Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

ESD®, 1974. JANUÁR &, 3 fi beruházások fejlesztése Budapesten, a Technika fiázában hétfőn mintegy 60 műszaki tervezőintézet, ku­tatóintézet és felügyeleti szerveinek képviselői ágaza­ti tanácskozást tartottak a beruházások előkészítésének fejlesztéseről. Dr. Dalányi László, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium műszaki tervezési főosztá­lyának vezetője nyitotta meg a tanácskozást, s hangsúlyoz­ta, hogy a műszaki terve­zőknek mind fontosabb sze­repet kell betölteni a beru­házások előkészítésének idő­szakában. Be kell kapcso­lódniuk a döntések előkészí­tésébe. Az intézetek főbb mint 200 kérdést küldtek az ágazati tanácskozas rendezőinek. Hazaérkezett Indiából óvodák és óvánSk a Nőtanács küldöttsége Hazaérkezett Indiából a Magyar Nők Országos Taná­csának küldöttsége, amely 1973. december 20—30. kö­zött részt vett Kalkuttában az Indiai Nemzeti Nőszövet­ség kongresszusán. A baráti nőszervezet e fontos ese­ményéről, amelyen kétezer indiai küldött és tizenhét külföldi ország meghívottai Vettek részt, Orbán Józsefné, az MNOT elnökségének tag­ja nyilatkozott. Egyebek kö­zött megállapította: — Indiában a belpolitikai helyzetből adódóan ma még súlyos társadalmi kérdésként vetődik fel az országban élő több száz millió leány és asszony sorsa, hátrányos helyzete. A kongresszusi kül­döttek fölemelték szavukat a csaladok életére nehezedő nagyarányú élelmiszer-árnö­vekedés ellen. Nőtanácsunkat hosszú évek óta szoros szá­lak fűzik az indiai nőszö­vetséghez, így hát nem oko­zott meglepetést számunkra azoknak az égető gondok­nak az említése. A kongresszuson szót ka­pott a magyar nők küldött­sége is. Nagy szeretettel fo­gadott hozzászólásunkban be­számoltunk azokról a legfon­tosabb vívmányokról, ame­lyek hazánk felszabadulása óta a szocialista államunk alapelvéből adódó sokirányú gondoskodás nyomán a ma­gyar nők, a családok jólété­nek kibontakoztatásat szol­gálják. Idegrendszeri kutatások Mi a szerepe? — Újabb* műszer — Ott folytatjuk, ahol 1965-ben elkezdtük. — mond­ja dr. Joó Ferenc, a Szege­di Biológiai Központ Biofi­zikai Intézetének csoportve­zetője. A fiatal tudós az ideg­rendszeri kutatócsoportot ve­zeti. Jelenleg dr. Garay András akadémikus igazga­tása alatt a Biofizikai Inté­zetben önálló csoportként működnek. Amikor kilenc évvel ezelőtt létrehozták, el­ső vezetőik: dr. Ábrahám Ambrus akadémikus, majd dr. Csillik Bertalan, később dr. Fehér Ottó professzorok voltak. már jól tudott, hogy e be­tegségek gyógyítása a jövő­ben elvégzendő kutatások eredményességétől függ — elsősorban. Kutatócsopor­tunk központi elektronmik­roszkópos laborból a közel­múltban a kutató központba költözésünk után — neuro­biológiai csoporttá alakult Magvát elektronmikroszkó­pos szakemberek képezik: dr. Halász Norberttel és dr. Párducz Árpáddal közösen végzett kísérleteink eredmé­nyeit a nemzetközi irodalom is elfogadta. Bajszár György ­né (Irina Karnushina). és dr. Jánossy András a múlt esz­— Engem négy éve bíztak' tendőben került hozzánk. meg azzal a feladattal, hogy a kutatócsoport munkáját irányítsam — mondja dr. Joó Ferenc. — Csoportunk­ban ma már öt kutató dol­gosült. és munkánk eredmé­nyességét öt lelkes fiatal asszisztensnő segíti, akiket az elektronmikroszkópos technika különleges műhely­titkaira is magunk tanítot­tunk be. Korábban. 