Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

PÉNTEK, 1974. FEBRUÁR 15. Tanácskozás a köz­művelődésről Tegnap, csütörtökön dél­előtt, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága propagan_ da- és művelődésügyi osz­tálya, valamint a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya közművelődési ankétot tar­tott a művelődésügyi mód­szertani központ klubtermé­ben. A tanácskozást, amelynek elnökségében helyet foglalt dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára. Hantos Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese, dr. Koncz Já­nos, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg. A résztvevőket — a megye és a város párt-, állami és tomegszervezeteinek. műve­lődési intézményeinek kép­viselőit — dr. Molnár Fe­renc, az MSZMP KB tudo­mányos, közoktatási és kul­turális osztálya helyettes ve­zetője időszerű közművelő­déspolitikai kérdésekről tá­jékoztatta. Az előadást az ankét résztvevőinek vitája követte. Bölcsődék, óvodák — szereléssel A Beton- és- Vasbetonipa­ri Művekben fontos műszaki fejlesztési törekvés, hogy az előregyártott betonelemek­nek olyan valasztékát hoz­zák létre, amely szerint nemcsak az épületek egy­egy részét, vázát, falát stb.. hanem kompletten az egész épületet összeszerelhessék. A BVM megbízására a Pest megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat dolgozta ki azoknak az elemeknek a terveit, ame­lyekkel a komplett épület összeállítható. A műszaki fejlesztés alap­ján 8, 12, 16 és 24 tantermes iskola, 57, 75. 100, 150 és 200 személyes óvoda, valamint 75, 100 és 150 személyes böl­csőde építéséhez szükséges komplett elemkészjetet szál­lítanak a BVM alsózsolcai és dunaújvárosi gyára még ez év első felében megkezdi e komplettírozott elemek gyár­tását. Így a Dél-magyaror­szági Építőipari Vállalat az idén már e szerkezetekből. épít iskolát, óvodát és böl­csődét. Bepucolják a múzeumot, kifestik a képtárat Kétszázötvenezer múzeumlátogató Szegeden Lebeg a muzeológusok előtt egy optimális szám, misze­rint az egyik legfontosabb cél, hogy minden ember évente legalábtj egyszer men­jen el valamelyik hazai mú­zeumba. Az elmúlt évi ered­Az ellenőrzés: megnyugvás Nem népszerűek a revizo­rok, mert tudatos, fizetett hibakeresőnek tartják őket legtöbb helyen. Pedig tevé­kenységük nemcsak izgal­mat okozhat, hanem meg­nyugvást is. Hiszen az el­lenőrzés meghozhatja a tö­kéletesebb munka feltétele­it, és annak tudatával is megajándékozhat bennün­ket, hogy megbízható ke­zekben van a közös vagyon. Egy, egész esztendő ellen­őrzési tapasztalatairól adott számot tegnap a Szeged vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottságának a 'pénzügyi osz­tály: negyvenöt költségveté­si szerv gazdálkodási tevé­kenységéről. A tapasztalatok megnyug­tatóak, sem felelőtlenséggel, sem visszaéléssel nem akadt dolguk az ellenőröknek. Hi­bát viszont találtak, s eze­ket fel is mutatták, mert tanulságokat kell levonni belőlük. Így akadt fel a re­vizori figyelmességen példá­ul az, hogy a kórházban szabálytalan állóeszközcse­rét hajtottak végre, vagy a kért pótelőirányzatot nem a kérelem alapján használták fel; egyes ihtézményéknél a bevételeket késedelmesen fizették be; több iskolában lazának bizonyult a társa­dalmi tulajdon védelme; nem végezték tökéletesen a leltározást; gondatlanságból kisebb anyagi károk kelet­keztek stb. A vállalati gazdálkodás felügyeleti vizsgálatai so­rán' közgazdasági értékű ta­nulságok is születtek. Így például szinte általános a tanácsi iparban, hogy az eredmény és a költségek alakulását, a tervtől való eltéréseket nem elemzik munka közben; eredmény­növelés szándékával sehol­sem alkalmaztak áremelést; a saját fejlesztési alapokból ezek a vállalatok nem tud­nak megvalósítani erőtelje­sebb műszaki fejlesztést, csak jelentős tanácsi