnök élénk „meséjét", nézem a homlo­kára húzott sapkában ülő, idős asszonyt, amint helyes­lően bólogat, elkapom a jog­tanácsos és a villanyszerelő egyetértő tekintetét, s fölös­leges is kimondani, úgy hi­vatalosan, hogy megalakult a kertbarátok köre. „Na, és külföldbolondok is vagyunk, ami megint csak kárunkra van" — folytatja dr.' Búzás Géza. „Itt van ez a Madam-Moutot nevű fran­cia szamóca. Ez kérem, faj­tisztításra szorul. A magyar törzskönyvezett fajták vi­szont megbízhatók. Elmon­dom a nagyapám esetét. Bol­gár kertészetében primőrö­ket termesztett. Csodálatos uborkáit itthon nem tudta eladni, a bécsieknek azonban megfeleltek. Egyszer hírül vette nagyapám, hogy a fő­városba érkezett bécsi ubor­kát kapkodják a pestiek. Hát csak megnézte, milyenek is azok: a saját termesztésére ismert bennük. Szóval, bí-­ni kell a magyar fajtákban." Szólt még a növényvédő szerek használatáról, fontos­ságáról is. „Néhány éve megvizsgál­tuk a piacon árult almák mé­regtartalmát Ha némelyik­ből kisgyerek hármat meg­eszik küzdeni kellett volna az életéért Jelenleg — hiá­ba van a héjban a legtöbb vitamin — nem ajánljuk, hogy hámozatlanud egyék a gyerekek az almát. Éppen a tájékozatlan, tudatlan ter­mesztők miatt, akik nem is­merik a növényvédő szerek helyes használatát — Igen, onnan ismerhet, vadászkürtön játszom, fele­ségem hegedűs. — Hogy jut idő az örökös próbák mellett még kertész­kedésre is? — érdeklődöm. — Szünnapon vagy próba­mentes délutánokon tudok kijutni Baktóba. Egy kis oá­zist szeretnék itt kialakíta­ni, hogy a városból ki tud­junk menni a zöldbe. A konyhakert mellett sok gyü­mölcsöt, dísznövényt is sze­retnék termeszteni és kísér­letezem gyógynövényekkel. Ami még a vágyam: sok-sok fű. Ez érthető is, hiszen há­rom kislány édesapja, s most várják a negyedik babát. Már tervezik a tavaszi prog­ramokat, bár a gyerekek csak nyáron lesznek mind szabadok. Már most azon töri a fejét, hogyan szerez­zen be q családnak elegendő kerékpárt A TUDÁS HASZNA KIS OÁZIST SZERETNÉK A kör tagjai többnyi­re kiskertek tulajdonosai. Vannak, akik saját fogyasz­tásra termelnek csak, s vannak, akik hozzájárulnak a város ellátásának javításá­hoz is. Ezt figyelembe véve tervezték meg a találkozók programját a kertészmérnö­kök és a növényvédő szak­emberek. Lehetőség nyílik arra, hogy kedvezményesen jussanak fajtiszta vetőmag-' hoz a kör tagjai. Sőt, a többlettermés sorsáról is­gondoskodnak. Panaszok, javaslatok hang­zanak el, mindenki sokat akar mondani, az idő nem engedi. Egy fiatal arcra leszek fi­gyelmes a sorok között Né­meth Piroska, nem lehet több 24 évesnél. — Hogy hol dolgozom? A Volánnál, személyszállító kiskocsit vezetek. — Van saját kertje? — Nincs, szüleim tanyán élnek, 1200 négyszögöl telken épült a házuk. Szőlőt, gyü­mölcsöt termesztünk, 400 négyszögöl melegágyi hajtást. Érdekel a paprikatermesztés és a dísznövények is. Érdeklődése érthető ls, gyümölcs'ermelő szakvizsgá­ja van. Szüléivé) azonban nemcsak szórakozásból fog­lalkozik kertműveléssel, pi­acra is termelnek. Király Istvánt azért kezd­tem el faggatni, mert isme­rős az arca. Talán zenekari tag? A kert­barátok legtöb­ben ilyen „oázisra") vágy­nak, ha nem is fogalmazták meg mind ezzel a szóval. A felszólalásokból, a beszélge­tésekből kiderült, hogy több­nyire maguknak hasznot hajtó szórakozásnak tekintik a kertészkedést, nem piacra termelnek. De ha a kör nyújtotta szakmai tudás a terméshozam növekedésében lesz lemérhető, nem veszi rossznéven egyik háziasszony sem, ha konyhakertből szár­mazó friss zöldséggel vagy gyümölccsel tér haza az ÁFÉSZ üzleteiből. Chikán Ágnes Favorit Aligha igényel magyará­zatot és bizonyítást, hogy mi magyarok mennyire sze­retjük a kenyeret. Emlék­szem, hogy Drezdában, amikor csoportunk bevo­nult az étterembe, nagy suttogás kezdődött a fal­szolgálók között: itt van­nak a magyarok, kenyeret kell valahonnan szerezni. Igaza is volt annak, aki így vélekedett, mert hiába" a bőséges burgonyakörítés, mi fejenként két szelet ke­nyeret is megettünk. Visszatérve mindennapi kenyerünkre, néhány tü­netre érdemes felfigyelni. Először is arra, hogy