1965-től 1970-ig. mint a Szegedi Bio­lógiai Központ első. Szege­den működő egysége, a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem keretében dolgoztunk. Tevékenységünk eredménye­it, az egyetem kutatóival társszerzőségben megjelente­tett. húsz tudományos köz­leményben összegeztük, me­lyek nemzetközileg elismert hazai és külföldi folyóira­tokban láttak napvilágot. — S a saját „profiljuk"? — Azt menet közben még a József Attila Tudomány­egyetemen alakítottuk ki — saját magunk. Többen arra insDiráltak, hogy egyre in­kább adjunk teret az ideg­rendszeri kutatásoknak. Ha­mar felismertük, hogy ennek a témának valóban belátha­tatlanok . a lehetőségei. A tudomány ugyanis most kez­di igazán megismerni az idegrendszer tevékenységét: mi hol van, és mi hogyan működik? Véleményem sze­rint az idegrendszeri kuta­tások célja, hogy megismer- költséges műszer. S azt is, Milyen terveik vannak ebben az esztendőben? — Mindenekelőtt egy nagy teljesítményű elektron­mikroszkópot vásárolunk, UNESCO-támogatással, mely­lyel tovább gazdagítjuk a kutatóközpont műszerpark­ját. De hadd szóljak előbb pár mondatot erről az öt és fél millió forint értékű ké­szülékről. A rendkívül költ­seges gép megvétele előtt dr. Guba Ferenc, valamint dr. Csillik Bertalan professzor­ral mértük fel, milyen lehe­tőségei vannak Szegeden a modern biológiai szerkezet­kutatásnak. Megállapítot­tuk, hogy a több oldalról fel­merülő igényeket csak úgy tudnánk a legmegfelelőbb módon kielégíteni, ha az or­vosegyetem biokémiai inté­zetében évek óta eredménye­sen működő, nagy felbontá­sú. japán elektronmikrosz-' kóo testvérpéldányát vásá­rolnánk meg, ami bizonyos segédberendezésekkel együtt arra is alkalmas, hogy érzé­keljen és felerősítsen egy. a biológiai anyagmintáhan I gerjesztett másodlagos rönt­gensugárzást. Azt reméljük, ] bogy a két nagy teljesítmé­nyű mikroszkóp egyedi elő­nyeit kihasználva, több in- j formációt kapunk egy-egy I biológiai anyag vizsgálata során. Említettem, hogy az elektronmikroszkóp igen nyeket is. Saját kutatási fel­adatainkat. a kollektív böl­csesség jól bevált gyakorla­tát szem előtt tartva, közö­sen alakítjuk ki. Így a kuta­tócsoport minden tagja, be­leértve az asszisztensnőket is, egy-egy kísérletsorozat eredményeit a megindulástól kezdve figyelemmel tudja kísérni. A munkában min­denki érdekelt, s az elért si­kerek is nagyban segítik a munkacsoport egészséges, nyugodt, alkotásra ösztönző. légkörét, fenntartását, és to­vább ösztönöz a „csapatjá­tékra". Ebben természetesen kiváló egyéni teljesítmények elérésére is adva van a le­hetőség. A csoportvezető kutató op­timizmusát indokolja — töb­bek között —, hogy 1972­ben dr. Fehér Ottóval és dr. Hunya Péterrel közösen be­nyújtott tudományos pályá­zatukat a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöksége 1973-ban nagy elismerésben részesítette. Balogh György Februártól: képzés Szegeden Több ovoddra van szűk- hogy Szegeden, a most kez- előnyére válik az, hogy ség! Ez a mondat akár jel- dődő két évben jó néhány munkájukat szerető óvónők szó is lehetne, szerencsére új ovoda kezd működni, dolgoznak a pályán. S így máris több annál. Mielőtt nyilván egyhamar nem eny- az sem nagy baj, hogy amíg jelszóvá vált Volna, máris hűlnek, inkább súlyosbod- a képzés utói nem éri az valóság lett belőle. Már ta- nak ezek a gondok. Az em- óvodaépítés felgyorsult tem­valy is jó néhány óvoda berben óhatatlanul fölvető- póját, képesítés nélküli óvó­nyitotta meg kapuit, § az dik a kérdés: van-e valami nőkkel kell betölteni az ál­ötéves terv hátralevő két lehetőseg arra, hogy a hely- lások tekintélyes részét zeten javítani lehessen? Er- Természetesen ez csak akv ről érdeklődtünk dr. Szakon- kor megoldás, ha biztosítani tai Józseftől, a megyei ta- lehet számukra a tovahbta­nács vb művelődésügyi osz- nulás minél könnyebb lehe>­tályának vezetőjétől. tőségét. Éppen ezért — » Kiderült, a helyzet nem megyei tanács kezdeménye­olyan