Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRIAt, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 64. évfolyam 46. szám 1974. február 24^ vasárnap Ára: 1 forint Kádár János fogadta Serif Belkaszemet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton, tegnap fogadta Serif Belkaszemet, az Algériai Forradalmi Tanács tagját, államminisztert, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi politikai kérdésekről, a két ország, valamint az MSZMP és az Algériai FLN kapcsolatairól. A megbeszélésen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Rendkívüli ENSZ-közoyűlés áprilisban Az ENSZ-tagországok képviselői megállapodtak abban, hogy a nyersanyagkérdésekkel és a gazdasági fejlődés problémáival foglalkozó rendkívüli ENSZ-ülésszakot április 9-én hívják össze. A tanácskozás várhatóan egy hónapon át tart majd. Segítség o nőknek Eredmények és tennivalók a vasútnál Gyorsuló fejlesztés A kereskedelem tervei és feladatai Segíteni a dolgozó nőket, támogatni azokat az anyákat, akikre még otthon a második műszak is vár — sokágú feladat a MÁV Szegedi Igazgatóságánál is. Az igazgatóság 1971-ben elkészítette intézkedési tervét, sorravette azokat a teendőket, amelyek a nők munka- és életkörülményeinek megjavítását szolgálják. Az intézkedési terv megvalósulását évről évre rendszeresen értékelik. Tavaly például különféle bérintézkedésekkel szüntettek meg egy sor hiányosságot, igazították a forintösszeget is az „egyenlő munkáért egyenlő bért" alapvető elvéhez. Á forgalmi szakszolgálatnál 149 nőt érintett a bérnövekedés, havi 145 forintos átlaggal. De volt olyan munkahely, ahol többet is tudtak adni. Ezek az intézkedések jelentős anyagi ráfordítást kívántak, de eredményük sem maradt el: egyes helyeken csökkent a munkaerővándorlás. A sokgyermekes és a gyermekeiket egyedül nevelő anyák támogatására nagy gondot fordítottak. Először is felmérték a családok nagyságát, rászorultságát. Egy gyermeke van 676 nőnek, kettő 518-nak, három gyermeket nevel 137, négyet 29 anya, öt vagy ennél több gyermekről 55 anya gondoskodik. A vizsgálódásból az is kiderült, hogy 211-en — a nők 10 százaléka — egyedül nevelik gyermeküket Ez bizony, igen nagy szám. 1973-ban 56 nagycsaládos, illetve egyedülálló anyát 19 ezer 400 forintnyi anyáknapi jutalomban részesített a vasútigazgatóság. A szakszerveret 27 ezer forintos támogatást tudott nyújtani részükre. A gyermeküdültetési akció során 635 gyermeknek szerveztek szép napokat, körülbelül 120-an szüleikkel együtt üdülhettek. A bevezetett szabad szombat különösen jól jött a dolgozó asszonyoknak. Egyes helyeken, ahol a vezetők még jobban igyekeztek, jutalomszabadsággal toldották meg ezt. A nők munkabeosztását is igyekeztek jobban hozzáídomítani a célkitűzésekhez, volt, ahol meg is szüntették az éjszakai szolgálatot, másutt ez még sorpnlevő feladat. Az utazószolgálatnál levő nők szolgálati, illetve távolléti óráit is csökkentették. A vasúti öltözők, mosdók, üzemi fürdők állapota bizony még sok helyen nem felel meg a nők igényeinek. Több munkahelyen új szociális létesítményekkel szüntették meg a régi gondokat. A továbbiakban másutt is sor kerül ilyen beruházásokra. Ami a legnagyobb gondok közé tartozik: a vasútigazgatósá^három megyényi területén nincs vasutasbölcsőde. A szegedi — egyetlen! — napközi otthonos óvodában pedig 83 férőhely van, bár azt 20 százalékkal meghaladja az igénybevétel. Ez a szegediek gondját mégis megoldja. Másutt viszont? Az igazgatóság tárgyal a tanácsi szervekkel, hogy ázott már működő, vagy épúlő gyermekintézményekben helyet adjanak a vasutas kicsinyeknek. Krónikus a helyhiány, s ennek azok