Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

8 KEDD, 1974, FEBRUÁR 19. Küzdelmes élet Emlékezés Wallísch Kálmánra Ma 40 éve, hogy az 1934­es ausztriai munkásfelkelést leverő fasiszta terror halálra ítélte és kivégezte Wallisch Kálmánt, a magyar és az osztrák munkásmozgalom ki­emelkedő harcosát. Wallisch egy magyarorszá­gi sváb faluból, Lúgosról származott. Fiatal építőmun­kásként 1905-ben lépett a Szociáldemokrata Párt sorai­ba, hogy azután ahol csak él és dolgozik, mindenütt tevé­keny szervező- és vezető­munkát vállaljon a munkás­ság osztályküzdelmeiben. Az 1918—19-es forradalmak ide­gén már Szegeden tartózko­'dott: 1918-ban a Szociálde­mokrata Párt városi titkára, 1919 márciusában a proletár­diktatúra egyik előharcosa, győzelme után a Direktórium és a Forradalmi Törvényszék tagja volt. Az ellenforrada­lom felülkerekedése őt is emigrációba kényszerítette. Előbb Jugoszláviában, majd sok más társához hasonlóan Wallisch is a polgári demok­ratikus Ausztriában talált menedéket. Bruck an der Mur szociáldemokrata párt­szervezetének baloldali veze­tője, sztrájkokat szervezett, 1927-ben felfegyverezte a munkásokat, később egész Stájerország tartományi párt­titkárává választották. Nagy népszerűségéről irta Ilja Eh­renburg: „öróla sohasem úgy beszéltek, mint valami párt­funkcionáriusról, hanem mint valami minden elnyomott rettenthetetlen védőjéről. Ügy beszéltek róla, mint a régi népdalok nemesszívű rablói­ról, akik a szegények szenve­déséért bosszút álltak a gaz­dagokon." 1934 januárjában Ausztriá­ban Dolfuss kancellár Musso­lini biztatására elhatározta, hogy végrehajtja az ország fasiszta átalakítására, a de­mokratikus erők teljes fel­számolására irányuló terveit. A fasiszta puccs február 11­én a Szociáldemokrata Párt linzi székháza elleni táma­dással kezdődött Az itteni munkásság ellenállása jel­adás volt a bécsi munkásfel­kelés megindulására. Február 12-én 10 ezer bécsi munkás, köztársasági védőőr fogott fegyvert. Ezek a bátor, for­radalmi munkások a túlerő­ben levő kormánycsapatokkal szemben — akik ágyúkkal lőtték a munkáskerületeket, nőket, gyermekeket gyilkol­tak — saját ügyükért, életü­kért harcoltak. S míg Bécs­ben a szociáldemokrata párt­vezetés nem tudott határozott irányítást adni a felkelésnek, Stájerországban, Bruckban, Wallisch vezette az ellenál­lást. A munkások megroha­mozták a kaszárnyát, elfog­lalták az egész várost, a helyzet urai voltak és a lin­ziekhez hasonlóan elhatároz­ták, hogy a végsőkig kitarta­nak, függetlenül attól, mi történik Bécsben. A kor­mánycsapatok elől Wallisch és emberei az 1500 m magas Alpokban, térdig érő hóban, hidegtől, éhségtői elcsigázva, harcolva vonultak vissza. Wallischnak újból menekül­nie kellett, fejére 5000 schil­ling vérdíjat tűztek ki. Az osztrák munkások feb­ruár 12-i legendás hírű anti­fasiszta felkelését a kormány négy nap után kegyetlenül leverte. Több százra volt te­hető a halottak, sebesültek száma, a felkelés kilenc ve­zetőjét — közte Wallischt, akit menekülés közben felis­mertek és elárultak — halál­ra ítéltek. „A munkásság esz­ményéért harcoltam — mon­dotta a törvényszéki tárgya­láson. — Önök elfogtak, te­hát felakasztanak. Tudom, mi vár rám, és nincs értelme, hogy erről