Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

8 , VASÁRNAP, 1974. JANUÁR 2K Barátnők Jozefát és Bettit úgy kommentálták a jósnőhöz, Kánya Katihoz — aki csak beajánlásra fogadott el médiumokat, olyanokat, akikről legalább annyira Informálódott, hogy nem állnak kapcsolatban közvetlenül, rokonság által vagy befolyásos egyének révén hatósággal, amely háborgatná őt elhivatottságában. A két barátnő először együtt ment el a jósdába. Űtközben cihogtak-vihogtak, mint, akik gondtalanul megtehetik, hogy elszórják a pénzüket hókusz-pókuszokra. — Kedveskélm, a maguk csillagképei nem esnek egybe, még csak meg sem közelitik egymást — vinnyogott föl Kánya Kati, amikor harmadszorra is megemeltette velük maguk felé a kártyacsomót A makk és a piros alsó mindannyiszor szembe találkozott, s e riválisok nem tűrhették egymást a porondon. A vénasszony Jozefára pislogott akire a piros alsó illett, mert barna haját kontyba tekerve hordta. Bettit formázta viszont — vállig omló szőke hajával — a makk alsó. Egyiknek pusztulni kell a másik mellől — gondolta Kánya, de mondani mást mondott: —• Magácskának áll most a lap bökött mutatóujjával Betti felé. — Maga maradjon itt, a barátnője pedig Jöjjön vissza holnap ilyenkor, de egyedül — sipítozta fogatlan szájjal, miközbene a markát tartotta Jozefa elé, aki úgy megszeppent, hogy Ijedtében egy százforintost kapott kl a táskájából. — Aranyoskám, a maca házához híres, gazdag férfi Igyekszik messziről, akinek érkezését jó szívvel várja — dobta ki a banya az első sor kártyát. Ujjával simogatóan matatott a balról álló tökcsikón, a gazdag jövevénvt jelentő szimbólumon. Mellette a piros tízes képviselte az egyuvéválást, majd következett a zöld nyolcas, amely lehet közeli, távoli vagy végeláthatatlan út, de mindenképpen kimozdulás egy állapotból. Mindezt megerősítette a makk felső és szomszédságában a tök tízes. Együttesük hivatalos ügyintézésében képvisel örömöt. Betti arca úgy pirosodott, mint • napra fordult rózsa, mert a kl sem mozdult. Jozefa viszont ilyenkor nem volt vele, hanem — ahogy neki mondta — úszni meni egy dalmát trénerrel, és csak késő este vetődött haza. Jozefát viszont sosem látta a trénerrel. Hát, akkor kivei volt? Ogy hasított bele a gyanakvás, mint a Kés pengéje. Jozefáról nem tételezett fel vele szemben ekkora aljasságot — A szörnyeteg — sikoltott fel Betti, amikor gondolatban idáig ért, és szinte sírógörcsökben tört ki. Mikor kibotorkált Kánya Kati szurtos lakásából, nem emlékezett vissza, hogy mennyit fizetett neki. és hangosan beszélt-e, vagy csak eszelősen önmagába fojtotta fájdalmát féltékenységét. amellyel mégis rárontott egy rég) pletyka alapján Jozefa múltjára. Hogy mi ment benne végbe aznaD és éjszaka, azt csak Betti tudná megmondani. Az bizonyos, hogy egy jottányit sem tudott aludni, és másnap úgy vánszorgott le az ágyról, mint. aki előtte való nap összevissza ivott mindent: fájt a feje, hányinger gyötörte, s minden porcikájában reszketett Számot vetett azzal is, hogy miért kellett neki barátnőnek Jozefa, akiről annyi gonoszságot mondtak a környékben. Tetszett neki. vonzotta rosszasága. ami sejtelmessé tette előtte Jozefa énjét? Azt is elnézte neki, hogy kikezdett a férjével, bár in flagranti nem érte őket A gyanakvás mégis égette, marta, noha az ő hűségét is kikezdték az olyan alkalmak, amikor Jozefával ment el szórakozni. Pedig nem azzal az elhatározással ment el vele, hogy követi példáját, csupán ő is tetszeni akart valakinek, sikerre vágyott mint a nők általában, s nem is akart folytatni egyetlen alkalmi flörtöt sem. Píerre azonban más, mint a többiek, egész világot Jelentett számára, és most ezt a világot akarja elvenni tőle Jozefa? — Nem! Nem adom. akkor sem, ha belepusztulok. — jajdult föl kínjában, s becsapta maga után az ajtót, elrohant otthonról. Lesbe állt egy nagy fa mögött, a jósnő házával szemben, és kivárta onnét