Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

4 —_ SZERDA, 1974. FEBRUÁR C. Iskola élet' közelben Nincs eldorádó! A kislány álmosan, fárad- másnap telitorokkal hallom zetközi szinten álló tananya­lan ült a padban. Látszott a méltatlankodást; nem got színvonal nélkülivé deg­rajta, hogy nehezen figyel a megy B lecke, mert nagy a radáljon. leckétmondók szavaira, s túlterhelés. B^É legszívesebben nem is jött Nem népszerű dolog volna iskolába. ' Az álmos álmodozást megzavarni, ábrúzat u tanárnőnek is fel- azért hadd tűnt. s ahogy ott sétált a őszintén, a padsorok között, melléje ér- anyag-bővítés, ve hirtelen megszólította: nyos-techntkai — Olzíl Hol voltál tegnap csodái mellett nem tudom fura dolog is lenne ám az, Ki! még elképzelni, hogy eljut- hogy az oktatásügy mindent nánk odáig, hogy a középls- elkövet a tanulók egészséges kolás diáknak olyan „nagy Valóban törek szünk arra, hogy több sza­az bad időhöz jusson a diák, de hogy a felszabaduló időben mondjam meg még jobban klbontakoztat­mai ismeret- hassa képességeit, és így to­a tudomá- vább. Mi erre gondolunk a forradalom tananyagcsökkentéskor. Mert A kislány a váratlan kér­désre egyből felelt: — A Disc Jockey Klub­ban. — Meddig? — Este tízig. — A colén kívül mit it­tál? , — Két konyakot... — S ha most lek, jó lenne? — Nem! UbUU életmódja érdekében, s szerű" legyen az élete, hogy ugyanakkor ők, maguk a a hétköznapok délutánjain diákok nem törődnek saját ráérjen táncos, lemezes stb. egészségükkel, s a szabad összejövetelekre járni, « né- idejüket füstös szórakozóhe­A túlterhelés tehát minden lyen töltik, megoldását hány pohárka konyak mel lett az Időt elbeszélgetni (Még a felnőttek sem tud- szülőnek reálisan kell néz­feleltetné- iák ezt megtenni, pedig ne- nle. Hangsúlyozom: azt még kik nem kell a következő hosszabb időn belül sem napra leckét tanulni.) tudjuk biztosítani, hogy túlterhelés diákjainknak mindennap beszélünk, teljes lehetőséget adjunk Ezzel az osztályban a pár- Amikor mi a beszéd véget ért. A tanárnő csökkentéséről mi még fűzött a dologhoz pár- akkor egy olyan megtanul- összes hobbyjuk kiéléséhez mondatos megjegyzést, és ható tananyag — és nem Ilyesmiről a túlterhelés csök­keserúen folytatta munká- nívótlan leckék — összeáUí- kentése során nem volt, és ját. Keserűen, mert épp Gl- tá»ára gondolunk, amely egyelőre nem is lesz szó. Al­zikc édesanyjával való be- szilárdabb, használhatóbb, Htom: amíg diák lesz a vi­azélgetésére gondolt. Ml is tartalmasabb stb,, amelynek lágon, annak mindig és mtn­történt tulajdonképpen? révén a csökkenés a tan- denütt dolgoznia, s az élet­Elérkezett október hónap, anyag elsajátításának, fel- pályára való • eljött a szülői értekezlet használásának Ideje. S ahogy az már szo- emelkedésével QH WJ/t kás, az osztályfőnök elemez- Tehát nem azzal, hogy sem- ig legfontosabb dolga és te az osztály tanulmanyi mit sem kell tanulni. Arra i.Ht»i««.,i.»