Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

VASÁRNAP, 1974. JANUÁR «. 7 A munka tudománya A fechniicusí cím A II. világháború idején a után a reklamációk hadiiparban szómos új fegy- szűntek, vert és harci eszközt gyár- I tottak. Az amerikai repülő­gép-tervezők nem ismerték Mindezek a azt vetették fel, hogy azem­eléggé a repülőgép-vezetés ber ^"^reteit, fiziológiai pszichológiai és élettani sza- es psziühoWgial adottságait bólyait, nem ismerték jól az ember érzékelő képességé­nek a határait, reakciógyor- vezeseKor és saságat. Ezért nem a leg­megfelelőbben helyezték el a pilótafülkében a külön­böző vezérlőberendezések minél sokrétűbben kell te­kintetbe venni a gépek ter­gyórtásakor. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére jött létre az új meg- sával a termelést biztonsá­gosabbá tegye és növelje a tapasztalatok munka hatékonyságát, egy­ben szolgálja a gépet kezelő emberek minél nagyobb ké­nyelmét és * minél kisebb igénybevételét. Ez a fiatal tudományág már hazánkban is gyökeret eresztett. Eredményeink el­sősorban az üzemi balesetek tudomány, az ergonómia, vizsgálata terén jelentősek. Olyan javaslatok Míg régebben az alkalmas­kapc^lóitXpüóta^nn^n összetévesztette például születtek, ki magassági kormányt a kere­kek kibocsátását szolgáló karral. A harci gépek nem ták a különböző munkákra mutathatóan csökkentek az a legmegfelelőbb emberek üzemi balesetek. A külön­kiválasztását, tehát az em­bert tették' alkalmassá a munkára, addig az új irány­kielégítő kezelése súlyos ka- zat szerint a munkát teszi konstrukciónál tasztrófákhoz vezetett. Ahá- alkalmassá az ember sz^- érhető helyen ború első szakaszában emi- mára att 22 hónap alatt több mint Az ergonómia az 400 repülőgép-szerencsétlen- ^J^^'tSi. seg történt. Tárgya emberszempontú rnű­Az ilyen jellegű balesetek szaki tevékenység: a gépek, csak akkor szűntek meg, a műveletek és a munkakö­amikor a hibás konstrukciót rülm(ényl , tényezők megtervezése, fokozá­olyan ., , . . , . " megtervezése, ami m a termelésbe bevont pszicho- az ember adottságainak, ké lógusok segítségével sikerült pességeinek. Célja, hogy a a pilóta, az ember számáfa műszaki pontosság kedvezően átalakítani. • Az 1950-es években az an- J gol piacon megjelent égy tetszetős karosszériájú és műszakilag is minden igényt kielégítő új sportkocsi, amit azonban mégsem vásároltak. Kiderült, hogy a női veze­tők fele nem érte el a lá­bával a pedálokat, és nem lát ki a szélvédő mögül az útra. Egy szovjet vállalat na­gyon pontos ellenőrző mű­szereket gyártott, mégis sok bírálat érte a műszereket. A vevők szerint pontatlanul működtek, jelzéseik között az ismételt mérések során jéíentős. különbségek, adód­nak. A gondos ellenőrzés azt mutatta, hogy a műszerek mechanikai és villamos ré­szei kifogástalanok, de a műszer skáláját úgy alakí­tották ki, hogy az ember a jelzések leolvasásakor hibát követhet el, a műszer ská­larendszere nem veszi fi­gyelembe az embert látás sajátosságait. A módosítás böző hazai gyártmányú üze­mi daruk biztonsági kikap­csolószerkezete például több nehezen el­volt, ennek áthelyezése megfelelő, köny­embert nyen elérhető helyre nagy mértékben csökkentette a baleseteket. Az ergonómia egyformán kielégíti azt a célt, hogy a termelés hátékonyabb le­gyen, és azt a másikat, hogy ami megfelel ne az embernek kelljen al­kalmazkodnia a géphez, ha­nem a gép szolgálja — az embert Stúdiómagnók Az 1965. évi 24. számú tör­vényerejű rendelet létrehoz­ta az új típusú szakközép­iskolákat és egyidejűleg meg­szüntette a technikumokat. A technikumi osztályok a nappali tagozaton már „ki­futottak", és ez évben az es­ti és levelező tagozatokon is megszűnik a technikuskép­zés. Felvetődik tehát a kér­dés, hogy az ipar a jövőben honnan és hogyan kapja majd az olyannyira szüksé­ges középkádereit, a techni­kusokat? E fontos kérdésre a választ, úgy gondoljuk, he­lyes, ha a közvélemény előtt adjuk meg. hiszen a téma Jelentkezhetnek még: gyakorlati feladatok megöl­- f bármiiyen közép.sko- ^Igozat lai érettsegivel és a vá­lasztott szaknak megfe­lelő szakmunkásképesí­téssel rendelkezők. — valamint az 1961. évi __ _ III. törvény alapján ^chnikusT" szTkök" jegy'zéke készítése is előírható. A megszerezhető techni­kusi címek sokféleségére jel­lemző, hogy például csak a Kohó- és Gépipari Minisz­térium ágazataihoz tartozó szervezett szakmunkás­37-féle különböző szakot je­képző szakközépiskola- löl meg a szakközépiskolai ban érettségizettek Öle a közismert, régi típusú szakközépiskolát vég­zettek, akik az érettsé­givel együtt szakmun­kásbizonyítványt is kaptak. Ezen előképzettségtől függően. A Déri Miksa Szakközép­iskola gépészeti szakán vég­zettek például a következő technikusi minősítést sze-» rezhetik meg: — forgács nélküli hidegalakító: forgá­csoló; gépszerelő; gépkar^ •, x- -— két utóbbi csoport­egyre aktuálisabba válik, és nól a valasztott szaknak bantartó; gépipari minőség­mind több dolgozót ennt. megfelelő különbözeti érett- ellenőrző; gyártástervező; A szakközépiskola 4 osz- ^ vlzsga Is 8zükséges, gép- és készülékszerkesztő; tályának elvegzese után a amelyre a doigozó felkészül- hűtőgép-, klímaberendezés­tanulok érettségi vizsgát te- het egyéni tanulassal) vagy gyártó, üzemeltető, hetnek. amely biztosítja szá- az ulető szakközépiskoia tan. Az erősáramú szakon vég­tanulást8 e8SSentot£: ^^ ^ ^^ ^eViehetne^ v^mol kolákon. Okleveles mérnö- A téchnikusminősitő vizs- féP- és. készülékgyártó, vil­kök. illetve üzemmérnökök gát az illetékes szakminisz- ^mosgep- es KeszuiM­lehetnek. A végzett tanulók ter által - a művelődésügyi karbantartó. üzemeltető másik része közvetlenül miniszterrel egyetértésben — technikuson, munkába áll. Ök kétéves, a a kijelölt szakközépiskola A Kohó- és Gépipari Mi­végzettségüknek megfelelő mellett időszakosan működő nisztérium a különböző tech­szakmai gyakorlat után „Állami Technikusminősítő nikusi szakokat egyes szak­megszerezhetik a technikusi Bizottság" előtt lehet létén- középiskolákra centralizálta. Pécs legfiatalabb üzemé- Kísérleti Vállalat új pécsi ben, a híradástechnikai gyár- gyára másfél éves működé­ban az év utolsó napjaiban se alatt a dolgozók gyorsan elkészült az 500. stúdiómag- elsajátították a szakmát, ami nó, amelyet a Magyar Tele- azért érdemel külön emlí­vízió részére gyártottak. A tést, mert a mecsekaljai va- _ Budapesti Mechanikai La- rosban ennek az iparágnak j igazolni, ha a jelentkezőt a boratórium Híradástechnikai nem volt hagyománya. így például a „villamosgép­és készülékkarbantartó, üze­meltető" technikusminősítés­sel, illetve ilyen technikusi cím kiadásával, országosan fe«llr.tel!né^!.®_n?"nka^ ciókkal f^gT * tanfolyamon MiksaSzak-i címet, a képzésre kijelölt ni­szakközépiskolákban. A technikusminősítő vizs­A ketéves gyakorlati Idő- gára a felkészülés módja le­vel kapcsolatban el kell hiet: egyéni tanulás, idősza­Ur,- — M/VMH nl lrrtTA kosán szervezett konzultá­mondani. hogy a rendelkező­mében a mun köteles a gyakorlati időt való "részvétei. Szeged a hazai lapokban 1974/1. RATZKY Rita: Mocsár Gábor: Gyémántper. Palócföld, 1973. í. szám. IKÖnyvlsmertetés.) . L. J.: Az Idén többen tanul­nak, mint tavaly. — Szeged ál­lomáson népszerűek a politikai Iskolák. Magyar Vasutas, Uec. 1. THEKES István: Győrbe ké­Sztll a szegedi balhátvéd. Nép­sport, dec. 32. [Vlrágh Ernőnek, a SZEOL labdarúgójának Győrött lesz az esküvője.) KELEMEN Gábor: Országos tanácskozás a tanyaVtJ .Ki ól. — Az életkörülmények megváltó/ tatása. Magyar Nemzet, dec. 23 1A unyakonferencláról.l vendégj árás Szegeden. Esti Hírlap, dec. 29. [Idegenforgalom 1973-ban.J [PÜNKÖSTI Árpád) P. A.: Mi­kor ér Szegedre Algyő, Tápé. ' Dorozsmai — Tapasztalatok egv évvel az összevonás után. Nép­szabadság, dec. 31. TARNAY György: A Szegcdi Nemzet) Színház „Tryptychon" felújítása. Alföld. 1974. január. (Kritika Puccini három egyfel­vonásos operájának előadásáról.1 LASZLO Miklós: 2300 tudős­vencleget vár. — Straub F. Brú­nó; akadémikus, az MTA szegedi biológiai központjának igazgató­ja. Tükör, jan. 1. (Nyilatkozat a kutatóintézetről. Fényképpel.] (PÜNKOSTI Arpádl: „Múzeu­mi" ételek Szegeden. — ízlett o török turbán. Népszabadság, jan 3. (A Hungáriában.] 1 [TÖBIAS Aron] (t. á.): A sze­gedi nép krónikása. Szabad Föld, jan. 6. [Bálint Sándorról.] ZSOLT, Róbert: Spörtler des Jahres, — Warum gerade Csapó? Oceanográfiai kiállítás Japánban folynak már az zá a kiállítás sikeréhez. A előkészületek az 1975-ben cél annak bemutatása, hogy Okinaván megrendezés- a tengerek igazi kihaszná­re kerülő nemzetközi ocea- lása még csak most kezdő­nográfiai kiállításra. Két ja- dik, s éppen ezért a tenge­pán óriás konszern — a Mit- rekre és az óceánokra is ki subishi és a Sumitomo cso- kell terjeszteni a környezet­port — egy-egy nagyszabá- védelem legszigorúbb ren­sú létesítménnyel járul hoz- delkezéseit. A Mitsubishi­—_^^____ csarnokban, amelynek neve „Az ember és a tenger" moz­gó ülésen helyzkednek el a nézők, e mozgás a tenger hullámzásának érzékét kelti, de az ülések előre is halad­nak a 400 személyt befoga­dó akváriumban, ahol a ten­ger különböző mélységeinek életét mutatják be, s egy­ben a jövőt: a majdani nagy tengeri farmokat A Sumi­tomo-csarnok neve „Az anyatenger". A hajó alakú épületben színes filmek mu­tatják be a tenger élővilá­gának szépségeit. foglalkozik, Ugyanakkor más iskolák , szakiránynak megfelelő mun. A felkészítést a kijelölt „kihelyezett" képzéseként a kakörben foglalkoztatja, szakközépiskola, vagy unnak gépész jellegű technikusml­1 Több munkahelyen