támo­gatással. Sajnálatos, hogy a belső ellenőri szervezet igen hézagos, mindössze a Fém­ipari Vállalat és a Sütőipari Vállalat alkalmaz belső el­lenőrt; az Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalatnál pe­dig csak a bolthálózatra ter­jed ki a saját ellenőrzés, a központra mar nem. A bi­zonylati fegyelem hézagait fedezték fel a revizorok a sütőiparban, ahol az értéke­sítésből visszafelé számol­tak a termelésre, s ilyen rendszerben ott lapul a visszaélés lehetősége. Legtöbb hibát (685), a számvitel rendjében fedez­tek fel, s szinte teljesen szabályos eljárást találtak a reprezentáció mértékében és felhasználásában, az SZTK­ügyekben, meg a vállalati közélet szervezésében. A vizsgálat valóban meg-/ hozta a megnyugvást: bebi­zonyosodott, hogy o költség­vetésből gazdálkodó intéz­ményeknél és a tanácsi vál­lalatoknál ésszerű, becsüle­tes gazdálkodás folyik, tisz­ta eszközökkel. Ezt a folya­matot kívánja erősíteni a végrehajtó bizottság az ügy­ben hozott határozataival, amelyek egyebek között azt is kimondják: lehetőleg két-, de, legfeljebb három­évenként mindenütt el kell végezni továbbra is az el­lenőrzéseket; ha valahol gazdálkodási ésszerútlensé­gat, törvénysértő tevékeny­séget vagy egyéb, súlyos mulasztásra utaló jelet ta­lálnak, soron kívül kell el­rendelni vizsgálatot: az el­lenőrzések ezentúl terjedje­nek ki az üzemi demokrácia érvényesülésére, és a lakos­ság érdekeinek figyelembe­vételére is. mények azt mutatják, hogy országosan megközelitettük ezt az optimális célt: tavaly 9 millió 300 ezer látogató ke­reste fel a 195 múzeum 1499 kiállítását. Érdemes meg­vizsgálni ezeknek a számok­nak, adatoknak a tükrében, milyen a helyzet Szegeden? A számok, statisztikai ada­tok azt mutatják, évek óta minden szegedi kétszer megy el múzeumba, kiállítóterem­be, tehát az országos átlag­nál jóval többen. 1972-ben az öt állandó kiállítás mellett rendezett 41 időszakos tárla­tot 253 ezer látogató tekin­tette meg Szegeden. Tavaly csökkent a kiállításdömping, s a hat állandó mellett 31 időszakos kiállítás várta a lá­togatókat. Az elmúlt évben ezeket a kiállításokat 250 ezer 735-en tekintették meg. Az arányok és folyamatos nö­vekedés ezeknek figyelembe­vételével látható, különösen akkor, ha azzal is számolunk, hogy az igen sok érdeklődőt vonzó karikatúra-kiállítás el­maradt az elmúlt esztendő­ben. Ez a 250 ezer látogató azt is mutatja, hogy havonta kö­rülbelül 20 ezren keresik fel a szegedi Móra Ferenc Mú­zeum állandó kiállításait, és a képtár képzőművészeti tár­latát. Érdekes megfigyelni, hogy a Szegedi Ünnepi He­tek idején nem emelkedik olyan arányban a kiállítás­látogatók száma, ahogyan azt a nagy idegenforgalmi hul­lám idején joggal várhat­nánk. Ügy tűnik, hogy a nyá­ron Szegedre látogató ven­dégek csak pótolják a közép­iskolai, egyetemi és főiskolai ifjúságot a kiállítótermekben. Az elmúlt évben tovább folytatódtak a pusztaszeri ásatások, épül a szeri monos­tor alapja, s májusban min­den valószínőség szerint meg­nyithatják a nagyközönség előtt a feltárt területet. Ki­sebb ásatások folytak Algyőn és Tarján városrészben, ahol értékes honfoglaláskori lele­teket találtak. Ezek a feltá­rási munkák ebben az év­ben is folytatódnak, sőt újab­bakkal is bővülnek. Értékes tárgyakkal gyarapodott a múzeum néprajzi és állat­gyűjteménye. A múzeum év­könyveinek sorában az idén két tanulmánykötet vár meg­jelenésre. Néhány újszerű kezdemé­nyezés is szerepel a Móra Ferenc Múzeum idei tervei­ben. Befejeződtek a szegedi vármaradvány helyreállítási munkálatai. A jövő évtől a Hadtörténeti Múzeummal kö­zösen állandó kiállítást ren­deznek a történelmi levegőt árasztó környezetben. A fel­újított épület addig sem ma­rad kihasználatlanul, A Bar­tók Béla Művelődési Köz­ponttal összefogva a nyári hónapokban zenei és irodal­mi programokat szeretnének