rossz, ahogyan első zésere — a szarvasi ovonő­pillantásra vélné az ember, képző intézet február l-tcű A megyében dolgozó 610 kihelyezett konzultációs köz­óvónő közül csak 85 tölti be pontot létesít Szegeden, hogy képesítes nélkül állását, a a levelező hallgatóknak ne többiek elvegezték az ovó- kelljen Szarvasra utazgatni­nőképzőt. (Érdemes megem- uk. A központ működéséhei szágszerte mindenütt több líteni, hogy három évvel ez- szükséges költségeket java­óvoda épül a tervezettnél, előtt még csak mintegy 20 részben a megyei és a váro­javarészben társadalmi ösz- képesítés nélküli óvónő sí tanács biztosítja. szefogás eredményeként dolgozott a megyében.) A A jelenlegi helyzeten az is Ennek mindenképpen csak képesítés nélküliek közül javítani fog, hogy Csongrá­örülni lehet, mindez azon- több mint ötvenen tanulnak, don az első, 1972-ben indult ban üj gondokkal is jár: levelező tagozaton végzik szakközépiskolai óvónőkép­kevés, a szükségesnél keve- az iskolát Dr. Szalontai Jó- ző osztály ~~ a masodik osz" sebb az óvónő. zsef szerint az, hogy vi­Közeli példára lehet M- szonylag nagy számban kell kQzé . kolai vatkozni, amely jól illuszt- alkalmazni képesítés nélküli . . rálja, milyen nehéz megöl- óvónőket, sok szempontból dást találni. Az orvostudo- előnyös is. Aki ugyanis vég­mányi egyetem óvodája pél- zettség nélkül kezdi a pá­déul már december köze- lyát> érettségivel, egyéves esztendejében már-már oly­annyira folyamatosan épül­nék az óvodák, mint nagy­üzemi módszerrel a házgyá­ri lakások. Az ovodák bőví­tését, építését kétségkívül a társadalmi nyomás gyorsí­totta föl olyannyira, hogy az ötéves tervre előzetesen szá­mított újabb férőhelyek, a bővítések és új óvodák épí­tése révén máris rendelke­zésre állnak Szegeden. Or­talytol szakosodtak a ta­nulók — 1975-ben fejezi bo tanulmányait! A szarvasi óvónőképzőben évente végző 50 Csongrád megyei hallgatóval együtt tehát jövőre mintegy 80 fel­ső-, illetve középfokú szál:­pén elkészült, de akkor nem munka után jelentkezhet le- ^ ve t&é l rendelkfi. tudták megnyitni, mert velező Az egy ev nem volt hozzá óvónő. A helyzet végső soron egyszerű okokra vezethető vissza. A negyedik ötéves tervre előirányzott óvodai férőhelyeknek közel kétsze­rese épül meg az országban, viszont az óvónőképzést a tervek alapján ütemezték. Azt sikerült elérni, hogy az alatt sok minden eldől: al­kalmassága, s az is, hogy szereti-e, hivatásának tekin­ti-e ezt a foglalkozást. Mert, aki a képesítés nélküliek ki­csiny, ezer forintot alig néIküll meghaladó kezdő fizetéséért ,_ vállalja ezt a munkát, a ta­nulás éveit, az nem egysze­rűen szakmának, hanem hi­vatásnak tekinti a pályát, elkészült, terven felüli óvo- ^ többnyire nagyoa jó óvó­dák működtetéséhez a Pénz- n- lesz belőle. ügyminisztérium a terven felüli költségvetési támoga­tást biztosít, az óvónőkép­zésben viszont — lévén há­roméves az iskola — évek­kel előre kellett volna látni, hogy a mostani ötéves terv­ben a vártnál ennyivel több óvoda épül. Ez nyilván le­hetetlen lett volna. Az vi­szont tény, hogy a tanácsok­nak éppen elég gondot okoz az, hogy jóval több óvónőre lenne szükség, mint ahá­nyan befejezik az iskolát. S ha azt is hozzászámítjuk, Tehát végeredményben a szükség erénnyé változik, az óvodai munka minőségének ző óvónő állhat munkába á megyében. Átmeneti nehézségek után tehát néhány éven belül fo­kozatosan javul majd a helyzet Addig viszont több óvónőre lesz szükség, s a képesítés­sel rendelkezőkre is na­gyobb feladatok várnak, hi­szen az üjonnan induló óvo­dák vezetését nyilván csak szakmai gyakorlattal, képe­sítéssel rendelkező óvónőkre lehet és kell bízni. Szavay István Tápéi háziműzeum je és megértse a magasabb­rendű idegrendszeri műkö­dések anyagi alapjait, abból a célból, hogy — például — a jövőben előnyösen befolyá­solhassuk a tanulást és az emlékezést. S hogy munkánk fontosságát még egy tény­adattal jelezzem: az ideg­rendszeri alapkutatások eredményei nagy mértékben segíthetnek az idegrendsze­ri betegségek elemi okainak megismerésében. A különbö­ző idegrendszeri betegségek­ben szenvedők száma világ­szerte rohamosan nő, s ma hogy ilyen vizsgálatok cél­jaira a biológiai mintákat különleges módon kell elő­készíteni. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a modern szer- ! kezetkutatásnak ezt a kifi- i nomult lehetőségét, melyet j csak az elektronmikroszkó­pia tesz lehetővé, ma már minden szakma igényli. Ért­hető tehát, hogy — lehetősé- ! geinkhez mérten — így e- ' Acs s- Sanúor /elvétele szünk kielégíteni a kutató­központ biokémiai geneti- 1 LeIe Jüzseí 1967 ben kezdett érdeklődni Tápé ... ... ,, .... I népművészeti hagyományai iránt. 1971-ben egy házimúzeu­& novenvélettam rntéze- | mot nyitott, ahol eddig mintegy 1500 jellegzetesen tápéi tének kutatásai kapcsán fel- . népművészeti és művészettörténeti tárgyat gyűjtött össze, merült szerkezetkutatási igé- Képünkön: Helyére kerül a vajköpüld Folytatják a munkát Űi nyilvántartás az ingatlanokról 1974-ben a földhivatalok nak a munkába, s ezzel aa folytatják az új egységes ország összes ingatlanainak nyilvántartási rendszer ösz- 10,4 százalékáról lesz más szeállítását. Erre a munkára egységes nyilvántartás. 1974­— mint ismeretes — a Mi- ben több mint 877 000 ingat­nisztertanács 1971. évi hatá- lant „térképeznek fel", rozata alapján láttak hoz- Az új ingatlan nyilván­zá azzal a céllal, hogy a tartást községenként készí­hazánkban az ingatlanokra tik. A földhivatalok minden még a múlt század közepén ingatlan esetében megálla­kialakított nyilvántartási pítják, hogy mit tartalmaz a rendszer helyett egyet készí- két nyilvántartás, majd kel­tenek. Ez a nyilvántartás va- vetkezik az azonosítás, s en­lóban hitelesen tartalmazza nek eredményeként az ingat, majd az ingatlanok adata- Ianról úgynevezett tulajdoni it, az ingatlanokhoz kapcso- lapot készítenek. A járási lódó jogokat és a jogilag földhivatal dolgozói vala­fontos tényeket A nyilván- mennyi Ingatlan adatát a tartás 1973-ban 216 község- helyszínen ellenőrzik, az in­ben és három fővárosi ke- gatlanra vonatkozó jogokat rületben készült el, 1974- és tényeket pedig a tulajdo­ben további 347 községet és nossal (vagy más jogosult­két fővárosi kerületet von- tal) személyesen egyeztetik; Magasabb hozatnak Megyénk szövetkezeted a A svédországi tapasztala­rövid- és középtávú gazda- tokra hivatkozva, a mester­ságfejlesztési terveikben séges termékenyítő állomá­tgyre inkább kialakítják a sok kiépítése, a tejhozam szarvasmarha-tenyésztés rendszeres ellenőrzése, az or­üzemi profilját, hogy a hús- szágos tenyésztői szövetség termelő, vagy tejtermelő ál- szolgáltatásainak bővítése — lományt fejlesszék ki. Meg- a többi állattenyésztési szák­épültek a modern kom- feladat színvonalas ellátása binátok, mind nagyobb mellett — meghozta az öt­szakértelemmel dolgoznak ezer kilogrammon felüli tej­az állattenyésztők, és így hozamot, egy tehénre számit­elérhető közelségbe került va. a tejhozam gyorsabb üte- Tekintetbe veve. hogy me­mű növelése. Igaz, még gyénkben rendkívül meg­nem minden feltétel adott gyorsult ütemű az előrelé­az olyan átlag eléréséhez, Pés a szarvasmarha-tenyész­amiről a MÉM Információs tfbe"- nem tűnik távolinak szűkebb hazánkban sem az kozpontja adott tájékozta- ötezer kilogrammos hozam­tást, szint elérése. i

Next

/
Thumbnails
Contents