beszéljek. De tud­ják, mi vár önökre, ha végre győznek majd a munkások?" Wallisch a bíróságtól nem kért kegyelmet, keményen és egy­szerűen halt meg. Soós Katalin KőbaHva—SzegeJ Két gyár megállapodása t A Szegedi Ruhagyárban készül az iskolaköpenyek és munkaruhák jórésze. Az el­látásban azonban gyakran nehézségeket okozott — kü­lönösen tanév kezdetén —, hogy a ruhagyár nem kapott idejében és kellő minőség­ben szövetanyagot. A gyár most megállapo­dást kötött az alapanyagot szállító Kőbányai Textilmű­vekkel, amely szerint az idén — előre meghatáro­zott ütemezés alapján — több mint két és fél millió méter szintetikus alapanya­got szállítanak Kőbányáról a Szegedi Ruhagyárnak. Ez növeli mindkét vállalat ter­melési biztonságát. Ugyanilyen együttműkö­déssel oldják meg a divatos női munkaköpenyek gyártá­sát is. A szegedi gyárban több mint negyvenféle mo­dellt készítenek elő. Bartók-művek a szegedi szimfonikusok műsorán Az ünnepelt előadók a hangverseny végén Az utóbbi hetek-hónapok színvonalas hangversenyei­nek — természetesen: kar­Műfajok Ballada a szép vízimolnár­nérói és az uraságról — hir­dette a péntek esti Vízima­lom című tévéjáték alcíme. Sásdi Sándor megtörtént ese­ményt dolgozott fel először regénnyé, majd rádiódrámá­vá, végül utat talált a tévé képernyőjéhez is. Nem az el­ső balladát hirdeti a televí­zió. Most is balladát hirdet az alcím, s ezt a műfaji meghatározást hovatovább minden iskolásgyerek fújja. Hogy tudniillik a ballada ál­talában szomorú történetet mesél el tömören, s egyik jellemzője az úgynevezett balladai homály. Ezért már az maga meglepő — bár volt erre néhány nagyszerű pél­da is! — hogy egy tömör balladát regénnyé duzzasz­tanak, s azt még átültetik a társművészetek nyelvére. A tévéadaptáció esetében a sok­szor feldolgozott történet szo­morúsága-tragikuma a tö­mörség feladásával nagymér­tékben gyengült, s a balla­dai homály ez esetben a mo­tivációk s néhol a képminő­ség homályosságát jelentette csupán. S mivel felhígultak a ballada jellemzői, éppen a műfajban rejlő erőt, ex­presszív hatást, tömörségé­ben gazdag asszociációs lehe­tőségét vesztette el a Vízi­malom. Régi igazság, hogy egyetlen kiélezett gondolat asszociációs lehetőségei sok­szorta többet nyújtanak az embereknek, mint az elnyúj­tott, szájbarágósán részlete­ző elbeszélések. Ezért nem érezhettük teljes értékűnek Horváth Tibor rendező film­jét. Örömmel láttunk viszont Bilincs a szép vízimolnárné (Szakács Eszter) csuklóján Rendkívüli kedvezmény! Erdeiszörp-vásár Tarjánban az ÉLIKER 76. sz. ABC-áruházában (Csillag tér. 301. sz. épülettel szemben) régi ár új ár MÁLNA 17,90 Ft 12,— Ft SZAMÓCA 15,— Ft 12,— Ft EREDETI NARANCS 16,30 Ft' 12,— Ft VEGYES GYÜMÖLCS 13,— Ft 10,— Ft SZEDER 13,— Ft 10.— Ft Csak nálunk! március 15-ig! új arcokat a képernyőn. Az egyetlen női főszerepet, a híres-szép vízimolnárné váz­latosan megírt figuráját Sza­kács Eszter formálta meg úgy, hogy többet tudott adni a molnárné megírt alakjá­nál. Tévékomédia-sorozat — áll a Szép maszkok produkciói fölött. A sorozat második ré­sze, A helyettes reneszánsz kori história akart lenni. História, mely hiteles törté­nelmi eseményeket mesél el cselekményesen, színesen és élvezetesen. Rényi Tamás és Milller