Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-07 / 31. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1974. FEBRUÁR 14. fi Szovjetunió ma Nagy sikerű kiállítás a Műcsarnokban Megkapó kép fogadja a budapesti Műcsarnok nagy­termébe lépő látogatót: a szemközti falon padlótól te­tőig fényképerdő, középen Lenin fölnagyított képe mo­solyog, mögötte jelképesen az egész szovjet nép. Arcok az orosz gyárakból, a kazah gyapotmezőkről, Kaukázus szép öregjeiről, a tengerek és sivatagok legyőzőiről, kis­iskolásokról és nagynevű tu­dósokról, ápolónőkről és kombájnistákról. Kétszázöt­venmillió szabad ember va­lamennyi típusa és karakte­re. Nem túlzás, órákig le­hetne gyönyörködni bennük. Az ember a legfontosabb. A hatalmas tablóról jobbra és balra azonban, sőt a többi teremben csaknem ezer különféle nagyságú fotó lát­ható, amelyek segítségével beutazhatjuk a Szovjetunió szebbnél szebb vidékeit. Ri­gától Alma Atáig, Minszktől Vlagyivosztokig szemlélhet­jük a természet különös cso­dáit és az alkotómunka vi­lágraszóló eredményeit. A látogatók sokáig időznek egy-egy hatásos fölvétel előtt, kommentálják azt, derülnek a humoros zsáner­képeken. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, és a Novosztyi szovjet hírügynökség — a kiállítás társszervezői — a Szovjetunió jelenét, népé­nek kollektív portréját akar­ták élethűen megmutatni, s közben természetesen a szov­jet fotóművészet munkájá­ból és stílusából is ízelítőt adni. Ezt a céljukat bizo­nyosan elérték. Munkát és pi­henést, tanulást és szórako­zást, komoly és vidám pil­lanatokat örökítettek meg a jó szemű fényképészek. És ha Giselle szeredében a ke­cses jakut balerináj: látjuk, szinte lehetetlen nem gon­dolni arra, hogy a jakutok­nak régen nemcsak opera­házuk, hanem még saját írá­suk sem volt. Bizony egy­egy ilyen fénykép is rádöb­benti az embert, mi min­dent adott a népnek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom. Igen, sikeresnek mondha­tó a Szovjetunió ma című fotókiállítás. Megnyitása óta eltelt rövid idő alatt máris tízezrek tekintették meg, ami nem is csoda, hiszen pél­Február 12-től: Fizetik a békekölcsönt A ki nem húzott Első Békekölcsön-kötvényeket febru­ár 12-től kezdve fizetik ki. Valamennyit most váltja be az OTP. s hogy a lebonyolítást megkönnyítse, február 16-ig Szegeden, a Victor Hugó utca 5. szám alatt kihelyezett pénztárt is nyit majd. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy csak itt foglalkoznak ügyfélfogadással. A megye va­lamennyi városában és községében az OTP-fiókok mellett a postahivatalokban, takarékszövetkezetekben is be lehet vál­tani a kötvényeket, hétköznap reggel 8-tól 15 óráig, szom­baton 8-tól li-ig. Mivel a kifizetés nincs határidőhöz köt­ve, a csúcsforgalom is elkerülhető. Korszerűbb Két szép fotó a kiállításról dóul Franciaországban is igen nagy érdeklődést vál­tott ki. Mint hallottuk, a rendezők Budapesten kívül Debrecenben és Nyíregyhá­zán is bemutatják majd ezt a rendkívül Impozáns anya­got. Sajnáljuk, hogy Szege­det ezúttal nem vehették számításba, viszont megvan a lehetősége, hogy a fővárosba utazó szegediek is megte­kintsék. Érdemes ezekben a napokban meglátogatni a Műcsarnokot. F. N. I. Az élelmiszer-gazdaságban 800-féle szabvány szabályoz­za az áruk minőségét, az elő? írások a termeléstől a feldol­gozáson át a kereskedelemig elkísérik a termékeket. A szabványoknak egy része: azonban elavult, ugyanis a termelés műszaki színvonalá­nak emelkedése, a technoló­giák korszerűsödése folytán lehetővé vált, hogy szigorít­sák a minőség iránti követel­ményeket, a választék bővü­lése pedig űj szabványok életbe léptetését sürgeti. Ezért a Magyar Szabvány­ügyi Hivatal