Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-11 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 64. évfolyam 8. szám 1974. január 11., péntek Ára: 80 fillér Befejeződtek a magycr— szovjet külügyminiszteri tárgyalások leonyid Biezsnyev fogadia Púja Frigyest Púja Frigyes külügymi­niszter, aki a Szovjetunió Minisztertanácsának meghí­vására hivatalos baráti láto­gatáson a Szovjetunióban tartózkodott, csütörtökön délután hazaérkezett Buda­pestre. A nemzetközi helyzet és a magyar—szovjet kapcsolatok valamennyi fontos kérdése szóba került a Moszkvában lefolyt külügyminiszteri tár­gyalásokon — mondotta szovjet és magyar újságírók­nak adott nyilatkozatában Púja Frigyes a seremetye­vói repülőtéren. A látogatásról közlemény! adtak ki. amelyet lapunk 2. oldalán ismertetünk. 36 évet zár a könnyűipar Dr. Bakos Zsigmond miniszterhelyettes tárgyalásai Szegeden - Hz idén elkészül a szőrmeárugyár új üzeme Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Kremlben fogadta Púja Frigyest csütörtökön Eredményesen dolgozik a vásárigazgatóság A városi tanács vb értékelte munkájukat A kormány Gazdasági Bi­zottságának döntése alapján Szegeden kétévenként lehet ipari vásárt rendezni. A so­ron következő vásárra az idén nyáron kerül sor. An­nak ellenére azonban, hogy tavaly nem rendezett Szeged ipari váí£rt, az Ipari Vásár és Kiállítások Igazgatóságá­nak akadt dolga 1973-ban is. Három fontos feladatot kel­lett megoldaniuk. Mindenek­előtt az Alföldi Élelmiszer­gazdaság '73-kiállítás meg­szervezése és a szabadkai vásáron való részvétel állí­totta komoly próba elé az igazgatóságot. Már csak azért is, mert 1973-at új vezetés­sel kezdték. Az is feladatuk volt, hogy a városi tanács végrehajtó bizottságának 1972 őszén hozott döntése alapján gondoskodjanak a vásár területének és pavi­lonjainak intenzívebb kihasz­nálásáról. S végül meg kel­lett kezdeniük már tavaly az idei vásár előkései ését. Többek között beszerezték az új pavilonokat, el kell ké­szíttetniük a beépítési ter­vet és összeállítani a vásár­szabályzatot. Hozzá kellett fogni az 1976-os centenáriu­mi vásár előkészítéséhez is. Vásár rendezése nélkül is akadt tehát bőségesen dolga az igazgatóságnak. Tavalyi munkájukról Bodola Miklós, a tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője készí­tett értékelő jelentést, ame­lyet tegnapi ülésén vitatott meg a tanács végrehajtó bi­zottsága. A testület jónak ér­tékelte az igazgatóság mun­káját, elsősorban az Alföldi Éle'miszsrgazdaság '73-kiál­lítás erodményeit méltányol­va, amely jó lehetőséget adott arra, hogy a hat me­zőgazdasági jellegű alföldi megye bemutassa élelmiszer, ipari termékeit, törekvéseit és eredményeit. A július 20­tól augusztus 5-ig. az ün"e­pi hetek idején megrende­zett kiállítást — 7 e'Tn^gy zetméteren 147 kiállító mu­tatkozott be —, 31 ezer lá­togató tekintette meg. vagy­is ez volt az ünnepi hetek egyik leginkább látogatott rendezvénye. A kiállítás nem csupán bemutatkozás­ként volt hasznos, hanem az üzleti kapcsolatok szempont­jából is. Eredményes tárgya­lásokat folytatott egymás­sal például több magyar és jugoszláv kiállító. A kereskedelmi osztály és az igazgatóság a végrehajtó bizottság 1972-es határozata alapján sokat tett" a pavilo­nok jobb kihasználásáért. Tavaly például az élelmiszer, gazdaság bemutatkozásán túl, 11 kiállítást rendeztek a Marx téri pavilonokban. Alig akadt olyan hónap, amikor ne került volna sor valamilyen kiállításra egyik vagy másik csarnokban. A szabadkai Pannónia Vá­sárra is az igazgatóság szer­vezte a magyar kiállítókat. Az eredményt mi sem bizo­nyíthatná jobban, mint az összehasonlítás: 1973-ban 9 kiállító vett részt a vásáron, szemben az 1972-es két részt­vevővel. Idén már eddig 13 vállalat jelentkezett a sza­badkai vásárra. A szerve­zést egyelőre még nehezítik különböző — kiutazási. devi­zális stb. — problémák. Megoldásuk új lendületet ad­hat a munkának. Sokat ja­vult az igazgatóság gazdál­kodása is. Idén a tavalyinál is komo­lyabb feladatok várrak az igazgatóságra. Meg kell szer. vezniük a 28 Szegedi Ipari Vásárt, amelyre július 19. és 28. között kerül sor. Eddig már 82 vállalat jelentett? be részvételi szándékát Kö­zöttük mintegy 40 olyan új kiállító van, akik még nem vettek részt szegedi vásáron. Az is komoly feladat elé ál­lítja az igazgatóságot, hogy az idei rendezvény az 1976­os jubileumi vásár előké­szítését is szolgálja. Ezért is fontos többek között, hogv nyárra felépüljön a HUNG­EXPO-tól vásárolt két pavi­lon, melyekkel 2 ezer 840 négyzetméterrel bővül a vá­sár fedett területe. A végrehajtó bizottság — megvitatva a jelentést — határozatában az idei. és az 1976-os jubileumi vásár szer­vezésével, előkészítésével kapcsolatos közvetlen fel­adatokon túl utasította a ke­reskedelmi osztályvezetőjét, hogy a vásár nemzetközi jel­legének fokozása érdekében járjon el az Illetékes szer­veknél megfelelő devizake­ret biztosítása érdekében. Nemzetközi víz­ügyi tanácskozás A vízügyi mérnökök, tu­dományos szakemberek egyik nagy nemzetközi egye­sületének, a Nemzetkö á Hidraulikai Kutatási Szövet­ségnek végrehajtó tanácsa csütörtökön megkezdte — Budapesten először rende­zett — ülését. A 63 ország vízépítési intézményeit és kutatómérnökeit képviselő egyesület vezetősége most többek között a környezetvé­delem és a víz összefüggé­sével foglalkozó 1975. évi világkongresszust készíti elő, s a vízgazdálkodási igények­nek jobban megfelelő szer­vezeti módosításokról tár­gyal. (MTI) Szeged és Csongrád megye régi hagyományokkal ren­delkezik a könnyűipar több ágazatában is: textilipara, kenderfeldolgozó ipara, ci­pő- és faipara, a konfekció és a kötöttáru gyártása idehaza és külföldön egy­aránt ismert. Ezért is mond­ható célszerűnek az a gya­korlat, hogy a szakminisz­térium vezetői minden esz­tendő elején egyeztetik el­képzeléseiket, tapasztalatai­kat a megyei párt- és taná­csi vezetőkkel. Tegnap, csü­törtökön ilyen megbeszélés­re került sor a megyei párt­bizottság székházában. A ta­nácskozáson részt vett dr. Bakos Zsigmond, a könnyű­ipari miniszter helyettese és munkatársai, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Csongrád me­gyei pártbizottság első tit­kára, dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke, dr. Biczó György, a szegedi városi tanács elnö­ke, dr. "arga Dezső, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára is. A könnyűipar helyzetéről és feladatairól elkészített írásbeli anyaghoz Szabó Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára mondott ki­egészítő megjegyzéseket. El­mondta többek között, hogy a szegedi és a Csongrád megyei könnyűipari üzemek jó eredménnyel zárták az 1973-as esztendőt, hiszen termelésük körülbelül 9 szá­zalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Különö­sen akkor tűnik jónak a múlt évi eredmény, ha te­kintetbe vesszük, hogy a ko­rábbi években a termelés növekedésének üteme alig volt magasabb 2—4 száza­léknál A legtöbb vállalat gazdálkodása nyereséges volt. Gyarapodtak az üze­mek termelőberendezései: felépült Újszegeden egy kor­szerű szövőiizem, befejező­dött a nagylaki kendergyár korszerűsítése, és befejezés előtt áll a Hódmezővásárhe­'vi Divatkötöttárugyár bő­vítése, a Pannónia Szőrme­kikészítő és Szőrmekonfek­rió Vállalat szegedi gyárá­nak bővítése, valamint fo~ 'vamatban van a Tisza Bú­toripari Vállalat szegedi gyárának áttelepítése a voít sertéshizlalda területére. Értékelték a múlt évi Gazdaságszervező munkát ís. Egyöntetű volt a mevállapí­tás, hogy a Rostkikészítő Vállalat beolvasztása a Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat kebelébe helyesnek bizo­nyult. s ennek kapcsán ki­alakult a kendertermelés és feldolgozás egységes vertiku­ma. A megyei pártbizottság azt tapasztalta. hogy a könnyűioari vállalatoknál tettek legtöbbet az üzem­és munkaszervezés meejaví­tása érdekében. De azt is meeállanították. hoev amíg az önái'ó vállalatoknál min­den tekintetben elfogadható a feilőd^s. addig az itt levő •'váreevsé'"»kbeo Gyengéb­ben haladnak előre az "zem- és munkaszervezés­ben, valam'nt