Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-04 / 2. szám
6 •M PÉNTEK, 1974. JANUÁR A Elfogultság — tűrhetetlen fokon SPORT Szünidei vívóverseny Nem maradtak verseny nélkül a gyermek vívók a téli szünetben. Az úttörőházban ugyanis a Szegedi Postás, a hódmezővásárhelyi Radnóti úttörőház és a szegedi Balázs Béla úttorőház kis vívóinak részvéteievei jól Sikerült szünidei versenyt rendeztek. A fiúk között a Postás versenyzői' szerepeltek a legjobban, de a női tőrben is hazai győzelem született Eredmények: Leány tőr: 1. Horváth Marianna (szegedi úttorőház), 2. Borbola, 3. Juhász (mindkettő vásárhelyi úttörőház). Fiú tőr: L Podolcsák Adám (Postás), 2. Németh, 3. Vitos, 4. Csorna (mind Postás). Kard: 1. Németh Gábor (Postás), 2. . , „ . x Podolcsák, 3. Vitos (mind- Az elmúlt hónap végén kettő Postás), 4. Orosz (sze- tartott szülői értekezletegedi úttőrőház). ken, majd a félévi tantesGólok-csatárok Egyre több a vita a 78 éves Stanley Rous személye körfii: mind több támadás éri a FIFA 12 éve elnöki székben filó angol vezetőjét. A TASZSZ szovjet hírügynökség összefoglaló anyaga is elmarasztalja Roust. Megállapítja, hogy a Jugoszlávia —Görögország világbajnoki selejtező mérkőzésen a játékvezető meglepően elfogultan irányítottá a találkozót, annak ellenére, hogy az összecsapás FIFA-ellenóre maga Rous volt Ezek után a FIFA „első embere" ráadásul még önkényesen jelölte ki a jugoszláv—spanyol harmadik mérkőzés színhelyét és időpontját — elfogultan — a spanyolok számara kedvezőén. A TASZSZ értékelese ezután megállapítja, hogy nem vizsgálták ki a Haiti—Trinidad világbajnoki selejtező mérkőzés „sötét" körülményeit sem, amelyen Haiti, igaz, 2:l-re győzött, de azok után, hogy a találkozó bírája négy trinidadi gólt is megsemmisített! A trinidadiakboz hasonlóéul hiába tiltakoztak a marokkóiak is; óvás-ukat a Marokkó—Zaire találkozóval kapcsolatban nem tárgyalták meg. Általános érvényű az a vélemény, hogy a világbajnoki selejtezőkön egy sor bíró elfogultan dirigált, szinte kivétel nélkül a hazaiak kedvére. A szovjet hírügynökség glosszája emlékeztet arra is, hogy nyolc éve, az 1966-os angliai világbajnokságon a szervezők — Rous tudtával — egyértelműen a dél-amerikai csapatokat sújtották. Csak 24 órás pihenőt adtak nekik egy-egy inérkőzés után, míg a hazaiak két napig is készülődhettek. Ugyanakkor az angolok valamennyi mérkőzésüket a Wembleyben játszhatíák, míg az ellenfelek jóformán még edzeni sem mehettek el a VB-döntő színhelyére. A világbajnoki cimet eldöntő találkozó játékvezetői hármasára — nyílt titok — óriási nyomást gyakorolt a FIFA elnöke, sokak szerint szinte „gúzsba kötötte a bírói hármas kezét". Ezután persze Rous sem segíthetett az angolokon, akik az 1968cis és 1972-es EB-n is leszerepeltek, s a mexikói világbajnokságon sem jutottak a legjobb négy közé. Fél év múlva a FIFA kongresszusa újraválasztja a testület elnökét. Stanley Rous érzi, hogy pozíciója megingott, ezért a közelmúltban megtörte a csendet, s többször is nyilatkozott. A UPI amerikai hírügynökségnek többek között elmondotta, hogy esze agaban sincs nyugalomba vonulni, sőt, felháborodottan közölte, hogy naponta három-négy órát dolgozik, s nem fárasztják a hosszú-utazások sem. A FIFA News-ban pedig egyértelműen kijelentette, hogy fölösleges a szovjet tiltakozás, mert a chilei — a santiagói — stadionban minden