Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

FÉNTEK, 1973. DECEMBER 14. 3 A Hazafias Népfront Csongrád megyei Elnöksége mellett működő Gazdaságpolitikai, valamint Város- és Községpolitikai Bizottság tegnap együttes ülést tartott Szegeden. Az eseményen jelen volt Nagy István megyei népfrontelnök is. Dr. Márton Sándornak, a Gazdaságpolitikai Bizottság elnökének megnyitója után Kovács Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese tartott előadást a Csongrád megye távlati fejlesztésével összefüggő elképzelésekről. Bevezetőjében áttekintette azt a negyedszázados fejlődést, amelynek során szűkebb pátriánk elmaradott mezőgazdasági megyéből fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari területté vált Hangsúlyozta: az elért eredmények jó alapot teremtettek a továbblépéshez. Egyúttal biztosítékai annak, hogy a fejlődés dinamikus üteme az elkövetkezendők során is megmarad, sót bizonyos mértékben még növekedni is fog. Az iparban végérvényesen lejárt az extenzív fejlesztés időszaka. A további célkitűzések felé vezető egyetlen járható út a koncentrált intenzív fejlesztésen át vezet mind a megyeszékhelyen, tnind a többi városban, mind pedig azokban a községekben, amelyek a további iparosítás szempontjából számba jöhetnek. A mezőgazdaságban is jelentős előrehaladással számolhatunk majd az elkövetkezendőkben. Ennek tendenciáját és volumenét tekintve megállapítható, hogy az elkövetkezendő évtizedekben 7 , bizonyára továbbra is a mezőgazdasági fejlődés egyik fő, országos centruma marad Csongrád megye. A településfejlesztésben sem kicsik feladataink. Minden bizonnyal tovább folytatódik az erőteljes urbanizációs folyamat, melynek eredményeként az ezredfordulóra megyénk lakosságának hetvenöt százaléka a városokban fog koncentj^lódni, miközben szűkebb pátriánk összlakosságának száma — a természetes szaporodás és a bevándorlás következményeként — mintegy 470—480 ezerre növekszik majd. Folytatni kell — illetve megkezdeni — a városközpontok rekonstrukcióját, és jelentősen előrelépni a közművesítésben, elsősorban a csatornázásban és a szennyvízelvezetésben. A közlekedésben a fő feladat a tömegközlekedés gondjainak megoldása, az úthálózat korszerűsítése. Az egészségügy területén legfontosabb a kórházrekonstrukciók folytatása, és a szociális ellátottság jelenlegi szintjének jelentős emelése-növelése. Előre kell lépnünk termé" szetesen az oktatásügy és a kulturális ellátottság fejlesztésében is. Az előadást nagy érdeklődéssel hallgatták a jelenlevők, akik észrevételeikkel egészítették ki az elmondottakat, majd egész sor kérdést intéztek az előadóhoz. Ez az aktivitás is jelezte: hasznos és szükséges volt e két bizottság együttes ülésén is napirendre tűzni és megtárgyalni ezt a témát, hiszen amikor a távlati terv konkrét kidolgozására kerül | sor, akkor a népfrontra is fontos szerep vár majd a I lakossági tapasztalatok, vélemények összegyűjtésében, tolmácsolásában. S hogy ennek a feladatának maradéktalanul eleget tudjon tenni, ahhoz alapos előkészületekre van szükség. Azok egyik láncszeme volt ez a tegnapi, igen jól sikerült rendezvény is. A hangulat is változott Csapok, víz nélkül Leszakadt egy fővezeték ívcsöve — Ma befejezik a he'yreállítást Szegeden