® munkáját, a KISZ-szervezet- soha nem fog senki sem koieiessege ., ben végzett tevékenységét, vállalkozni, hogy egy nem­magatartását és így tovább •m Jó felkészülés minőségi érdekében tanulnia kell! Ez Jér együtt, most i», és ez lesz a Jövőben Bánfalvi József Jót is rosszat is mondott, mint ahogy ez általában egy osztály életével, kiala­kult képével együtt jár. S mikor a beszámolónak vége volt, Gizike édesanyja kért szót, és bizony ismételten keményen „kipakolt" a túl­terhelés, különösen két ta­nárnő tantárgyi követel­ményszintje ellen. A hozzászólásból vita ke­rekedett A szülők többsége azon az állásponton volt, hogy a tanárnők követelmé­nyei reálisak, elvégezhetők, az ő gyermekeik sem a fel­adott tananyagmennyiségre sem a tanárnőn módszerére nem panaszkodnak. Sőt! Kár volna a tantárggyal szemben hivatalosan előírt tartalmi követelményt csökkenteni, mert az veszélyeztetné a ta­nulók esélyét a továbbtanu­lásban. Gizike mamája azonban nem hagyta magát; — Az en lányom éjfélekig is tanul, és mégse boldogul. Nyilván másutt kell keresni a hibát. A gyermeknek kell • szabad kikapcsolódás. A szülők gyermekeiken ke­resztül, azok osztálytársairól, azok életéről, viselt dolgairól általaban jobban tájékuzot­ták mint a pedagógus. Ért­hető, a gyerekek az usztály életéről otthon sok-sok min­dent elmondogatnak, nagyon sokszor épp azért, hogy a másik gyerek példájára hi­vatkozva több jogot, szaba­dabb életstílust követeljenek meg maguknak. Ügy látszik, Gizikéről is bezaélhettek ott­hon szüleiknek osztálytársai, mert az egyik szülő elég ha­tározottan válaszolt Glsl édesanyjának: — Lehet, hogy néha éjfé­lig tanul a kislány, de azért mert délután, vugy este nem a leckével foglalkozik Ezt az osztálytársul tol is hallani. Gizi anyukája erre még mondott néhány nem éppen udvarias mondatot, és hall­gatásba burkolózott. Mikor vege lett az értekezletnek úgy távozott el, mint akit vérig sértettek. Pedig a hoz­zászóló szülő — bátran állí­tom — csak segíteni szere­teti. volna rajta. Hogy vannak érzékenyebb •tülök? Ez gyakori eset. Ez­zel számolnak is a pedagó­gusok. Hát akkor miért Ír­tam le ezt a történetet? Mindenekelőtt azért, mert sajnos vannak szülők és diá­kok. akik a tananyag csök­kentésétől a diákélet, eldorá­dóját várják Valami olyat, hogy a tanuló az Iskolában készen kap majd mindent, s olyan minimális lesz az ott­honi tanulnlvaló, hogy az egy értelmes gyereknek már szóra' sem lesz érdemes. Ijesztően tapasztalom, hogy a késő délutáni különféle klubműsorokon, „Disc Joc­key" rendezvényeken egyre több a diák, ugyanakkor A helyrebillent minaret Négyszázéves múltja során tesnek beülő tornyot ilyen mindinkább kibillent függő- szokatlan alapon leges helyzetéből a Gaukshon megszilárdíthatta mecset imgtornya, amely aH ennyire Mert — meg kell mondanunk — a közép-ázsiai Bukhara városá- torony akár még évszázado­ban áll. Az 1580-ban épült klg rendületlenül állt volna, torony csúcsa 1973-re már 68 ha a víz nem kezdi ki és nem centiméterrel tért el eredeti süllyeszti meg. tengelyétől. Nem annyira a Ekkor elhatározták, hogy a dőlés mértéke vált aggasztó- torony vadonatúj alapozást vá, mint inkább az oka: ki- kap. A kockázatos elképze­derült, hogy a minaretet egy lést Ahil Bobomuradev epí­hasonlóan régi építmény, a tőmester ét segédei váltot­tőszomszédságában húzódó ták valóra. Eltávolították a Sakrud csatorna fenyegeti. Az elszivárgó víz kezdte alá­mosni a tornyot. A mérnö­kök ki akarták deríteni a részleteket. Alig fogtak máris rájöttek, ronynak nlnes saját alapja, acélvázat íz A tekintélyes építményt még tanba, régibb falmaradványokra, kő- A torony kiegyenesítése és téglatörmelékekre — egy- csörlőkkel történt. Evégett szóval eredetileg is romokra vassal körülpántották, majd emeltek. Csak bámulni lehet a esorlők a pánthoz rögzített a 18. század építészeti