rendezni itt. Reméljük, hogy ebben az évben pontot te­hetnek a régóta húzódó nap­sugaras ház ügyére is. A ter­vek szerint megvalósul a múzeum és az Idegenforgal­mi Hivatal közös elképzelése, valamint a városlakók régi igénye, s egy régi napsugaras alsóvárosi parasztházban el­helyezhetik e táj jellegzetes néprajzi kincseit. A múze­um gyümölcsöző kapcsolatot épített ki az algyői olajme­zőn dolgozó Március 15-e szo­cialista brigáddal. Szocialista szerződésüknek, a közös munkának egyik szép és tar­talmas példája lesz az a nyár elején megnyíló állandó ki­állítás, mely az olajbányá­szat történetét, az algyői olajmező emlékeit, dokumen­tumalt mutatja be az érdek­lődő közönségnek. A múzeum képtára a na­pokban zárta be kapuit Már­cius közepéig festési és fű­tésszerelési munkálatokat vé­geznek. Ebben az évben vég­re megújul a Közművelődési Palota épülete is. A málló vakolat helyett a külső fel­újítási munkák után az épü­let megszépülve fogadja majd látogatóit T. L. Segítsünk a buszvezetőknek! Á Gagarin-brigád levele Kereskedelem, életszínvonal, választék Tanácskozás kereskedelempolitikai célkitűzésekről A Szegedi Volán 10. sz. Vállalat Gagarin tehergéo­jármú-vezető szocialista bri­gádjának kérésére közöljük felhívásukat, amelyet kollé­gáik, az autóbuszokon dolgo­zó sofőrök segítésére, támo­gatására szeretnének kérni. „A napról napra növekvő és gyorsuló közúti forga­lomban a jármúért, az uta­sok testi épségéért felelős autóbuszvezetők munkáju­kat a mai követelmények mellett csak a közlekedés minden résztvevőjének segít, ségével tudják maradéktala­nul elvégezni. Ezért felhí­vással fordulunk a megye valamennyi egyéb gépjármű­jének vezetőjéhez, tanúsítsa­nak az autóbuszvezetők iránt megkülönböztetett figyelmet és udvariasságot, a közleke­dési szabályok fokozott be­tartása mellett.. Segítsenek nekik abban, hogy a megál­lóhelyekre beállhassanak. Adjanak nekik elsőbbséget, amikor a megállóhelyekről elindulva vissza akarnak so­rolni a megfelelő forgalmi sávba, hogy biztonságosan tovább haladhassanak. Szükség esetén az elrom­lott autóbuszok vezetőinek nyújtsanak műszaki segítsé­get a közúton. Az autóbuszvezetők a for­galombiztonság elveinek fi­gyelembevételével éljenek a számukra felkínált lehető­ségekkel. így a gépjárműve­zetők — egymást segítve — elérhetik közös céljukat: a közlekedési morál javításá­val a forgalom biztonságé, nak növelését." örömmel közreadjuk a fel­hívást, hiszen mindenki lát­ja — akár gépjárművezető, akár gyalogos, vagy éppen az autóbusz utasa —, hogy a keskeny, rossz utakon, a nagy forgalomban micsoda kimerítő munkát végeznek az autóbuszsofőrök. Az ud­variasság sok mindent meg­old, számukra pedig külö­nös segítséget jelent *a töb­bi járművezető előzékeny­sége. Négymillió forint üdülésekre A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsának el­nöksége tegnap, csütörtökön ülést tartott. A testület tag­jai többek között megbeszél­ték azokat a tapasztalatokat, amelyeket a legutóbbi szak­szervezeti választások óta szereztek a tisztségviselők munkájáról. Sajnálattal ál­lapították meg, hogy a há­rom évvel ezelőtt megvá­lasztott 19 ezer tisztségvise. lőből — akik 140 ezer szer­vezett dolgozótól kaptak bi­zalmat — sokan megváltak beosztásuktól és szakszerve­zeti funkciójuktól is. Az egészséges változások nem is okoznának különösebben gondot, de az már elgondol­kodtató, hogy a választott testületekben éppen a fizi­kai munkások száma csök­kent a legjelentősebb mér­tékben. Ezért hívják fel a szak­szervezeti testületek figyel­mét: a választásoknál, koop­tálésoknél nagyobb gondot fordítsanak arra, hogy a tisztségviselők soraiba több fiatal fizikai munkás kerül­jön. Az elnökség megvizsgálta azt a jelentést is. amely részletesen meghatározza a szakszervezeti testületek fel­adatait a testnevelési és sportmozgalomban. Tudomá. sul