az üzemi de­mokrácia kibontakoztatásá­ban. Elmondta Szabó Sándor a minisztérium képviselőinek, hogy a környezetünkben le~_ vő könnyűipari vállalatok dolgozóinak bére még min­dig elmarad az országos át­lagtól (a könnyűipari átlag­tól). Az is elgondolkodtató tapasztalat, hogy a férfiak bére valamivel jobban nőtt, mint a nőké, s több szakte­rületen dolgozó munkás­nők (cérnázók, keresztorsó­zók, de olykor a szövő- és fonónők) bérezésénél csak a betanított munkásokra ér­vényes tételeket alkalmaz­zák. A tanácsi iparvállalatok és a szövetkezeti ipar hely­zetéről, feladatairól dr. Pa­ezuk István, a megyei ta­nács elnökhelyettese mon­dott kiegészítést. E vonatko­zásban élénk vitát váltott ki a Szegedi Nyomda fejleszté­se, elsősorban a napilapokat készítő ofszetrotációs gép­park beszerzése. A nyom­daipari beruházáshoz három tervvariációt készítettek, s mindegyik esetben jelentős állami támogatásra is szük­ség lesz. A tervezeteket ha­marosan megtárgyalják és jóváhagyják. Elmondta még dr. Paczuk István, hogy a makói egészségügyi beren­dezéseket készítő vállalatnál további' fejlesztést ajánla­nak, hiszen Makón és kör­nyékén több mint kétezer leány és asszony szívesen vállalna munkát. Az írásban előre beküldött kérdésekre, és a szóban el­hangzott előterjesztésekre dr. Bakos Zsigmond vála­szolt. Vázolta a hazai köny­nyűipar múlt évi fejlődését, hogy most már érezhető az általános könnyűipari re­konstrukció hatása, a befek­tetett milliók kamatoznak. De ettől ' függetlenül nem mentes gondoktól sem az idei esztendő kezdete. Az elhatározott tervek jelenleg is dinamikus növekedést kö­vetelnek az ipartól, a meny­nviségi emelkedés 7 száza­lékos lesz, de inkább a ha­tékonyabb gazdálkodásra fektetik a fő hangsúlyt. s arra. hogy egyre több és jó minőségű árut kapjon a ha­zai és a külföldi piac. A gondokkal kapcsolatban elmondta a miniszterhelyet­tes, hogy a világgazdasági bonyodalmak (n versanyagok és félkész termékek árának jelentős emelkedése, és gyakran a hiányuk is). gyors ütemű átalakításokat, tech­nikai és technológiai alkal­mazkodókészséget kíván a hazai vállalatoktól. Bizonyos üzleti ' szokások manapság csorbát szenvednek: az elő­re kialkudott árakat meg­emelik, k >bb és keveseb­bet szállítanak és így to­vább. A szintétikus szálak­nál érződik legjobban a ha­tás, ezért körültekintőbb anyaggazdálkodásra lesz szükség. Az idei gazdálkodásban nagy figyelmet érdemel az anyaggal való gondos taka­rékosság, a gyárak intenzív fejlesztése, a most érvény­be lépő népesedéspolitikai határozatok nyomán várható munkaerő-kiesés megoldá­sa. A könnyűiparban dolgo­zók számára a minisztérium további bérpreferenciát kí­ván alkalmazni, hogy köze­lebb kerüljenek az ipari or­szágos átlaghoz. Ebben a vo­natkozásban a szegedi és a győri vállalatokat a buda­pestiekkel azonos elbírálás­ban részesítik. A könnyű­ipar tovább fejlődik az el­következendő években is — mondta dr. Bakos Zsigmond, így kerül sor még az idén. Szeged város felszabadulá­sának 30. évfordulójára be­fejeződik a szegedi szőrme­kikészítő és konfekciógyár új üzemének a felépítése is. Sainos, a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárának áttelepítését nem tudják meggyorsítani, mert nincs rá anyagi fedezet, de a ha­zai b'ttorgvártásban külön­ben is télies átértékelésre van szükség, amelyet ha­marosan végrehajtanak. A megbeszélésen hangoz­tatták. hogy a munkaerő­gondokon sokat segíthetne a gyermekintézménvek bővíté­se. úiak énftése. Az is elkép­zelhető volna, hogv a Szeged körnvéki tanyavilág köz­pont'aiban a könnvűioarl vállalatok és a tanácsok kö­zösen énítené^ek gyermek­intézmén veket. A tartalmas és hasznos megbeszélés után dr. Bakos 7.«i-mond megtekintette a Kend-r'onó és Szövőinari VáMaiat úiszeoedi szövő°vá­rát. a nemrégiben átadott új szövő'" z-nv-t. am-lvet Tóth T.ászló vezérigazgató és Frá­nvő József igazgató muta­tott be. Gyárlátogatáson, az újszegem szovogya. ban. Halról jobb­ra: Tóth László, dr. Bakos Zsigmond és Frányó József

Next

/
Thumbnails
Contents