Péter sorozata tör­ténelmi korok ironikus-gro­teszk rajza szeretne lenni. Telve burleszk-elemekkel, nagyszerű színészekkel. De a második adás után is csak azt állapíthatjuk meg, hogy tele kiaknázatlan lehetősé­gekkel, félmegoldásokkal, ke­vésbé jó színészi alakítások­kal, erőtlen tempóval. Kele­házi Éberstein Farkas rene­szánsz lírai költő helyettes­ként száll pokolra a szép Berta szörnyűséges bűneiért vezekelve, de ez a pokoljá­rás eseménytelen tűristaút­nak tűnt, Szent Lupussáma­gasztosulása pedig egyenesen Fűrészpor, faforgács és tüzelésre al­kalmas tűzifa díjmentesen elhordható NÍVÓ isz Szeged, Dorozsmai út 17—19. az unalomba fulladt. Pedig tele a játék ragyogó rendezői ötletekkel, felvillanó magné­ziumláng-hatású pillanatok­kal — de aztán ismét ma­radt a várakozás. Hátha majd a harmadik rész... Pocok, az ördögmotoros — tévéfilm gyermekeknek. Ur­bán Ernő gyerekeknek szóló sorozatának első részét va­sárnap délután láthattuk. A vetítés után a bemondónőre várt a hálátlan feladat meg­magyarázni a megmagya­rázhatatlan bizonyítványt. Nehogy a gyerekek — akik­nek ugye a film szólt — megpróbálják utánozni, ne­tán eltanulni a filmbeli srá­cok enyhén szólva vagány­ságait, nehogy kitegyék ma­gukat a tetoválás fájdalmas szépségeinek; nehogy négy napot lógjanak az iskolából, nehogy aláhamisíttassák el­lenőrzőiket; nehogy megtá­madják a békés járókelőket. Mert a film első része saj­nos ilyen nyomokat hagy a tizenegynéhány évesek tuda­tában. De várjuk ki a végét, melynek kicsengése — a be­mondónő benfentes mosolyá­ból ítélve — pozitív lesz, s mindannyian okulhatunk-ta­nulhatunk Pocokék történe­téből. Ma, holnap és holnapután Az utolsó szó című NDK filmsorozatot izgulhatjuk vé­gig. Vitray Tamás ötszem­közt című műsorának ven­dége szerdán este Kocsis Zoltán, a világhírű fiatal zongoraművész lesz. A szín­házat kedvelőknek két mű­sort is ígér a hét eleje. Ma, kedden este az És színész benne minden férfi és nő című színháztörténeti kalan­dozás harmadik része kerül képernyőre, csütörtök este pedig a Színházi album je­lentkezik. mestereinek, szólistáinak, ze­nekari tagoknak — értéke­lésére indokolt volna — s korántsem nehéz — a dicsérő jelzők egybefűzése. Mintha kiesé el is kényeztették vol­na Szeged — és a megye — zenei életének figyelőit, an­nak nagyszámú résztvevőit a nyújtott, hallott és látott produkciók. Különösen el­mondhatjuk ezt a szegedi szimfonikusok most vasárnap délelőtti hangversenye után, amikor is a színház nézőte­rét megtöltő közönség ritkán adódó zenei élményben ré­szesült. Szeretnénk a tapasz­talt figyelmet a két Bartók­mű iránti érdeklődésnek (sőt: tiszteletnek!) tulajdoni tani — erre azok a megjegyzések ls alapot adnak, melyeket a szünetben és a hangverseny végén nem volt nehéz meg nem hallani. Bartók 1910-es években két­felé figyelt: Debussy palettá­jára és a nepzenei anyagára. Ez ötvöződik nagyszerű for­mában „Két kép"-ében. Ki­váló programösszeállítási öt­letnek tartjuk, hogy a „Két kép" előtt az „Egy faun dél­utánja" csendült fel, mint­egy emlékeztetőül és a meg­értést segítendő a „Virágzás"­hoz és „A falu táncá"-hoz. A karmesteri emelvényen ál­ló Vaszy Viktor a két műben érett bölcseséggel emelte ki egyrészt a Virágzás nyugal­mát, másrészt A falu tánca életduzzadását. A várva-várt mű termé­szetesen a „Cantata profana1' (A kilenc csodaszarvas) volt, amit Gregor József és Réti Csaba szólója mellett a Debreceni Kodály Kórus közreműködésével hallhat­tunk. Kötetnyi tanulmány elemzi Bartóknak ezt a titáni művét. — ezt csak azért említjük, hogy annak, aki a mű elő­adására vállalkozik, annak tisztában kell lennie vállal­kozása művészi nagyságával és felelősségével. Nos: Vaszy Viktor jogosan vállalkozott a Cantata betanítására, előadá­sára, mert fiatalságának egyik nagy tette a mű első­kénti betanítása volt, s nem rajta múlott, hogy a mű be­mutatásának történelmi je­lentősége nem nevéhez kap­csolódik. A kórus (karigazga­tó: Gulyás László), a szólis­ták és a zenekar tagjai meg­értették a karmester inten­cióit és felejthetetlen szép­ségben szólaltatták meg a művet. Az egyes jelenetek hol elemi erővel, hol lehelet fi­noman szólaltak meg s mo­tívumok kibontása a mű ta­goltságának megfelelően ér­vényesült, nem didaktikai szempontok miatt, hanem az opus öntörvényéből követke­zően. Elkoptatott frázis ugyan, de igaz: Bartókkal, az előadókkal együtt a közönség is tiszta forrásból merített élményben részesült ezen a délelőttön. Sz. E. Néphagyományok rr • . r gyűjtésé Pályázat A Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Megyei Múzeumok Igazgató­sága néphagyományaink gyűjtése, megmentése érde­kében az idén is meghirdeti a megyei néprajzi és nyelv­járási gyűjtőpályázatot. A megyei akció részére a XXII. Országos Néprajzi és Nyelvjárási pályázatnak. A pályázaton önkéntes gyűjtők, honismereti és egyéb szak­körök vehetnek részt, nép­rajzi és nyelvjárási tárgyú, nyomtatásban még meg nem jelent eredeti, helyszíni gyűj­tésen alapuló dolgozattal. A pályázatot kiírók pályatéte­leket is ajánlanak. Ajánlata­ik között szerepel a hagyo­mányos paraszti gondolkodás munkamenete és szókincse egy adott településen című téma. egy helység határának földrajzi nevei, valamint pa­raszti életrajz, illetve csa­ládtörténet feldolgozása. A pályázatot ifjúsági és felnőtt kategóriában hirdet­ték meg. Az ifjúsági tagoza­ton általános és középisko­lai tanulók, valamint iskolai szakkörök szerepelhetnek. A pályamunkákat két példány­ban kell beküldeni, az ifjú­sági kategóriában ez év áp­rilis 30-ig, felnőtt kategóriá­ban augusztus 31-ig a Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága (6720 Szeged, Roosevelt tér 1—3. címére. A felnőtt tagozaton az első díjas pályamunkát 2 ezer fo­rinttal jutalmazzák, a má­sodik díj 1500. a harmadik 1000, a negyedik 800 forint Az ifjúsági kategória első díja 1000 forint második 800, harmadik 600. negyedik pedig 400 forint. A díjat nem nyert értékes pályamunkák szerzői pénz- és könyvjuta­lomban részesülnek. Az ifjúsági kategóriában az eredményhirdetésre még a tanévzárás előtt sor kerül. A felnőtt tagozat eredmény­hirdetését az 1974. évi októ­beri múzeumi hónapban tartják. A pályamunkák részt vr íznek az országos gyűjtőpályázaton. ahol össze­hasonlító elbírálás alapján díjkiegészítésben részesül­hetnek. A pályázni óhajtó gyűjtők és szakkörök bő­vebb felvilágosításért a sze­gedi Móra Ferenc Múzeum­hoz fordulhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents