Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

KEDD, 1974. JANUÁR 15. 3 Árvízvédelmi műszaki központ A lápéi gátőrháznál épül az új telep Az árvízvédelmi műszaki mozgó osztag, amelynek álszerelésükhöz a gépkocsi- telményeknek. Erre való tekon kívül többek között kintettel a tavaly újjáépült landó állomáshelye jelenleg hordozható szivattyúk és géSzentes határában van, már pi szádfalverő berendezések többször hallatta nevét. Az tartoznak, önállóságukra jelegység az Alsótiszavidéki Víz- lemző, hogy élelmezésükről ügyi Igazgatóság keretébe is maguk gondoskodnak. Az az Idén megkezdik a teleptápéi gátőrtelepet úgy alakították ki, hogy mellette létrehozhassák az árvízvédelmi műszaki központot. Még tartozik, de közvetlenül az OVH rendelkezik felette. Korszerű felszereltsége ré- zényelheti az vén a legütőképesebb árvíz- Dél-Alföldön OVH szükség esetén az or. szág bármely területére veegységet. A legutóbb taés belvízvédelmi elhárító valy ősszel „vetették be", szervezet Az igazgatóság ré- amikor a Tisza szolnoki szagi dolgozóiból, legképzettebb kaszán olajszennyeződés keszakmunkásaiból tevődik rült a folyóba. A veszélyt — össze, mintegy hatvan személlyel, akiket veszély esetén két órán belül mozgósíhély kiépítését. Az áthelyezés azért is célszerű, mert az ATIVIZIG tápéi új gépműhelyében a mozgó osztag minden berendezésének javítását elvégzik. Ezenkívül a téli hónapokban a gyors folyóra szállást nagyban megkönnyíti majd az a körülBeszélgetés az olajbányászok egészségéről A kezdet kezdetén mint emlékezetes — gyorsan elhárították. Az osztag jelenlegi elhe' tanak pontosan kidolgozott lyezése nem felel meg teljes egység úszó tagokról is tud riasztási terv alapján. Fel- mértékben a növekvő köve- szádfalat verni. A beszélgetés résztvevői: dr. Soproni Lajos, az NKFV algyői üzemében működő üzemorvosi rendelő főorvosa ós a beszélgetés közreadója, Mocsár Gábor. M. G.: Itt van előttem egy laptudósltás, amelyben az áll, hogy 1972. február 1. óta a szegedi olajtermelő üzem számára reumatológiai szakrendelés működik az algyői barakktáborban. Az újságcikk ezt úgy kommentálja, mint a dolgozókról való gonÁ krimi változatai Képernyő Valamikor a délelőtti és kora délutáni ismétlőfilmeket bárki nyugodtan nézhette. tévébemutatójuk olyan messzire esett, közben anynyi újdonság, hogy mire újból elővették, csak egészen friss és pihent fejjel ismert rá az ember: hisz ezt már látta. Mostanában ismételnek közelebbről is, a második csatornáról, a hét valamely újdonságát, például szombaton délelőtt a Leonardo da Vinci olasz, délután a VIII. Henrik hat felesége angol tévéfilm-sorozat második epizódjait, magam is innen pótolhattam az elmulasztottakat Szerencsére. mert mindkettőt nagy élvezettel figyelem. Leonardo életének, művészetének regényét az ismeretterjesztés kifejezetten televíziós lehetőségeinek olyan N. I. értelmes, fantáziával kitöltött formájában írta-rendez- Hókon, lopott örökségeken, ső este pedig a Nyitott könyv te Renato Castellani, hogy lokáltündéreken és hivatá- elsőkötetes írót mutat be, hely jutott benne a művé- sos kasszafúrókon edződött Újhelyi Jánost, akinek szettörténetnek, de az elő- írói fantázia. Svédország messze van eladását fölszínező játéknak is. A héten két-két részben mű regénye a mai harmincAnélkül, hogy előadás és 11- SUgározta a televízi. Chrudi- évesek közérzetéről szóL lusztráció egymást megtörné, nák Aiajosnak a Moszkvázavarná. Éppoly hatásosan,' ban tanuló magyar diákokmint a korábbi sikeres olasz kal készített érdekes riportsorozatok, az Iszlám és má- ját> ^ Kardos István ügyesok. A VIII. Henrik-felesé- sen vezetett, eszköztelen, legek szomorú históriáit In- bilincselően izgalmas beszélkább a kuriozitás szándé- getését Szent-Györgyi Alkávai irta filmsorozatra berttal. A szegedi tudomány. Nick