Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

8 KEDD, 1974, FEBRUÁR 19. Zárszámadó közgyűlésekről leientjük Móra Tsz: ot jobb eredmény Február 20-ig megtartják a zárszámadó közgyűléseket a szegedi termelőszövetkezetekben js. Küzdelmes évről, s eredményekről adnak számot a gazdaközösségek. Tegnap négy szegedi gazdaság tartotta zárszámadó-tervtárgyaló közgyűlését, illetve részközgyűlését. A Tiszatáj Tsz a Szabadság filmszín-* házban, a Felszabadulás Tsz a Rózsa-majorban (részköza Móra Ferenc Is/ ,,, irodaházában, a Rákóczi Tsz Ket évfordulóra emlékezve ezelőtt alakult eloaje, a Dopedig központjában tartotta kezdte közgyűlését a szegedi zsa es 3 Táncsics Tsz, es epa közgyűlést. Móra Ferenc Tsz: 25 évvel gjjgi S^óvS zet. Az indulás nehéz éveire emlékezett beszámolója elején a szövetkezet elnöke, és felszólalásában Berta István, a városi pártbizottság osztályvezetője is. A közgyűlés vendégeként az elnöksegben foglalt helyet dr. Csikós Ferenc, a városi tanacs végrehajtó bizottságának titkára is. Nehéz esztendő előzte meg a közgyűlést, kemény munka, év végi hajrá kellett hozzá, hogy mindazok az eredmények a zárómérleg oszlopaiba kerülhessenek, ameTiszatáj Tsz: Tisztes jövedelem A Szabadság filmszínház- 36 mázsát, kukoricából 41 ban a Tiszatáj Tsz elmúlt mázsát, fűszerpaprikából 74 evi munkájáról dr. Bodo mázsát, étkezési paprikából István Isz-elnök terjesztett és paradicsomból úgyszintén, beszámolót a gazdaközösség A gazdaközösség másik tagjai ele, az ellenőrző bizott- alapvető agazata az állattesag jelentesét pedig Ordögh nyésztés. A szarvasmarhaJózsef, az ellenőrző bízott- telepen már az elmúlt gaz- lyekről az elnöki beszámoló sag elnöke ismertette. Az dasagi évben érződött a kor- beszélt. Alapvető vállozásunnepsegen megjelent Papp mányprogram kedvező hatáGyula, a városi tanacs el- sa. A korszerű sertéstelepen nökhelyettese, Horváth Já- a kezdeti évek gondjai, után nyának vagyunk szemtanúi, nos. a megyei pártbizottság eredmények tapasztalhatók, a növénytermesztés és az alosztályvezető helyettese és Az üzemág 1973. január 1-én lattenyésztés viszont kezd; Dekany László, a városi part- 3173 sertéssel kezdett, s lé- visszanyerni rángj a t A téesz bizottság osztályvezetője is. nyegében év végén is ennyi- étterme nem tudta teljesíteA Szeged-Tápé gazdái- Vel zárt. összesen 474 ezer ni tervét, a szállodára rálí-oao termelőszövetkezetre 479 kilogramm élősúlyt állí- zettek tavaly, a fuvarozás ként könyvelhető el, hogy itt is a melléküzemágak alkoAz erdőkről, a fafeldolgo- emlékeznek az áztatott kenzásról folytattunk nemregi- der szagára. Áztatás után ben eszmecserét. Az egyik a kórót megtisztították a közgazdasz igy fogalmazott: rostos részektől és ami meg Erdőben szegény, fában gazdag ország vagyunk." Nem tréfának szánta a megjegyzést, hanem tovább boncolgatta ellentmondásosnak tűmaradt — a fás rész, vagy pozdorja — azt már a textilipar nem használhatta fel semmire sem. Vagy mégis? Felhasználta, jellemző; 4346 hektár terű lettel rendelkezik és 842 tagot számlál. Uzemági rendszerben termelnek, a gazdaközösség a korábbi években igen sokat ruházott be, korszerű sertéstelepet, szarvasmarhatelepet epített, természetesen a termelést kiegészítő beruházások egész sóházaknál is alkalmazzák a beépített bútorokat, amelyek köztudomásúan nem igényelnek annyi elsőrendű tott elő. nyeresége is csupán 347 ezer | fok fel, pazarlóbban^ Szolid eredményeket ért el forint — ezzel szemben az a gazdaközösség, s az esedé- állattenyésztés 24 millió fokes hiteleket kifizette. A rint termelési értéket produszövetkezeti tiszta eredmény k3lt- A növénytermesztésben 3 millió 610 ezer forint, ami tapasztlaható kiesések terméugyan kevesebb a tervezett- szetes okául az elmúlt év nél, de az időjárás s más mostoha időjárását említette tényezők figyelembevételé- 3 beszámoló, de az egyik '44vei megbecsülendő. Tisztes hozzászóló kiegészítette: rat hozta letre, A fejlodes munkabé jövedelemhez szubjektív tényezők, szerve. . „ . . , zesi problémák is kozrejatjutott a tagsag, az atlagke- szottak a mérsékelt eredméreset 851 forinttal több az nyek elérésében. 