Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

KEDD, 1974. JANUÁR 15. 3 A városszeretetről Hi Somogyi Károlyné felvétele W~as| fl|_|| Az épfllő szeged-tarjáni ABC-áruház váza már készen áll, H «••«•»» a födémelemeket is beemelték. A tető alatt most föld— - _ munka folyik, a belső termek betonpadlója alá készítik caae arunaz az alapozást Huszonöt éves törvén/ — a szakmunkásképzésről Diákkorunk kedves-szomorkás olvasmánya volt Móra Ferenc „Kalcinált szóda" című elbeszélése; talán a legmaradandóbb bepillantást engedte az egykor-volt kisinasok életébe, döbbenetes kiszolgáltatottságukra. Jót nevetnének a ma inasai — bocsánat, hiszen a kifejezés is régen a múlté, a szakmunkástanulók —. ha valaki a tizenöt, tizenhat éves fiúkat, leányokat arr'ű faggatná; ugyan takarítottak-e a mesternek, s megpofozza-e őket reggelente a mesterné? Huszonöt esztendő. s egy éppen neayeiszázados törvény emléke tat csupán a múltra, rögzítve a szocialista államban a társadalmi igényeknek megfelelően a szakmunkástanulók mai jogait és kötelességeit. Az 1949. évi IV. törvéry „az inaros és kereskedőtar! ulókrl" — úgy foglalja össze céljait: a múltban a Szakmunkásszükságletet jórészt a kisiparban képVe't tanoncokból, segédekből elégítették ki... a tanonci jogszabályokat oly módon kellett módosítani, hogy a nagyipar átvehesse a képzést, összehangolják az iskolákat a tanműhelyekkel, s a fiatalok megfelelő szociális védelmet kapjanak. Mindezek mellett a magyar munkásság legjobb utánpótlási bázisává kellett formálni a szakmunkásképzést, biztosítva megfelelő színvonalát, megadva — előszóra magyar ipari munkásság történetében — a tanulás, képzés, a művelt és öntudatos emberré válás lehetőségeit az inasok százezres táborának. A törvény alaptétele, hogy tanulót csakis tanulószerződés alapján lehet foglalkoztatni; a fiú, leány személyiségjogai. kedve, hajlama perdöntő, leghamarabb 14 éves korában, az általános iskola elvégzése után kezdheti meg szakmunkástanulmányatt, orvosi bizonyítvány birtokában, tehát test! és szellemi alkalmassági vizsgálatok után. Az olefinprogram része Epiil m korszerű műanyaggyár Termelési próba 1977-ben Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyikombinát területén az elmúlt évben kezdték meg hazánk legnagyobb műanyaggyárának építését, amely az olefinprogram egyik fontos része lesz. A korszerű üzemben — bonyolult technológiával — a Lenánvárosból Csővezetéken érkező etilénből évente százötvenezer tonna pvc-port és melléktermékként százharmincezer tonna maronátront állítanak elő. A több mint negyven hektárnyi területen zajló építkezés eddigi ütemével a szakemberek elégedettek. A pvc—III. gyár építése az Idén új szakaszába érkezik. Az út- és vasúthálózat, valamint a különböző raktárak, irodák és segédüzemek elkészítése mellett tavasszal hozzálátnak a két legnagyobb üzemrész: a polimer és az elektrolízis gyáregység épületeinek kivitelezéséhez. Az új műanyaggyárat a legkorszerűbb berendezésekkel szerelik feL Az új műanyaggyárban 1977 végén kerül sor a termelési próbákra. Csakis ott lehet tanulót foglalkoztatni, ahoj „erkölcse, testi épsége, egészsége nincs veszélyeztetve". Munkája, képzése differenciált, kizárólag a szakmájához tartozó tevékenységgel fog- | lalkoztatható. Napi nyolc | órát dolgozhat, de ebben a | pontosan szabályozott idejű j elméleti képzésnek is benne kell lennie Az elmúlt negyedszázad azután még tovább fejlesztette a törvényt, igazodva az élet követelményeihez. Sorolni is hosszú, hányféle ösztöndíjjuttatás segíti a fiatalokat, mennyi új kollégium, szakmunkástanulóotthon, korszerű tanműhely épült a számukra; milyen sokféle üdülési, sportolási lehetőség között válogathatnak. Akik ma — évente több tízezren — a szakmunkásképzést választják további tanulásuk formájául, igen könnyen eljutnak az érettségiig is, folytathatják tanulmányaikat gimnáziumban, vagy szakközépiskolában. Az ifjú szakmunkástanulók közül alighanem csak kevesen ismerik ma már a IV. törvényt Olyan természetesnek veszik, fogadják lehetőségeiket, mint a tiszta diákszállásokat, a modern tanműhelyeket, az oktatás legkorszerűbb módszereit. S így jó. A törvény írott szövegéi a törvénytár őrzi. Szellemét, igazát a gyakorlat — az élet táplálja. E

gy mindennel elégedetlen, örökké zsörtölődő lokálpatrióta abban látja az építkezésekben mutatkozó lemaradások fő okát, hogy sok ebben a városban a „gyütt-mönt embör", akik nem szeretik Szegedet, mégis ők tartják a gyeplő-, szárat. Erre nyugodtan rámondhatjuk, hogy nem igaz, s ráadasul nevetséges is. A városszeretet soha sem volt azon lemérhető, ki született itt a Maros—Tisza összefolyásánál, s kit vetett ide máshonnan a sorsa. Szent-Györgyi Albertnak, a két Jancsó Miklósnak, vagy éppen Mora Ferencnek nem Szegeden ringatták a bölcsőjét, mégis úgy dolgoztak, ofyat alkottak e falak között, hogy valamennyien büszkék lehetünk rajuk. Vagy fordítva: termettek itt olyan figurák, akiknek még az emlékétől ls szívesen szabadulnának az önérzetes szegediek. Mi értelme van hát a szülőhely szerinti osztályozásnak? Mint 'eddig, a történelem ezután is bizonyosan följegyzi majd, ki törte önzetlenül magát e nagyszerű város gyarapításáért, jóllehet ma — az összehasonlíthatatlanul nyüzsgőbb, sürgetőbb és megosztottabb építőmunka közepette — körülményesebb számon tartani a jeles egyéniségeket, mint régen. A szükség most rendkívül erős tempót diktál. Gomba módra nőnek a lakóházak, az igénylók száma mégis mintegy ezerrel növekszik évente. Az úgynevezett lakáskérdést valószínűleg később oldjuk meg, mint gondoltuk, hiszen a mennyiségi igények kielégítése után valószínűleg sokan arra törekszenek majd, hogy még kényelmesebb otthont szerezzenek maguknak. Vajon, kinek a nevéhez kötődik majd Tarján, Odessza, vagy a megszépített Palánk, a Belváros sikerült rekonstrukciója, az űj iparnegyed? Bizony, bajos lenne megmondani. A legutóbbi lő—20 esztendő lélekemelő nagy építkezéseiben bizony az egész lakosság jeleskedett, aktívan és felelősségteljesen irányított a pártbizottság, intézkedett a tanács, közreműködtek a tervezők, fáradoztak a vállalatok kollektívái. Egészében véve mindannyian fényes tanúbizonyságát adták a városszeretetnek, s ez a lényeg. Ebből a magával ragadó, izgalmas közös erőfeszítésből mit sem von le egyesek lármás semmittevése, lesipuskás, „fogjuk meg és vigyétek" viselkedése, hiszen ők csak elenyésző töredékét képezik a lakosságnak. Nyílván nehéz lenne pontos leltárt készíteni arról, mi mindent produkált itt a lelkes összefogás, a sokféle kezdeményezés és szakértelem. Csupán a most véget ért esztendőben annyi falat húztak föl a kőművesek, oly sok kábelt, villany-, víz- és gázvezetéket fektettek le a szerelők, hogy a húsz évvel ezelőtti állapotokhoz képest szinte bámulatos. Hogy a tervek és elgondolások néha nem, vagy csak részben teljesülnek? Sajnos, ez gyakran előfordul. A késedelemnek azonban nem a hanyagság, a „ráérünk arra még" hozzáállás az oka elsősorban, hanem az, hogy az igények — természetes módon — messze megelőzik anyagi és fizikai erőinket. „Szűk a keresztmetszet" — mondják a zsargonban beszélők, vagy éppen a közgazdászok, amiből a lakosság már tudja, hogy egyszer a pénz kevés az elképzelések maradéktalan megvalósításához, máskor munkáskéz hiányzik nagyon. Az egyre szaporodó gondok-nehézségek ellenére számot adhatunk arról, hogy Szegeden 1973-ban is lankadatlan szorgalommal végeztük a dolgunkat. Csak néhány jólesó adat: a földgáztermelés több mint kétszeresére ugrott, annak következtében is, hogy elkészült a második szabadgáz-üzem. Fölépítettünk 2 ezer 85 lakást, s ha ebből leszámítjuk a lebontott, megszüntetett 346-ot, akkor 1739 a teljes növekedés. Iskolát, orvosi rendelőt, áruházat, óvodákat adtak át rendeltetésüknek, meggyorsult a főgyűjtőcsatorna építése és több fontos beruházás. Ez talán azt jelenti, hogy elégedettek lehetünk? Szó sincs róla. Bármekkora is a lendület, egy pillanatig sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy változatlanul megoldatlan a biztonságos vízellátás, a jó közlekedés és még néhány probléma. Tudnunk kell továbbá, hogy akarva-akaratlanul, hatalmas országos építőversenynek is részt vevői vagyunk. Látjuk, értesülünk róla, hogy a Szegedhez hasonló többi megyei város szintén rohamosan fejlődik. Borsod. Hajdú-Bihar, Baranya és Győr-Sopron megyék maximális erőbedobással iparkodnak székhelyüket minél impozátisabbá, gazdagabbá és vonzóbbá kiépíteni Nyilván Csongrád megyének is érdeke, hogy Szeged ne maradjon le ebben a rendkívül élénk és célratörő vetélkedőben. Ennek a városnak szintén úgy kell átalakulnia, megnőnie, hogy mindenkor betölthesse Délkelet-Magyarország ipari és kulturális központjának szerepét i6. Ehhez természetesen még több korszerű üzemre van szükség: új közúti hidat muszáj teremteni a Római körút és az Odesszai körút között a Tiszán; pormentes és impozáns épületekkel szegélyezett főútvonalakat kell építeni: nem mondhatunk le a csatornahálózat nagyvárosias kiépítéséről; számítunk az új könyvtárpalotára, szép színházakra, a peremkerületekben szükséges iskolákra, óvodákra, mozikra; gyökeres javításra szorul a szolgáltatások minősége. H

onnan várjuk mindezt, ha nem a magunk erejéből? önmagunk munkájára, leleményességére vagyunk utalva mindenekelőtt. Okos, előrelátó vezetésre, körültekintő gazdálkodásra, ösztönzésre, következetes ellenőrzésre és — ha szükséges — felelősségrevoná sra van szükség. E tekintetben jelentőset léptünk előre. Különféle vállalatok, intézmények együttműködési szerződéseket kötöttek például azért, hogy idén október 11-re, Szeged felszabadulásának 30. évfordulóiára, befejezhessünk egész sor félben levő építkezést, s lehetőleg határidőre készüljenek el a nemrég elkezdett haladatlanabb beruházások is. Üzemi munkások, szocialista brigádok kezdeményezik az összefogási egy-egy fontos Intézmény létrehozásáért Vállalati közösségek ajánlják fel, hogy szívesen dolgoznak, munkaidőn kívül is azért, hogy például Szegeden kibővíthessük s. bölcsőde- és óvodahálózatot. A lakosság egyre-másra kezdeményez, javasol és felajánlja, hogy kész társadalmi munkában segíteni, ahol szükség van rá, csak teremtsék meg ennek föltételeit Ez az igazi városszereiet, erre építem lehetett a múltban, és építeni lehet a jövőben is. F„ Nagy István Anya- és csecsemővédelem Országos második: Csongrád megyo Országos második helyezést ért el Csongrád megye és Szeged az anya- és csecsemővédelmi munkában. Az Egészségügyi Minisztérium 1968 óta értékeli 18 mutató alapján a megyék ez irányú Speciális tömlők Ellenáll a tengervíznek is A TAURUS Gumigyár szegedi üzeme speciális, nagy nyom árú tömlőkei szállít külföldre. Az acélhuzallal erősített, több száz atmoszférás nyomást elviselő tömlők ellenállnak az olaj és a tengervíz pusztító hatásának is. tgy alkalmazzák az olajbányászatnál, mélyfúráskor, újabban — minthogy a víz színén lebegnek — tengeri olajszállításra is. Legújabb gyártmányú gumitömlőjük különlegesság: a szénbányákban a robbantólyukba helyezik, s vele nagy nyomással, injekciószerűen vizet sajtolnak a szénfalba. (MTI) tevékenységét, s ilyen előkelő helyet most először, az 1972-es év munkája alapján sikerült elérnie a megyének, a szervezett egészségügyi hálózat és a Vöröskereszt alapszervezetek összehangolt munkája alapján. Azon az ünnepségen hirdették ki ezt az eredményt tegnap, amelyen a Magyar Vöröskereszt Csongrád megyei szervezete a tavaly alapított vándorserleget a megyei verseny résztvevői közül Makó városnak ítélte. Az ünnepségen dr. Fritz János főorvos, a Vöröskereszt megyei szervezete családvédelmi munkacsoportjának vezetője értékelte az eredményeket. Hangsúlyozta, hogy a megyei Vöröskereszt által alapított vándorserleg újabb lendületet adott az anya- és csecsemővédelmi munkához. Különösen most Jelentős ez. hiszen a népességpolitikai feladatokhoz szorosan kapcsolódik a nők, az anyák és a gyermekek szakszerű, körültekintő védelma S ahogy Győri Imréné, a Vöröskereszt megyei titkára kiemelte, ez a szép eredmény arra ösztönöz, azt sugallja, hogy talán jövőre elsők is lehetünk. Dr. Szél Éva, a szegedi Állami Védőnőképző Intézet igazgató-főorvosa köszönetét fejezte ki a szakkáderek és a vöröskeresztes aktivisták munkájáért. Hangsúlyozta, hogy a sikert nehéz körülmények között érték el, gondoljunk csak a megyében levő jelentős tanyavilág helyzetére. Ugyancsak a vöröskeresztesek segítségét köszönte meg Soós Margit, megyei vezető védőnő is.