a kismamák a megmondhatói, akik a szülési szabadságról vagy gyermekgondozási segély után nem is tudtak visszatérni a vasúthoz, kénytelenek voltak olyan munkahelyet keresni, ahol a gyermekelhelyezés is megoldható. Jelenleg másfélszázán vannak GYESen, köztük olyanok is, akik már visszajöttek volna, ha van bölcsődei hely. Az elkövetkező hónapokban Szeged és Csongrád megye kereskedelmi élete nagy feladat előtt áll, meg kell teremteni a július 1-én életfpe lépő 44 órás munkahét megvalósításának teltételeit. Az állami és a szövetkezeti kereskedelemben most ez a legfontosabb teendő amellett, hogy az áruforgalom mindennapos ritmusát meg kell tartani, sőt fokozni a lakosság élet- és munkakörülményeinek fejlődéséhez mérten. Csak a napokban került nyilvánosságra Csongrád megye kiskereskedelmi forgalma tavalyi növekedésének összesítése. A növekedési ütem 9,4 százalékos, annyi, mint az országos átlag. A szövetkezeti kereskedelemben még nagyobb az áruforgalom felfelé ívelése, egyetlen esztendő alatt 11,8 százalékos. Igaz, ebben azt a fejlődést is üdvözölhetik a vásárlók — falun és városon egyaránt—, amelyet üzletek korszerűsítésére, a hálózat kiépítésére fordítottak az ÁFÉSZek. Behozták sok esztendei lemaradásukat, és komoly versenytársaivá váltak az állami kiskereskedelemnek. Árukínálatban és -választékban is sokat javult tavaly mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem Csongrád megyében. Legfőbb jellemzőik az aktív árubeszerzési politika, és ez jellemzi a Csongrád megyei nagykereskedelmi vállalatokat is. Ez a jó partneri kapcsolat felel meg á vásárlók Koszorúzási ünnepségek Tegnap, szombaton a szovjet hadsereg megalakulásának 56. évfordulója tiszteletére koszorúzási ünnepséget rendeztek Szegeden a fegyveres testületek, valamint a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága. Délelőtt 10 órakor a Dugonics-temetőben levő szovjet hősi emlékműnél, 11 órakor pedig a Széchenyi téri két szovjet emlékműnél tartottak ünnepséget. A koszorúzási ünnepség mindhárom emlékműnél a magyar és a szovjet himnusszal kezdődött, melyet követően az emlékműveknél elhelyezték a megemlékezés és a tiszteletadás koszorúit a fegyveres testületek, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok, valamint a Hazafias Népfront és a KISZ képviselői. Az ünnepségek az Internacionálé hangjával értek véget, melyet a munkásőr-zenekar játszott. A Széchenyi téri emlékműveket katonai és munkásőr díszszakaszok tisztelgése közben koszorúzták meg. igényének és a kereskedelmi törekvéseknek egyaránt. Élelmiszerekből is kiegyensúlyozottabb volt az ellátás, mint korábban, s még húsés hentesárukból is. Jelentős ebben az ÁFÉSZ-ek szerepe: jó kereskedelmi érzékkel 12 ezer darab saját hizlalású és levágású sertést mértek ki, dolgoztak fel. Egy másik jelentős tényező pedig: a tejipar is felzárkózott egyre javuló termékeivel a vásárlók igényeihez. Erre enged következtetni, hogy Csongrád megyében tavaly a tej- és tejtermékek forgalmának növekedése kereken 10 százalék volt. Igaz, enynyi volt a sörfogyasztás növekedése is. Az utóbbi tényt viszont ellensúlyozni látszik, hogy ugyanakkor 18 százalékkal növekedett az alkoholmentes italok fogyasztása, a vendéglátásban pedig további 12 százalékos gyarapodás mérhető az ételforgalom javára. A kereskedelempolitikai célkitűzések sorában ezt a törekvést kell szorgalmazni, mint ahogy ruházatban az olcsó áruk, valamint a stabiláras cikkek kínálatát. Ide kapcsolhatók azok a milliók is, amelyeket nyert a lakosság az időszakos árleszállításokkal, kiárusítások* kai. Szeged és Csongrád megye tavalyi kereskedelmi mérlegében ugyanakkor