zavaró körülménytől mentesen játszhatta volna le a Szovjetunió válogatottja a Chile elleni világbajnoki selejtező viszszavágóját... Á harmadik testnevelési óra A gól a labdarúgás borsasava, tartja egy régi mondás, és ez igaz lesz mindaddig, amíg futballoznak a világon. Ebben a cikkben érdekes gólokról számolunk be. Igaz, nem a nagy világban történteket próbáljuk leírni, csak szűkebb hazánk, Szeged és környékének kisebb mérkőzéseiről lesz szó. * A Szóregi Rákóczi—Szentesi Vasutas megyei másodosztályú találkozót ősszel Szőregen játszották az addig pontveszteség nélküli Rákóczi SE otthonában. Mindenki a hazaiakat tartotta esélyesnek, mégis az újonc vendégek nyertek 2:0 arányban. És hogy szerencsével szerezték meg a győzelmet, az semmit sem von le a két bajnoki pont értékéből. Dr. Pető László, a szentesiek edzője — aki éveken át szerepelt az NB l-es SZEACban — a mérkőzés előtt biztonsági játékot kért csapatától. A Szőreg hiába támadott elkeseredetten, több jó helyzetet, sőt egy tizenegyest is kihagyott, mégis az SZVSC győzött. Az első gólt Makra úgy szerezte, hogy nem túl erős lövése a szőregi kapus kezei között jutott a hálóba, a második gól története pedig: egy kavarodás során középcsatáruk, Fekete térdéről pattant a kapuba a labda... * A DÉLÉP SC—Móravárosi Kinizsi találkozón l:0-ra vezettek az élelmezésiek. Egyszerre csak váratlan, legalább 40 méteres, hosszan ívelt előreadás történt a DÉLÉP SC térfeléről. A szemfüles Sajtos kiugrott a Kinizsi védői között, lecsapott a labdára, és azt egy pillanat alatt „megszelídítve" a tehetetlen kapus mellett a hálóba gurította. Ezzel 1:1 lett az eredmény, majd a DÉLEP győzött 2:l-re... * A Csanádpalota—Sz. IKV mérkőzésen a második félidő közepetáján a szegediek kapuja előtt pattogott a labda, a védők nem tudtak felszabadítani, s mivel Kellő személyében itt is akadt szemfüles csatár, a palotai összekötő a kapunak háttal állva, az ötös tájékáról, hanyatt esve a felső sarokba óriási gólt lőtt. (így a községi csapat nyert 2:1 arányban.) — Igazi NB l-es gól voltl — jegyezte meg helyesen az egyik palotai szurkoló. * A szegedi Ady téren a Szőreg—Tanárképző találkozón a játékvezető sérülés miatt hosszabbított. Már a 92. percben folyt a játék, amikor a Rákóczi utolsó támadását vezette. Huber egészen a szögletzászlótól adta be a labdát a kapu elé, ahol nagy volt a tömörülés, legalább tízen nyüzsögtek a gólvonal előtt. A beérkező labda a nagy izgalomban a „jól helyezkedő" Kertész hátáról a hálóba pattant. Ha a szőregi Kertész nem is mondhatta magát kimondottan góllövőnek, de csapata egyetlen, és egyben győzelmet jelentő gólszerzőjének igent Mert — ez is régi mondás — nem fontos nagy gólt lőni, csak a kapuba kerüljön a labda... Mérkőzések januárban Januárban sem lesz teljes holt idény a sportban. E hó 9-én az AC Milán és az Ajax Amsterdam — a labdarúgó KEK- és BEKgyóztes — mérkőzik Milánóban a Szuper Kupáért. A visszavágó: január 16-áp Amszterdamban. Január 1 lián Buenos Airesben kezdődik az autós világbajnokság. Januárban sor kerül a bob VB-re, szánkó EB-re, a műkorcsolyázó Európa-bajnokságot január 29-e és február 2-a között Zágrábban rendezik. Előfordulhat, hogy már január 16-án sor kerül országok közötti labdarúgó-mérkőzésre, ha Jugoszlávia kényszerül arra, hogy lejátssza a spanyolok elleni világbajnoki selejtezőt, amit — mint ismeretes — a csoportban előállt holtverseny miatt kell megrendezni. A hónap utolsó előtti napján lesz Vigóban a Spanyolország—Hollandia válogatott labdarúgó-találkozó. Máris nagy érdeklődés nyilvánul meg a különféle sorsolások iránt. Arról már beszámoltunk olvasóinknak, hogy január 5-én Frankfurtban készítik el a labdarúgó-világbajnokság csoportbeosztását. Ja-iuár lián Párizsban a BEK, a KEK és az UEFA kuoa negyeddöntőinek párosítása alakul ki. Itt dől el, ki lesz az Újpesti Dózsa ellenfele. Ugyanott sorsolják ki a labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseit is. Végül: New York lesz a színhelye ianuár 28-án a Joe Frazier—Cassius Clay profi nehézsúlyú ökölvívó-mérkőzésnek. tületi konferenciákon több iskolában szóba került a harmadik testnevelési órának az ügye. Ez esetben sehol sem a szemlélettel volt hiba. Az iskolai, a tanulói és a szülői közvélemény egyöntetű helyesléssel fogadta a harmadik órát, mert úgy tekintette, mint a tanulóifjúság egészséges fejlődésének egyik elősegítő eszközét. Senki előtt sem kétséges ma már, hogy a testnevelés és sportfoglalkozás nemcsak a testet frissíti fel, hanem üdébbé, élénkebbé teszi a tanulók szellemi erőit is, s növeli mind a fizikai, mind a szellemi állóképességüket. A sportmunka megszerettetése nemcsak a szabad idő hasznos eltöltését biztosítja az ifjúkorban, hanem az egészséges életmódra való szoktatás eredményeként a felnőttek életére a későbhi időszakban is hatást gyakorol. S mégis, mindezek ellenére újabban több problémát is hall az ember a harmadik testnevelési óráróL Mi az oka? Dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes a Köznevelés decemberi számában az újságíró kérdésére így válaszolt; — A gondok forrása a gyenge tárgyi feltételekben rejlik elsősorban, a hiányzó. illetve a korszerűtlen tornatermekben, a gyenge felszerelésben. Páricska Zoltán, a Művelődésügyi Minisztérium testnevelési és sportosztálya vezetőjének, a Sportvezető elmű folyóiratnak adott nyilatkozatában ugyancsak erről panaszkodik. — Az igazság az —mondja —, hogy annyira elmaradott a tornaterem-ellátás az iskolákban, hogy egyszerűen nem lehet megvárni azt, hogy a tornaterempótlásokat befejezzük. Jelenlegi mérésünk szerint 1985-ig bezárólag lehetne elvégezni minimális tornaterempótlásokat A Művelődésügyi Minisztérium tehát ilyen körülmények mellett nem látta értelmét a várakozásnak, ha nincs tornaterem. Jó az iskolaudvar is. de kirándulni és sétálni is lehet. Azaz, szükség esetén feloldható a harmadik órának a testnevelési óra jellege. Azok a kisebb osztályú iskolák, ahoi a harmadik óra belefér a délelőttbe, nagyszerű helyzetben vannak és nagyon jó a véleményük a rendeletről. De ahol már az órák az estébe nyúlnak — a túlterhelést is felfedezik benne. Nem alaptalanul vetik fel a szülők, hogy a délutánba beépített 2 óra elveszí a tanulótól az időt „Sétálni tanulás után is lehet, nem kell ahhoz epp a délután közepe" — vetik fel mások. • A szakemberek szakmai szempontból nem értenek egyet a tömbösített foglalkozással. A bejáró tanulóknak külön gondot jelent, mert egy-két óra miatt az iskola székhelyén ke'1 eltölteniök a délutánt Az egyesületek pedig a sportélet visszafejlesztését vélik benne felfedezni, mert ezek után véglegesen kiszorultak az iskolák tornaterméből. Néhány aggályoskodó igazgató előtt pedig kétségessé vált, hogy az a