Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-10 / 7. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. JANUÁR 10. Oroszul tanul a világ Azprojz nyelv, mini a nemzetközi köz- Az vrosz nyelv aszocialista országok lés eszköze, hódít minden löldrészen. Ta- számi ra a műszaki, a gazdasági'és a kul­nulása a világ minden országában az is­kolai és egyelem! képzés zükséRes ele­me lesz. Az 1972—73-as tanévben az orosz nyel­vet 36 ország iskoláiban és 62 ország fel­sőoktatási intézményeiben tanították, a tanfolyamokon pedig, beleértve a rádiót és a televíziót is, 87 országban. A tanulók száma a Szovjetunió határain túl eléri a 16.5 milliót. A nyelvet tanulók számának hirtelen növekedése a szovjet nép által megnyi­tott „kozmikus korszak" utáni évekkel esik egybe. A világ különböző országainak az orosz nyelv iránti érdeklődése növeke­dését a következő példák is illusztrálják: Angliában 1957-ben az orosz nyelvet 40 tanintézetben. 1972-ben pedig 40 főiskolán és 802 iskolában tanították; az USA-ban 1957-ben csupán 10 középiskolában, je­lenleg pedig több mint 600 iskolában; Franciaországban az utóbbi tíz év alatt az oroszt tanulók száma megkétszerező­dött. Orosz nyelvet Franciaországban 400 líceumban. Svédországban 130 gimnázium­ban. Finnországban 109 iskolában taníta­nak; Ausztria, Dánia. Norvégia, Francia­ország és más országok minden egyete­mének tantervi anyaga. turális kapcsolatok mind sjéiesedő terü­letén a kommunikáció általános Ezekben az országokban szervesen beépült az általános és felsőfokú képzés rendsze­rébe. s egyike az általános műveltséget nyújtó tantárgyaknak. Széles területen terjed az orosz nyelv Ázsia, Afrika és Latin-Amerika orszá­gaiban is. Japán 70 egyetemén és intéz­ményében, India 40 felsőfokú tanintéze­teben. az afrikai kontinens országainak több mint 20 főiskoláján tanulják. Tanítá­sa olyan országokban is megkezdődött, ahol azelőtt egyáltalán nem volt, például Bangla Deshben, Burmában. Laoszban, Kongóban. Korunkban felmerült annak az igénye is, hogy a különböző országok rasszistái összehangolják tevékenységüket a tudo­mányos és szakmai kapcsolatok létreho­zására. az oktatás modern módszereinek elterjesztésében,' kicseréljék tapasztalatai­kat a tankönyvírásban és a taneszköz­készítésben. Ezért alapították 1967-ben az orosz nyelv és irodalom tanárainak Pá­rizsi Nemzetközi Egyesületét. Az egyesü­let, a megalakulása utáni években, 28 nemzetközi és területi találkozót, vala­mint szimpóziumot tartott. Jelenleg az egyesülés a világ 34 országának* 97 kol­lektíváját fogja össze. Első növénynemesítonk Százhetvenöt evvel ez- rában levelező tagjai előtt, 1799. január 11-én szü- ba választotta. letett Szegedén Klauzál Im­re, korának egyik legkiva- . „^fShisz- intézetet, amely munkáját Jóbb felkészültségű mező- K^vi erófok Klauzál széles körű szakmai gazdasági szakembere, a ha- *orJ\abj « * gr™°k gyakorlatából táplálkozva lado szemléletű miniszter, ™ ™ kezdte meg. sorá- ka után, 1843-ban Oroszvá­ron létrehozta az első nö­vénytermesztő és -nemesítő Klauzál Gábor bátyja. Klauzál Imre szakmai fel­Tótmegyeren ismerkedett meg, és ez az ismerettség .... ,. _ .. .. , . , Fiatal évelt Szegeden él- Klauzál Imre korai haláláig •^tőtópe^égekkel is te, itt járta alap- és kö- örök barátsággá nemesedett. szeraezokepessegtKKet is zépfokú iskoláit. Már kora Közös célokat tűztek ki ma- rendelkezett, amit elsőnek ifjúságában kiváló előmene- guk elé. és miután a rohon- gró* Károlyi birtokain elért télről tett tanúbizonyságot, cl gazdksági intézet kapuit ^dmenyeivel bizonyítót, különösen érdekelte a ter- be kellett zárniok, közös *ezde"01 *?gva haj^0fat' mészetrajz és a természettu- bérleti gazdálkodásba kezd- MSSLu^^SJ^ dományi tárgyak általában, tek. A Vas megyében levő erdekvedelmi szervezet lét­Érettségi után mezőgazdasá- borostyánkői és a német- [ehozá8a- a™^ a *°ldb,r_ gi akadémiát végzett, és szentmihályi uradalmakat tokos rétegeket megfelelo­1820. körül gróf Károlyi La- bérelték. Klauzál mind jos szolgálatába lépett. A állattenyésztésben, mind kiváló felkészültségű szak- növénytermesztésben en védi, Széchenyi István szellemében meghirdetett el­kivá- képzeléseknek megfelelően. Ez a szervezet, amelynek Klauzál Imre alapító tagja emberben a nagybirtokos ha- ló eredményeket ért el itt mar meglátta a rátermett- is, azonban ezeket sohasem . 1835-hen alakult és az séget, a becsületet, az al- tekintette csupán sajátjának, X "',,„ DenaiaKuit, es az kötni akarást, és nem sokkal minden sikerükben közösen A szolgálatba állása után ura- osztoztak. A magyarországi nwr v dalmainak vezetőjévé tette agrárgazdálkodás fejlődése U>1V"®~1™"f™ „ kt" meg. Klauzál Imre figyel- legnagyobb gátjának a job- „alvbirt^k éf a nagy! me ebben az időben első- bágyrendszert tartották, és a "S „S,,ílrf ,aH nasy nek a juhászat felé irá- helyzet megváltoztatásának " Kta^áTlmre rövidre sza­nyult, és a totmegyeri ura- szükségességét Klauzál lm- . jmre rovmre sza dalmat Európa-hírű minta- re szóban es írásban nyíltan ^gf « óves ko gazdasággá fejlesztette.- Ö hirdette. terjesztette el hazánkban a , , , . ... .. rában halt meg Becsben, finom cvaDiúiáról híres me- Az ^^ elvek birdetese Klauzal Imreben a mult sza­r nótahot nem túlságosan tetszett a zad magyar mezőgazdasági J ' felső tízezernek, és többek szakembereinek egyik legér­Klauzál Imre, a haladó együttes fellépésére Klauzál demesebb tagját tiszteljük, szemléletű szakember lép- Imrétől megvonták a bérleti aki sokoldalú felkészültségé­ten-nyomon hirdette, hogy a jogot, Czilchert pedig szoli- vei, rendkívül gazdag élet­magyái mezőgazdaságnak daritásból önként lemondott tapasztalatával következete­magyar nyelvű tanintézet- róla. Ekkor újabb nagy ál- sen szolgálta a magyar me­beti végzett szakkáderekre mát valósította meg. Hosszú zőgazdaság fellendítését, van szüksége. E törekvése és küzdelmes szervezőmun- Bátyai Jenő miatt sofr Téesz nagyberuházások a mérlegen Kezdjük talán dicsekvés- sok révén messze kiemelke- Egyrészt, mert a nagy épít­sél. Jelenleg a magyar ter- dett az átlagból, feltört az kezések idején a gépvásár­melőszövetkezetek közös ser- élvonalba. Közismert azon- lást még a legjobbak is el­tésállományának csaknem ban. hogy létezik egy olyan hanyagolták. A másik ok, az egyharmada már korsze- sereg is, amely az árak idő- hogy gépet még a kisebb, rű, új, nagyüzemi telepe- közben bekövetkezett emel- vagy szerényebb anyagi esz­ken szaporodik, illetve hí- kedése, vagy a várt terme- közökkel rendelkező tészeek zik. Ugyancsak új és töb- lési remények meghiúsulása is tudnak vásárolni. Kény­bé-kevésbé korszerű telepe- miatt súlyos gondok közé ke- szerit az is. hogy a régi gé­ken található a közös rült. Számos szövetkezeti ve- pekkel ma már nem lehet szarvasmarha-állomány egy- zető bukott meg, nem azért, korszerűen termelni, nem le­harmada, a baromfifarmok mert kalandor volt, hanem het a speciális magvakat pedig' gyakorlatilag teljes azért, mert külső körűimé- elvetni, a nagy mennyiségű egészében. Az idén már a nyek, előre nem látható ese- műtrágyát kiszórni, az újfaj­téeszek közös kukoricaveté- mények teperték le. És van ta vegyszereket a növényre sének mintegy a felét a vi- még egy olyan jelenség is, juttatni stb. Meg is figyel­lágszívonalat jelentő, úgyne- amit negatív szelekciónak hető, hogy a termelőszövet­vezett zárt termelési rend- nevezünk. Bizonyos helye- kezetek elsősorban a nagy szerek keretében, modern ken a tagság, vagy a külső kapacitású gépek, illetve a gépekkel, nagy adagú műtrá- szervek hajlamosak voltak, komplex gépsorok iránt ér­gyákkal. különleges vegysze- hogy megfontolt mérlegelés deklődoek, tehát egy növény rekkel vetik, ápolják és ta- nélkül kövessék a „divatot", termelésének valamennyi fo­karítják be. A többi állat- létesítsenek nagy beruházá- lyamatát egyszerre gépesíte­fajok tartásánál, illetve a sokat, amelyek következmé- ni akarják. Sajnos, a keres­növények termesztésénél a nyeit esetleg máig is nyö- kedelem ezeket az igényeket korszerűség foka ettől még gik. csak részben tudja kíelégí­elmarad. Tény azonban, hogy a te- teni. Mindenképpen elmondhat- lepek felépültek. Ma már Kulon kell szólni arról a juk azonban, hogy a terme- tudjuk, hogy az első éve- tendenciáról, hogy az építési lőszövelkezeti nagyberahá- ket bejáratásnak, vagy pró- nagyberuházások megtorpan­zások a közelmúltban új baidőnek kell tekinteni tak- Nem egészen jo dolog helyzetet teremtettek. Rö- Amint az iskolapénzt megfi- ez- Mert érvényes még a ser. vid idő alatt soha nem lá- zetik, ezek a telepek ont- tésprogram, a kormány 'tott nagy lépéssel gyorsítot- ják. illetve ontani fogják a szarvasmarhaprogramja pe­ták a fejlődést. Ennek azon- húst, a tejet. És az állam difi még csak most lenne ban szakaszai voltak és ára nem hagyja magára a bajba- kibontakozóban. Hebehur­volt. Jutottakat. Ahol például a gyóskodni azonban most már Ha évszámhoz akarjuk sertéstelepek gépel nem vél- nem srabad, ettől szeretnénk kötni, akkor ez a folyamat tak be, ott az állam 50 szá- óva intem ""ndenkit A dol­1967-ben kezdődött, amikor ^lékos dotációt ad új. ki- Sokft végig kell gondolni, eltörölték a termelőszövet- Próbált technológia bevezeté- Elm°ndana"k erre ^f4" kezeti tervkötelezettséget A sére. Ahol az erő csak az len Példát. Egy szazas te­következő esztendőben pedig építkezésre futotta, de sül- hénistállót meg lehet epíte­ránk köszöntött az új me- dőre, takarmányra már nem ^ milhó fonntboL l£ chanizmus. Az 1968-as esz- tellett, ott a bank hitelből egy tehen férohe^e 20 ezer tendő inkább még a latol- biztosítja az úgynevezett fonntba kenil. Am. ha art gatásé, töprengésé volt. de forgóeszköz-feltöltést. Ahol fkatMuk hogy ez az istál­már megindultak a berúhá- a szövetkezet erejét mégha- ló egy kicsit alkalmasabb le­zások. A következő kettő az ladó hitel visszafizetésére gyen teheneszet céljaira, ak­1969-es és 70-es esztendő, a vállalkozott, ott a felvett k°r egy férőhely mar 40 hihetetlen iramú építkezés, hiteleket átütemezik, hosz- ezer forintba kerül. Ez azon­beruházás időszaka volt. szabb időre prolongálják. És ban csak a tehén. Ha to­Szinle a földből nőttek ki'ahol még ezek sem segíte- vább megyünk és akarunk a sertéstelepek. Sőt. kide- nek, ott az állami szervek a elkulonitot borjunevelot, rült, hogy a beruházási iram bajba jutott iparvállalatok tejhteR. utakat, netalan fe­túlpörgött; az állam 1971- példájára, egyedi elbírálás lőállást is, azaz komplex ben már korlátozó intézke- alapján keresik majd meg a beruházást valósítanánk meg, déseket hozott. A fékezés si- segítség módozatait. akkor egy férőhely költsége került, mar 71-ben majd 72- A hőskor azonban leza„ is É^ ebből Toén^L ben a beruházási kedv csil- rult, a beruházási érdeklő- ből ott án majd e^ lapult, sőt a korlátozás itt- dés má már más iránvlw 5 ?, a.. ,maj egy Ott ir.hi-.an sikerült mint sze ? , rtí , ™"?.lt ,ra°yba dern telepünk — üresen. Ven­rettük volil Tiwralv 1973^ ,„ ÍTÍSHÍL keli még tehenet. És ta­rtttuk voina. tavaly 19/á- ,pari jellegű állattartó tel/:- karmánvt leealáhb eev fór­ban már új sertéstelep- neket ma nem. vaev alie TÍ/ t. 8 J",® Ior építkezés nem kezdődölt és ^fteneíT\ téeszek Az éní- dxú6r?