szak- kábeleknél fogva lassan visz­értelmét, amely a tízemele- azavontatták. régi alap egy vékony cikke­lyét, úgyhogy keskeny üreg keletkezett, amibe betont tömtek. Ezt addig ismétel­gették, amíg körbe nem ju­munkához, tettak a torony alatti beteno­hogy • to- sással. Közben szilárdító zartak » be Magyar nyelvérák Katowicében Katowice, a felső-eziléziai iparvidék központja és Mis­kolc hagyományos együtt­működése állandóan bővül. Közösen oldanak meg egyes kommunális kérdéseket, szé­les körű turistacserét bonyo­lítanak le, s legutóbb meg­történt az első komoly lé­pés a nyelvi akadályok meg­szüntetésére is. A katowicei „Aleksander Zawadzki" Lí­ceumban ebben a tanévben kötelező tárgyként megkez­dődött a magyar nyelv ta­nítása, A magyar nyelv népsze­rű a diákok körében. Az el­ső és a második osztályban összesen harmincötén ta­nulják. Tanáruk a varsói egyetem Magyar Filológiai Tanszékén végzett. Kezdet­ben a kiejtés elveit, a he­lyesírás alapfogalmait, a leg­fontosabb nyelvtani szabá­lyokat, valamint az alapve­tő szókincset igyekszik el­sajátíttatni tanulóival. A magyar nyelvtanítás egye­temi módezerrel folyik: a gyakorlati ismeretre helye­zik a tő súlyt. A diákok rendszeresen leveleznek ma­gyar barátaikkal, s egész évi jó munkájuk jutalmaként a nyáron a Balaton-parton üdülnek majd. Szocialista szerződés vadgazdálkodásra Pusztaszer, Dóc, Balástya, viselői. Dr. Pálfy Lajos, a Kistelek, Opusztaszer terű- vadásztársaság elnöke ter­lete alkotja a Baksl Víz- jesztette elő az intéző bizott­ügyi Vadásztársaság vadban ság kérését, javaslatát, ter­gazdag mezőit, erdőit, s egy vezetét arra vonatkozóan, jó darabon még Tömörkény hogy a vadgazdálkodásban és a Dong-ér határába is érdekelve legyen — a lehe­belelóg „birodalma" egy ré- tőségeken belül — a terüle­sze. Összefüggően közel 30 ten gazdálkodó valamennyi ezer hektárt ölel magába ez termelőszövetkezet, erdészet, a terület, amelyen az 55 ta- állami gazdaság, gú társaság évről évre meg- Az ért}ekekj a megértés, a találja számítását. Közülük segltés koiCSQnögsé8enek ed­huszonnógyen teesztagok, dig is voltak itt szé póWlU> tizenheten ipari munkások, amikor a vadásztársaság kért a többiek értelmiségi dol­gozók, kisiparosok. A tár­saság jelenleg 2 millió fo­és a gazdaságok adtak, vagy fordítva. Most azonban terv­szerű és szélesebb alapo­rint vagyonnal rendelkezik, kon nyugvó összefogásra van amelyben szerepel a sovény: gzükgég az eredn,ónyegebb házi erdőben társadalmi vadg8Zdóikodág érdekében: a munkaval le épített, tagas vadak óvógárai késére vál­fc ™de™ h'kePu VaaíSZ" lalkoznak gazdasógok és köz­ház, körülötte benepesitésre é k kí.ki a maga területén váró fácántelep. Egy másik vadászházuk közel van a Ti­szához, ahol vadkacsatelepet létesítettek, 200 darab fölöt­ti törzsállománnyal. Évi forgalma ennek a va­a tagság, a lakosság értésével. egyet­Erről szólt a tanácskozáson Szabó József, a kisteleki Üj Élet, Gruber János, a pusz­dásztársaságnak mintegy taszeri Hét Vezér Tsz el félmillió forint. Tavaly ki­lőttek és u MAVAD-nél ér­tékesítettek 102 őzet, 1100 fácánkakast és befogtak há­nöke, Tobak Ferenc erdő­mérnök, kerületi erdészetve­zető. Kifejezték a többi gaz­dasagok vezetőinek egyet­Megpatkolt gumiabroncs A jegesedés a téli időszak­ban bekövetkező autóbal­esetek egyik fő oka. Hogy a kerékabroncs ne csússzon a jégen, vagy lánccal tekerik körül, vagy csiszolóanyaggal szórjak be futófelületei, vagy pedig fémből készült hegyes szegekkel kiverve készítik a futófelületet- A lánc azon­ban nemcsak a jeget mor­zsolja fel, hanem az útbur­kolatot. is; az autóabroncs futófelületére szórt csiszoló­anyag nagyon gyorsan lehull. Mindmáig a szögekkel kivert futófelület a leghatékonyabb A moszkvai autószerviz­kiállításon Finnország ötle­tes pneumatikus pisztolyt mutatott be, amellyel a szer­vizállomáson gyorsan „meg jehet patkolni" az autóabron­csot. A pisztolyt kemény acél­ból készült kúp alakú sze­gekkel töltik meg és a sze­geket a futófelület baráz­dáiba lóvik be. Egy autóabrones „megpat lóval 258 nyulat, amelyet értését is, a közös akaratot vérfrissítésre szállítottak el annak érdekében, hogy se­máshová, E gazdag területet gftsék a vadásztársaság va­küliöldi vendégek is lóto- dat védő munkáját. Ez az gatják, akik egy-egy trófea első Ilyen összefogás Csong­után szép summa valutát rád megyében, amely példa hangynak itt. A vadgazdál kodás eredményét azonban lehet a többi vadásztársaság é* közös gazdaság számóra lényegesen javítani lehet, ha Komlós Sándornak, a a mezőgazdasági munkák MAVOSZ Csongrád megyei minden időszakában jobban titkárának végül csak az a vigyáznak a vadakra, azo- "eladat jutott, hogy koszo­kat óvják. Aratáskor sok kis netét, elismerését fejezze ki őzborjút - sokszor anyjuk- a vadgazdálkodás érdeké­kai együtt — összetaposnak ben kötött szocialista szer­a gépek, szopós nyulakat ződésért, amelyet itt az ér­fészkükben és rengeteg fá- dekeltek szóban megkötöt­cántojást a lucernásokban, tek, az összefogás írásos bk hamar cy­Busójárás Jellemző, hogy egyetlen men- zonyítékát pedig tés alkalmával egy 60 hold- san aláírjak, nyi területen 700 darab fá­cántojóst szedtek össze, a tel­je* begyűjtés alatt pedig 3800-at, amelyet jelentős százalékban kikeltettek, fel­neveltek, s azután bocsátot­ták szárnyukra valamennyit, Mit lehet-tennt a jobb'vad­gazdálkodás érdekében? — erre kaptunk feleletel a Buk­si Vízügyi Vadásztársaság ópusztuszeri tanyájában ren­dezett tanácskozáson, ame­lyen részt vettek a területen gazdálkodó — Üj Elet, Fel­sögajgonyai, Virágzó, Árpád Vezér, Magyai"—Szovjet Ba­rátság, Hét Vezér, Magyar­Bolgár Barátság elnevezésű — termelőszövetkezetek, va­L F. kolása" — 100—120 szög be-1 lamint a Felgyői Állami üaz­lövése — két percig tart I daság ós az erdeszetek kép­AUTOBUSZO* fclKANDÚLÁSOK 1874- faár. 84-én (saynspee) H*egcct—Bsja^ Mohács—Szeged, díj: U0 W16. | Részvételi 1074, febr. • nspos) Szeged 83-M-én (két­ipos) Szegért- Ua.is- Pécs Harkány—Siklót, -Villány —MoháCb^Ha iá—Szeged. Részvétéi! díj: aao n/fé, (teljes ellátás), Jelentkezéses felvilágosítási Hvpress HtáZási írod* szeged, Kígyó U. 3. Tel, i tl-ma, 11-0116, Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 3. Móra Ferenc halott apja szívére egy Kos­suth-bankót tett, a koporsóba a saűcstü mellé egy követ választusi emléket is helyezett, piros toUat, tóid levéllel, amin még ej lehetett olvasni az aranynyomást: „Éljén dr. Holló Lajos, 48-as követünk." Írónk az édesapjában a tiszta hazaszeretetre nevelés első és feledhetetlen mesterét tisztel­hette. Móra Márton szerette és megbecsülte a be­tűt, még az utcán heverő könyvlapot is felvette, elolvasta, s ha értékesnek, érdekesnek tartotta, fiókjába is elrakta. Mindig ünnepi érzés lett úrru rajta, a jeruzsálemi királyság birtokosónak tudta magát, ha betű fölé hajolhatott. Kisgyer­mekei mellé mesemondó öreg embereket foga­dott, Móra István feljegyezte, hogy Ferenc öcs­cse mesemondóját Messzi Gyurkának hívták. „Én is hallgattam egynéhányszor, és végtelenül sajnálom, hogy több eszem nem volt akkor, legalább témáit a meséinek" — írta egyik vlsz­szaemiékező cikkében 1935-ben. A Móra szülők tudatosan törekedtek úrra, hogy gyermekeik korán megismerjék es illően tiszteljék a betűt. Az édesanya tanította őket írni és olvasni, Móra Márton pedig az írás-olvasás gyakorlásának sa­játos házi módszereit munkálta ki: a kis és a nagy ábécét a ház ajtajára szegezte belül, ezt kellett olvasni és megtanulni, s aszal a lúdtol­lal pedig, amivel ő cifrázta a subára a virágo­kat, saskörmöt, vízfolyást, a gyerekek tintával másolták a füzetbe a szavakat és a mondatokat. A szülők házi „tanítóskodása" olyan eredmé­nyes volt, hogy Mór* István nem ia járt az elemi iskola első osztályába, „olvasás- és írás­próba után" szó nélkül felvették a második osztályba- Móra Márton a vásárokról 16 kalen­dáriumokat és ponyván árult könyveket hozott ajándékul a családnak. Ennek a szellemi érdeklődésnek is tulajdonít­ható, hogy Móra Márton életben maradt mind­három gyermekének: Istvánnak, Ferencnek és Juliskának diplomát adott a kezébe, Könnyű el­képzelni, nem kis áldozat, erőfeszítés árén! Emi­att az intellektuális igényesség miatt Írhatta méltán Móra István: „A mi Édeseink valahogy, lélekben mindig fölötte álltak környezetük­nek." réval meg-megkfnálgatta jó cimboráit, de hehív­ta egy koccintásra a postást, sőt a koldust is. Nagy ünnepek vidám estéin pajkosan villant a szeme akkor, ha incselkedve, a Bzegény soron szokásos nehéz tréfával a halált emlegették ne­ki: — A halál? Nem félek én attól se, subát var­rok annak is, ha eljön értem, legalább nem lát­szanak ki a csontjai szegénynek, öntsetek még egy pohár bort, lelkem!" (At utolsó suba,) Vasárnaponként el-eljárogatott a templomba, a prédikációt azonban fölényes, gunyoros mosollyal hallgatta, A pokol kínjaival való fenyegetődzés­ről ezzel a megjegyzéssel számolt be övéinek: „MH tudja azt a pap?" Jókedve akkor hervadt le, ha amiatt tépelő­dött, hogy minden igyekezete, vakuléstól vakulá­sig tartó munkája ellenére sem tud kedvezőbb életkörülményeket teremteni családja számáru. A megoldhatatlan bajok idején sem az övéin töl­tötte ki a keserűségét, Ilyenkor szótlan lett. be­lül emésztődött, 8 legtöbbször a szőlőben rejtőz­ködött el. Idegesnek is csuk akkor látták, ha a bakter pecsétes írást adott be az ablakon, hogy valamilyen hivatalos ügyben a városházára men, jen. Ekkor — keserű közigazgatási emlékei mi­atj — megváltozott a viselkedése: eltűnt szájá­ról a nóta és a nevetés^ rosszkedvűen jött-ment, s mindig ráhógott a macska farkára. Írónkban A sok gond és a szakadatlan munka ellenére olv mAiv nvnmo, hauvoii a hivataltól tóu, „na vidám, jókedélyű ember volt Mura Márton. Le- y y y n gyott 9 hlvotalto1 tel6 npa Irodalmak Idején a „szép szemű szűcs" a fiata­lokon is túltett a táncban, munka közben dalolt és fütyörészett, beszédének a humor és az ízes tanítóképzős koromban, s nem jegyeztem föl tréfa egyéni zamatot ia adott, Saját termésű bo­képe, hogy ő ls, még múzeumigazgutóként ls szo­rongva, alázatosan lépte át „a hivatalos kü­szöböt". (Űrgyűmet.) (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents