Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

SZHSDA. 1914. JANUÁR 3 Népesedéspolitika családi életre nevelés fontos kérdések a Vöröskereszt megyei szervezete vezetőségének ülésén 'A Magyar Vöröskereszt Csongrád megyei szervezetének vezetőségi tagjai az 1973. évben végzett munkáról készített jelentést, és az 1974. évi munkatervet tárgyalták meg tegnap Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központban. A vezetőségi ülésen részt vett Ortutay Zsuzsa, a Magyar Vöröskereszt Országos Elnökségének alelnöke, Pásztor Imre, a külügyi osztály vezetőhelyettese, Győri Imréné, a Vöröskereszt megyei szervezetének titkára. Dr. Rózsa József főorvosnak, a Vöröskereszt megyei szervezete elnökének az ülést megnyitó szavai után a résztvevők megtárgyalták és elfogadták az 1973. évi munkáról készült jelentést. Ezután az 1974. évi munkatervet vitatták meg, amely az egészségügyi törvény, az ifjúság és a nők helyzetével kapcsolatos népesedéspolitikai, valamint a Magyar Vöröskereszt IV. Kongresszusa határozatainak figyelembevételével készült. A vitában legnagyobb hangsúlyt a család megszilárdítása érdekében szükséges felvilágosító, nevelő munka kapott. Aggodalommal szóltak többen arról, hogy az ifjúság családi életre neveléséhez — főleg az iskolai oktatásban — sem a megfelelő módszert, sem a megfelelően képzett előadókat nem sikerült eddig biztosítani. Szóvá tették, hogy több ismeretterjesztő kiadványra és jobban megválogatott ismeretterjesztő filmre lenne szükség. Sürgették és módszereket javasoltak, különös tekintettel megyénk nagy kiterjedésű tanya világára, a tanyai lakosság egészséges életmódra nevelésére. A véradó mozgalom kiszélesítésére, illetve az önkéntes véradó létszám megtartására, az anyagi ösztönzéshez nagyobb anyagi fedezetre lenne szükség. A véradás utáni „uzsonnaoénzt" már az árak alakulásához igazították, de a régi normaöszszegeket hagyták meg, azoknak az apróbb ajándéktárgyaknak a megvásárlásához, amellyel időnként jutalmazták és elismerésben részesíthették az önkéntes véradókat. Elhangzott a növényvédő szerek miatti egészségkárosodást meggátoló elsősegélynyűjtás-kéozésre is indítvány. Elmondták a vezetőség tagjai, hogy a tanárképző főiskola hallgatóinak körében nagy érdeklődésre tartottak számot tavaly a családi életre neveléssel kapcsolatos előadások. Indokolt lenne ilyenek tartása az egyetemeken is. Ortutay Zsuzsa tolmácsolta az országos központ üdvözletét és elismerését a Csongrád megyei vöröskeresztes szervezetekben dolgozóknak. Elismeréssel nyilatkozott az élénk vitáról, amelyben a munka tartalmi részével foglalkoztak. Kifejtette, hogy a családi életre nevelés — a népesedéspolitikai határozatokhoz kapcsolódó egyik legfontosabb feladat — egységes folyamat, ami a gyermek születésével kezdődik. Nemcsak a fiatalok, de a felnőttek oktatása is feladat. A családban az apa és az anya szerepének megváltozása a családi élet egészének megváltozását is jelenti. Ezért az új típusú család kialakításának elősegítéséhez kitűnő kezdeményezés a munkatervben szereplő és a megyében már tavaly is tartott „Fiatal szülők konferenciája", amelyen fiatal férfiak is részt vesznek. A vezetőségi ülés Győri Imréné zárszavával ért véget. Minden órában: 14 ezer sütemény Automata gépsorok premierje a sütőipari vállalatnál Befejezték az üzemi próbákat, s tegnap felavatták a Szegedi' Sütőipari Vállalat Kenyérgyári úti üzemében azt a két kifli- és zsemlegyártó automata gépsort, amelyet az üzem rekonstrukciója keretében vásároltak az osztrák Prohaszka-cégtől. Az avatóünnepség keretében tegnap délelőtt a városi tanács épületében dr. Nyirádi Lászlóné főmérnök, F. Prohaszka mérnök, valamint Pintér József tudományos munkatars ismertette a gépsorok működését. Délután a meghívott vendégeknek — köztük 43 sütőipari vállalat vezetőinek r— mutatták be működés közben a két automata gépsort. A teljes rekonstrukció 23 millió forint költséggel valósult meg, amelyet Szeged város tanácsa biztosított fejlesztési alapjából. A zsemleés kifligyártó automata két kemencével közel 16 millió forintba került, másfél millió forintért tartalékalkatrészt vásároltak hozzá, a laborfelszerelésre 100 ezer forintot fordítottak, és 8 szállítóautót vásároltak. Az űj üzemcsarnok kialakítására, építésére 1 millió 300 ezer forintot fordítottak. Mi a jelentősége ennek a két okos. szellemes süteménysütő automatának? A vá'lalat számára óriási — s azért mondjuk először ezt, mert innét kiindulva értjük meg. hogy a vásárlók, fogyasztók érdekeit miként szolgálja. Az utóbbi években nagy gondot okozott a vállalatnak, hogy kevés volt a szakmunkás, elavultak a berendezések, a vállalattal szemben támasztott követelménvek ne^ig nőttek. Hawomáuvos módon megoldani al'"ba lehetett a zavartalan ellátást. A ré«*i techonlófiával. génekkel 13 munkás készített zsemlét. 14 nedie kiflit- most a két úi automata mellett 3 ..zsemlefelelős" szakmunkás dolgozik a kifliket pedig öten készítik, veÁcs S. Sándor felvétele A kiflisereg útban a kemence felé lük dolgozik minden műszakban 1—1 ügyeletes szerelő. A két gép óránként 14 ezer darab süteményt ont a szállítószalagra, 7 ezer zsemlét, 7 ezer kiflit. A város igénye jelenleg naponta 70—80 ezer darab kifli és 20—30 ezer darab zsemle, de ezenkívül még naponta mintegy 35 ezer zsemlét zsemlemorzsa alapanyagnak gyártanak, és a gépsor kemencéjét kézitöltéssel zsúrkenyér, zsemlecipó, büfékenyér és búzacipó sütésére is használják. A tésztát két magyar gyártmányú, zártrendszerű dagasztógép készíti az automata gépsor számára. A termékek szépek, a minőség egyenletes. Megoldódott a szakmunkásgond, jó munkakörülmények között, 44 órás munkahéttel dolgoznak a munkások az automata gépsorok mellett. £s ha valaki reggel 6 -kor mégsem kap még péksüteményt a boltban? Ugyan kinek tegyen szemrehányást? A vállalat 293 helyre — boltokba, büfékbe, kórházakba — szállítja az árut Igaz, már reggel 4-kor is indulhatnának a termékekkel, de a boltok mind egyszerre, nyitásra kérük a süteményt, se később, se előbb. Az „előbb" miatt álljunk meg egy szóra. A KÖJÁL természetszerűleg nem engedi, hogy megfelelő tárolás híján a boltok előtt, az utcán álljon rekeszekben a sütmény hajnalonta. A boltok pedig nem hívnak be nyitás előtt eladót, aki az árut időben átvegye. A sütőipari vállalat pedig képtelen egyszerre 293-felé indítani kocsit— s mégha a fuvarutakat legokosabban szervezik is, néhány bolt később kap árut. De erről a gépsor természetesen nem tehet. Szőke Máris A hallgatás ára Szocialista társadalmunk rendje, törvénye folytán bíróság elé kerülnek azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyek jogtalan nyereséget könyvelnek el az össztársadalmi érdek rovására. Most az Első Szegedi Vegyesipari Szövetkezetet érte elmarasztalás: 1 millió 200 ezer forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezték, mert Volt elnöke Kovács Jenő 43 éves, Szeged, Partizán utca 6. szám alatti lakos, aki háromévi jogerős börtönbüntetését tölti vesztegetés, üzérkedés, hűtlen kezelés és árdrágítás bűntette miatt — korrupt volt. Gazdálkodási módszereiről beszélgettem kora délutántól késő estig több szövetkezeti