tegnap, csütörtö. lön hajnalban Szeged egy jelentős részében — a Mikszáth Kálmán utcában, a Lenin körúton, a Vidra utcában, a Marx tér környékén — nem volt a lakóházakban •íz. Akik korán keltek, és reggel 6-ra mentek volna dolgozni, nagyon elcsodálkoztak, hogy „szárazak", a vízcsapok, nem tudnak mo. sakodni, teát főzni. Pedig a kertek locsolásához már nem szippanthatják el a vizet, hiszen fagylaló hideg van. A Vízművek és Fürdők Lenin körúti központjában hamar észrevették a rendellenességet, még mielőlt telefonon bejelentéseket kaptak volna. Az történt ugyanis, jelezték a műszerek, hogy nullára leszaladt a Szent István téri víztorony vize s ugyanez történt Turjánban is, az alsó víztoronyban. A város valamennyi vízmüvében pontosan dolgoz, tak, nem jelentettek semmi rendellenességet, a tornyokba azonban nem ment fel a víz. Rögtön csőtörésre gondoltak. Riasztották a hálózati hibaelhárító műszakot, amely a városban kereste a vízfakadás, csőtörés helyét. Ilyet azonban nem találtak, illetve csak vizesedésre leltek a Marx tér és a Csemegi utca kereszteződésénél és hosszan a dr. Boros József utcában, egészen a Rigó utcáig. Végül is a Marx tér és a Csemegi utca kereszteződésénél találták meg a vízelfolyás okát, s erről a következőket nyilatkozta dr. Takács Antp.l a Vízművek és Fürdők igazgatója: — Csütörtökön hajnali 2 óra tájban a rókus—móravárosi főgyűjtő építkezése mellett, a Marx tér és a Csemegi utca kereszteződésénél szakadt ki egy 300 milliméter átmérőjű fővezetéken az ívcső, amely a fővezetéket kapcsolta egybe a Marx tér és a dr. Boros József utca találkozásánál. A főgyűjtő csatorna építésének ezen a szakaszán az ALÉP dolgozik. A feltáráskor megállapítottuk, hogy a fővezeték ívcsövét kitámasztó betontömb mögül kiásták a földet, s ezzel az ív támasz nélkül maradt. A nagy nyomóerő hatására az ívcső levált, leszakadt. s egyszerre két oldalról ömlött a víz amely feltörését csak azért nem jelezte, mert a főgyűjtőben és a talajban utat talált, míg át nem áztatta az úttestet is. A város területének az a része, amely összeköttetésben állt a nyomóvezetékkel, reggel 0 óráig nem kapott vizet, amíg a nyomás helyre nem állt, akkorra tudtuk a hibát elhárítani. A tájékoztatásból megtud, tuk, hogy a vizsgálat folyik a felelősség megállapítására. Annyi bizonyos, hogy a víztornyok vize elveszett elfolyt, több mint 4 ezer köbméter víz, amely pénzben kifejezve 14 ezer forint, a fővezetéken az ívcső helyreállításának költsége is eléri a tízezer forintot. A Vízművek és Fürdők hálózati hibaelhárítói nagy erővel fogtak a helyreállítási munkához, amely várhatóan ma, péntek délutánra befejeződik. A környéken azonban ez a munkálat lényegesen nem befolyásolja a vízszolgáltatást, a lakosságot nem érinti a teljes helyreállítás. L. F. A munkahely második otthona a dolgozónak — szoktuk mondogatni, s ehhez a megállapításhoz semmi kétség nem férhet. Egy rossz, korszerűtlen lakásban nehéz az élet. idegeskedik a család minden tagja, nem találja helyét semminek, még önmagának se nagyon. Az elhanyagolt, rosszul felszerelt gyárcsarnokban éppen úgy megkeseredik az ember, elromlik a hangulata. Azt próbáltam megtudakolni az újszegedi szövőgyárban, ahol nemrégiben adtak át rendeltetésének egy korszerű üzemcsarnokot, hogy miként vélekednek a munkásnők az előbb emlegetett alapigazságról. A szövőgyár igazgatója, Frálai sem nyújthatóak. Tömören fogalmaz: mindenki segített. KORSZERŰ SZÖVŐGÉPEK MINDENKI SEGÍTETT Acs S. Sándor felvétele A biba elhárításán dolgoznak a munkaárokban nyó József régen volt olyan elégedett, mint az idei esztendő végén. Az új üzem miatt. Sorolja az adatokat, alig győzöm feljegyezni: 10 ezer négyzetméter alapterület, a klímaberendezés óránként ötször kicseréli a levegőt, a fényhatás mindenkor a legtermészetesebb, az öltözők és a fürdők ragyognak a tiszta, ságtói és mindenkinek bőven jut hely. A szociális épületszárnyban fodrászműhely van. klubterem, büfé, ahol üdítő italokat és feketekávét lehet vásárolni, az emeleten társalgó, ahol megtarthatják a brigádértekezleteket, továbbképzéseket. A műhelycsarnokban mindenfelé hűtőszekrényeket helyeztek el, ahová lehetett, nagy, zöld virágokat tettek. Az igazgató köszönő sorokat fogalmaz, a vállalati újságban meg szeretne említeni mindenkit névszerint, aki valamit is segített a szövőüzem építkezésénél, a környezet csinosításában. Számokat mond: — A dolgozók felajánlották.. hogy 7 ezer óra társadalmi munkával segítenek a parkosításnál, és az üzem takarításánál. Hatszázzal többet teljesítettek. Nem ismertek fáradtságot, éppen úgy serénykedtek, mint odahaza szokás. Mosták az öltözők kövezetét, az ablakokat, füvet vetettek, és fákat ültettek a csarnok körül. A föveny 360 köbméter volt, amit elterítettek, ötszáz darab fenyőfát és bukszusbokrot ültettek köröskörül. Még hozunk nyárfacsemetéket. Olyan lesz ennek az üzemépületnek a környéke, mintha városi park lenne. De keli ez. nagyon kell. Amikor az emberek dolgozni jönnek, ne egy sivár kaszárnyaépület fogadja őket, hanem üde zöldövezet, azért jó a fenyő, és a bukszus, mert az télen is zöld marad. Számolgatja a brigádokat, asszonyokat, lányokat, férfiakat, akik segítettek. Hoszszú a lista, talán még a brigádok neveit sem tudja felsorolni, hiszen az üzemi újság sincs gumiból, az cldaA műszaki színvonal ellen aligha lehet kifogás. Az igazgató és az üzemvezető nagy örömmel magyarázza, hogy a sző. vőgépek kétharmada automatikus. A 111 darab régebbi szövőgép mellé vásároltak 135 darab Picanol márkájú belga automata gépet, és 100 darab Utos elnevezésű csehszlovák szövőautomatát. A különbség a kétfajta gép között legfeljebb abban van, hogy a csehszlovák gyártmányúakon a vastagabb ponyvaszöveteket, a belga gépeken a vékonyabbakat lehet készíteni. A szovjet textilgyártó cégektől 14 darab vetülékcsévélő automatát hoztak, s így körülbelül megközelítik a hasonló svádájú szövőüzemek technikai világszínvonalát. Az új üzem közelről is jól mutat. Földszintes csarnoképület. Meglehet hogy a régihez szokott szemnek furcsa az ablaknélküliség, de amint előbb is említették, a fényhatás olyan, mintha nappali természetes megvilágítást kapna az üzem minden zuga. A levegő friss, páratartalma az előírásoknak megfelelő. A klímaberendezést mos| szabályozzák, itt-ott lecsapódik a nedvesség és vízcseppek hullanak a mennyezetről. Egy valami zavaró csupán, legalábbis annak, aki ritkán tartózkodik szövődében: nagy a zaj. Csattognak a masinák, nem hallani a beszédet. Az üzemvezetői