teljesí- ellenőrzésével a munkahely nősítés is a Déri Miksa ! tett szakirányú gyakorlat is szervezheti. A felkészülést Szakközépiskola feladatköré­' esetén az egyes munkahe- segítő foglalkozás csak ön- be tartozik. Jyek külön-külön igazolása költséges alapon szervezhető. | szükséges. Szakmai gyakor- Az ezzel kapcsolatos költsé- _ latnak kell elfogadni a kato- gek a résztvevőt terhelik, ""J- "a te^hnTkusképzéS úi nai szolgálat idejét is, azonban a résztvevőt terhelő .Sd^^SJ tel^töS! amennyiben a jelentkezőt a költségekét a vallalat resz­szökiráhyú szolgálati beosz- ben, vagy egészben át.vállal­tásban foglalkoztatták és ezt hatja. A javító, vagy ismét­az illetékes katonai parancs- lő vizsgára felkészülés ese­nokság igazolja. Az új típu- tó ben a költsegek átvállalá­Örömmel üdvözölhetjük te­hát, hogy országosan kiala­a népgazdaságnak az eddigi­nél jobban kvalifikált szak­embereket biztosít.' DR. PERÉNYI JÁNOS, Budapester Rundschau, Jan. 7. [Az év sportolójává választották Csapó Gézát, a SZEOL vüágbaj­nok kajakozóját.) sú szakközépiskola esti, sa "em indokolt. A minősítő a Déri Miksa Szakközépiskola vagy levelező tagozatán vég- vizsgára való felkészüléshez zett dolgozók előzetes, illet- a munkahely a pénzbeli hoz. ve a tanulmányi idő alatti zájáruláson kívül, valamint üzemi gyakorlata beszámít- a munkaidő-kedvezmény és haló és az érettségit követő tanulmányi szabadságon kí­évben már technikusminősí- VÜ1 konzulens kijelölésével, igazgatója tő vizsgára bocsátható. Technikusminősítő vizs­gára tehát először is az a dolgozó jelentkezhet, aki: — az 1965. év 24. sz. trv. ' alapján szervezett meg­felelő szakirányú szak­középiskolai érettségi­vel, — a választott technikusi szak szakirányának tanulmányút szervezésével, illetve a felkészülés egyéb feltételeinek hiztosításávai' is segítséget nyújthat. A szakminiszterek által ki­adott rendeletek értelmében a technikusminősítő vizsga általában három részvizsgá­ból (vizsgatárgyból) áll. A vizsga anyaga magában fog­| lalja a speciális, technikai, megfelelő munkakörben technológiai, elméleti és gya­eltöltött, legalább 2 éves korlati ismeretek mellett a gyakorlattal, korszerű közgazdasági, szer- j esetben az orrukat törik le. — valamint a munkahely ,vezési, alapvető vezetési és Az emlékmüveket őrző bi­Tartalék orrok Nem a plasztikai sebészet körébe tartozó orrutánpót­lásról van szó, hanem mű­emlékorrok tartalékolásáról. A Rómába látogató turisták ugyanis előszeretettel viszik el „emlékül" a régi szobrok kisebb részeit, s legtöbb! véleményezésével és társadalompolitikai ismere­igazolásával rendelke- teket. Az egyes tárgyak vizs­zik. gája írásbeli és szóbeli vagy zottság gipszmásolatokat ké­szíttetett az állandó veszély­ben forgó orrokról. Pásztor Ferenc: Véletlenül katona A filmes lassitös tudja csak igazan visszaadni, fázisaiban is rögzíteni ennek a behemót nagy ál­latnak könnyedségét és légies mozgását. Nem hiszem, hogy konstruálhatnának tökéletesebb gé­pet! A technikai haladás soha nem érhet el olyan magaslatra, hogy az élő test mozgásának. , az Izmok és idegek játékának Ilyen tökéletessé­gét utánozhatnák. Bár az ls bámulatba ejt, hogy a pöttömnyi, hétéves