negatív előjellel szerepel a zöldség- gs gyümölcsellátás. A kereskedelmi szervek megállapítása szerint ebben nem sikerült még megszüntetni a krónikus elmaradást, amelyet sok tényező együtthatása idézett elő. Az alapvető változtatásra méretezett program szerint a zöldségés gyümölcstermelésben országos viszonylatban is nagyot kell lépni. A program megvalósításáig, a magasfokú ellátottságig is zöld útja van A beszerzésben a kereskedelemnek, a vendéglátásnak. Az ellátási viszonyokon sokat javíthat a közvetlen partneri kapcsolat termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, sőt a beszerzést kl lehet terjeszteni háztáji gazdaságokra és magánkertekre is. A kereskedelem programja az idén sem lehet más, mint a vásárlók igényéhez igazodni áruellátásban, -vás lasztékban. Az élelmiszerei kereskedelemben és a vendéglátásban például oda kell figyelni a korszerű táplálkozás térhódítására. Az ipar ma már nagy igyekezettel folyamatos választékot pro-, dukál. A háziasszonyok, sokJ gyermekes anyák időt akar-í nak megtakarítani azzal; hogy kevesebbet kelljen ne-i kik odahaza főzőcskézni, te-; hát több előrecsomagolt árul szeretnének kapni, a vendéglátásban pedig olcsó, vá«: lasztékos menüt, hidegkonyhai készítményeket. Ugyan-i itt vegyük figyelembe: erre alapoz jórészt a turizmus, aa idegenforgalom is. A kereskedelemnek Szer geden és Csongrád megyé-j ben sem lesz könnyű esztendeje az idei, ha maradéktalanul eleget akar tenni a 44 órás munkahét bevezet tésének, azzal együtt aa eddig kivívott forgalom megtartásának, sőt az 1974-re tervezett áruforgalmi ütemnek. A vállalatoké a munka neheze, a végrehajtás, illetve a kereskedelem dolgozóié minden területen. A si-; ker rajtuk múlik, azokon, akik szakmájukban eddig is megbecsülést, elismerést érdemeltek ki. Nincsenek perr sze magukra hagyatva a csökkentett munkaidő feVr tételeinek biztosításában. Szé2 leskörűen élvezik a kereskedelmi szervek támogatását. A Belkereskedelmi Minisztérium 185 millió forin-í tpt fordít a csökkentett munr kahétre átállás nehézségeinek áthidalására, illetve el-í sősorban olyan gépi berenJ dezések beszerzésére, kor^ szerűsítésére, amely az élő-1 munkát segíti csökkenteni a kereskedelemben. Az üzletek hálózatának fejlesztése is segít jobb köJ rülményeket teremteni! Csongrád megyében tavaly 10 ezer négyzetméterrel bővült az üzlethálózat, az idén pedig várhatóan 14 ezer négyzetméter gyarapodással számolhatunk. Üj üzletek,' áruházak nyílnak meg idén is városon és falun, és meg-' felelő ütemben épül Szegeden az első olyan méretű," korszerű raktár, amely hoszszú esztendőkre szólóan meg-; old több évtizedes problér mákat. & R járda a tarjáni gyepre Régi gondja a lakótelepek tervezőinek, hogy nemigen tudják előre, hová és hogyan helyezzék el a járdákat az épületeket közötti gyepen, merre is fognak legtöbbet járni a lakók. Ezt sajnos a rajzasztal mellett nem lehet kiszámítani. Külföldön ezért már sok helyen alkalmazzák a módszert: nem építenek járdát a gyepre, megvárják, hol tapossák ki leginkább a környék lakói, és később ezeket a csapásokat kövezik ki. Hasonló történt nemrégiben Tarjánban is. A tarjáni népfrontbizottság kezdeményezésére és segítségével a 211-es és 217-es épületek között ké-; szült járda, társadalmi muib kával, A Hazafias Népfront tarJ jáni bizottsága a DÉLÉFa hez fordult segítségért, s a vállalat adott is háromszáz kőlapot. A 211—12-es épület környékén a lakók, a 213— 217-es épületek között pedig Pintér János házfelügyelő készítette el a jáídát, társadalmi munkával. A kertészeti vállalat fűmagot ajánlott föl a munkához,' amivel tavasszal bevethetik! a kövek közeit.