McCarty. Aragoniai nak is világhírnevet szerKatalin és Boleyn Anna lat- ^ Nobel-díjas tudós nemszólag az angol király „né- régen járt hazánkban, Szepesedespolitikai elhatározá- geden akkor sokat írtak rósainak" esett áldozatul, va- la ;naga is nyilatkozott szelójában persze másról, több- méiyes emlékeiről, életéről, ről is szó volt, az egyházi és kutatásairól, eredményeiről, világi hatalom, az uralkodói Kardos István sem kérdeérdekek szövevényéről — zett mást négyszemközt beamelynek tünetei szintén fol- széigettek egy és háromnefedezhetőek a filmben. Mi- gyed órán át, és Szentközben kíváncsian várjuk a Györgyi Albert most került folytatást, a tévé új kaland- igazán közei a nézőhöz. Hura hív. híres szökéseket ha- manizmusával. az ember és a rangoz be, s a szombat dél- tudós őszinte, meggyőző utáni francia film, A gall ereJŰ hitvallásával. Azt rabszolga úgy Informál. m0ndjá Szent-Gvörgyi Alhogy a krimiből előrelátha- bert 'hogy a művészetet, a tóan nem fogy ki a képér- tudományt „megélni kell", mint az életet, nem hisz a Ugyancsak a krimi ösvé- könyvtárba zárkózó, adatonyeit járta újra Aczél Já- kat rágó, magoló elme fogémény, hogy a tápéi kikötő- j d°sk°dás bizonyítékát. Az én bői indulhatnak ki. Ez az Kérdésem viszont így hang:zik: miért ily későn? Az al| győi olajmező „működéséInek" miért csak hatodik, sőt hetedik évében kerülhetett ilyesmire sor? a L.: Tudni kell, hogy az üzemegészségügy, mint az egészségügy része, állami feladat. Nem azon múlik például a főfoglalkozású üzemorvos alkalmazása, hogy azt az üzem akarja-e vagy sem, „áldoz-e" rá vagy sem, hanem a tanácsi egészségügyi szerv dönt a kérdés, ben. Ön hat, sőt hét esztendőt említ. Nos, az olajipar csakugyan azóta működik Szeged környékén, ám maga az algyői termelési üzem 1967-ben alakult, és mivel én 1970. szeptember I5-e óta töltöm be a főfoglalkozású üzemorvosi állást, a konkrét esetben megkésettségről aligha beszélhetünk. Azelőtt az algyői körzeti orvos kollega, dr. Dézsi Csaba járt be, de nem mint üzemi, hanem mint körzeti orvos, az algyői barakktóborba. M. G.: Hogyan került ön Algyőre? Hogyan jött létre ott az üzemorvosi szolgálat? S. L.: Amikor szóba került, hogy az üzem létszáma, az iparág jellege megkívánná, hogy most már főfoglalkozá. sú üzemi orvos kerüljön oda, a vállalat eleve kizárta, hogy nő legyen az illető. Továbbá ahhoz is ragaszkodott, hogy üzemi orvoSl gyakorlattal és képesítéssel rendelkezzék az illető. Szegeden nagyon kevés az a férfi üzemi orvos, s én rendelkezem ilyen szakvizsgával, talán a „legvénebb" is voltam — ezt megelőzően tíz és fél éven át az újszegedi Kender. Lletwnann Béla felvetele Koncz Gábor, a Sólyom a Sasfészek ben-sorozat főszereplője Pataj Mihály kiállítása konyságóban — ami ha érnos és Semsei Jenő négyrészes tévéfilmje, a Sólyom a Sasfészekben, ahol a még telmes útravaló (és nem közeli történelmi szituáció (a mentsége a lustaságnak), a felszabadulás évei. hónapjai) gondolkodás üdvözlésével reés az újszerű téma (a magyar neszánsz réc t ám ^ ^ hirszerzes) igert különösen ' izgalmas epizódokat A vá- kevésbé aktuális. Többek ko. rakozásnak körülbelül meg zött ez jellemzi most Iskolai is felelt a film, jóllehet a oktatásunk korszerűsítésének nézőt ezúttal sem kímélték törekvéseit meg a műfaj agyonhasznált * sablonjaitól. Mégis azt kell Ma. kedden az Orosz mondani, netán tanulságkép- klasszikusok sorozatban vepen, hogy a valóságos és so- títik a Dosztojevszkij regékunktól megélt történelem nyéből készült Bűn és bűnmindig hálásabb, értelme- hődés című film első részét, sebb nyersanyaga a bűnügyi csütörtökön, a Leonardo da filmeknek, mint a kéjgyil- Vinciről szóló sorozat harkoüságokon, elvesztett mii- madik részét láthatjuk, kéSzeged jugoszláv testvér- ranggal című olajfestménye városában. Szabadkán va- szenvedélyességével, indulasárnap délelőtt nyílt meg tával ragad meg. Festőisége Cs. Pataj Mihály festőmű- is többrétegű: a folt, a szín, vész önálló tárlata. A sza- a vonal, a faktúra át meg badkai Képzőművészeti Ta- átszövi a felületeket, hol lálkozó Szalonjában rende- harsog keze alat az anyag, zett kiállításon a szegedi durván, hevesen siklik, hol festőművész 39 olajképét és megfeszíti a formákat, s kollázsát mutatják be. A nagy tételekben fogalmaz, megnyitó ünnepségen közre, majd vonalfutamokkal szövi működött Bárdi Sándor, át a felületeket, végül szapoDombi Józsefné és Monoki ráz, halmoz, cslpkeszerű szöLajos, a Szegedi Juhász vődményekig jut el. Az ElGyula Tanárképző Főiskola vágyódók című képe gondoének-zene tanszékének mű- lati és kompozíciós szemvésztanárai. pontból egyaránt gazdag, Ha témáról témára, képről magas horizontú mű. A képre haladva szemléljük Cs. Napraforgók kerítés előtt Pataj Mihály alkotásait, gon- című képén az absztrakt foldolatilag azonos vagy hason- tok (téglalapok és körök) kü_ 16 problémákat fedezünk fel. lönös kapcsolata a tárgyaValamilyen módon mind- kon túli festőiségre is utal. egyik képén nosztalgikus ér. Kedvenc témája a Szuszék. zelmeket veszünk észre, Ez a csodálatos Ő6i tárgy visszavágyódást a földhöz, a önmagában is gyönyörű, szülőkhöz, a gyermekkor vi- szimbólumokban gazdag. Az lágába. Ugyanakkor egy élet legszebb pillanatainak érett ember festői vallomá- egyikét idézi fel bennünk; a sai ezek a művek, az illúziók házasságot, mely a családra világán túljutott emberé, aki is utal, mely a melegség, ezt a megszépült világot sem bensőségesség forrása. A látja már oly egyértelműen képek témájával és festői szépnek, s nem külső szépsé- megmunká ásával vívott küzgei tűnnek ki, hanem érzel- delemből egyre erőteljesebmi fűtöttséggei megragadott ben bontakozik ki az a tölényege A képek tartalmi rekvése, hogy különös festői azonosságaikon túl formai- jelrendszere, sajátos konstlag teljesen különbözőek. Né. ruktivizmusa domináljon, hány példa, a Tanyarom hu- Dér Istváa ben szintén üzemorvosként dolgoztam —, így került szóba, hogy átmennék-e Algyőre. Amikor először kimentem, akkor láttam, hogy ebben az új üzemben bizony mindent elölről kell kezdeni. Azt is láttam, hogy a feladat nagyon szép és vonzó, hi. szen szeretem is az üzemorvosi munkát, mert ha nem szeretném, akkor visszamehettem volna például sebésznek. Az lett a vége, hogy elvállaltam. Majd 1971-ben kineveztek üzemi főorvosnak. M. G.: Hogyan látott munkához a kezdet kezdetén? S. L.: Az volt az első dolgom. hogy felmentem Pestre, a Bányász Szakszervezethez, hogy tájékozódjam: milyen legfőbb egészségügyi problémák jellemzők az olajiparra. Mit kel] megoldani, milyen tapasztalatokat lehet máris felhasználni, stb. stb. Meghívtak egy munkabizottsági értekezletre Makkai főorvoshoz. Ott volt a tröszt képvi. selője ls, a szolnoki főorvos is, a kakasszéki szanatórium igazgató főorvosa, dr. Kovács Pál is és még mások. Min? kiderült, Bese Vilmos elvtárs, a tröszt akkori vezérigazgatója adott utasítást rá. hogy alakuljon egy munkabizottság, amelv az olajipar egészségűgvével foglalkozzék. A munkabizottság először is azt állapította meg, hogv az olalioarnak egészségügyi szolgálata voltaképpen nincs, bizonvos tájékozottsággal rendelkezünk, nevezetesen 65-ös. 68-as fel. mérésekkel, de azzal nem voltunk tisztában, hogy jelen pillanatban az ország olajipari üzemeiben egyáltalán hol vannak orvosok, hány orvos működik, milyen felszereltséggel, főállásban-e, vagy mellékállásban, stb. Szerkesztettünk tehát egy kérdőívet, ezt elküldtük az OKGT-hez tartozó minden vállalathoz. A válaszokat aztán értékeltük. Elsőnek is azt kellett megállapítanunk, hogy egészségügyi hálózat tulajdonképpen nincs. M. G.: Például? S. L.: Például, ha valaki