Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-28 / 49. szám

CSÜTÖRTÖK, £974. FEBRUÁR Elkerülhető-e a szívinfarktus ? Gábor György professzor nyilatkozata Ha az Infarktus szóba ke- elegendő vért, s amikor az hálózatára, és felborítja an_ rüJ. a férfiak többsége szo_ elmeszesedett szűkület mi- nak normális vérellátásét, rongással gondol a jövőjére, att az ér hirtelen elzáródik, Ilyenkor a szervezet úgy Pedig az infarktust övező akkor következik be az in- működik, mint egy pazarló félelem általában túlzott, s farktus. Ez azonban hosszú háztartás. Hasonló hatást nem is egészen indokolt — folyamatnak a következmé- fejtenek ki a mellékvese­állítja dr. Gábor György, nye. kéreg hormonjai. Az ideg­8z Országos Kardiológiai A tapasztalatok szerint a végződések felgyülemlett Intézet igazgatója A pro- szívinfarktus létrejöttének hormontartalékai egyes fesszor irányításával műkő- egyik leggyakoribb ténye- erekre szűkítő, más erekre dő intézet rendszeresen nyil- zője az elkényelmesedett tágító hatással vannak. In­vántartja a Dél-Pest terű- életmód. A túl bőséges, zsí_ gerültség esetén ezek a hor­letéhez tartozó infarktusos ros táplálkozás ugyancsak monhatások olykor annyira betegeket. A szakorvosok az sietteti az érfalak elmesze- megterhelik a szívet, mintha összegyűjtött adatok alapján sedését. A dohányzás az erek például egy zsák szenet vin­arra a következtetésre jutót- rugalmasságának árt, a cu- nénk fel a negyedik eme­telt, hogy az infarktuspa- korbetegség pedig az erek letrel Ha ez naponta ismét­nsszokkal jelentkező bete- anyagcseréjét rontja. Ám lődlk, a szív előbb-utóbb geknek ténylegesen csak a ezeknél is súlyosabb követ- óhatatlanul kimerül, fele szenved valódi infark. kezményekkel jár a magas — Ezért a pihenés csak tast vérnyomás; ilyenkor a szfv- akkor érj el célját, ha — Akj mellkasi, szívtáji nek — tartósan — a na- nemcsak fizikai kikapcsoló­tójdalmakat érez. legtöbb- gyobb nyomás ellenében kell dást jelent. A fáradt ideg­ször eszébe sem jut. hogy a kipréselnie a vért az ér-, rendszer a szokásosnál fo_ tünet nem feltétlenül egy rendszerbe. Ebben az álla- kozottabban reagál a kör­kialakulóban levő infarktus pótban fokozott a szív oxi- nyezet ingerhatásaira. Hogy kísérőjelensége. Kevesen génszükséglete, s ha aJ túl- ezt ellensúlyozzuk, az ideg­gondolnnk arra — mondja a terhelt szív ilyenkor — a rendszer alkalmazkodóké­professzor —. hogy nem koszorúér szűkülete miatt — pességét. a felfokozott ideg­minden szívfájdalom valódi kevesebb vért kap a kelle- tevékenységet kell normális­szívbétegség. és nem is min- ténél, könnyen bekövetkez- ra csökkenteni. Ez gyógy­den szívbetegség jár féjda- het az infarktus. szerekkel csak átmenetileg lommal. Az infarktusos be- Az említett ártalmakkal oldható meg. Ezért mond­tegek csaknem 15 százaié- szemben az életmód megfe. juk, hogy az Ideges bete­kánál például semmilyen lelő rendezése a legeélrave- gen sokkal jobban segít, ha észlelhető tünet nem kíséri zetőbb. Az elhízást kellő a megszokott napi életmód­a betegséget. A srfvbetegsé- testmozgással lehet a leg- jától eltérő, a szó szoros ér­Bekre Jellemző fájdalomén- megfelelőbben megakadó- telmében vett aktív kikap­aést azonban sok mindem lyozni. Ezért fontos az ész- csolódássnl — mozgással, más is kiválthatja: a