1972. évinél, vagyis 29 ezer Egyébként jelentős beru561 forint, az egy- munka- házások követelték a forintokat: uj majort epitettek. szüntelenül munkál, amit az is bizonyít, az idén 22 millió forintot fordítanak műszaki fejlesztésre. Tavaly a növénytermesztési üzemágban étkezési búzából hektáronként 32 mázsát ta- 33Pr3 i«tó kereset pedig 123 Benne a barom£ikellető mar karították be, kétszeresből forint. Rákóczi Tsz: i • 1 rf r r Az időjárás közbeszólt üzemel, próbaüzemét „járja" a 120 vagonos hűtótároló, elkészült a paprikaszárító és a lucernaszárító is. Valamenynyi a termálenergia hasznosítására épült, a belőlük származó előnyöket a későbbi években élvezheti a tagság. A zárszámadás mérlege szerint a szövetkezet tiszta vagyona 46 millió 46 ezer forint. Egy tagra jutó egész évi átlagjövedelem 23 ezer 478 forint. A hozzászólók fölvetették, hogy a szövetkezet egészséges fejlődése nagyobb összhangot kíván a vezetőség és a szakvezetők, illetve tagok között. Ha sorsdöntő kérdéA Rákóczi Termelőszövet- ápolást. Éppen ezért a nökezet ünnepi közgyűlésén vénytermesztésben nem sitöbbek között megjelent dr. került teljesíteni a tervet. Ozvald Imre, a városi párt- 1 millió 387 ezer forintos bizottság titkára, Niesner tervezett árbevétellel szem- __ „^ ,,„ , Ferenc országgyűlési képvi- ben, csak 892 ezer forintot sekben. meghallgatnak egyseié és Bakacsi Júlia, a teljesítettünk. részterület szakemberebegyei pártbizottság mun- örvendetesen javult Sg^Ek Kaiaisa viszont mennyiségileg a terParonai János tsz-elnök melőszövetkezet állatállobeszámolójában értékelte az mánya. Nőtt a hízósertés, a hízómarha és a tej értékesítése. A tsz hízósertés áruértékesítési tervét 106, a hízómarháét 101 és a tej értékesítési tervét 164 százalékra teljesítette. Az állattenyésztés tervezett 1 millió nő teóriáját. A lényeg az de legfeljebb a kazánházban, volt, hogy kevés fánkat gyak- tüzelőnek. Túl nagy kalőran nagyvonalúan használ- riaértéke persze nem volt mint Az is igaz, hogv így csinálaz erdőben bővelkedő nem- ták ezt mindenütt a vilázetek. Finnországi példákat gon, ahol kendert termeltek emlegetett, hogy a családi- és feldolgoztak. Később az autókon a pozdorját, a kenlerkóró hulladékát. Laza, poros, olyan, mint a pelyva, s nem szabad figyelmen kívül hagyni a szállítási költségeket sem. A gépek és a berendezések, valamint az üzemi épületek ugyanitt vannak, de ez aligha lehet örökké meghatározó. A Jemezgyártó üzem nem igényel valami drága épületkomplexumot, megfelel erre a célra az előregyártott és könnyen összerakható úgynevezett „könnyűszerkezetén észbe kaptak a francia tes" csarnokváz is. és a belga gyárosok, és nem s a gépek meg a beret*kazánba a kender <jezések? Vallják meg őszintén a szakemberek, hogy az tömték megmaradt kóróját, hanem faanyagot, mint a szóló bú- enyvvel összekeverték és le- újszegedi gyárban' látható torok. mezlapokat préseltek belőle. Miről jutott ez eszembe? Kiszámították a szakembeArról, hogy hosszasan né- rek, hogy tűzre dobni mily zelődtem az újszegedi sző- nagy vétek a pozdorjás hulvőgyár pozdorjalemezt gyár- ladékot. Ha megdarálják, és tó üzemében. Sokkal régeb- pozdorjalemezt készítenek, bi idők