irodában elmondják, hogy drága pénzért vásároltak a svédektől különleges vattát, amely megszűri a kellemetlen zörejt és elviselhető a szövőgépek zaja. A zajszint — szaknyelven kifejezve — 100 decibei fölött van ha speciális vattát használnak a fülben, akkor állítólag 85 decibel alá mérséklődik a zajszint. Kipróbáltam magam is. tompább lett a zaj, de beszélgetni akkor sem lehetett, és valahogy furcsa érzés a fülnek, hogy vatta van benne. MAS A KÖZÉRZET LÉNYEGES KÜLÖNBSÉGEK Az üzem belseje igazán tágas, mindennek megvan a maga helye. Frányó József a régi szövőcsarnok nacionáléját mondja: — A századforduló idején épült. A tetőzetét fagerendák tartották. A fát elkorhasztotta a nedvesség, s néhány évvel ezelőtt megrokkant a szerkezet. Az volt a szerencse, hogy nem tartózkodott senki a csarnoknak azon a részén, ahol a hatalmas gerendák lezuhantak. Beszélgetünk a szövőnőkkel a különbségekről. Papp Lászlóné másfél évtizede dolgozik az újszegedi gyárban, mint kislányka lépett be az üzembe. Így fogalmaz: — Lényeges a különbség a két üzem között. Utas márkájú gépen dolgozok, amely gombnyomásra működik. Nekem a világítás nagyon tetszik, mert éjjel is olyan, mintha délben sütne a nap. Dicséri társait, a Haladás nevet viselő szocialista brigád tagjait. Elnyerték a bronzjelvényt, s termelésüket már az új helyen is 108 —110 százalékra teljesítik. Segítik az új dolgozókat, tanulnak, társadalmi munkát végeznek. „Súroltuk a lépcsőket, a fürdőt és az öltő-' zőt." Sövény-házi Ferencné pontosan negyedszázada szövőnő az újszegedi üzemben. Volt ideje kitapasztalni műhelycsarnokokat, gépeket. Egy kissé nosztalgikusán vonja meg a párhuzamot: — Sajnálom, hogy most készült el az új üzem, amikor nyugdíjba készülődök. A tisztaság, a tágas hely és a levegő igen jó, úgy vélem a fiatalok nem panaszkodhatnak erre az üzemre, boldogok lehetnek, hogy nem sokáig kellett kínlódniuk a régiben, ahol mi egész életünket eltöltöttük. Az üzemvezető elismeréssel szól Sövényháziné munkájúról arról, hogy 25 éves szakmai tapasztalatát átadja a kezdőknek, anyai szeretettel segiti a fiatalokat. Pappné mondja: — Az ember itt jobban érzi magát, fizikailag sem fárad úgy eL, minj 37 előbbi műhelyben. Bár a szövés nem hangulati kérdés, hanem begyakorlottságé, rutiné, mégsem közömbös a környezet szerepe és hatása, az emberben felgyülemlő hangulat. Menjen rendesen a kiszolgálás, akkor nincs semmi hiba. — Hogy mit is értenek a szövőnők kiszolgáláson, azt is elmondja Bagó Erzsébet és Dékány Erzsébet. — Zavartalan legyen a vetülékelláUs, a készáru leszedése, és a kötözés. Most ezekre a dolgokra nincs panaszunk. A hangulat így zavartalan, mert a munkamenet "is az, amelynek egyik velejárója a fizetés is. A jövedelemre sem panaszkodnak a szövőnők. Hogy mennyit keresnek? Papp Lászlóné: — 2900— 3200 forint között. Sövényházi Ferencné: — 3000—3300 között. Bagó Erzsébet: — 3000— 3300 forint között. Dékány Erzsébet: — 2800 —3200 között havonta. Szakmuhkások. és három műszakban dolgoznak. A márciusi fizetésemeléseknél előnyben részesültek. Most elégedettek a bérezéssel. — S nagyon elégedettek vagyunk a szövődével — mondják mindannyian. Gazdagh István Csongrád megye távlati fejlesztési elképzelései Népfronttanácskozás Szagodon 4 *