Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-06 / 30. szám
4 —_ SZERDA, 1974. FEBRUÁR C. Iskola élet' közelben Nincs eldorádó! A kislány álmosan, fárad- másnap telitorokkal hallom zetközi szinten álló tananyalan ült a padban. Látszott a méltatlankodást; nem got színvonal nélkülivé degrajta, hogy nehezen figyel a megy B lecke, mert nagy a radáljon. leckétmondók szavaira, s túlterhelés. B^É legszívesebben nem is jött Nem népszerű dolog volna iskolába. ' Az álmos álmodozást megzavarni, ábrúzat u tanárnőnek is fel- azért hadd tűnt. s ahogy ott sétált a őszintén, a padsorok között, melléje ér- anyag-bővítés, ve hirtelen megszólította: nyos-techntkai — Olzíl Hol voltál tegnap csodái mellett nem tudom fura dolog is lenne ám az, Ki! még elképzelni, hogy eljut- hogy az oktatásügy mindent nánk odáig, hogy a középls- elkövet a tanulók egészséges kolás diáknak olyan „nagy Valóban törek szünk arra, hogy több szaaz bad időhöz jusson a diák, de hogy a felszabaduló időben mondjam meg még jobban klbontakoztatmai ismeret- hassa képességeit, és így toa tudomá- vább. Mi erre gondolunk a forradalom tananyagcsökkentéskor. Mert A kislány a váratlan kérdésre egyből felelt: — A Disc Jockey Klubban. — Meddig? — Este tízig. — A colén kívül mit ittál? , — Két konyakot... — S ha most lek, jó lenne? — Nem! UbUU életmódja érdekében, s szerű" legyen az élete, hogy ugyanakkor ők, maguk a a hétköznapok délutánjain diákok nem törődnek saját ráérjen táncos, lemezes stb. egészségükkel, s a szabad összejövetelekre járni, « né- idejüket füstös szórakozóheA túlterhelés tehát minden lyen töltik, megoldását hány pohárka konyak mel lett az Időt elbeszélgetni (Még a felnőttek sem tud- szülőnek reálisan kell nézfeleltetné- iák ezt megtenni, pedig ne- nle. Hangsúlyozom: azt még kik nem kell a következő hosszabb időn belül sem napra leckét tanulni.) tudjuk biztosítani, hogy túlterhelés diákjainknak mindennap beszélünk, teljes lehetőséget adjunk Ezzel az osztályban a pár- Amikor mi a beszéd véget ért. A tanárnő csökkentéséről mi még fűzött a dologhoz pár- akkor egy olyan megtanul- összes hobbyjuk kiéléséhez mondatos megjegyzést, és ható tananyag — és nem Ilyesmiről a túlterhelés csökkeserúen folytatta munká- nívótlan leckék — összeáUí- kentése során nem volt, és ját. Keserűen, mert épp Gl- tá»ára gondolunk, amely egyelőre nem is lesz szó. Alzikc édesanyjával való be- szilárdabb, használhatóbb, Htom: amíg diák lesz a viazélgetésére gondolt. Ml is tartalmasabb stb,, amelynek lágon, annak mindig és mtntörtént tulajdonképpen? révén a csökkenés a tan- denütt dolgoznia, s az életElérkezett október hónap, anyag elsajátításának, fel- pályára való • eljött a szülői értekezlet használásának Ideje. S ahogy az már szo- emelkedésével QH WJ/t kás, az osztályfőnök elemez- Tehát nem azzal, hogy sem- ig legfontosabb dolga és te az osztály tanulmanyi mit sem kell tanulni. Arra i.Ht»i««.,i.»