vezetővel. Most már mertek beszélni nyíltan, föltárták a tényeket. Elmondták, hogy volt elnökük csúnyán visszaélt gazdasági és társadalmi tisztségével. Mindkettőt arra használta fel éveken át, hogy a legbrutálisabb eszközökkel, a népgazdasági érdekek rovására is, és mindenáron hajszolja szövetkezete gyarapodását, s annak égisze alatt a saját magáét is. Amit bűncselekmény folytán a saját zsebébe tett, viszonylag kicsi összeg, s azt 20 ezer forint értékű vagyonelkobzással visszafizeti NégymiHió 243 ezer forint értékű folyamatos árdrágítás után azonban most nyöghet a szövetkezet a gazdasági bírság súlya alatt. Törés következett be a gazdálkodásban, a műszaki és bérjellegű intézkedésekben, s jövőre vagy lesz osztható nyereség a szövetkezet 360 tagjának, vagy nem. Minden attól függ, hogy miképpen tudnak kilépni a gazdasági és erkölcsi kátyúból, milyen eredményeket tudnak produkálni a szétszórt munkahelyű kollektívák a termelésben, s az új vezetőség mennyire tudja felébreszteni az eddig elaltatott szövetkezeti demokráciát. Ezek után a közvélemény joggal megkérdezheti: hol volt ebben a szövetkezetben a belső és a külső ellenőrzés, hogy az elnök kénye-kedve szerint cselekedhetett? A válasz: mindenütt és sehol, azaz belül mindenki látott, de tanácsosabb volt hallgatni. Kifelé pedig porhintés, amelytől nem lehetett tisztán látni. Megtörtént, hogy amikor egy külső revizornő „nézegette" a menetleveleket, Kovács kifejezte neki abbeli óhaját, hogy inkább a szövetkezet főkönyvelője ellen szedjen össze neki terhelő bizonyítékokat. Az elnök körül sokan tudták, hogy jó, elfogadott terméket lerontatott. Ez ellen tiltakozott a gyártásért felelős részlegvezető. „Ha nem csinálod, tudod, hova kerülsz ..." — rivalt rá az elnök, aki a termeléstől a kalkulációig, az üzeleti tárgyalástól az áruszállításig kisajátította a munkaköröket, amelyekből kirekesztette az adminisztrációt és szinte tervszerűen összekeverte a számszaki dolgokat is. Miért? Hogy ne lehessen kiigazodni semmiben, ne tudják őt követni a vargakanyarokban. Állítják róla ma is: törvényes intézkedésekben csak a kiskapukat kereste, hogy azokon átbújhasson kötelezettségek elől. Magánügyeta szövetkezeti érdek rangjára emelt. 2. Miért tűrték mindezt a szövetkezet kommunistái? Pártszervezetük három tagú vezetőségének felállása ez volt: a titkár, egy jóhiszemű lakatos; a szövetkezet volt elnöke és egy osztályvezetője, akiről lapunkban korábban telekspekuláció kapcsán irtunk, s azóta már nincs a szövetkezetben. Kovács sokszor hangoztatta környezetében : „Párt titkáromból én csináltam valakit". Ergo — gondolta —, akkor a zsebében is tarthatta. És a szövetkezet vezetősége meg a felügyelő bizottság? Tagjai akkor szólaltak meg először felszabadultan és szivük szerint, amikor Kovács Jenőt letartóztatták. Egyesek még ma is a volt elnök bűvkörében élnek, s volt, aki pezsgőben fogadott rá, hogy az első fokú tárgyalás után szabadlábra helyezik, és... Mondjuk ki: visszatér „rendet" teremteni, azaz megtorolni a sorból kilógókat, akik a bűnüldöző szervek előtt mégiscsak mertek szólni viselt dolgairól. Akik ma is a volt elnök bűvkörében élnek és glóriával illetik, gondoljanak csak egyetlen tényre: volt, amikor decemberben egész hónapra fizetés nélküli szabadságra küldte a termelésben dolgozókat, mert bérüket elgazdálkodta. Elnöki tisztségéről Kovács Jenő lemondott az ellene indított büntetőeljárás alatt. Megtartotta szövetkezeti tagságát, a pártból azonban kizárták. A szövetkezetben beszélik, nem titok: ha büntetéséből feltételes szabadsággal kikerül, negyvenegynéhány évesen rokkant alapon szándékozik nyugdíjba kerülni. Sorsát úgy igazítja majd, ahogy tudja. Annál többet kell most törődni azzal a kollektívával, amelyet zsákutcába vezetett, hitelét rontotta a partnerek előtt. A szövetkezet dolgozói csak most eszmélnek arra — amit lapunkban is annyiszor hangsúlyoztunk már és ezután sem fáradunk bele —, hogy az egyéni és a csoDortérdek túlhajszolása, a pillanatnyi előnyök elfogadása előbbutóbb megbosszulja, magát Nem lehet fenntartani törvénytelen állapotokat a gazdálkodásban, az irányításban, a vezetésben. A szövetkezeti demokrácia durva megsértését nem lett volna szabad eltűrni mégoly csillogó gazdasági eredményekért sem, amelyeket ebben a szövetkezetben kétségtelenül produkáltak. De hogyan? Törvénytelen eszközökkel is, amelyek fölött szemet hunyni annyi, mint lemondani a tisztességről, a törvényességről és a munkahelyi, szélesebb értelemben a szövetkezeti demokráciáról részben vagy egészen. Az egyéni és a csoportérdek akkor ütközött itt öszsze először a társadalmi követelményekkel, amikor szemet hunytak afölött, hogy elfogadott termékek minőségét le lehet rontani, azokat régi áron értékesíteni és zsebre tenni az ebből eredő nyereséget A volt elnöknek annyian voltak akaratlanul is szekértolói, amennyien konkrét tényeket tudtak vezetési módszereiről, gazdálkodási „elveiről", de azokról hallgattak a kedvező előnyök reményében. Következésképpen ezek elfogadásával és elvárásával lemondtak legelemibb jogaikról és kötelességükről, a nyílt, őszinte beszédről, s ezzel magukban is elaltatták a felelősséget íH Van ereje ennek a szövetkezetnek kilendülni a mélypontról, de ahhoz le kell vonni a tanulságokat és alapjaiban helyreállítani a szövetkezeti demokráciát, amellyel élni nemcsak jog, hanem kötelesség is. Csak ezek együtthatásában lehet tartós és gyümölcsöző e kollektíva jövője is. Lődi Ferenc Újítások a kohó* és gépiparban Kedden a Vasas székházban tartották ágazati tanácskozásukat a kohó- és gépipar újítói és feltalálói. A tanácskozáson megjelent Herczeg Károly, a SZOT titkára, Méhes Lajos, a Olaj helyett fföldga Az iparban és a villamos energia termelésében jó néhány kazán és technológiai fűtőberendezés kétféle tüzelőanyaggal, olajjal és földgázzal is működhet. Ez a rugalmas tüzelési átválthatóság nyújt most lehetőséget arra, hogy a magas világpiaci áron kínált olajból kevesebbet vásároljon a népgazdaság. A megtakarítás másik feltételét az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt dolgozói teremtik meg a földgáztermelési előirányzat túlteljesítésével. A tröszt elsősorban Algyőnél új berendezések üzembe helyezésével, a korábbi kísérleti berendezés rekonstrukciójáva! növelte a termelést. (MTI) Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Olajos József, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke, Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke. Gácsi Miklós kohó- és gépipari minisztériumi államtitkár, az újítómozgalom negyedszázados eredményeit méltatva elmondotta, hogy a kohó- és gépipari vállalatok dolgozói az elmúlt 25 évben csaknem félmillió újítást és 2500 találmányt nyújtottak be, és ezek gazdasági eredménye 12 milliárd forint A továbbiakban rámutatott, hogy az 1972 novemberi központi bizottsági határozat nagy jelentőséget tulajdonít az újítási tevékenységnek. A Minisztertanács határozata értelmében a minisztériumoknak, így a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak is fokozni kell a felügyelete alá tartozó vállalatok újítómozgalmának elvi irányító tevékenységét.