Jozefát, akinek csak úgy ragyogott az arca a boldogságtól, amint kilépett a boszorkány, házából. Neki persze csupa jót mondtak a kártyalapok — szaladt végig Bettiben a felismerés, mint akit áram üt meg, és utána vetette macát vetélvtársának. A sietős, szinte futó lépésekre visszafordult Jozefa. Betti pedig abban a pillanatban emelte ütésre megpakolt kézitáskáját, amely lecsapott, pontosan barátnője arcába. A sikongásra, jajveszékelésre összecsődült az egész utca. A nézők közül nem állt .közéjük senki, hagyták, hogy a jól öltözött babák összetépjékmarják egymást, hiszen ők tudják, hogy miért teszik. Rendőr választotta szét. és kísérte be őket az ügyeletre. ' LÖDI FERENC TÓTH RÓZSA: ALKONY Sfmal Mihály A két gyerek Diákemlék Boda Jstváa Tépett takaró testük táguló köreiben virág-jövendőnk tükröződik Lehelletükben fölszállnak a fák hintáznak téblábolnak az égen behordják a torontálira a hold porát a rajzlapon egy kŐrzŐ-balerinai grafitcipős pici fémtündér rajzol ölelkező köröket szereteöi-gaiaktikákaí Kőre a szél. [A füvekne dől az arany. A délutáni tájon omlik az inda füstje. Meddig? e múltam [habja a számig elér. A fájdalmat [az ember rejti és letagadja. Ingünk sója [kiszáradt,' mint a bőr meg [a test De a dac, de a kín égeti most la [a számat Rajtam is mind ez [a rág] rettenet és menedék. Árnyékot ont a világ, őszben a nő [meg a férft Szép fejükön csoda [hó az idő meg a lélek fezüstje. Pólyálj be szívig, [állig hűség, te tépett [takaró! kártyasort gondolatban behelyettesítette a nyárral, amelyben ott volt a csodálatos kékségű Adria, és benne esapkodva-lubickolva Pierre, egy francia gyáros fia, aki fehér, nyitott Mercedessel biztosan eljön érte, hogy elvigye az összes többi nyárba, mert ezt ígérte neki az első éjszakától mindvégig, és akkor is, amikor el kellett válniuk. Intézi a papírokat, és viszi őt a boldogság kellős közepébe. Ezt mutatták az öregasszony ujjai alatt a második sor kártya lapjai: elöl az égetően forró szerelmes levelek a zöld hetes képében, s mellette a piros hetesben ők ketten, a beteljesült szerelemben. Igen," ez csak ő, Betti lehet, hiszen a kártyasor közepén 6 áll a makk alsóban. ó, istenem, csak sikerüljön, mert tőle jobbra felbukkant a bánat a makk hetesben, mellette pedig a makk csikó. Kettejükben régi hivatalos ügy emelte fel sárkányfejét Jaj, melyiküké lehet? Pierré vagy az övé? Nem akar válni Pierre felesége, vagy tőle a férje? A hirtelen fordulattól úgy émelygett a gyomra, mint első hetekben a várandós asszonyoknak szokott » undorral nézte Kánya ujjait amint kidobták a harmadik kártyasort: zöld kilences, makk ász, makk tízes, makk nyolcas, piros kilences. — Szépségem — rikácsolt a vénség —, maguk közé egy fekete hajú nő állt titokban. Itt vannak ni, sorban — fogta át karmaival az öt lapot —: bánat veszedelem, barna nő gondolata, bosszúság, titok. Semmi jó jel — ingatta meg kócos madárfejét majd összekapta, újra keverte, emeltette és osztotta szét a lapokat. Betti szeme szinte mecűvegesedett. úgy bámulta az előbbivel hajszálnyira egyező színeket sorokat — Gai ambocskám. nem a barátnője árnyékolja be a maga csillagképét? — billentett fejével az ajtó felé Kánya. — Arra gondot akit átküldött innen, Jozefára? — Hát... ő is barna hajú, és olyan furcsán zöld a szeme, mint a kígyóé. Ezt azonban meg ne mondja neki, mert akkor maga kerül átok alá. Nézze csak, hogy mennyire illik rá ls ez a sor, a híres gazdag férfival, aki mellette U feltűnik. — A bestia* — szisszent fel Betti, amint Kánya szétbontotta előtte az első és a második vetés azonos kártyasorát, azzal a különbséggal, hogy a középen nem ő állt a makk alsóban, hanem a barna hajú vetélytárs a piros alsó színeiben. Bettiben hirtelen felvillant a kép az Adriáról, ahol a nyáron együtt voltak Jozefával. Morfondírozott magában: Pierre másnaponként mindig üzleti ügyekben járt, s & addig a szállodában várta, egész nap t I