gyerek milyen biztonság­gal rákényszeríti akaratát erre az állítólag okta­lan állatra. Egyetlen pici mozdulattal megemeli a hajtószárat, és a ló máris felemelkedik. Vé konyka térdével megnyomja a ló oldalát, s az máris elfordul a kívánt Irányba, összjátékuk egy tökéletes robotra emlékeztet. Olyan gépre,' amelynek billentyűi, kallantyút, lámpásai és elektroncsövei egy határozott program szerint működnek. Tulajdonképpen lenyűgöző, szép lát­vány. Itt kezdődik a siker élménye. Zsanó dolgozik. Öt is szívesen nézem. Okosan, tudatosan megválasztott nézőpontból fényképez. Igen, adtam szempontokat, óh. pardon, „pontsze­meket" a munkához. Azt kértem, hogy érződjék az ugrás magassága, látszódjék, hogy a ló kecse­sen elnyújtja a testét, és ezen az elnyújtott tes­ten ott trónol a lovas, akarcsak egy kis mese­beli tündér. — Feri, jelentem, ez van. Fotó lesz tökéletes. Ez a ló olyan, mint Táltos. Elhiszem neki. Csak Pikó kötözködik. Előny­ben is van. mert ő már megtette a magáét. Ve­lem is, meg Zsanóval is elhitette, hogy nincs szebb dolog a világon, mint lóhátról, nyeregből nézni a világot. Azt hiszem, atavisztikus jelen­ség az embernél, hogy megalkotja a világ cso­dáit. a vízen jáyó palotákat, a levegőt hangse­bességgel szelő repülőt, s inégts nagyobb bol­dogságot érez egy ló nyergében, mert annak h benzinabrakos motornak a/ 6 akarata dirigál. Egy életem, egy halálom, mondom magamnak, s megkérem a kis szöszke ördögöt, engedjen fel­ülni a Kicsimre. Felém nyújtja a kicsi karjait, kiveszem a nyeregből. A hajtószár már az én kezemben van, a ló már arra rendeltetett, hogy én parancsolják neki. Üsse kő. gondolom ma­gamban, s beteszem a lábam a kengyel vasába. Rugaszkodnék, a ló lép egyet, majdnem hanyátt­esek. Újra felemelem a lábam, egy kicsit meg­nyomom az oldalát. Kicsim fordul egyet balra, s majdnem a patája alatt marad a földön hagyott jobb lábam. Mondom magamban, bolond ez a ló, nem fogad szót a szentnek sem. Kénytelen vagyok tűrni, hogy Szúnyog harcos megfogja a fejét, amíg én felkészülődök rá, mint a togyogó gyerek a bilire. Nyeregben vagyok, gondolom magamban, s fo­gom a hajtószárat. ahogyan újonckoromban taní­tottak rá. Kicsim nagyon érzékeny. Alig nyúlok a bőrszíjhoz, már fordul. Igazgatom a lábam a kengyel vasába, mert annak is törvénye van. Nem szabad belecsúszni sarokig, mert a vasban is ruganyosan, lábujjhegyen kell állni. Ezt még gyakorolni kell egy Ideig. Mégiscsak elindulok nagy keservesen. Az az érzéserti. hatan, hatfelé ráncigálnak. Akkor emelkedem fel. amikor süly­lyedni kellene, akkor süllyedek, amikor egy iga­zi lovas felemelkedik. Ügy tapsol ülőrészemen a bőrnyeregben, mintha láthatatlan óriások kérges tenyerükkel tapsikolnának rajtp. A sapkám a szemembe csúszik. Utánakapok, elveszítem egyensúlyomat, csaknem a ló farára fekszem. Ijedtemben a hajtószárba kapaszkodom. Jól meg­húzhattam az ártatlan jószág száját, mert azon nyomban felemeli a fejét, két lábát az égnék emeli, kapál vele. táncolt. Azt hiszi az ártatlan, hogy bolondos, játékos kedvemben vagyok én is. mint ő. Ekkor meg hirtelen előredűlök, hogy le ne csússzak a hátsó felére. (Folytatjuk.) fc

Next

/
Thumbnails
Contents