® munkáját, a KISZ-szervezet- soha nem fog senki sem koieiessege ., ben végzett tevékenységét, vállalkozni, hogy egy nemmagatartását és így tovább •m Jó felkészülés minőségi érdekében tanulnia kell! Ez Jér együtt, most i», és ez lesz a Jövőben Bánfalvi József Jót is rosszat is mondott, mint ahogy ez általában egy osztály életével, kialakult képével együtt jár. S mikor a beszámolónak vége volt, Gizike édesanyja kért szót, és bizony ismételten keményen „kipakolt" a túlterhelés, különösen két tanárnő tantárgyi követelményszintje ellen. A hozzászólásból vita kerekedett A szülők többsége azon az állásponton volt, hogy a tanárnők követelményei reálisak, elvégezhetők, az ő gyermekeik sem a feladott tananyagmennyiségre sem a tanárnőn módszerére nem panaszkodnak. Sőt! Kár volna a tantárggyal szemben hivatalosan előírt tartalmi követelményt csökkenteni, mert az veszélyeztetné a tanulók esélyét a továbbtanulásban. Gizike mamája azonban nem hagyta magát; — Az en lányom éjfélekig is tanul, és mégse boldogul. Nyilván másutt kell keresni a hibát. A gyermeknek kell • szabad kikapcsolódás. A szülők gyermekeiken keresztül, azok osztálytársairól, azok életéről, viselt dolgairól általaban jobban tájékuzották mint a pedagógus. Érthető, a gyerekek az usztály életéről otthon sok-sok mindent elmondogatnak, nagyon sokszor épp azért, hogy a másik gyerek példájára hivatkozva több jogot, szabadabb életstílust követeljenek meg maguknak. Ügy látszik, Gizikéről is bezaélhettek otthon szüleiknek osztálytársai, mert az egyik szülő elég határozottan válaszolt Glsl édesanyjának: — Lehet, hogy néha éjfélig tanul a kislány, de azért mert délután, vugy este nem a leckével foglalkozik Ezt az osztálytársul tol is hallani. Gizi anyukája erre még mondott néhány nem éppen udvarias mondatot, és hallgatásba burkolózott. Mikor vege lett az értekezletnek úgy távozott el, mint akit vérig sértettek. Pedig a hozzászóló szülő — bátran állítom — csak segíteni szereteti. volna rajta. Hogy vannak érzékenyebb •tülök? Ez gyakori eset. Ezzel számolnak is a pedagógusok. Hát akkor miért Írtam le ezt a történetet? Mindenekelőtt azért, mert sajnos vannak szülők és diákok. akik a tananyag csökkentésétől a diákélet, eldorádóját várják Valami olyat, hogy a tanuló az Iskolában készen kap majd mindent, s olyan minimális lesz az otthoni tanulnlvaló, hogy az egy értelmes gyereknek már szóra' sem lesz érdemes. Ijesztően tapasztalom, hogy a késő délutáni különféle klubműsorokon, „Disc Jockey" rendezvényeken egyre több a diák, ugyanakkor A helyrebillent minaret Négyszázéves múltja során tesnek beülő tornyot ilyen mindinkább kibillent függő- szokatlan alapon leges helyzetéből a Gaukshon megszilárdíthatta mecset imgtornya, amely aH ennyire Mert — meg kell mondanunk — a közép-ázsiai Bukhara városá- torony akár még évszázadoban áll. Az 1580-ban épült klg rendületlenül állt volna, torony csúcsa 1973-re már 68 ha a víz nem kezdi ki és nem centiméterrel tért el eredeti süllyeszti meg. tengelyétől. Nem annyira a Ekkor elhatározták, hogy a dőlés mértéke vált aggasztó- torony vadonatúj alapozást vá, mint inkább az oka: ki- kap. A kockázatos elképzederült, hogy a minaretet egy lést Ahil Bobomuradev epíhasonlóan régi építmény, a tőmester ét segédei váltottőszomszédságában húzódó ták valóra. Eltávolították a Sakrud csatorna fenyegeti. Az elszivárgó víz kezdte alámosni a tornyot. A mérnökök ki akarták deríteni a részleteket. Alig fogtak máris rájöttek, ronynak nlnes saját alapja, acélvázat íz A tekintélyes építményt még tanba, régibb falmaradványokra, kő- A torony kiegyenesítése és téglatörmelékekre — egy- csörlőkkel történt. Evégett szóval eredetileg is romokra vassal körülpántották, majd emeltek. Csak bámulni lehet a esorlők a pánthoz rögzített a 18. század építészeti szak- kábeleknél fogva lassan viszértelmét, amely a tízemele- azavontatták. régi alap egy vékony cikkelyét, úgyhogy keskeny üreg keletkezett, amibe betont tömtek. Ezt addig ismételgették, amíg körbe nem jumunkához, tettak a torony alatti betenohogy • to- sással. Közben szilárdító zartak » be Magyar nyelvérák Katowicében Katowice, a felső-eziléziai iparvidék központja és Miskolc hagyományos együttműködése állandóan bővül. Közösen oldanak meg egyes kommunális kérdéseket, széles körű turistacserét bonyolítanak le, s legutóbb megtörtént az első komoly lépés a nyelvi akadályok megszüntetésére is. A katowicei „Aleksander Zawadzki" Líceumban ebben a tanévben kötelező tárgyként megkezdődött a magyar nyelv tanítása, A magyar nyelv népszerű a diákok körében. Az első és a második osztályban összesen harmincötén tanulják. Tanáruk a varsói egyetem Magyar Filológiai Tanszékén végzett. Kezdetben a kiejtés elveit, a helyesírás alapfogalmait, a legfontosabb nyelvtani szabályokat, valamint az alapvető szókincset igyekszik elsajátíttatni tanulóival. A magyar nyelvtanítás egyetemi módezerrel folyik: a gyakorlati ismeretre helyezik a tő súlyt. A diákok rendszeresen leveleznek magyar barátaikkal, s egész évi jó munkájuk jutalmaként a nyáron a Balaton-parton üdülnek majd. Szocialista szerződés vadgazdálkodásra Pusztaszer, Dóc, Balástya, viselői. Dr. Pálfy Lajos, a Kistelek, Opusztaszer terű- vadásztársaság elnöke terlete alkotja a Baksl Víz- jesztette elő az intéző bizottügyi Vadásztársaság vadban ság kérését, javaslatát, tergazdag mezőit, erdőit, s egy vezetét arra vonatkozóan, jó darabon még Tömörkény hogy a vadgazdálkodásban és a Dong-ér határába is érdekelve legyen — a lehebelelóg „birodalma" egy ré- tőségeken belül — a terülesze. Összefüggően közel 30 ten gazdálkodó valamennyi ezer hektárt ölel magába ez termelőszövetkezet, erdészet, a terület, amelyen az 55 ta- állami gazdaság, gú társaság évről évre meg- Az ért}ekekj a megértés, a találja számítását. Közülük segltés koiCSQnögsé8enek edhuszonnógyen teesztagok, dig is voltak itt szé póWlU> tizenheten ipari munkások, amikor a vadásztársaság kért a többiek értelmiségi dolgozók, kisiparosok. A társaság jelenleg 2 millió foés a gazdaságok adtak, vagy fordítva. Most azonban tervszerű és szélesebb alaporint vagyonnal rendelkezik, kon nyugvó összefogásra van amelyben szerepel a sovény: gzükgég az eredn,ónyegebb házi erdőben társadalmi vadg8Zdóikodág érdekében: a munkaval le épített, tagas vadak óvógárai késére válfc ™de™ h'kePu VaaíSZ" lalkoznak gazdasógok és közház, körülötte benepesitésre é k kí.ki a maga területén váró fácántelep. Egy másik vadászházuk közel van a Tiszához, ahol vadkacsatelepet létesítettek, 200 darab fölötti törzsállománnyal. Évi forgalma ennek a vaa tagság, a lakosság értésével. egyetErről szólt a tanácskozáson Szabó József, a kisteleki Üj Élet, Gruber János, a puszdásztársaságnak mintegy taszeri Hét Vezér Tsz el félmillió forint. Tavaly kilőttek és u MAVAD-nél értékesítettek 102 őzet, 1100 fácánkakast és befogtak hánöke, Tobak Ferenc erdőmérnök, kerületi erdészetvezető. Kifejezték a többi gazdasagok vezetőinek egyetMegpatkolt gumiabroncs A jegesedés a téli időszakban bekövetkező autóbalesetek egyik fő oka. Hogy a kerékabroncs ne csússzon a jégen, vagy lánccal tekerik körül, vagy csiszolóanyaggal szórjak be futófelületei, vagy pedig fémből készült hegyes szegekkel kiverve készítik a futófelületet- A lánc azonban nemcsak a jeget morzsolja fel, hanem az útburkolatot. is; az autóabroncs futófelületére szórt csiszolóanyag nagyon gyorsan lehull. Mindmáig a szögekkel kivert futófelület a leghatékonyabb A moszkvai autószervizkiállításon Finnország ötletes pneumatikus pisztolyt mutatott be, amellyel a szervizállomáson gyorsan „meg jehet patkolni" az autóabroncsot. A pisztolyt kemény acélból készült kúp alakú szegekkel töltik meg és a szegeket a futófelület barázdáiba lóvik be. Egy autóabrones „megpat lóval 258 nyulat, amelyet értését is, a közös akaratot vérfrissítésre szállítottak el annak érdekében, hogy semáshová, E gazdag területet gftsék a vadásztársaság vaküliöldi vendégek is lóto- dat védő munkáját. Ez az gatják, akik egy-egy trófea első Ilyen összefogás Csongután szép summa valutát rád megyében, amely példa hangynak itt. A vadgazdál kodás eredményét azonban lehet a többi vadásztársaság é* közös gazdaság számóra lényegesen javítani lehet, ha Komlós Sándornak, a a mezőgazdasági munkák MAVOSZ Csongrád megyei minden időszakában jobban titkárának végül csak az a vigyáznak a vadakra, azo- "eladat jutott, hogy koszokat óvják. Aratáskor sok kis netét, elismerését fejezze ki őzborjút - sokszor anyjuk- a vadgazdálkodás érdekékai együtt — összetaposnak ben kötött szocialista szera gépek, szopós nyulakat ződésért, amelyet itt az érfészkükben és rengeteg fá- dekeltek szóban megkötötcántojást a lucernásokban, tek, az összefogás írásos bk hamar cyBusójárás Jellemző, hogy egyetlen men- zonyítékát pedig tés alkalmával egy 60 hold- san aláírjak, nyi területen 700 darab fácántojóst szedtek össze, a telje* begyűjtés alatt pedig 3800-at, amelyet jelentős százalékban kikeltettek, felneveltek, s azután bocsátották szárnyukra valamennyit, Mit lehet-tennt a jobb'vadgazdálkodás érdekében? — erre kaptunk feleletel a Buksi Vízügyi Vadásztársaság ópusztuszeri tanyájában rendezett tanácskozáson, amelyen részt vettek a területen gazdálkodó — Üj Elet, Felsögajgonyai, Virágzó, Árpád Vezér, Magyai"—Szovjet Barátság, Hét Vezér, MagyarBolgár Barátság elnevezésű — termelőszövetkezetek, vaL F. kolása" — 100—120 szög be-1 lamint a Felgyői Állami üazlövése — két percig tart I daság ós az erdeszetek képAUTOBUSZO* fclKANDÚLÁSOK 1874- faár. 84-én (saynspee) H*egcct—Bsja^ Mohács—Szeged, díj: U0 W16. | Részvételi 1074, febr. • nspos) Szeged 83-M-én (kétipos) Szegért- Ua.is- Pécs Harkány—Siklót, -Villány —MoháCb^Ha iá—Szeged. Részvétéi! díj: aao n/fé, (teljes ellátás), Jelentkezéses felvilágosítási Hvpress HtáZási írod* szeged, Kígyó U. 3. Tel, i tl-ma, 11-0116, Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 3. Móra Ferenc halott apja szívére egy Kossuth-bankót tett, a koporsóba a saűcstü mellé egy követ választusi emléket is helyezett, piros toUat, tóid levéllel, amin még ej lehetett olvasni az aranynyomást: „Éljén dr. Holló Lajos, 48-as követünk." Írónk az édesapjában a tiszta hazaszeretetre nevelés első és feledhetetlen mesterét tisztelhette. Móra Márton szerette és megbecsülte a betűt, még az utcán heverő könyvlapot is felvette, elolvasta, s ha értékesnek, érdekesnek tartotta, fiókjába is elrakta. Mindig ünnepi érzés lett úrru rajta, a jeruzsálemi királyság birtokosónak tudta magát, ha betű fölé hajolhatott. Kisgyermekei mellé mesemondó öreg embereket fogadott, Móra István feljegyezte, hogy Ferenc öcscse mesemondóját Messzi Gyurkának hívták. „Én is hallgattam egynéhányszor, és végtelenül sajnálom, hogy több eszem nem volt akkor, legalább témáit a meséinek" — írta egyik vlszszaemiékező cikkében 1935-ben. A Móra szülők tudatosan törekedtek úrra, hogy gyermekeik korán megismerjék es illően tiszteljék a betűt. Az édesanya tanította őket írni és olvasni, Móra Márton pedig az írás-olvasás gyakorlásának sajátos házi módszereit munkálta ki: a kis és a nagy ábécét a ház ajtajára szegezte belül, ezt kellett olvasni és megtanulni, s aszal a lúdtollal pedig, amivel ő cifrázta a subára a virágokat, saskörmöt, vízfolyást, a gyerekek tintával másolták a füzetbe a szavakat és a mondatokat. A szülők házi „tanítóskodása" olyan eredményes volt, hogy Mór* István nem ia járt az elemi iskola első osztályába, „olvasás- és íráspróba után" szó nélkül felvették a második osztályba- Móra Márton a vásárokról 16 kalendáriumokat és ponyván árult könyveket hozott ajándékul a családnak. Ennek a szellemi érdeklődésnek is tulajdonítható, hogy Móra Márton életben maradt mindhárom gyermekének: Istvánnak, Ferencnek és Juliskának diplomát adott a kezébe, Könnyű elképzelni, nem kis áldozat, erőfeszítés árén! Emiatt az intellektuális igényesség miatt Írhatta méltán Móra István: „A mi Édeseink valahogy, lélekben mindig fölötte álltak környezetüknek." réval meg-megkfnálgatta jó cimboráit, de hehívta egy koccintásra a postást, sőt a koldust is. Nagy ünnepek vidám estéin pajkosan villant a szeme akkor, ha incselkedve, a Bzegény soron szokásos nehéz tréfával a halált emlegették neki: — A halál? Nem félek én attól se, subát varrok annak is, ha eljön értem, legalább nem látszanak ki a csontjai szegénynek, öntsetek még egy pohár bort, lelkem!" (At utolsó suba,) Vasárnaponként el-eljárogatott a templomba, a prédikációt azonban fölényes, gunyoros mosollyal hallgatta, A pokol kínjaival való fenyegetődzésről ezzel a megjegyzéssel számolt be övéinek: „MH tudja azt a pap?" Jókedve akkor hervadt le, ha amiatt tépelődött, hogy minden igyekezete, vakuléstól vakulásig tartó munkája ellenére sem tud kedvezőbb életkörülményeket teremteni családja számáru. A megoldhatatlan bajok idején sem az övéin töltötte ki a keserűségét, Ilyenkor szótlan lett. belül emésztődött, 8 legtöbbször a szőlőben rejtőzködött el. Idegesnek is csuk akkor látták, ha a bakter pecsétes írást adott be az ablakon, hogy valamilyen hivatalos ügyben a városházára men, jen. Ekkor — keserű közigazgatási emlékei miatj — megváltozott a viselkedése: eltűnt szájáról a nóta és a nevetés^ rosszkedvűen jött-ment, s mindig ráhógott a macska farkára. Írónkban A sok gond és a szakadatlan munka ellenére olv mAiv nvnmo, hauvoii a hivataltól tóu, „na vidám, jókedélyű ember volt Mura Márton. Le- y y y n gyott 9 hlvotalto1 tel6 npa Irodalmak Idején a „szép szemű szűcs" a fiatalokon is túltett a táncban, munka közben dalolt és fütyörészett, beszédének a humor és az ízes tanítóképzős koromban, s nem jegyeztem föl tréfa egyéni zamatot ia adott, Saját termésű boképe, hogy ő ls, még múzeumigazgutóként ls szorongva, alázatosan lépte át „a hivatalos küszöböt". (Űrgyűmet.) (Folytatjuk.)