is felvillantak em- nem várt nyereségre tehetlékezetemben, a gyújtósban, tüzelőben koplaló alföldi emberek leleményessége, kényszerűsége. A legelőről összeszedett száraz trágya, a szárizék és csutka becses értéke. Ki hitte volna akkoriban, hogy az alföldi szántók nek szert ELSŐNEK AZ ORSZÁGBAN A francia és a belga prések és más masinák nem csupán technikailag, de ahogyan mondani szokták, erkölcsileg is régen elavultak. Tehát: ha lehetőségük és pénzük van rá, vigyék a pozdorja-lemezgyártó üzemet a „nyersanyag-lelőhelyhez", oda, ahol a rostkikészítés folyik. Ahol első lépését teszi példákat technológia, ott találjuk anhallván, a magyarok sem nak a csőrendszernek a száját, amely végig viszi az apróra tört pozdorját. De a garatnál dolgozó asszonynak semmivel sincs különb KENDERFA akartak elmaradni és pazaris termelnek fát, alapanya- lóan bánni a kendertermés got a bútorgyáraknak? kézzel fogható kínálatával. , Vásároltak egy belga prés- . . . . , .. Tudom, gépet, és hozzáláttak Euró- 8 nogy a paban harmadikkent a pozvalosag- dorjalemez-készítéshez. Álban ken- lítólag nagy segítséget adderfa nincsen, almafa, tak ezzel a kezdeményezésmeggyfa, akácfa és más sel a fafeldolgozó iparnak egyebek előfordulnak, de a is, ahol ebben az időben kender nem fa, hanem ros- tértek át a gyengébb mitos ipari növény. A szára nőségű, puha, lombos fákíamégis olyan, mint a fa. Ap- lemezkénti hasznosítására, ró, puha, könnyen morzsá- Hódi Sándor, a lemezgyártó lódó „fadarabkákból" áll. üzem főművezetője mondSzületése is igen egyszerű, ja: Akik közel laktak az újsze- — Engem bíztak meg a cséplőgépnél dolgozó pelyvahordónak. Az összedarált, kiszárított és enyvvel, gyantával kevert pozdorjazúzalékot tepsibeterítik. Egy tepsibe 40—45 kilogramm kerül, s mehet a présbe. Ahogyan itt mondják: „Réztepsiben sül a pozdorjalemez" — mint a málé az ismert népdal szerint. lehetnének a nehézségeken, esetén a távolabb lakók is gedi gyárhoz, de jó szélfúvás gépek szerelésével 1957-ben elmúlt év gazdasági eredményeit. szólt a még meglevő hiányosságokról, az 1974-es esztendő feladatairól. — A tsz tagjainak szakmai képzettsége jónak mondható, hiszen a dolgozó 659 ezer forint árbevételével tagok 40 százaléka különböáö szakmai végzettséggel rendelkezik — állapította meg, majd így folytatta: — Termelőszövetkezetünkben készpénzfizetés és részes művelés volt az elmúlt évben. Amíg volt annyit osztottunk, amennyi arra jutott. A kész' szemben 1973-ban 1 millió 785 ezer forintot produkált — mondotta Parónai János, majd kitért az Állami Biztosító által kifizetett kártérítésekre is. mimiía .„.„i, — Az elmúlt évben az egy dolgozóra jutó részesedés 25 ezer 569 Ft volt, mely napi 104 forintos jövedelemnek pénzfizetésnél garantálni Í4el A t^lS vakell a munkadíj 80 százalékát,. s ennek a biztosítása megköveteli a fegyelmezett, ^jig" mülió pontos munkát. A tsz-ben " tovább javult a munkafegyelem is. — Termelőszövetkezetünk földterülete 914 katasztrális hold. A tagok létszáma 107, átlagos életkoruk 46 év. Termelt növényeink százalékos gyona 6 millió 937 ezer forint, az 1973-as bruttó jö628 ezer forint — jegyezte meg a tsz-elnök, s végül az idei feladatokat ismertette. A beszámoló után dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, kitért megoszlása: kenyérgabona a termelőszövetkezet gazda30,3, takarmánygabona 29,6, sági eredményeire, s szólt a pillangósok 30,1 és zöldség, jövő célkitűzéseiről. Niesner valamint ipari növények 10 Ferenc országgyűlési képviszázalék. A termésátlagokat figyelembe véve az 1972-es évhez viszonyítva visszaesés tapasztalható, melynek oka a júniusi nagy esőzés, amikor a tagok legjobb akarata mellett sem ludtúk megfelelően elvegezni oor-enaE selő a nehéz körülményekről beszélt, s még nagyobb összefogásra, a gépek, a kemizálás jelentőségére hívta fel a figyelmet. A vitában felszólaltak! Varga Tmréné, Mercsényi István, dr. Szögi üoiíán és Csáki Gezaná Csehszlovák küldöttség Budapesten Bazár György, a Minisz- tese, az állami tervbizottság tertanács elnökhelyettesé- elnöke vezeti, nek, az Országos Tervhiva- A magyar és a csehszlotal elnökének meghívására vák központi tervező szervek hétfőn Budapestre érkezett elnökei megbeszélést folytata Csehszlovák Állami Terv- nak a gazdasági együttműbizottsag küdottsége. A dele. , ..., ... . . ,, . .., . gációt Václav Hula. a Cseh- kodés ldoszeru es tavlati kérszlovák Szocialista Köztár- déseiről. valamint az ezzel saság miniszterelnök-helyet- kapcsolatos feladatokról. Jan Kaczmar&k hazánkban Dr. Ajtai Miklósnak, a Mi- közötti tudományos, míiszanisztertanács elnökhe'yette- ki fejlesztési és felsőoktatási sének meghívására hétfőn együttműködés időszerű kérBudapestre érkezett Jan déseiről tárgyal. Fogadására a Kaczmarek, a Lengyel Nép- Ferihegyi repülőtéren megjeköztársaság kormányelnöksé- lent Ajtai Miklós ás Tétényi gének tagja, tudományos, Pál, a Magyar Tudományos felsőoktatási és műszaki mi- Akadémia főtitkárhelyettese, niszter, a Lengyel Tudomá- Ott volt Tadcusz Honuszek, nyos Akadémia titkára. . A a Lengyel Népköztársaság ' »iengj»ei -sendég-a- két ország budapesti nagyköveié is, s még egy esztendő sem telt el, 1958. április 18-án már „sült az első lap". A pozdorjalemez-üzem technológusát, Dunai Antalnét kérdem, hogyan választották ki a gyártelepet. A válasz kézenfekvő: — Itt dolgozták fel a kendert. itt maradt meg a hulladék is. A présgépeket és a többi berendezést is ezért volt célszerű az újszegedi gyár területén elhelyezni. — De most nem folytatnak az újszegedi gyár területén rostkikészítést. — Az igaz, de a lemezgyártó üzem itt van. Ügy szállítjuk ide a pozdorját, ami persze nem egy leányálom, sem nekünk, sem a környezetnek. El is hiszem, mivel igen nagy a por, fújja a szél a cérnázó felé és azon túl a vasúti töltésen át az újszegedi lakóházak irányába. A SVEDF.K IS KERESIK Bármilyen furcsának is tűnik, a RÉZTEPSIBEN SÜL A..." pozdorjalemez keresett cikk, szívesen vásárolja a bútoripar idehaza és külföldön egyaránt. Ennek a magyarázata nyilvánvalóan az, hogy az erdőket, a fákat lrimélm szeretné az emberiség, és ha lehet, meghagyni a .környezet: levegőtisztító ligeteit, filtereit. Többféle és -fajta pozdorjalemez is készüL Az újszegcdi gyárban a „rnopán" elnevezésű egységes lemezt gyártják. Egész keresztmetszetében egyforma a szemcseszerkezet, de van az úgynevezett „Tripo" lemez is, amely háromrétegű, a két külső réteg szemcseszerkezo te finomabb, mint a középsőé. Erre a kisebb törésszilárdságú lemezre a bútoripar vékony falemezt ragaszt és igen tetszetőssé teszi. Legnagyobb vásárlója az újszegedi gyárnak a TiDemi- sza Bútoripari Vállalat, de előtt sül- örömmel nyugtázzák, hogy a ne, néz- svédek is megszerették lezünk csak mezeiket, s az első 60 köbközelebbről. méteres próbarendelés után kérnéhány dolgot Az említett helymegválasz- újabb szállítmányokat tás: valamikor gazdaságilag is indokolt volt egy újszegedi telephely, mivel ott dolgozták fel a kendert. Egy idő óta azonban nincs rostkikészités az újszegedi gyártelepen, hanem messze innen, Nagylakon és Vajhá-ton. Onnan szállítják teheívnek. A „kisült" lemezeket csiszolják, s ha a vevő meghatározott méretet kér, a szabászat eleget tesz a kérésnek. A pozdorjalemez gyártását kár lenne abbahagyni, inkább korszerűsíteni érdemes. Gazdanh lutrim "j