vették az SZMT köny­velési osztályának a jelenté­sét a megyei és a területi bizottságok elmúlt évi pénz­gazdálkodásáról. A jelentésből különben ki­tűnt, hogy Szegeden és Csongrád megyében tavaly a szakszervezetek közel 4 mil­lió forint értékű üdülőjegyet kaptak. Együttműködési megállapodás Tanácsok a pályaválasztáshoz Tegnap délelőtt Szegeden, a Csongrád megyei tanács székházában tanácskozást rendezett a megyei tanács vb kereskedel­mi osztálya, amelyen részt .vettek az álla­mi kiskereskedelmi vállalatok igazgatói, vállalati párt- és szakszervezeti titkárok. Dr. Csada László, a Csongrád megyei ta­nács kereskedelmi osztályának vezetőhe­lyettese tartott előadást a kereskedelempo­litikai célkitűzésekről, ugyanakkor érté­kelte a kiskereskedelmi áruforgalom fejlő­dését. Hangsúlyozta, hogy az árukínálat és választék, tavaly találkozott a vásárlók igényeivel, megfelelt az életszínvonal-poli­tika követelményeinek. 1972-höz viszonyít­va tavaly 9,4 százalékkal növekedett a kis­kereskedelem áruforgalma Csongrád me­gyében. Ennél nagyobb fejlődést értek el az ÁFÉSZ-ek. Áruforgalmuk növekedését az is lényegesen elősegítette, hogy jelen­tősen fejlesztették üzlethálózatukat. . Sokat fejlődött, korszerűsödött tavaly Csongrád megyében az üzlethálózat, kere­ken 10 ezer négyzetméterrel bővült. Ennél nagyobb arányú fejlesztés várható 1974­ben. A kereskedelemnek minden tekintet­ben meg kell felelnie idén is azoknak a követelményeknek, amelyek együtt járnak a lakosság munka- és életkörülményeinek javulásával. Ehhez mérten kell gondos­kodni árubőségről és választékról. Délután ugyanilyen tárgyú tanácskozást rendeztek a Csongrád megyei ÁFÉSZ-ek vezetőivel, amelyen részt vettek szövet­kezeti párt- és szakszervezeti titkárok is. Tegnap,, csütörtökön dél­előtt kibővített ülést tartott Szegeden a 600-as Ipari Szak­munkásképző Intézet tanács­termében a Hazafias Nép­front Csongrád megyei Bi­zottsága mellett működő pe­dagógiai bizottság. A pedagó­giai bizottság tagjain kívül ott voltak a megye szakmun­kásképző intézeteinek képvi­selői, és a szülői munkakö­zösségek vezetői. Hofljesang Péter, a 600-as Ipari Szak­munkásképző Intézet igazga­tója a szakmunkásképzés helyzetéről, problémáiról, fej­lődési távlatairól és a szü­lői munkaközösségek felada­tairól tartott előadást. Ezután Boros Józsefnek, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága munkatársának előterjesztésében elfogadták azt az együttműködési meg­állapodást, mely' a Hazafias Népfront megyei pedagógiai bizottsága, valamint a Csong­rád megyei és Szeged városi pályaválasztási intézet között jött létre a fiatalok pálya­választási irányításának elő­segítése érdekében. Az együttműködési megál­lapodás általános célul tűzi ki az oktatás és nevelés se­gítését, a fiatalok pályavá­lasztásának irányítását. En­nek érdekében többek között a pedagógiai bizottságok elő­adói gárdát szerveznek a pá­lyaválasztási feladatok segí­tésére. Munkájukat a fiata­lok és a szülők körében vég­zik, figyelembe véve a tár­sadalom igényeit, a szülők terveit, és elképzeléseit, va­lamint a fiatalok adottságát és hajlamát. Fontos felada­tuknak tartják a különböző szempontok egyeztetését, ugyanakkor a népgazdaság számára különösen fontos szakmák népszerűsítését. Se­gítséget nyújtanak egy me­gyei állandó jellegű pályavá­lasztási kiállítás létesítéséhez. Támogatják a helyi pályavá­lasztási napok szervezését, felvilágosító munkával segí­tik a pályaválasztás helyes irányú befolyásolását. A pe­dagógiai felvilágosító propa­ganda és a pályaválasztási eligazítás egyik módszereként ( alkalmazzák az üzemi peda­gógiai és pályaválasztási ta­nácsadást. Az együttműködő felek munkájukba bevonják az Iskolai KISZ- és úttörő­szervezeteket, a szülői mun­kaközösségek vezetőségeit is. « «

Next

/
Thumbnails
Contents