Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-08 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRIA1, EGYESÜLJETEK! 64. évfolyam 32. szám 1974. február 8., péntek Ára: 80 fillér Brigádok társadalmi * • mm A s'egedj üzemekben dolgozó szocialista brigádok korábban is jelentős támogatást adtak az üzemi gyermekintézményeknek: társadalmi munkával elkészítették a játékokat, megjavították a hibásakat, festet'ek, takarítottak, homokozót készítettek. s aligha lehetne mindent felsorolni emberséges cselekedeteikből. Az elmúlt évben és különösen most, 1974-ben újabb lendületet kapott a szocialista kollektívák vállalása. Naplóikba is* azt írják, hogy Szeged felszabadulásának harmincadik évfordulójára tesznek újabb és újabb vállalásokat, adnak anyagi segítséget a város gyermekintézményeinek bővítéséhez, illetve hozzájárulnak az újak felépítéséhez. így cselekednek az olajmedence dolgozói is. A tavaly üzembe helyezett gázpá. lacktöltő üzem szocialista brigádjai például az Algyő III. kerületi, a petőfiteleoi és a Tarján-városrész Csíl' lag téren levő óvodáját patronálják. Egy-egy szocialista brigád egy-egy gyermekintézményt támogat társadalmi munkájával. Elhatáro- ták, hogv ha valami elromlik az óvodában, akár vízcsap, vagy más berendezés, azonnal odamennek és kijavítják. Igazán elismerésre méltó a pébé-töltőüzem brigádjaitól, hogy vállalásaik között szerepel 25—25 darab facsemete elültetése és gondozása. A fácskákat az üzem területén és Szeged utcáin, terein ültetik eL A Taurus Gumigyár brigádjai ugyancsak pénzbeni támogatást adnak Szeged gyermekintézményeinek fejlesztésére, s társadalmi munkájukkal segítik a dorozsmai és a szegedi Alföldi utcai óvodát. A MAHART tápéi hajójavító üzemének szocialista brigádjai elhatározták, hogy a tápéi 50 gyermek számára épülő óvodához anyagi támogatást nyújtanak, s a napokban utaltak át a szegedi tanács számláiára 23 ezer forintot, hogy hozzájáruljanak a bölcsődék és óvodák építésének költségeihez. Felajánlják munkájukat is. Export és import A külkereskedelmi miniszter Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter csütörtökön a Parlament gobelintermében tájékoztatta az újságírókat a külkereskedelem 1973. évi eredményeiről és további feladatairól. Elmondta, hogy külkereskedelmi forgalmunk tavaly is dinamikusan fejlődött. A szocialista országokban 16, a nem szocialistákban 25 százalékkal több árut értékesítettünk, mint 1972-ben, az import pedig 5, illetve 20 százalékkal nőtt. Főként az áremelkedéseknek tulajdonítható, hogy a nem szocialista országokkal jelentős mértékben emelkedett a forgalom. Külkereskedelmünk aktívuma a szocialista országokkal növekedett, a nem szocialistákkal pedig hosszabb idő után ismét aktívvá vált forgalmunk. A szocialista országokba a korábbinál több timföldet, gumiipari és vegyipari terméket, gépet szállítottunk, s növeltük az importot műtrágyából, növényvédő szerekből. A nem szocialista országokba a korábbinál mintegy 60 százalékkal több kohászati terméket szállítottunk, de vegyianyagokból és génekből ls többet exportáltunk, mint 1972-ben. Ugyanakkor könnyűipari nyersanyagokból és különféle vegvi termékekből a korábbinál többet hoztunk be. Fokozódtak a termelési kooperáción alapuló szállítások. A fejlett tőkés országokba exportált gépipari termékeinknek mintegv 15— 20 százaléka kooperációs szerződések alaoján készül. Ugvanez a tendencia egvre inkább érvénvesül a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünkben is. 1974-ben a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása nagyobb lesz, mint tavaly, ezért az Idén az exnort mérsékeltebb ütemű fejlődésével és az import élénkülésével számolhatunk. Hazánkban ugyanis az idén fokozódnak a beruházások, s időszerűvé vált a vállalati készletek feltöltése is." A szocialista országokkal tovább kívánjuk növelni a kereskedelmi forgalmat, figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy 1973-ban a szocialista viszonylatú forgalomban a kivitel jóval meghaladta a behozatalt. A partnerországokkal együtt közös érdekünk tehát, hogy az imDort nagvobb mértékben növekedjék, mint az export, ezért a vállalatoknak gondosan viszgálniuk kell a szocialista országokból való vásárlások bővítésének lehetőségeit. Exportunkat a gazdaságos termékekből kell fokozni. A fejlett tőkés országokkal szintén mód van a forgalom fejlesztésére. Igen fontos, hogy feldolgozóiparunk fokozza termékeinek versenyképességét, exportját. Az importot a szocialista országokból való vásárlási lehetőségekkel kell összhangba hozni. A fejlődő országokkal mind export-, mind importforgalmunkat növelni kívánjuk, s arra törekszünk, hogy ezeknek az országoknak a részesedése növekedjék hazánk külkereskedelmi forgalmában. A tőkés világgazdaság válságjelenségeiről szólva a miniszter rámutatott, hogy az utóbbi években több, mint 100 valutát ezernél több alkalommal leértékeltek, s az infláció erőteljesen növekedik a tőkés országokban. A legfontosabb nyersanyatőkés világgazdaság e jelenségei népgazdaságunkat is érinti. Folytatódik például az energiahordozók, szintétikus szálak, vegyianyagok, e gyapjú, a pamut, a pamutfonalak árának emelkedése, amit azonban termelő vállalataink csak kisebb mértékben érzékelnek, mive" a költségvetés az áremelkedés jelentős részét kiegyenlíti. Ezek az ársemlegesíb" törekvések viszont szükségessé teszik azt, hogy a költségvetés elvonja a tőkés export árnyereségének egy részét abban az esetben, ba az exportált terméket olyan importált nyersanyagokból, alapanyagokból készítették, amelyekhez az állam árkiegyenlítő támogatást nyújtott. Ugyanakkor az is szükséges, hogy mindenütt fokozottan takarékoskodjanak az energiahordozókkal, a nyersanyagokkal és félkésztermékekkel. A jelenlegi világgazdasági folyamatok és tendenciák alapján várható, hogy az árak, ha nem is emelkednek tovább, de magas szinten fognak stabiliI kereskedelmi dolgozok munkaideiének csökkentése A vásárlókat nem érheti hátrány Ismeretes, hogy ez év jú- lalati és szövetkezeti feladat, lius 1-től 44 órás munkahét- illetve mindazon szerveké is, re csökkentik a belkereske- amelyek a kereskedelem élegok és alapanyagok világ- zálódni. Ezért mindenképpen piaci árszintje az elmúlt két célszerű az energiagazdálkoesztendőben csaknem két- dás ésszerű megszervezése és félszeresére emelkedett. A és a takarékosság. (MTI) Huszár István Moszkvában delmi dolgozók munkaidejét, s ezzel kapcsolatban közös rendeletet bocsátott ki a Belkereskedelmi és a Munkaügyi Minisztérium. Az ország 19 megyéjében állami vállalatok és szövetkezetek széleskörűen felmérték a rendelkezésükre álló lehetőségeket a rövidített munkahát bevezetésére. E felkészültség értékelése végett rendezett tegnap Szegeden, a Csongrád megyei tanács III. ' emeleti tanácstermében konzultációval egybekötött tájértekezletet a Belkereskedelmi Minisztérium. Ezen részt vett és a tanácskozást vezette dr. Sághy Vilmos államtitkár. Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megyéket tanácselnök-helyettesek képviselték. Részt vettek a tanácskozáson e megyék pártbizottságai gazdaságpolitikai osztályainak vezetői, az érintett megyék KPYDSZ titkárai, a tanácsok kereskedelmi osztályainak vezetői, továbbá a tével foglalkoznak. A szövetkezeteknél a munkaidő-csökkentés kiterjed a melléküzemágak dolgozóira is. A végrehajtás során a kieső munkaidőt elsősorban munka- és üzemszervezéssel kell pótolni, vagyis az élő munkát pótló gépesítést kell előtérbe helyezni. A lehetőségek ebben a vonatkozásban távolról sincsenek kimerítve Csongrád megyében sem, ahol például a szervezési tartalékok magasabbak az országos átlagnál. Hangsúlyozta az előadó, hogy a nyitvatartási rend alapelvei változatlanul érvényesek marainak a munkaidő-csökkentéssel. Az alapelvektől eltérni csak egyedi és nagyon körültekintő mérlegeléssel lehet, és csak a tanácsok kereskedelmi osztályának hozzájárulásával. Az is lényeges a munkaidő-szűkítésben, hogy