borda- szerű, egészséges életvitel- barkácsolással — pihenteti közi idegek gyulladásától a Az. hogy a hét végét min- magát. mellkasi izmok és a mell- denkj a szabadban, jő leve- Azt. hogy. az egészségte­hártya megbetegedéséig gőn, mozgással töltse. len életmódnak mennyire száilhtalan elváltozás. Ezért — Erre mindenkinek meg. döntő a szerepe az infark­a tünet okát az esetek több- van a lehetősége. A dohány- tus kialakulásában, jól érzé­ségében egyáltalán nem zásról mindenki leszokhat, keltetik az elmúlt évtize­icönnyű megállapítani. és megfelelő diétával „kar- dek megfigyelési tapaszta­Az intézet vezetői szerint bnntartható" a cukorbeteg- lstal. Az orvosok korábban téves az a hiedelem is, ség ls. Szükség esetén nyűg- azt hitték, hogy a nők a hogy az urbanizációs ártat- tató és vérnyomáscsökkentő klimaktérium koráig több­mak előbb-utóbb feltétlenül gyógyszerek adagolásával a nyíre védettek az infarktus­szívtáji fájdalmak — szív- szív munkája ls könnyíthe- sal szemben. A negyvenes betegségek — kialakulásához tő. Ezek a gyógyszerek azon- évek végén, az ötvenes évek vezetnek. Sok más tényező ban legfeljebb átmeneti se- elején még minden hat in­mellett ugyan kétségkívül gítséget jelentenek, különö- farktusos férfibetegre csak ezek is hozzájárulhatnak, de sen az átlagosnál rosszabb egy nőbeteg jutott. Azóta sohasem lehetnek annak idegekkel rendelkező embe. ez a különbség állandóan egyedüli okozói. rek számára. A zaklatott csökken, minél inkább meg­— Mai ismereteink sze. idegállapot ugyanis több közelíti a nők életmódja a (tat a2 infarktus az érel- szempontból károsan befő- férfiakét: az utóbbi évek­meszesedés következménye, lyásolja a szív működését, ben már csaknem minden A fokozott munkára kény- Elsősorban az akarattól füg- harmadik infarktusos beteg szerített szív az összeszű- getlen idegrendszeren ke_ a gyengébb nem képviselői költ érpályán át nem kap resztül hat a szervezet ér- közül kerül kí. HaaiMaHHaaaMaaaHaaaHi^^^^B — Lényegében nem az a Iskola életközeiben Félreértett segítség A napokban egy értekez- dolkozott év elején hasonló szabaduló szabad időt diák­létén allapitották meg a pe- módon. A helytelenül értei- jaink egy csoportja — nagy dagógusok, hogy több lett és mezett tananyagcsökkentés tisztelet a kitételnek — nem egyre tobb iesz a korrepetí- hatására most sokhelyütt egy-egy szaktárgyban való torok szama. Mostanában mutat kedvezőtlen képet a elmélyülésre, intenzívebb eieg sok szülő keresi fel az félévi statisztika. Szűkebb munkára, hanem szórakozás­* Pftriánkba" «• lala,u"k ra, haszontalan, tartalmatlan az osztályfőnököket azzal a olyan esetet, hogy az Iskola tK ' ... - . kéresse], hogy „ajánljon va- tanulóinak 21-20-19 stb. id6»bl«ésre 9tb használta fel. lakit a gyermeke mellé, aki százaléka kapott elégtelen Keserűen kell néha megálla­Srívaf?JmsV!n%aJt"Vételí osztál£zatot- Ez akár' pÍtSnÍ' h0gy jó aéhátt)f diálc Az ernber egy klcsit el- ^ is "teregetem: nem el- a felszabadult idő és a már gondolkozik, midőn a szülői fogadható. Pedig lett volna felsorolt kedvezések ellené­kérést hallja. Elgondolkozik, lehetősége mindenkinek a re sem tud többet a kiemelt mert év elején azt hittük, j0bb eredmények elérésére, a (vagy mondjuk úgy: felvé­&'tM^STSSS sPeciálís 'árgyakban a na- teli) tárgyakból, mint ahogy lis, azaz a felvételi tantár- gyobb tudás megszerzésére, azt reméltük. S hadd mond­gyakkai való foglalkozásra, Mert Igenis — különösen a iam el azt ls: az elmúlt ami azután magával hozza a gimnáziumokban — volt években ebben az időszak­crökkenését°is. De^fnot hanyag és óraszám csök- ban már érezni lehetett az nem így történt. Mi lehet az kentés. A nem kötelező ki- érettségiző tanulóknal az oka? egészítő és tájékoztató anyag egészséges munkaláz szoTgal­A kérdés megválaszolása révén valóban kevesebb lett "tót Most még több diák: nem egyszerű. Az okokat ke- a törzsanyag (Sőt, egyes tár- csak úgy félvállról veszi az kXvátaLllnfrWeS * f^gi dolgát. „Dicséretes még jeles-kitűnő tanulónak att több őrán át nem tudott úgysem leszek — mondják: nevezett és az átlagosan jó feleltetni, mert nem volt — annyit meg tudok, hogy és közepes felkészültségű módjában leckét feladni.) megfeleljek." kuűnő BSSg? AJ£& a ****** — ZZ ho!Laz T Z vé' esetében inkább arról van tályoknál a gyakorlatok órái, gén egy néhány tanuló csa­szó, hogy még mindig hódít s ezenkívül a második ide- lódni fog az érettségi, de fő­a „korrepetálás divatja", ami gen nyelvet is elhagyhatta az leg a felvételi eredmények­tulajdonképpen abban a szü- _ ^kan éltek ls a lehető- ben. 36 volna tehát, ha a hógyh"tra^vSkTeTaz " «"> «"* « * -gítenének a tan­egyetemre, akivel külön is tottM. Az érettségi eredménye anyagcsökkentés helyes el­foglalkoznak." De akad szülő sem számít bele a felvételi vének megértetésében, s a — roppant érdekes — aki pontszámaiba. (Ez is lehető- diákokat minél tartalmasabb séget nyújtott a speciális tanulásra buzdítanák. Józan Az Ang Hegedűs András: ara energiája 'Az Angara folyón 1975- lesznek a többi üzemegysé­fcen befejezik az Uszty-Ili- gek ls. mi vízierőmű építését, mely- Uszty-IUm közelében vas­nek kapacitása több mint ércre bukkantak. Itt két dú­négymillió kilowatt lesz. Az sító kombinátot létesítenek, erőmű áramot ad az új fa- Uszty-Ilimtől északra ha­ipari komplexumnak, amely marosan megkezdik az Anga­évente egymillió tonna ipari ra negyedik vízierőművének celluloidot gyárt. Az üzem építését. A bogucsányi erő­az Angara folyó jobb part- művet négymillió kilowattos­ján, egy kisebb község mel- ra tervezik. Energiáját egy lett terül el, a munkásvnrost újabb ipari komplexum hasz­az új üzemtől körülbelül 8 noeítja majd. kilométernyi távolságra épí­tik fel Kelet-Szibéria gyors ipari fejlesztése lényegében a má­sodik világháború után kez­dődött el azzal a nagyszabá­sú építkezéssel, amely fő­képpen az irkutszki területet délről észak felé átszelc An­gara folyó energiájának ki­aknázására alapult. A szibé­riai energia kiaknázásának első fontos létesítménye a bratszki vízierőmű volt, amely „hídfőállásaként szol­gált az Észak ellen indítandó további támadáshoz. A világ legolcsóbb elektromos ener­giája és a rendkívül kedve­ző természeti adottságok alapján Bratszkban felépült — és tovább épül — két ha­talmas Ipari létesítmény: a bratszki faipari komplexum és az alumíniumgyár. Az új faipari komplexum sok mindenben különbözik majd elődjeltől. A nyers­anyag-feldolgozást egy he­lyen összpontosítják. Ennek az üzemegységnek az épülete hatalmas méretű lesz: hosz­sza 850, szélessége 174, ma­gassaga 80 méter. Hasonlóak fontos, hogy az emberek