felülvizsgálja, s a kor követelményeinek meg­felelően modernizálja az élel­miszerszabványokat, s újakat is alkot. A szabványok rekonstruk­ciójához először azokat a ter­mékcsoportokat jelölték ki, amelyek különösen fontosak a napi étrend összeállításá­nál. Az elmúlt három évben a kertgazdaság, a hús-, a tejipar és a malomipar 160 szabványát korszerűsítették, s ugyanakkor 40 űj szabvány is született. Az új minőségi előírások rugalmasabban alkalmazkod­nak a termelők és a vásár­lók igényeihez, még korsze­rűbb élelmiszerek gyártásóra ösztönöznek. Lehetővé teszik az adalékanyagok variálását, s új anyagok alkalmazását is. TJjfajta anyagoknak a tész­tához keverésével például alufóliában már öt napig is frissen tartható kenyeret süt­hetnek. Egészségesebb táplálkozá­sunk kialakulása nyomán új termékek jelennek meg, ezek minőségének védelmére szab­ványok készülnek. Az üveg­házban termesztett zöldségek terjedésével a saláta, a ka­ralábé és más zöldségfélék két-háromhónapos idényjel­lege ' megszűnt, csaknem egész évben kaphatók. Hét újonnan életbe léptetett szab­vány szabályozza ezeknek minőségét. Az időjárás ala­kulásától függetlenül nevel­kedett növénnyel szemben szigorúbbak a szabványköve­telmények a szabadban ter­mesztetteknél. A Magyar Szabványügyi Hivatal a mór korszerűsített 200 élelmiszerszabvány után az idén további 100-at alakít át, a következő években pe­dig az összes további élelmi­szerszabvényt felülvizsgálja. (MTI) Kölcsönző városok A városfejlesztéshez rendelkezésre álló pénz­zel úgy is lehet gazdál­kodni, hogy esetenként az egyik város segít a másikon. Szép példa er­re Baranyában Komló, Mohács és Szigetvár együttműködése, kihasz­nálatlan anyagi eszkö­zök kölcsönadása for­májában. Az első kezdeménye­zés tavaly történt. A mecseki bányászváros­ban szabad kapacitás kí­nálkozott a lakásépítés túlteljesítésére, de kevés volt a pénz. Fordított volt a helyzet Sziget­váron és Mohácson, ahol kivitelező hiányában nem merítették ki a ke­retet. Ezért a két vá­ros 5, illetve 7 millió forint egy évre szóló kölcsönnel segítette Komlót, ahol ezzel meg­gyorsíthatták a lakásépí­tést. Közben változott a helyzet Mohácson, ja­vultak az építési felté­telek; 1973 végén pe­dig Szigetvár a megyei tanács vb hozzájárulá­sával a célcsoportos la­kásépítés előirányzatá­ból 3 millió forint ál­lami támogatást áten­gedett Mohácsnak, ez évi visszatérítés mellett. Pomádé király új ruhája A szegedi gyermekszínház bemutatója Napközi — művelődési házban Zsombónak nincsen nap­közi otthona, és a közeli években lehetőség se na­gyon kínálkozik rá, hogy ilyet építsen — hallottuk az iskola igazgatójától, Kálmán Ferenctől. Sok szülő jár vi­szont dolgozni Szegedre, vagy a faluban vállalt egész­napos elfoglaltságot jelentő munkát, így egyre sürge­tőbb követelmény lett, hogy valamilyen megoldást talál­janak. Akik délelőtt járnak iskolába, azoknál nincs kü­lönösebb gond, hiszen a tan­termek délután rendelkezés­re állnak, de az alsótagoza­tosok közül két osztály min­den héten fedél nélkül ma­radt. A művelődési otthon ter­meit délelőttönként nagyon ritkán veszik igénybe — ha igen, akkor sem mindet —, így a kézenfekvő megoldás­hoz folyamodtak: az egyik terem rendszeresen napkö­zi otthon céljait szolgálja, a nagytermet pedig torna­teremként is igénybe veszik rossz idő esetén. De kony­hája még mindig nem volt az egyre szaporodó létszá­mú napközi otthonnak. Az ÁFÉSZ vállalta, hogy ét­termében — a fűszerezésre nagy gonddal vigyázva — rendszeresen főz a gyerme­keknek is. Más községek gyakorlatához viszonyítva ugyan kényszermegoldásnak tűnik a zsombói, de a sokáig reménytelennek látszó prob­lémát közmegelégedésre si­került mégis