Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

SZHSDA. 1914. JANUÁR 3 Népesedéspolitika ­családi életre nevelés fontos kérdések a Vöröskereszt megyei szervezete vezetőségének ülésén 'A Magyar Vöröskereszt Csongrád megyei szervezeté­nek vezetőségi tagjai az 1973. évben végzett munká­ról készített jelentést, és az 1974. évi munkatervet tár­gyalták meg tegnap Szege­den, a Bartók Béla Művelő­dési Központban. A vezető­ségi ülésen részt vett Ortu­tay Zsuzsa, a Magyar Vö­röskereszt Országos Elnök­ségének alelnöke, Pásztor Imre, a külügyi osztály ve­zetőhelyettese, Győri Imré­né, a Vöröskereszt megyei szervezetének titkára. Dr. Rózsa József főorvos­nak, a Vöröskereszt megyei szervezete elnökének az ülést megnyitó szavai után a résztvevők megtárgyalták és elfogadták az 1973. évi munkáról készült jelentést. Ezután az 1974. évi munka­tervet vitatták meg, amely az egészségügyi törvény, az ifjúság és a nők helyzetével kapcsolatos népesedéspoliti­kai, valamint a Magyar Vö­röskereszt IV. Kongresszusa határozatainak figyelembe­vételével készült. A vitában legnagyobb hangsúlyt a család megszi­lárdítása érdekében szüksé­ges felvilágosító, nevelő munka kapott. Aggodalom­mal szóltak többen arról, hogy az ifjúság családi élet­re neveléséhez — főleg az iskolai oktatásban — sem a megfelelő módszert, sem a megfelelően képzett előadó­kat nem sikerült eddig biz­tosítani. Szóvá tették, hogy több ismeretterjesztő kiad­ványra és jobban megválo­gatott ismeretterjesztő film­re lenne szükség. Sürgették és módszereket javasoltak, különös tekintettel megyénk nagy kiterjedésű tanya vilá­gára, a tanyai lakosság egészséges életmódra neve­lésére. A véradó mozgalom kiszé­lesítésére, illetve az önkén­tes véradó létszám megtar­tására, az anyagi ösztönzés­hez nagyobb anyagi fedezet­re lenne szükség. A véradás utáni „uzsonnaoénzt" már az árak alakulásához igazí­tották, de a régi normaösz­szegeket hagyták meg, azok­nak az apróbb ajándéktár­gyaknak a megvásárlásához, amellyel időnként jutalmaz­ták és elismerésben részesít­hették az önkéntes véradó­kat. Elhangzott a növényvé­dő szerek miatti egészségká­rosodást meggátoló elsőse­gélynyűjtás-kéozésre is in­dítvány. Elmondták a veze­tőség tagjai, hogy a tanár­képző főiskola hallgatóinak körében nagy érdeklődésre tartottak számot tavaly a családi életre neveléssel kapcsolatos előadások. Indo­kolt lenne ilyenek tartása az egyetemeken is. Ortutay Zsuzsa tolmácsol­ta az országos központ üd­vözletét és elismerését a Csongrád megyei vöröske­resztes szervezetekben dol­gozóknak. Elismeréssel nyi­latkozott az élénk vitáról, amelyben a munka tartalmi részével foglalkoztak. Kifej­tette, hogy a családi életre nevelés — a népesedéspoliti­kai határozatokhoz kapcso­lódó egyik legfontosabb fel­adat — egységes folyamat, ami a gyermek születésével kezdődik. Nemcsak a fiata­lok, de a felnőttek oktatása is feladat. A családban az apa és az anya szerepének megváltozása a családi élet egészének megváltozását is jelenti. Ezért az új típusú család kialakításának előse­gítéséhez kitűnő kezdemé­nyezés a munkatervben sze­replő és a megyében már ta­valy is tartott „Fiatal szülők konferenciája", amelyen fia­tal férfiak is részt vesznek. A vezetőségi ülés Győri Imréné zárszavával ért vé­get. Minden órában: 14 ezer sütemény Automata gépsorok premierje a sütőipari vállalatnál Befejezték az üzemi pró­bákat, s tegnap felavatták a Szegedi' Sütőipari Vállalat Kenyérgyári úti üzemében azt a két kifli- és zsemle­gyártó automata gépsort, amelyet az üzem rekonstruk­ciója keretében vásároltak az osztrák Prohaszka-cégtől. Az avatóünnepség keretében tegnap délelőtt a városi ta­nács épületében dr. Nyirádi Lászlóné főmérnök, F. Pro­haszka mérnök, valamint Pintér József tudományos munkatars ismertette a gép­sorok működését. Délután a meghívott ven­dégeknek — köztük 43 sütő­ipari vállalat vezetőinek r— mutatták be működés köz­ben a két automata gépsort. A teljes rekonstrukció 23 millió forint költséggel való­sult meg, amelyet Szeged vá­ros tanácsa biztosított fej­lesztési alapjából. A zsemle­és kifligyártó automata két kemencével közel 16 millió forintba került, másfél mil­lió forintért tartalékalkat­részt vásároltak hozzá, a laborfelszerelésre 100 ezer forintot fordítottak, és 8 szál­lítóautót vásároltak. Az űj üzemcsarnok kiala­kítására, építésére 1 millió 300 ezer forintot fordítottak. Mi a jelentősége ennek a két okos. szellemes süte­ménysütő automatának? A vá'lalat számára óriási — s azért mondjuk először ezt, mert innét kiindulva értjük meg. hogy a vásárlók, fo­gyasztók érdekeit miként szolgálja. Az utóbbi években nagy gondot okozott a válla­latnak, hogy kevés volt a szakmunkás, elavultak a be­rendezések, a vállalattal szemben támasztott követel­ménvek ne^ig nőttek. Hawo­máuvos módon megoldani al'"ba lehetett a zavartalan ellátást. A ré«*i techonlófiá­val. génekkel 13 munkás ké­szített zsemlét. 14 nedie kif­lit- most a két úi automata mellett 3 ..zsemlefelelős" szakmunkás dolgozik a kifli­ket pedig öten készítik, ve­Ács S. Sándor felvétele A kiflisereg útban a kemence felé lük dolgozik minden mű­szakban 1—1 ügyeletes sze­relő. A két gép óránként 14 ezer darab süteményt ont a szállítószalagra, 7 ezer zsemlét, 7 ezer kiflit. A vá­ros igénye jelenleg naponta 70—80 ezer darab kifli és 20—30 ezer darab zsemle, de ezenkívül még naponta mint­egy 35 ezer zsemlét zsemle­morzsa alapanyagnak gyárta­nak, és a gépsor kemencéjét kézitöltéssel zsúrkenyér, zsemlecipó, büfékenyér és búzacipó sütésére is használ­ják. A tésztát két magyar gyártmányú, zártrendszerű dagasztógép készíti az auto­mata gépsor számára. A ter­mékek szépek, a minőség egyenletes. Megoldódott a szakmun­kásgond, jó munkakörülmé­nyek között, 44 órás munka­héttel dolgoznak a munkások az automata gépsorok mel­lett. £s ha valaki reggel 6 -kor mégsem kap még péksüte­ményt a boltban? Ugyan ki­nek tegyen szemrehányást? A vállalat 293 helyre — boltokba, büfékbe, kórházak­ba — szállítja az árut Igaz, már reggel 4-kor is indul­hatnának a termékekkel, de a boltok mind egyszerre, nyi­tásra kérük a süteményt, se később, se előbb. Az „előbb" miatt álljunk meg egy szóra. A KÖJÁL természetszerűleg nem engedi, hogy megfelelő tárolás híján a boltok előtt, az utcán álljon rekeszekben a sütmény hajnalonta. A boltok pedig nem hívnak be nyitás előtt eladót, aki az árut időben átvegye. A sü­tőipari vállalat pedig kép­telen egyszerre 293-felé indí­tani kocsit— s mégha a fu­varutakat legokosabban szer­vezik is, néhány bolt később kap árut. De erről a gépsor termé­szetesen nem tehet. Szőke Máris A hallgatás ára Szocialista társadalmunk rendje, törvénye folytán bí­róság elé kerülnek azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyek jogtalan nyereséget könyvelnek el az össztársa­dalmi érdek rovására. Most az Első Szegedi Vegyesipari Szövetkezetet érte elmarasz­talás: 1 millió 200 ezer fo­rint gazdasági bírság megfi­zetésére kötelezték, mert Volt elnöke Kovács Jenő 43 éves, Szeged, Partizán utca 6. szám alatti lakos, aki há­romévi jogerős börtönbünte­tését tölti vesztegetés, üzér­kedés, hűtlen kezelés és ár­drágítás bűntette miatt — korrupt volt. Gazdálkodási módszereiről beszélgettem ko­ra délutántól késő estig több szövetkezeti vezetővel. Most már mertek beszélni nyíltan, föltárták a tényeket. Elmond­ták, hogy volt elnökük csú­nyán visszaélt gazdasági és társadalmi tisztségével. Mind­kettőt arra használta fel éve­ken át, hogy a legbrutálisabb eszközökkel, a népgazdasági érdekek rovására is, és min­denáron hajszolja szövetke­zete gyarapodását, s annak égisze alatt a saját magáét is. Amit bűncselekmény foly­tán a saját zsebébe tett, vi­szonylag kicsi összeg, s azt 20 ezer forint értékű vagyonel­kobzással visszafizeti NégymiHió 243 ezer forint értékű folyamatos árdrágítás után azonban most nyöghet a szövetkezet a gazdasági bírság súlya alatt. Törés kö­vetkezett be a gazdálkodás­ban, a műszaki és bérjellegű intézkedésekben, s jövőre vagy lesz osztható nyereség a szövetkezet 360 tagjának, vagy nem. Minden attól függ, hogy miképpen tudnak kilép­ni a gazdasági és erkölcsi kátyúból, milyen eredménye­ket tudnak produkálni a szétszórt munkahelyű kollek­tívák a termelésben, s az új vezetőség mennyire tudja felébreszteni az eddig elal­tatott szövetkezeti demokrá­ciát. Ezek után a közvélemény joggal megkérdezheti: hol volt ebben a szövetke­zetben a belső és a külső el­lenőrzés, hogy az elnök ké­nye-kedve szerint cseleked­hetett? A válasz: mindenütt és sehol, azaz belül minden­ki látott, de tanácsosabb volt hallgatni. Kifelé pedig por­hintés, amelytől nem lehe­tett tisztán látni. Megtör­tént, hogy amikor egy külső revizornő „nézegette" a me­netleveleket, Kovács kifejez­te neki abbeli óhaját, hogy inkább a szövetkezet főköny­velője ellen szedjen össze ne­ki terhelő bizonyítékokat. Az elnök körül sokan tud­ták, hogy jó, elfogadott ter­méket lerontatott. Ez ellen tiltakozott a gyártásért fe­lelős részlegvezető. „Ha nem csinálod, tudod, hova ke­rülsz ..." — rivalt rá az el­nök, aki a termeléstől a kal­kulációig, az üzeleti tárgya­lástól az áruszállításig kisa­játította a munkaköröket, amelyekből kirekesztette az adminisztrációt és szinte tervszerűen összekeverte a számszaki dolgokat is. Mi­ért? Hogy ne lehessen kiiga­zodni semmiben, ne tudják őt követni a vargakanyarok­ban. Állítják róla ma is: tör­vényes intézkedésekben csak a kiskapukat kereste, hogy azokon átbújhasson kötele­zettségek elől. Magánügyeta szövetkezeti érdek rangjára emelt. 2. Miért tűrték mindezt a szövetkezet kommunistái? Pártszervezetük három tagú vezetőségének felállása ez volt: a titkár, egy jóhisze­mű lakatos; a szövetkezet volt elnöke és egy osztály­vezetője, akiről lapunkban korábban telekspekuláció kapcsán irtunk, s azóta már nincs a szövetkezetben. Ko­vács sokszor hangoztatta kör­nyezetében : „Párt titkárom­ból én csináltam valakit". Ergo — gondolta —, akkor a zsebében is tarthatta. És a szövetkezet vezetősége meg a felügyelő bizottság? Tagjai akkor szólaltak meg először felszabadultan és szivük sze­rint, amikor Kovács Jenőt letartóztatták. Egyesek még ma is a volt elnök bűvkörében élnek, s volt, aki pezsgőben fogadott rá, hogy az első fokú tár­gyalás után szabadlábra he­lyezik, és... Mondjuk ki: visszatér „rendet" teremteni, azaz megtorolni a sorból ki­lógókat, akik a bűnüldöző szervek előtt mégiscsak mer­tek szólni viselt dolgairól. Akik ma is a volt elnök bűv­körében élnek és glóriával illetik, gondoljanak csak egyetlen tényre: volt, ami­kor decemberben egész hó­napra fizetés nélküli szabad­ságra küldte a termelésben dolgozókat, mert bérüket el­gazdálkodta. Elnöki tisztségéről Kovács Jenő lemondott az ellene in­dított büntetőeljárás alatt. Megtartotta szövetkezeti tag­ságát, a pártból azonban ki­zárták. A szövetkezetben be­szélik, nem titok: ha bünte­téséből feltételes szabadság­gal