-J& gondolkodva az szarvasmarhateleDből is alie fSf. U a téeszek, AZ epi- EGY tehenre számított kolt­szaryasmarnateiepDoi isang tesl beruházások összege a már a 120 ezer forintot néhány indult Megálltunk, 70.es évek eiejéhez k|pe8t » 120 ezer fo"ntot sőt ugy tűnik megrekedtünk, feiére> sőt harmadára csök- A feüödés- narancs Az tehát a 210 korszerű sprtés- kent Naev az érdeklődés vi- 3 parancs- Az felennél és 350 többé-kevés- 1 . • • , - 7 uton megállni nem lehet teiepnei es iau toDoe keves- szont a kiegeszito jellegű be- Haladiunk is továhb de úcv bé korszerű szarvasmarha- mházások néldául n takar- u J tovabD. ae ugy. felennél runazwsoK, peiaaux a tanar- hogy egy-egy kanyarban ne tClepnéL manykeverők, szárítóüzemek, érjenek bennünket váratlan A hallatlan iram szelek- magtárak: Irtot Ez meg a meglepetések. Ne alakuljon tált. Pozitív és negatív oaSy lendület kapcsolódó re- ki negativ szelekció, illetve irányban egyaránt. Az első sze. ne bukjanak le becsületes, jó telepeket azok építették, Ugyanakkor pedig a gép- vezetők a téeszekben. csak akiknek volt pénzük, illetve beruházások összege minden azért, mert a dolgokat vala­azok, akik aránytalan kocká- jel szerint 2—3-szorosárn ki, vagy valakik nem gon­zatot vállaltak. Seregnyi szö- emelkedik. Ez több okból dolták végig, vetkezet a bátor beruházá- helyes és szükséges dolog. Földeáki Béla került, de jó segítőtársat és barátot talált Czilchert Ró­bert személyében. Fárado­zásuk sikerrel járt, és 1838-ban Rohoncon megala­pították az első magyar nyel­vű gazdasági tanintézetet, amely azonban a sok intri­ka és meg nem értés miatt csak másfél évig működött. Gyakorlati munkássága közben élénk szakirodalmi tevékenységet fejtett ki, és a „Néhány tekintet Magyar­ország földművelésére" ci­mű müvében, amely 1837­ben jelent meg, főként a Károlyi-birtokokon szerzett tapasztalatéiról adott átfogó képet, és ismertette mind­azokat a jól bevált módsze­relt, amelyeket országos haszonsításra ajánlott. A ju­hászairól és a juhászati vi­szonyokról írt hosszabb ta­nulmányában a totmegyeri gazdaságban alkalmazott módszereket adta közre. Több írásában sürgetöleg lépett fel a magyar nyelvű ' szakoktatás mellett, és egy­re szorgalmazta a tudatosan irányított növénytermesztést, a tudományos, alapokon nyugvó növénynemesítést, A gyakorlati életben és a szak­irodalomban elért kimagas­Jó tevékenysége elismerése­képpen a Magyai Tudomá­nyos Akadémia 34 éves ko­Zsanó egy kézzel tartja a szárat, a másikkal sokáig a parton. Amint lélegzethez jut. az úszó* ineg elöl nyúlkál, keresi a ló száját. mester visszalöki a vízbe,.hogy ússzon egyet, ve­, — Nem úgy, te beduin! — ordítja Zsiga is. gye észre, hogy nem a víz a rossz, nem a mam­mert miért ne értene ő hozzá. Kibicnek semmi las?, vagy gonosz, hanem az ember tökéletlen sem drága. — Azt a szíjat húzd a föld felé. — Hogy mondod? — kérdi Zsanó, de közben még egy kicsit. Vagy csak én hiszem így? Kicsit bosszankodva, kicsit büszkén, de leg­elengedi a szárat, lazul a szorítás. Kicsim a föld- főbbképpen megszeppenve nézem Zsunót. Bá­ré teszi a fölösleges két lábát is. Mindenki meg- nom, sajnálom, hogy belelovaltam magaínat is. könnyebbül. Még Zsanó is. • | — No. most fuss kicsit, te zsiványa. Megijed­ték mi? Zsanó bácsi nem szokta kukoricálni! meg őt is ebbe a