megoldaniok. Balatoni mérleg Csaknem 13 millióan pi­hentek tavaly a Balatonnál — ezt az adatot a Balatoni Intéző Bizottság közgazdasá­gi állandó bizottságának ülé­sén közölték, amelyen mér­leget vontak az 1973. évi ide­genforgalomról, és megtár­gyalták fejlesztési lehetősé­geit A vendéglátóipar kü­lönböző szállodáiban és szál­láshelyein, az üdü\őkben és az idegenforgalmi hivatalok fizető vendégszolgálati he­Szövetkezeti közgyűlések A fogyasztási, lakás- és a takarékszövetkezetek 1974. évi közgyűléseit február, illetve március hónapban hívják össze. A sok községet, több ezres tagságot átfogó szövetke­zetek községenként tartják a részközgyűléseket, amelyeken a tagság tulajdonosi jogait a legközvetlenebb formában gyakorolhatja. lyein a múlt évben 1,1 mil­lió külföldi és belföldi több mint tízmillió éjszakát töl­tött el. A tapasztalatok részletes elemzéséből megállapította a bizottság, hogy a szállodai, a kereskedelmi és az egyéb szolgáltatások fejlődése nem tart lépést, nincs arányban az új üdülőterületek előkészíté­sének, a területfejlesztésnek meggyorsult ütemével. Fontos feladata az idegenforgalmi irodáknak, hogy jelentősen kiszélesítsék a fizetővendég­szolgálatot. Változást jelent, hogy az autós turizmus elter­jedésével nagyon sok az olyan kiránduló, aki nem a Bala­ton mellett tölti az éjszakát. Az ülésen felvetett javasla­tokat a Balatoni Intéző Bi­zottság elé terjesztik. (MTI) Jelenet az előadásból, középen Pomádé: Gregor József Jól felsült hát a hiű, ön­telt király, Pomádé, több száz kacagó gyerek szemeláttára, a kínpad kellős közepén. Sőt felsült egész udvartatása, kancellárjától az utolsó haj­bókolókig, mert nem merték bevallani, amit ti, kicsinyek, akik ott Voltatok a szegedi gyermekszínház tegnap dél­utáni bemutatóján, azonnal fölismertetek: a király mez­telen. Csakhogy még az ilyen egyszerű igazságok — a fel­nőttek úgy mondják: tapasz­talati tények, igazságok — kimondására sem elegendő a két szem, a józan ész. Mert Dani és Béni, a két talpra­esett, csavaros eszű legény, készakarva járatta bolondját a piperkőc úri társasággal. Elhitették velük, hogy a ki­rály új ruháját csak becsü­letes, igaz emberek láthatják, s mivel ezek a maskarába öl­tözött tutyi-mutyi hercegek, grófok, bárók, de maga a ki­rály sem láttak semmit, fél­tek bevallani, nehogy saját fejükre szóljanak, becstelen­ségükre, butaságukra. Kedves gyerekek! Azok a bácsik, nénik, akik tegnap elénekelték, eljátszották nek­tek Pomádé király lemezte­lenítésének és kicsúfolásának harsány hahotával kísért tör­ténetét, a Szegedi Nemzeti Színház híres operatársulatán nak kitűnő művészei voltak. Biztosan hallottatok már ró­luk: Gregor József (Pomádé), Sinkó György (kancellár), Réti Csaba (Dani), Börcsök István (Béni), Gyimesi Kál­mán (Roberto ruhamester), Bálint Ilona (Rozi) és a töb­biek. Az a kinagyított színes mesekönyv, ahová a színhe­lyeket rajzolták föl, s amit a pepitás udvari bólond (Fe­kete Mária) lapozott előtte­tek, Gyarmathy Ágnes dísz­lettervező ügyes ötlete volt, ő tervezte a szereplők tarka­barka ruháit is. Az előadást Csala Benedek vezényelte, Horváth Zoltán rendezte, amit tehát hallottatok és lát­tatok, végső soron az ő el­képzelésük szerint, az ő irá­nyításukkal készült. És jó, ha tudjátok, a neves zene­szerző, Ránki György, ezt a meseoperát bővebb zenekar­ra és kórusra is megírta, s a felnőttek is gyönyörködve né­zik, hallgatják, mert Pomádé király históriája mese ugyan de a jó mesének hasznosai' a tanulságai. A tegnapi be­mutatót veletek együtt iz­gulta végig a szerző, Ránki György, aki a szünetben e' mondta, kitűnőnek tartja előadást. A tapsaitokból f hetően nektek is tetszeti

Next

/
Thumbnails
Contents