a fogyasztói érdekekkel ne kerüljön ellentétbe. A tanácsok illetékes megyei MESZÖV-ők elnökei, szervei a munkaídő-csökkenebiökhelyettesei. Előadást tés előkészítésében érdemes tartott Koszó Károly, a Bel- munkát végeztek, s ugyanerkereskedelmi Minisztérium re van lehetőségük, széles munkaügyi főosztályának ve- jogkörük a végrehajtásban is. zetője. Hangsúlyozta, hogy Az állami és a szövetkezeti napjainkban kiemelkedő fon- kereskedelem a nagy fontostosságú feladat a belkereske- ságú végrehajtásban nincs delmi dolgozók munkaidejé- egyedül. Mellettük van segítNyikolaj Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke csütörtökön fogadta a Szovjetunióban tartózkodó Huszár Istvánt. Huszár Istvánt csütörtökön fogadta még Konsztantyin Katusev. az SZKP KB titkára. A meleg elvtársi légkörű eszmecserén részt vett Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete is. nek rövidítése, amelyre a megyék, köztük Csongrád megye is felkészült. A csökkentett munkaidő eredményezi majd a kereskedelmi dolgozók munka- és életkörülményeinek javulását, a lakosság jobb ellátását, a vásárlási illőségével a Belkereskedelmi Minisztérium, amely módszertani modellekkel áll rendelkezésükre, választ ad közérdekű problémákra, sőt anyagi támogatással is szolgál, elsősorban olyan gépd berendezésekre, amelyek rülmények kulturáltságának könnyítik a kereskedelmi dolfejlődését, az ifjúság körében a nagyobb kedvet a kereskedelmi pálya iránt A kereskedelmi dolgozók munkaideje csökkentésének végrehajtása mindenütt válMunka a szőlőkben Egeraxolcatoii A Heves megyei Egers'áláton csütörtökön tartotta zárszámadó közgyűlését a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Az eseményen részt vett és felszólalt Fehér Lajas. az MSZMP P.litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A vezetőség beszámolóját az 1973. év eedm ínyeiről és tapasztalatairól, valamint a továbbj feladatokról Dér József tsz-elnök ismertette. Az 1437 hektáron 306 taggal gaz. dálkodó termelőszövetkcet jövedelme és vagyonának értéke egy évtized alatt ötszörösére növekedett. 1973-ban az egy tagra eső évi részesedés már meghaladta a 25 ezer forintot a tíz év előtti 4900 forinttal szemben. Az elmúlt évben 27 millió forint értéket termeltek — ötször annyit, mint tíz évvel korábban. A közgyűlésen beszédet mondott Fehér Lajos, a Minisztertonács elnökhelyettese. A közgyűlés után a kormány elnökhelyettese megtekintette az egerszólátl termelőszövetkezet országos hírű libafarmját, és elismeréssel szólt a látottakról (MTI) A kisteleki Oj Elet Tsz-hen távlati tervek szerint 5 év alatt 300 hektárnyi szőlőskertet alakítanak ki. A meg levő 59 hektár nagyüzemi sz őlősükben és 220 hektár szórványszőlőben megkezdték a metszést, és az altalaj műtrágyázását. A tavaszias időben metszik a kövídinkát. A régi telepítésű szőlőt középkord ónná alakítják. gozók munkáját, következésképpen könnyítenek a vállalati gondokon. A kereskedelemben dolgozók 64 százaléka nő. A munkaidő-csökkentéssel tehát sok ezer többgyermekes anya fordíthat több időt családjára, Az is lényeges pontja a munkaidő-csökkentést eredményező rendeletnek, hogy a végrehajtás során, a 44 órásmunkahét bevezetésével nem csökkenhet a dolgozók keresete. Hátra van még a felkészülési terv előkészítése, amelyen a vállalatoknál és szövetkezeteknél munkálkodnak. Az eddig ismert tények biztatóak, hogy a végrehajtásban nem lesznek áthidalhatatlan zökkenők a későbbiekben sem. Nagyobb lehetőség nyüik nyugdíjas kereskedők foglalkoztatására, nyáron pedig mind több diák dolgozhat üzletekben, boltokban. Az előadást követően a tájértekezleten résztvevők konzultációs kérdéseire dr. Sághy Vilmos adott választ A tanácskozás azzal a tapasztalattal is zárult hogy a kereskedelemben a csökkentett munkaidő bevezetése előtt az illetékes tanácsi szervek képviselőinek többször kell tanácskozniuk a témában vállalatok és szövetkezetek vezetőivel, hogy a követelményeknek majd eleget tudjanak tenni. I* F.