testnevelő tanár, aki a harmadik óra bevezetésével erősen túlórázik, ugyanakkor tartja a még mindig érvényben levő heti 6 sportköri órát s még ráadásul sportegyesületben edzői munkát is vállal — hogyan tud eleget tenni nehéz hivatásának? Ezek bizony olyan gondok, amelyek megoldásához csak a lelkesedés, a sport szeretetére való hivatkozás kevés. Páricska Zoltán nvjlatkozata a Köznevelés 1973. évi szeptember 14-i számában optimista: — Társadalmi összefogással olyan diáksportcentrumokat, sportpályákat és sportkombinátokat kell létrehoznunk, amelyek alkalmasak lesznek a megnövekedett igények kielégítésére. A jelen tehát szürkébb, mint a jövő perspektívája. S mivel a jelen sem hanyagolható el, a nagy osztálylétszámú i6kolák gondjain érdemes elgondolkozni. S végezetül ne felejtsük el, hogy a harmadik óra sem sokat jelent akkor, ha vele egyidóben nem küzdünk a túlzott dohányzás, alkoholfogyasztás és más. egészségre káros szokások ellen. K. Gy. Totózóknak Olasz A osztály 7. Róma—Sampdoria 1. Cesena— 8.-Verona—Bologna X 2 Lanerossi 1 2. Fiorentina— Olasz B osztály Cagliari 1 9. Arezzo—Varese 2 3. Foggia—Napoii X 2 10. Avellino—Ternana l X 4. Genoa—Lazio 2 X 11. Bari—Parma 2 5. Juventus— 12. Catania—Palermo 1 Internazionale 1 X 13. Reggiana—Atalanta 1 X 6. Milán—Torino 1 Pótmérkőzések: 1, x. Nem mindig újévkor volt újév... Hogyan lett január 1. az év kezdete es Szilveszter a vidámság ünnepe? Elég változatos. kalandos életút során — mondja Ponori Thewrewk Aurél csillagásztörténesz. A régi Egyiptomban például még július közepén kezdődött az esztendő. Akkor az évet 12. egyenként 30 napos hónap es utána 5 szökőnap alkotta. Ezek a többletnapok aligha lehettek kellemesek; ilyenkor ugyanis nem volt szabad semmit elkezdeni, s nem. volt szabad mulatozni, lakodalmat ülni sem. A zsidók ősszel, Tisri hó elsején kezdik az évet, mert most 5733 esztendeje azon a napon született Adám. Rómában az időszámításunk előtti III. század végén a konzulok általában március első felében léptek hivatalba: ekkor kezdődött a konzuli év. Egyébként is márciusnak Mars isten volt a névadója, aki viszont kezdetben a földműveles istene volt, s a föld új életre keléséhez kapcsolták az év kezdetét. A márciusi újévet bizonyítja, hogy szeptember, október, november és december csak akkor lehetett a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik hónap — ami az elnevezésükben rejlő latin számnevekből következik —, ha az esztendő valóban márciusban kezdődött Időszámításunk előtt 153ban azonban elrendelték a konzuli év kezdetének áthelyezését január l-re, s attól kezdve több mint egy évszázadon át részben a régi, részben az új határidővel indították az évet. Végül is időszámításunk előtt 45-ben Julius Caesar véglegesen rögzítette az újévet január l-re. De miért? A középkor és az újkor folyamán mindig a vidámságnak, a mulatozásnak szentelték az év utolsó napját. Ez a szokás pogány eredetű. Az ősi napistenek ugyanis mindig a téli napéjegyenlőség után „születtek", amikor a leghosszabb éjszakát követően hosszabbodni kezdtek a nappalok. Ezeken a napokon, december 21., illetve 25. körül ünnepelte születésnapját Mithras, Attis, Dionysos stb.; ilyenkora nép kivonult a hegyekbe, és vidáman, boldogan üdvözölte a kelő Napot, az újjászületett istent A regi Rómában ezekhez a kisázsiai szokásokhoz még egy hagyomány kapcsolódott. A mezei munkák ugyanis december 17-én értek véget, s ekkor megkezdődtek a vidám saturnaliák. Ilyenkor egy-egy napig még a rabszolgák is szabadok voltak. együtt étkezhettek gazdálkkal. Néhány nappal utóbb, január 3. és 5. között a bázt istenek ünnepe következett, a compitaliá. A császárok korában aztán teljesen összeolvadt a két ünnep, a múló év búcsúztatás* és az új év köszöntése. Julius Caesar talán éppen azért helyezte át az esztendőfordulót január l-re, hogy az ev mindig vidáman, jó hangulatban kezdődjék... A boldog, felszabadult ünneplésnek ez az ősi pogány hagyománya olyan kiirthatatlan ul élt tovább, hogy az V. században a keresztény egyház kénytelen volt ezekhez kapcsolni Jézus születésének és körülmetélésének dátumát is, amiről pedig a 325. évi első niceai zsinaton inég mit sem tudtak... Mindehhez a nagy természetnek nincs hozzászólása. Ennek megfelelően a kérdésben a csillagászok is érdektelenek. Ok a Napot, a naprendszert, a világmindenséget tanulmányozzák, és jól tudják, hogy a Föld keringését a Nap és forgását saját tengelye körül egyáltalán nem befolyásolja, hogy az emberek mikor fújják meg éjszaka a papírtrombitákat, mikor koccintanak a pezsgős pohárral, és mikor sorsolják ki a visítozó malacot, a réginél boldogabb új évet kívánva egymásnak. T. Z Egymilliárdos export A Békéscsabai Baromfiipari Vállalat ötven országba exportál. Kétszáz cikke közül a füstölt és . pácolt libamell, a gyöngyöspás tétom, a konyhakész csirke és a pecsenyekacsa a legkelen dőbb. Termékeik eljutottak Venezuelába, Japánba, Líbiába is. 1973. évi exportjuk értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Farsangi műsor a Szeged bárban Egy hónapja már sikerrel szerepel a Szeged-bár műsorán az a kabarénak és revünek egyszerre mondható összeállítás, amelyet Herczeg Zsolt, a Szegedi Nemzeti Színház művésze szerkesztett. „Ügy tudom, nagyon kedveli a könnyű műfajt?" — kérdeztem egy alkalommal a fiatal színésztől, aki így válaszolt: ahol az ember a közönséggel találkozik, illő, hogy jól végezze munkáját, és törekedjék az ízlésíormálásra. A fiatal művész nem tagadta meg önmagát. Igényesen összeállított, majdnem egyórás műsorában igyekezett helyet szorítani a poéneknek éppúgy, mint a látványos betétszámoknak. Azt ugyanis nagyon jól tudja, hogy a bár — nem színház, csak egy parányi színpad. A szórakozni vágyó közönség figyelmét lekötni néhány nercen túl csak jó poénekkel és számokkal lehet. Herczeg Zsolt és a többiek törekvését megérti a közönség, és szíveden nézi végig a műsort, amelyben egyaránt tapsol Simon Évának, a színház fiatal művésznőjének, aki kitűnően énekel songokat, valamint Karádi Ildikó táncművésznek, akinek Tűztánc cimű száma — siker. De hasonlóan ió teljesítményt nyújt Ábrahám Anikó, a műsorba januárban bekapcsolódott táncszámóval Js. ö szintén a szegedi színház tehetséges táncosa. Szólnunk kell még a Duo Emilió bűvészakrobataszámról, amely kitűnően Illeszkedik a jól komponált műsorba, valamint a Máriáss—Zsigmond—Dorogi trió technikailag képzett együtteséről, akik a zenei betéteket és az önálló számokat tolmácsolják — mértéktartóan. Herczeg Zsolt követésre méltó összeállítást dolgozott ki, amelynek profilja pontosan nem határozható meg, de jól illeszkedik az egész est keretébe, amelynek fő szervezője és irányítója a bár lelkes üzletvezetője, Jancsika Sándor. r. &