buta játékba. De nem vagyok egészen bizonyos abban, hogy igazam van. Né­zem Pikó alhadnagyot, akinek arcán elégedett­Most már én is nevetek. Honnan vette ezt a ség. öröm. s valami furcsa atyás büszkeség su­nagy hangot az én Párizsból szalasztott bará- gárzik. Olyan apa lehet ez. aki nagyon kemény, tom? Fogja a szárat, tapos a kengyelben, a ló nagyon magas mércét állít gyerekei elé. pedig pedig üget, mintha a világ legjobb dolga lenne, görcsösen félti őket. Bosszant is kicsit fölényes igaz, olybá tűnik ez az egész, mintha egy elfu- nyugalma. 93. serált marionettbabát táncoltatna egy idegsok- — Tudja-e, százados elvtárs, honnan veszem *jt - . . . .. ,, kos. Ez a különös nyeregtánc jobban hasonlít én a módszerem lényegét? Még diákkoromban a Megáll a szélén, kinyújtja a nyakát, aztan fel- a Tarantella vad ritmusaihoz, mint a magasis- kezembe került egv sárospataki kézikönyv. Na­kapjaiá fejét. Zsanó észnél van. Elkapja a hajtő, kólához. Lehet, hogy ez a tánc is valami rossz gyon régi kiadás, a tizenhetedik századból való. szárat, nagyot huz a lo száján Erre biztosan szérumot verejtékeztet ki Zsanóból? Igen, a Ta- Johann Amos Comenius írta. Az a címe: Didac­megallnak az effélék. Igen ám, de a-húzás egy- rantella. A spanyol hegyek között szokásos ez a üca magna. Ennek a nagyszerű Comenius mes­ket kilóval erosebb a szüksegesnel. Erre pedig tánc Van a heevekben egy csúf. mérges pók. A temek, aki egyébként öt évig a pataki kollégium minden becsületes versenyló ugy reagal, hogy a csípése halálos. Akit ez a pók megcsíp, annak vezetője volt, az volt a legfőbb nevelési elve, két mellső lábáta levegőbe emeli, sket hatsojún addÍK kel] a vad táncot járnia amíg a gyUkos hogy. a gyerek nem tökéletlen felnőtt — táncol, mintha o lenne a Pliszeckaja. Mit tudja szérumot ki nem verejtékezi Mégiscsak igaza csak apro ember!" Nagyon bölcs dolog. Én igye­az oktalan para. hogy Zsanó nem termeti Pepi- lehet Pikónak Azért nem szólt közbe, mert vér- keztem n.indig íc kezelni a gyerekeket Has*, tának, s annyit sem tud a balettról, mint Tiha- oeli lovas, és egy verbeli lovas mindenkit sze- nomra, s hasznukra vált nyl. a jampec, a spanyol udvari etikáról. retne megnyerni ennek a vad, szenvedélyes és — Ez teljesen megőrülte! — ordítja Zsanó. és nagyon csábító sportnak. Igaza lehet abban, hogv „ rángatja a szárat. Valami csoda következtében a nem szakította meg a feszült kísérletet. Ha Zsa- Nagyobb sikere volt a katonák körében mint az lába már a vasban van s teljes erejével azon nó nem önmaga győzi le Kicsim féktelenségét, imént Marcsónak, a kis ördögfiókónak Különö­tamaszkodik. Még imponalo is a testtartasa. akkor ebben n hosszú földi életben soha nem ül sen Zsiga, a Röhögő Lavór kormányosa úiicm­— Mondom neki, maradjon nyugulmában, s többé lóra. még ha a marseille-i tengeri kikötő gott. Színpadias pózba vágta magát, úgv ölelte csak ficánkol, mint besózott. Ilyen lóvon még nagy daruja emeli is nyeregbe. Biztosan nem is- Zsanót. Az mee igyekezett volna úgy lépkedni, életemben nem ültem. Akarom kímélni, hogy meri Pikó az úszómesterek moaszereit, de ezt mint egy gvőztes hadvezér, de nem tudott. A lá­sétálgathasson. 6 meg szaladgál, mint kerge bir- azok is hasonlóan teszik. Ha egy tanítványuk bai úgv mozogta, mintha közte felejtette volna a ka. Most hogyan állítsam vissza földre. mélyebb vízbe merészkedik, s megijed, hogy a lovat is. ' — Húzd vissza a száját! kiáltja Marcsó.. mesternek kell partra cibálnia, az sem marad (Folytatjuk.) Az én tökéletlen Zsanóm teljesen egvedül, a saját akaratából tért vissza a kiindulási pontra. v

Next

/
Thumbnails
Contents