az olajipari egészségügyi problémákról akar tájékozódni, akkor nem talál Budapesten senkit, aki adatokat tudna produkálni, egyáltalán át tudná tekinteni a helyzetet. Ez a már említett tanácsi hatáskörből, területi elvből következik. Le kell jutni a legalsó szintekig, ide hozzánk, mert még a vállalatok vezetői sem rendelkeznek a szükséges adatokkaL Az OKGT szervezeti felépítésében az üzemegészségügy láncolata nem szerepel — nincs beépítve. Kellene például egy üzemegészségügyi ismeretekkel rendelkező orvos, aki az OKGT 27 nagyvállalatánál a mintegy ötvenezer dolgozó egészségügyét koordinálná. Ezzel szemben a már említett munkabizottság megalakulásán kívül valójában semmi sem történt M. G.: Nos, úgy látszik, mégis helyén való volt az én elsó kérdésem: miért ily későn? Máshol is így volt ez? S. L.: Szolnokon 1970. június elsején, tehát az algyőinél alig néhány hónappal korábban került sor főállású üzemorvos kinevezésére. Az. előtt ott is, mint más üzemeknél, bejáró orvosok működtek, háromórás rendelési idővel. A bejáró orvosok esetleg megnézik a dolgozót a felvétel előtt, megírják a recepteket, hiszen két-három órás időtartamúak ezek a rendelések. M. G.: Az üzemi egészségügyre általában is ez a jellemző? A két-három órás rendelés? Amikor például ön a kendergyárban dolgozott ... S. L.: Nyolcórás, főfoglalkozású állásom volt ott. M. G.: Érdekes. A kendergyárban ez lehetséges volt, egy olyan iparágban, mint az olajipar — nem? S. L.: Ehhez persze tudni kell, hogy a kendergyár régi üzem, másodszor pedig, mint említettem, mi üzemorvosok nem vállalati, hanem tanácsi, illetve rendelőintézeti alkalmazottak vagyunk. Juratovics Aladár is ütögeti a fejét, hogy az ő — azt mondja — műszaki agya nem érti meg, hogy miért nem tarthat orvost a vállalat, amikor pedig már minden van itt Tanártól kezdve énekesen át futballistáig. (Folytatjuk.) Mocsár Gábor Derkovits-ösztöndíl Pályázati felhívás A Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Képzőművészek Szövetsége pályázatot hirdet a Derkovits Gyula-ösztöndíjra. Az ösztöndíj célja meghatározott számú, már önálló művészi tevékenységet folytató fiatal művész alkotói támogatása. A hároméves ösztöndíj segíti a művészek anyagi gondoktól mentes, tervszerű munkán alapuló fejlődését A pályázóknak olyan feladatot kell maguk elé tűzniük, amellyel a szocialista tartalmú és igényű művészet előbbrehaladását szolgálják. A Derkovits Gyula-ösztöndíjra pályázhat minden olyan 35. életévét még be nem töltött képzőművész, aki a főiskola elvégzése után önálló művészi tevékenységet tud felmutatni. Kivételes esetben — ha a művészi munkásság ezt indokolja — olyan művész is részesülhet ösztöndíjban, aki nem rendelkezik főiskolai végzettséggel. Az ösztöndíj összege — háromévi időtartamra — havi 3000 forint. Az ösztöndíjas művész az ösztöndíj időtartama alatt megbízást nem vállalhat, műveit műkereskedelemben forgalomba nem hozhatja Az ösztöndíjas művészek műveikkel kötelesek részt venni az évenkénti munkabemutatón, ahol az ösztöndíj-bizottság tevékenységüket értékeli. A legkiválóbb eredményt felmutatók az ösztöndíjon kívül egy évre havi 1000 forint nívódíjban részesülhetnek. A pályázati kérelemhez mellékelni kell: 1. a pályázó eddigi művészi munkásságának részletes ismertetését; 2. részletes önéletrajzot (lakáscímet); 3. főiskolai végzettség esetén az oklevél hiteles másolatát; 4. művészi munkájának, célkitűzéseinek tervét az ösztöndíj időtartamára; 5. eddigi művészi munkásságát bemutató műveit (legföljebb öt darabot). A pályázati kérelmeket a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályára 1974. február 3-ig lehet postára adni. (Cím: Budapest, 1884. pf. 1.) A műveket február 20—21—22-én kell bevinni a kiállítási intézmények (műcsarnok) raktárába (Budapest, XIV, Dózsa György út