Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-22 / 44. szám

SÉNTÉK, BW4. FEBRUÁR 88. 3 Már öntöznek Egy hónappal előbb a szokásosnál Harmadik tavasz lép száraz, hogy március végén, vagy lászosokra juttatja a vizet. esőtlen-hótlan tél nyomába, április elején kezdődik az ön- A kertészek következnek száraz volt az Ő6Z is, aszá- tözés, most kiderült, egy hó- utána nyomban, a palántára lyos a nyár is. Az október- nappal megelőzte az idő a váró földeket itatják át ül­tőt február végéig terjedő terveket. A gazdaságok sorra tetés előtt. Érdeklődtünk a időszakban a sokévi átlag türelmetlenül jelentik be az vízügyi igazgatáson, milyen szerint 200 milliméter feletti igényeiket. hajrára számíthatunk. Azt a csapadéknak kellett volna Ma az algyői főcsatornán választ kaptuk, hogy a ter­Szeged környékére esnie, fe- már dolgozni kezdenek a melók igényei szerint első le sajnos nem érkezett meg. szivattyúk. Ez a víz még terveikben 28 ezer hektár A január és február még a nem öntözésre szolgál, Fe- öntözendő terület szerepel, száraz esztendőkhöz mérten hér-tó halastavait töltik föl de arra a központi utasítás­is szegény volt — 17 mii- vele. Ez is rendkívüli álla- ra, hogy minden lehetőséget Iiméter hullott a két hó- pótnak tekinthető, hiszen a meg kell ebben az évben ra­napban mostanáig —, érthető tavak első töltését máskor a gadni, a meglevő kapacitás tehát, hogy öntözésről be- tavaszi belvizek adták. Most teljes kihasználása belső szélünk már most, pedig 2,5—3 millió köbmétert a Ti- törvénnyé lépett elő, most 33 máskor hasonló időszakban a szából emelnek ki erre a cél- ezer hektárral számolnak belvizek elvezetése okozta a ra. Egy hónappal előbb indul Csongrád megyében. A Ti­legnagyobb gondot, vagy a csanyteleki szivattyútelep szából, a Marosból és a Kö­arra is csak vártunk még. is, és sorban dolgozni kezd rösből várhatóan 135 millió Azokon a területeken, ahol a többi is. Mo6t a vállalat- köbméter vizet csurgatnak tavaszonként nem indulha- nak okoz nagy gondot ez a szét az öntözőberendezések tott a munka, mert a sár sietség, hiszen berendezéseit ebben az évben, megfogta a gépeket, ott most javítani, a csatornákat rend- A halastavak gyors fel­porzik a határ. be hozni csak üzemen kívül, töltése lényegében akkor Az előző évek tapaszta- ősztől tavaszig tudja. Ha el- megkezdődött, amikor a Ti­latai arra indították me- Sle3;i a dolgot, szezon köze- sza árhulláma megérkezett, gyénk gazdaságait, hogy az Pén támadhatnak nehézsé- a természetes úton átfolyó öntözés előkészítésére "jóval 6ek- víz azonban kevés, ezért több energiát fordítsanak, Mezőgazdasági területeken hagyta el már hétfőn Tápén . , ..., . ' először várhatóan a vásárhe- a téli kikötőt az első szi­cddl& A VIZUgyt lgaz" lyi Vörös Csillag Tsz és a vattyú, és kezdi meg műkö­gatóság januarban készített Gorzsai Állami Gazdaság dését. ma, jóval a határidő terveiben még az szerepel, kezdi az öntözést, őszi ka- előtt Napirenden: A nők és a fiatalok helyzete Ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezetének Központi Vezetősége A pedagóguspályán dolgo- zete különösképpen a kis te- történt eredményes kezde­zók túlnyomó többsége nő, lepülésen működő, részben ményezés a fiatalok lakás­és a fiatalok számaránya is osztott és osztatlan iskolák- helyzetének javítására a pe­meghaladja a 30 százalékot, ban nehéz, márpedig az ál- . , . „„ Különösen jelentős tehát talános iskolák 50 százaléka ,gg paJyan ,s Az ossr" ezen a pályán, hogy a Ma- ebbe a kategóriába tartozik. kéP megsem kielégítő, hiszen gyar Szocialista Munkáspárt Szabad idejük célszerű fel- legutóbb például a pályakez­Központi Bizottságának nő- használását " munkabeosztá- dők 40 százalékának ajánlot­és ifjúságpolitikai határoza- suk is nehezíti, a vidéki is- f„, _ m„„L,^„,„„ ­tát miként hajtják végre, kólák felébe A szombaton íel,a ™eghirdetett a"as" hogyan fogalmazzák meg a délután is tanítanak. Altalá- hoz valamilyen „lakhatási" további teendőket. Egyebek ban több figyelmet kell for- lehetőséget, s ebben is leg­között erről tanácskozott dítani a pedagógusnők ve- nagyobb aránnyal az albér csütörtökön az ÉDOSZ- zetői feladattal történő meg- letek szereoelnek Khh^ iá székházában a Pedagógusok bízására is. Ezen a területen , szerfPelnek- Ehhez Ja" Szakszervezetének Központi elsősorban szemléletformá- "" aZ IS> h°gy a fiatal peda­Vezetősége. lásra van szükség, hiszen ma gógusok anyagi helyzete is A pedagógusnők munka- még sokan természetesnek hátrányos más értelmiségi körülményeit vizsgálva ele- tartják, hogy az általános is- réteghez kénest A Dedaeó mezte a Központi Vezetőség kolai igazgatók 18,2 százaié- , , , az óvónők helyzetét. Öraszá- ka, a helyetteseknek pedig ^ munkakorben ugyanis a muk magas, 35—40 szemé- 46,2 százaléka nő, a középis- kedvező bér az évek folya­lyes csoportokat vezetnek, és kólákban munkájuknak mán csak lassan emelkedik, számottevő a létszámhiány ilyen jellegű megbecsülése míg más pályákon ehhez ké is, amelyet többnyire képe- még ezt az arányt sem éri „,. .. ® sítés nélküliekkel szüntetnek el. Ugyanez a szemlélet tük- ^ Joval dinamikusabban, meg. Túlterhelésüket tetézi, röződik a kitüntetések oda- Fontos feladatként hatá­hogy általában hiányoznak ítélésekor is, a nagyobb er- rozza meg a Pedagógusok az új nevelési Program vég- kölcsi elismerést jelentő ki- Szakszervezetének Központi rehajtasahoz szükséges esz- , . . ... .. , közök, és ezeket maguknak tunteteseket inkább a férfiak Vezetosege, hogy a megüre­kell elkészíteniük. Gyakran kapják. Hangsúlyozott fel- sedett vezető állások betöl­erkölcsi megbecsülésük sincs adat a többgyermekes és a tésekor a fiatalokat is szá­arányban felelős munkájuk- gyermeket egyedül nevelő mításba kell venni, kai. Érthető, hogy gondjaik „„*„„• - , . , megszüntetése, vagy legaláb- pedagogusnok helyzetenek mm^mmmmmmmmmmmmmmmmm bis enyhítése érdekében sür- Javítása is. Jelentős a kü­get.ik a szakszervezet határo- lönbség a gyermekes és zottabb fellépését Fokozott gyermektelen pedagógusnők figyelmet erdemeinek a ne- életszínvonala között, és ezt velőotthonokban, kollégiu- elsősorban azzal lehet meg­mokban dolgozo pedagógus- szüntetni, ha gyorsabban nők, akikről altalában na- növelik a társadalmi julta­gyon keves szó esik. Munka- tasokat, a gyermeknevelés beosztásuk elkészítésekbr anyagi költségeinek csökken­alig tudják figyelembe ven- tésére. ni, hogy többségük édesanya. A legutóbbi összegezés Olyankor kell dolgozniuk, szerint Budapesten az alsó­amikor a többi gyermekin- és felsőtagozatban egyaránt tézmény már nem működik, negyven a pedagógusok át­a késő esti és éjszakai beosz- lag életkora, a vidéki váro­tás miatt nem jut elég ide- sokban 37—38, a községek­jük családjukra. ben pedig 33—34, a fiatalok Többet kell törődni a aránya a községekben, kis mintegy 45 ezer technikai településeken tehát nagyobb, dolgozó gondjával is, 85—90 az is bizonyítja a hivatástu­százalékuk szintén női dol- datukat. Többségükben erő­gozó. Az alacsony bérezés, sen él a továbbfejlődés igé­valamint a nehéz munkakö- nye, ennek megvalósításában rülmények miatt a gyermek- — mint jelentős érdekvé­intézmények technikai dol- delmi feladatban — a szak­gozói közül számosan vál- szervezetnek minden szinten tóztatják munkahelyüket. támogatnia, segítenie kell A** általános iskolában őket. -pedagQgpsntilc he)*; Országosa* szanwv n hazafiság iskolája N emrégiben egy üzem néhány fiatal­jának szegeztem a kérdést: haza­fiaknak tartják-e magukat? A gép­beállító, a műszerész, a tmk lakatosa és a többi fiú zavarba jött a kérdéstől, majd azt mondogatták, úgy érzik, rendes KISZ­tagok, brigádban dolgoznak, ott voltak az elmúlt vasárnap az óvodai társadalmi munkáknál is. De hogy hazafiak lennének, úgy, mint Petőfi, Vasvári, Ságvári volt, nos, nem hiszik. A hazafi harcos — mon­dogatták —, ők pedig csak dolgoznak, amint elvárják tőlük. Merem hinni, nem állnak egyedül ezek a fiatalok ezzel a véleményükkel. Sok be­csületesen helytálló fiatal munkás, diák érzi úgy, hogy nekik nem adatik meg a harcos hazafiság kinyilvánításának lehető­sége a mi hétköznapjainkban, amikor nin­csenek barikádok, éles helyzetek, politikai konfliktusok. Ebben része lehet annak is, hogy ifjúságunk elődei, a példaképek mind „elégtek" a forradalmakban, a fasizmus el­leni harcban, elszántan verekedtek, a szen­vedést kellett, hogy vállalják. A fiatalok képzeletét jobban megragadja az előőrsök életmódja, pályája, mint a cél, amiért küz­döttek, harcoltak, hogy a maiakra ne le­selkedjenek veszélyek, részük a rendes munka legyen, dolgozhassanak szépen — „ahogy a csillag megy az égen". Arról a világról álmodtak, amelyben az ifjú nem­zedék már nem kockáztat, hanem alkot. De miért tűnik ez könnyebbnek, kevésbé hazafias tettnek a mai fiatalok szemében? Bizonyára azért, mert még nem mindig •nyújtjuk nekik az építés élményét, kevéssé munkáljuk ki bennük a cselekvő hazafi­ság érzését A nagy költő a szavakra mondta, hogy szürkék, és a tettet tartotta beszédesnek. Valahol tehát hiba lehet, ha egyes fiatalok úgy érzik: szürke minden tett. Ügy lehet, vannak munkahelyek, települések, ahol sajnálják a szót, amivel a fiatalok előtt hangsúlyoznák erőfeszítéseik értelmét, cél­ját, meglehet van, ahol a felnőttek, a tár­sadalmi szervezetek nem tágítják a teret az ifjúság aktivitására, nem állítanak elébe izgalmas, vonzó feladatokat. Példa erre az a gyár is, ahol voltam. Mindez annak kö­vetkezménye, hogy a munkások rendesen „brigádban dolgoznak", tették, amit „el­vártak tőlük". Miért nem tudják hát, hogy a rendes munka ma települést, hazát, or­^ágot formál, új életet teremt? Mert ke­veset beszélünk erről velük, közhelynek érezzük, elmulasztjuk, hogy erről szóljunk. Fiataljaink otthonosan mozognak a szo­cialista Magyarországon, sorsuk szebb, gaz­dagabb a megelőző nemzedékek sorsánál, mégis ők irigylik néha az idősebbektől a néhai harcok élményét, az iskolát, amit ki­jártak. Pedig a honfoglalást nehéz idők követik, amikor a megtalált hazában em­berhez méltó életet kell teremteni, s vál­lalni sem könnyű bonyolult feladatokat végrehajtani. Nehezebb akkor munkál­kodni, amikor a siker csupán záloga me­részebb célok elérésének, amikor állomás­ról állomásra haladhatunk előre, s ha va­lamit megoldunk, azzal még több gond el­hárítására támad vágyunk, kedvünk. A fiatalok már így fogják fel az életet, ne­kik is hamar kevés lesz, amit elértünk, s természetes türelmetlenségük csupán ak­kor lesz jó hajtóerő, ha tettvágyukat — ér­telmes célok kitűzésével, közhasznú cse­lekvésekre még több alkalom teremtésé­vel — helyes mederbe terelik az üzemek­ben, a falvakban, a városokban. A fiatalok, mert mindig többre vágy­nak, nem elégedhetnek meg a haza iránti szeretet puszta érzésével életvágyaik telje­sítéséhez. A KISZ jó érzékkel kezdemé­nyezte évekkel ezelőtt a fiatalok a váro­sért mozgalmakat, már forintban is mér­hető eredményeket adott a Diákok Buda­pestért-akció, a kommunista műszakokban megtermelt pénzek óvodákba, parkokba épültek be, a mezőgazdaság nagy hasznát látja a nyári építőtáboroknak. Mégsem mondhatjuk, hogy minden fiatal nálunk a cselekvő hazafiság sodrába került, hogy már nincsenek unatkozó, maguknak élő ifjak. És ha vannak, azért vannak, mert még senki sem került velük „egy hullám­hosszra", nem fejlesztett ki bennük igényt a csatlakozásra, nem választott ki senki számukra nekik tetsző feladatot a tenni­valók garmadájából. A párt ifjúságpolitikai határozata a pártszervezetek kötelességévé tette a fiatalok közötti nevelő munka javí­tását, az ifjúsági törvény megalkotásával az állami szerveknek is feladatukká vált a jobb gondoskodás az ifjúságróL A fia­talokkal szemben valóban javítható a bá­násmód. Az is igaz, jobb feltételeket kell teremteni számukra az alkotáshoz, a szó­rakozáshoz, a pihenéshez. De a legnagyobb jót azok teszik a fiataloknak, akik talpra állítják őket, megtanítják őket a cselekvő kapcsolatok bizonyítására, az élet és benne önmaguk formálására. Azok segítik legin­kább ma az ifjakat, akik részükké teszik a mai nehezebb iskolát, hogy kijárván azt, a siker élményét érezhessék. A fiatalok nemcsak „itthon vannak" nálunk, de azt is tudják, vágyaik beteljesülése az ország előrehaladása mértékében történhet. Ezért fontos azoknak a kommunistáknak, veze­tőknek vállalkozása, akik szívügyüknek te­kintik a fiatalok felkészítését a haza épí­tésére, szépítésére, a mindennapok cselekvő hazafiságára! K. F. Tatarozzák a alapijai A Déli pályaudvarhoz tar­tozó alagút több mint 100 évig jól szolgálta a vasutat, most azonban elkerülhetet­len a tatarozása. A 400 mé­ter hosszú alagút tatarozását a Bányaaknamélyítő Vállalat megkezdte. Az 5 millió fo­rintos tatarozási munkát a tervek szerint a főszezonra, május végére befejezik. (MTI) Közéleti napló és Ioan Cotot, Románia bu­dapesti nagykövete. Tímár Mátyás Milánóbaa Fehér Lajos fogadta Florin Iorgulescut Fehér Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese teg­nap, csütörtökön hivatalá- Timár Mátyás, a Minisz­ban fogadta Florin Ior- tertanács elnökhelyettese gulescu minisztert, a Román csütörtökön a milánói Kül­Szocialista Köztársaság Or- ügyi intézet meghívására szágos Vízügyi Tanácsának Mario Franzinak az Olasz elnökét, akivel baráti esz- Köztársaság budapesti nagy­mefserét folytatott a két or­szág vízgazdálkodási kapcso­latairól, és az együttműködés továbbfejlesztéséről. A meg­beszélésen részt vett Dégen Imre államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke, somogyi Károlyné telvéteie Néhány nappal ezelőtt uj forgalmi táblák jelentek meg a nagykörúton, a Csong­rádi sugárút kereszteződésének közelében, melyek arra biztatják a személyautósokat, hogy Sándorfalván keresztül menjenek Budapest felé. A 10 kilométernyi kerülő bi­zonyára megtérül időben, mert a túlzsúfolt dorozsmai úton sokszor csak lépésben lehel közlekedni. követének társaságában Ml-' lánóba utazott. Elutazott az Iraki küldöttség A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa meghívására hivatalos látogatáson Ma­gyarországon tartózkodott az Iraki Nemzeti Egységfront küldöttsége, élén Naem Had­daddal. az iraki Bath-párt, regionális vezetőségének tag­jával. az egységfront titkár­sága irodájának vezetőjével. A küldöttség tagjai voltati dr. Mehdi al-Hafidh, az La­ki Kommunista Párt KB tagja, az egységfront titkár­ságának tagja, Salim Kha­tab, a Bath-párt tagja, az egységfront babiloni bizott­ságának titkára, valamint Ibrahim al-Vileim, az iraki írószövetség titkára. Az ira­ki küldöttség tegnap eluta­zott Budapestről. Hazaérkezett a BVT-Ulésen részt vett delegációnk Csütörtökön, tegnap visz­szaérkezett Budapestre az a i magyar küldöttség, amely Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese vezetésével Szófiában részt vett a Béke-vHágtanács ülé­sén.

Next

/
Thumbnails
Contents