kikerül, negyvenegyné­hány évesen rokkant alapon szándékozik nyugdíjba ke­rülni. Sorsát úgy igazítja majd, ahogy tudja. Annál többet kell most törődni azzal a kollektívával, amelyet zsák­utcába vezetett, hitelét ron­totta a partnerek előtt. A szövetkezet dolgozói csak most eszmélnek arra — amit lapunkban is annyiszor hang­súlyoztunk már és ezután sem fáradunk bele —, hogy az egyéni és a csoDortérdek túlhajszolása, a pillanatnyi előnyök elfogadása előbb­utóbb megbosszulja, magát Nem lehet fenntartani tör­vénytelen állapotokat a gaz­dálkodásban, az irányításban, a vezetésben. A szövetkezeti demokrácia durva megsérté­sét nem lett volna szabad eltűrni mégoly csillogó gaz­dasági eredményekért sem, amelyeket ebben a szövetke­zetben kétségtelenül produ­káltak. De hogyan? Törvény­telen eszközökkel is, ame­lyek fölött szemet hunyni annyi, mint lemondani a tisz­tességről, a törvényességről és a munkahelyi, szélesebb értelemben a szövetkezeti demokráciáról részben vagy egészen. Az egyéni és a csoportér­dek akkor ütközött itt ösz­sze először a társadalmi kö­vetelményekkel, amikor sze­met hunytak afölött, hogy elfogadott termékek minősé­gét le lehet rontani, azokat régi áron értékesíteni és zsebre tenni az ebből eredő nyereséget A volt elnöknek annyian voltak akaratlanul is szekértolói, amennyien konkrét tényeket tudtak ve­zetési módszereiről, gazdál­kodási „elveiről", de azokról hallgattak a kedvező elő­nyök reményében. Követke­zésképpen ezek elfogadásá­val és elvárásával lemond­tak legelemibb jogaikról és kötelességükről, a nyílt, őszinte beszédről, s ezzel ma­gukban is elaltatták a fele­lősséget íH Van ereje ennek a szövet­kezetnek kilendülni a mély­pontról, de ahhoz le kell vonni a tanulságokat és alapjaiban helyreállítani a szövetkezeti demokráciát, amellyel élni nemcsak jog, hanem kötelesség is. Csak ezek együtthatásában lehet tartós és gyümölcsöző e kol­lektíva jövője is. Lődi Ferenc Újítások a kohó* és gépiparban Kedden a Vasas székház­ban tartották ágazati ta­nácskozásukat a kohó- és gépipar újítói és feltalálói. A tanácskozáson megjelent Herczeg Károly, a SZOT titkára, Méhes Lajos, a Olaj helyett fföldga Az iparban és a villamos energia termelésében jó né­hány kazán és technológiai fűtőberendezés kétféle tüze­lőanyaggal, olajjal és föld­gázzal is működhet. Ez a rugalmas tüzelési átváltha­tóság nyújt most lehetőséget arra, hogy a magas világ­piaci áron kínált olajból ke­vesebbet vásároljon a nép­gazdaság. A megtakarítás másik feltételét az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt dolgozói teremtik meg a földgáztermelési előirányzat túlteljesítésével. A tröszt elsősorban Al­győnél új berendezések üzembe helyezésével, a ko­rábbi kísérleti berendezés rekonstrukciójáva! növelte a termelést. (MTI) Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Olajos József, a Magyar Szabványügyi Hi­vatal elnöke, Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hi­vatal elnöke. Gácsi Miklós kohó- és gépipari minisztériumi ál­lamtitkár, az újítómozgalom negyedszázados eredményeit méltatva elmondotta, hogy a kohó- és gépipari vállalatok dolgozói az elmúlt 25 évben csaknem félmillió újítást és 2500 találmányt nyújtottak be, és ezek gazdasági ered­ménye 12 milliárd forint A továbbiakban rámuta­tott, hogy az 1972 novembe­ri központi bizottsági hatá­rozat nagy jelentőséget tu­lajdonít az újítási tevékeny­ségnek. A Minisztertanács határozata értelmében a mi­nisztériumoknak, így a Ko­hó- és Gépipari Minisztéri­umnak is fokozni kell a felügyelete alá tartozó vál­lalatok újítómozgalmának elvi irányító tevékenységét.

Next

/
Thumbnails
Contents