ná­lunk „kenyérevő nemzet­nél", igen szűkös a válasz­ték. Pedig, hazánkban bő­ven termett és terem jó minőségű búza. Acélos, ma­gas sikértartalmú, olyan, amelyet fel lehet használni még a gyöngébb minőségű búzák feljavítására is. Egy terménykereskedő mondta az antivilágban, hogy egy vagon príma bánkúti búzá­ért a franciák másfél vagon ottani búzát adnak. Ezt csak azért említettem meg, hogy a búza „nem hibás", de gondolom, a pékek sem, hiszen azok is értik a mes­terségüket. Persze máshova akarok kilyukadni, a sütő­ipar és a keiteikedelem gyakorlatához. Emlékeznek még arra az időre, amikor volt barna­kenyér is? Emlékezniük kell, mivel tíz évvel ezelőtt lehetett kapni. Majd vala­melyest „fehérítették", s azt mondták az a jobb, az ára pedig 3 forint kilo­grammonként. Később még jobban „fehérítették", mondván, hogy az még jobb, s • a jobb drágább is, 3,60 forint lett kilója. Ez előbbi 3 forintost kinevez­ték félfehérnek, s lassan ki­vonták a forgalomból, ma­napság nagyítóval is alig lehet találni belőle. A 3,60­as kenyér vekni és kerek cipó formájában kapható. De haladni keli a korral, a technikai és a technológiai fejlődéssel. Meg is szüle­tett az úgynevezett Favorit kenyér. Hogy milyen a Favorit? Csoda tudja, egy kilogram­mos veknicskék, átlátszó „nejlonpapírba" csomagol­va. Állítólag a csomagolása is azt garantálja, hogy to­vább őrzi frisseségét. Le­het, hogy úgy igaz. A gya­korlat, sajnos, mást bizo­nyít. Éppen úgy szárad, mint amelyiket nem neve­zik Favoritnak, sőt, talán még jobban morzsálódik. Az ára 5,60 kilogrammon' ként. Majdnem a duplája a nemrégen még forgalom' ban volt félfehérnek. Ez sem lenne oly nagy hiba, hiszen, akinek sok a pén­ze, és Favoritra éhezik, ve­gye meg. De a kezdeti be­tegség tünete is felütötte a fejét. Előfordult, nem is egy üzletben, hogy délután öt óra körül már azzal fogad­ták a munkából hazatérő és kenyeret kereső vásárlókat, hogy csak Favorit kenyér­rel szolgálhatnak. Magam is ott ténfereg­tem egy MÉK-boltban, amikor megjegyezte egy kopaszodó fiatalember; „A kenyér árát is burkoltan felemelik." A csípős meg­jegyzés persze semmikép­pen nem lehet mérvadó, de elgondolkodtatott egy pil­lanatra. Mennyire elront­hatja a hangulatot, politi­kailag is ártalmas lehet egy-egy üzlet rossz rendelé­se és magatartása. Mi len­ne a természetes és az egészséges kenyérellátás nálunk? Mondjuk az, ha rendszeresen minden nap­szakban lenne három-négy­féle és fajta kenyér: bar­na, félfehér, fehér, éfi hadd legyen Favorit is. De vi­gyázzunk, nehogy olyannyi­ra favorizáljuk a Favori­tot, hogy kiüsse a polcok­ról az olcsóbb és jobb ke­nyeret. Gazdagh István Tanácskozás a demokratikus centralizmusról Az MSZMP KB Politikai Főiskoláján csütörtökön két­napos tanácskozás kezdődött a demokratikus centralizmus időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora megnyitó szavai után Vértes Imre, a Népszabadság szerkesztőbizottságának tagja a pártépítési tanszék tanára megtartotta vitaindító referátumát. Ezt követően korreferáta. mok hangzottak el, majd a résztvevők — vezető pártmun­kások, a pártépítés oktatásával foglalkozó szakemberek, a tömegszervezetek képviselői — hozzászólásukban foglalkoz­tak a X. pártkongresszus határozatai végrehajtásának hely­zetével. Munka­védelmi hét Szép és hasznos kiállítás látható a 600. sz. Móra Fe­renc Ipari- Szakmunkásképző Intézet három szintjén, me­lyet a munkavédelmi hét ke­retében rendezett az intézet tantestülete. Építő, és vas­ipari szakmákban előforduló baleseti veszélyek és ipari bántalmak megelőzésére szolgáló berendezésekkel éa műszerekkel ismerkedhetnek meg a leendő szakmunkások, akik a megye valamennyi ipari intézetéből ellátogatnak majd a kiállítás és a film­vetítések megtekintésére. Különböző tantárgyi és szak­mai versenyeken részt vevő tanulók sokat tanulhatnak itt, mert közelről. műkö"iés közben is láthatják az é'et­mentő berendezéseket, léle­geztető készülékeket. Két vállalat — a DÉGÁZ és a DÉMASZ — értékes • segítsé­get nyújtott a kiállítás meg­rendezéséhez. a tárgyak egy részét ők kölcsönözték az in­tézetnek. i

Next

/
Thumbnails
Contents