azt ismerjék meg: melyik beteg. ség milyen tünetekkel jár,! vasolni.) De a korrepetitort hanem az. hogy miként ^11, keresőknek zöme az idén esszerúen. egészségesen el- , . , „ niök. Ezért nem hangsúlyoz- j megsem e csoportból került hatjuk eleget — mondotta kl, hanem elsősorban azok­Gábor György professzor —, hogy elsősorban jó tanács­nak és ne okvetetlenkedés­nek vegyék az orvosok in­telmeit. A betegség meg­előzése ugyanis sokkal fon­tosabb. mint például az, hogy a szívsebészek minél több bravúros műtéttel di­csekedhessenek. bői a fiatalokból, akik még a hivatalos előíráson túl ls a maguk számlájára „csökken­tették a tananyagot." Azaz azt mondták, a tananyag­csökkentés az annyit jelent, hogy félgőzzel is lehet ered­ményt elérni. Nem is hinné az ember, de sajnos elég sok tanuló gon­épp a tananyagcsökkentés miatt korrepetáitatja a gyer- I^^OSSOSSS^^^^^O mekét, mondván: „a nem kö- tárgyakkal való intenzívebb kritika és helyzettelismerés telező anyagrészeket is ponto- foglalkozásra.) A házi fel- révén még év végéig van san ismerni kell, mert más- adatok eltörlése egyes tár- mód és lehetőség a javításra, képp hátrányba kerül a fel- gyakból ugyancsak Időt »za- Feltéve, ha a szülő, s fő­vételinél a gyermek. A fel- badított fel stb. ként a gyermeke is úgv vételi vizsga ugyanis ver- Hol van akkor a hiba? akarja, seny, s aki többet tud, az Elsősorban ott, hogy a fel- Bánfalvi József kerül be az egyetemre." (A __ _. ._.. _ _ ._ való igazság: ezek a kitűnő és jeles rendű tanulók kor­repetitor nélkül is megállnák a helyüket a felvételi vizs­gán.) A másik csoport dolga már bonyolultabb. Van közöttük olyan, aki még a képességén felül is többet szeretne, s vasszorgalommal vállalja a felkészítés többletmunkáját. (Ez nagyon szép és dicsére­tes dolog, bár egyes esetek­ben helyesebb volna a pálya reálisabb megválasztását ja­Kutyahűség Érdekes eset A sokat emlegetett kutya- nem mozdult őrhelyéről. hűség érdekes esete játszó- kább éhen pusztult volna, dott le a minap Mohácson: Mindenkire morgott, aki csak szenvedő alanya egy szálkás a kerékpár közelébe ment, szőrű eb volt. Az Eötvös így hát szó sem lehetett ar­utca lakói figyeltek fel ar- ról, hogy a rendőrség vagy ra, hogy a városi könyvtár- a tanács gondozásába ad­nál levő kerékpártartó áll- ják. Az Eötvös utca lakói ­vány alatt egy kutya fek- nak, a városi könyvtár dol­szik. Láthatóan a gazdája bl- gozólnak megesett a szíve az ciklijét őrizte, a tulajdonos- árván maradt eben, s rend­nak azonban híre-hamva sem szeresen etették. Amikor hí­vóit. Múltak az órák, majd degebbre fordult az Idő, el­eltelt a nap és a könyvtár határozták, hogy Ideiglenes dolgozói még mindig a ke- hajlékot építenek az állat rékpár mellett találták a di- számára, ám ekkor — hat dergő ebet. Gazdája nyilván- nap elmúltával — megjelent valóan felöntött a garatra a tulajdonos felesége éa el­olyannyira, hogy teljesen vitte a kerékpárt meg az őr­megfeledkezett kerékpárjáról zőjét. A hű kutya ugrált és és kutyájáról is, amelynek csaholt örömében, hogy visz­őrzésére bízta a járművet. szakerülhetett hűtlen gazdá­A szerencsétlen állát el jához. Móra Ferenc hétköznapjai 22. Az úri diákok dölyfét, tanárokat ls lekezelő fölényes pökhendlségét azon­ban továbbra is megérezte, sőt, egy alka­lommal az egyik megregulózott diáktól azt is meg kellett hallania, hogy a ta­nár úr nélkül megél az iskola, de az internátus­beliek nélkül nem". Móra Ferenc nem szerzett kedvezőbb benyomásokat az iskolavezetés gyakor­latáról sem. Pedagógiai elvei, igazságossága, kö­vetkezetes igényessége konfliktusba sodorták az iskolavezetés gyakorlatával, azzal a törekvéssel, hogy csak „percent szerint szabad buktatni", mert a sok bukás „már rossz hírbe hozná az in­tézetet". Maliciózusan jegyezte meg Móra: „Nem buktattam egy elégtelent se. s hogy az elégsége­seket se érje méltánytalanság, mindenkinek a je­gyét följavítottam eggyel. Nem dicsekvésképpen mondom, de kevés tanárnak a keze alól került ki annyi kiváló geográfus és természettudós, mint az én kezem alól". Rövid tanársága idején is megtudta, mit Je­lent az iskolában az inspektor, a főigazgató el­lenőrző látogatása. Menyasszonyának ezt írta: „De elég is lesz a levélből. Azért is elég, mert muszáj befejeznem. Most állt meg az iskola előtt a főigazgató kocsija. Itt marad egy hétig. Igaz, hogy én. mint egy hetes tanár, nem felel­hetek a gyerekek szamárságaiért, hanem azért isten legyen irgalmas nekünk ezen a héten." Zárkózottsága, magánya Felsőlövőn csak foko­zódott. Az Iskolában sem nagyon kötött barát­ságot, egyedül a kissé bogaras matematikus ta­nárhoz vonzódott, vele sétálgatott az óraközi szünetben. Különben szabad idejét legtöbbször egyedül töltötte: vagy a természetrajzi szertár­ban, a mikroszkópok, herbáriumok társaságában élt vagy odahaza könyveibe mélyedve tanult. A felsőlövőiek megjegyezték, hogy az ő szobájából még éjfél után is gyakran kiszűrődött a fény. Jó idő esetén, amikor tehette, kirándult. A táj varázsa, szépsége fogta meg igazán a lelkét Fel­sőlövőn. Pünkösd második napján, hétfőn már reggel öt órakor gyalogtúrára Indult, tizenket­tőre átért a stájer határon, megebédelt egy kis stájer faluban, és csak este nyolc órakor, más útvonalon jött haza. „Valami fölséges szép vi­dék, amit szóval leírni én se tudok" — írta Kiskunfélegyházára. Menyasszonyát így biztatta arra, hogy látogassa meg őt Felsőlovőn: „Te nem gondolnád jónak lejönni, ha nem az én szemeimért is, legalább ennek a gyönyörű vi­déknek a kedvlért?" Az Én szép tanárkorom... című írásában is azt említette meg, hogy a „fák, füvek, felhők, patakok" maradtak meg benne el nem múló emlékként Felsőlövőről. A vidéki kisvárosi kaszinózó intelligenciával nem tartotta a kapcsolatot. Ha csak tehette, ke­rülte társaságukat. Pünkösd vasárnap délután is összegyülekeztek vagy negyvenen a kaszinóban. Móra nem ment közéjük, mert azt is ludlu, hogy ilyenkor a muzsikus cigányoknuk forinto­kat dobálnak tányérozáskor. Otthon korán lefe­küdt, de este kilenc órakor Jött érte a küldött­ség, s az ágyból vitték a bálba, ahol tánc ugyan nem volt a hely szűke miatt, csak csen­des pletykázás sör és muzsikaszó mellett. Móra nem ivott semmit, ellenben 9-től 11 óráig el­hányt a cigánynak ő is két forint 50 krajcárt. „Még most is rosszabb, mintha a fogam húznák, ha rá gondolok — írta a menyasszonyának. — Különben is kutyának való kedvein volt, csak az derített föl némileg, hogy az arcképed kéz­ről-kézre járt, és mindenki olyan megjegyzést fűzött hozzá, hogy: herczig, groszartig. són, fess.". (Folytatjuk.) I 7

Next

/
Thumbnails
Contents