Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-13 / 291. szám
' CSÜTÖRTÖK, 1973. DECEMBER 11 M űveszet az iskolában Szegedi támogatás egy Békés megyei kiizépisko'ának A nagyszerű ötlet, mely •zerint a gyomai Kiss Lajos Gimnázium és Szakközépiskola túgas, világos emeleti folyosóját állandó kiállítási helyiséggé alakították, Honti Antal gyomai grafikus érdeme. Az elképzelés termékeny talajra talált az iskola tanárai és diákjai között, és hamarosan csak úgy sorjáztak az ötletek, elképzelések, előzetes tervek. Az igény régi és jogos. A Békés megyei értő, magas esztétikai igénynyel rendelkező fiatalok kapják kézhez az érettségükről szóló bizonyítványt. Hogy mi köze ehhez a kezdeményezéshez, a Békés megyei nagyközség gimnáziumának ötletéhez Szegednek? A magyarázat egysze intézményeket és megállapodásokat kötöttek velük. Megállapodást írtak alá a segítségnyújtásról a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában dr. Diós József Igazgatóval, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz-művészettörténagyközség Ifjúságát, lakóit nyeiben tanul tovább Külö nem kényeztették el az „ösen sokan szereztek már utóbbi években sem rangos eddig Is diplomát a Juhász képzőművészeti kiállítások, Gyula Tanárképző Főiskola gem egyéb művészeti események. Hiányzott a folyamatosság, a permanens művészetnevelő, ismeretterjesztő tevékenység, mely túllép a tanítási órák keretein, kilép az iskola falai közül. Erre vállalkozott most a nagyközség gimnáziuma a „Művészet az iskolában" című rendezvénysorozat kezdeményezésével. Akciójuk célja, hogy élrű: az iskola erős szálakkal n®1 tanszékén Fischer Ernő kötődik ehhez a városhoz, hi- tanszékvezető) főiskolai tavégzett hallgatóinak "árral és Zombori László része ennek a város- festőművésszel, a Magyar tntézmé- Képzőművészek Szövetsége Dél-magyarországi Területi Szervezete szegedi csoportjának titkárával. Mindkét intézmény és a szegedi képzőművészek csoportja hallgatói szen nagy nak felsőoktatási különböző szakain, de a Tömörkény István Gimnázium és tanári, egyéni és kollekés Művészeti Szakközépisko- tív kiállításokkal, csereláto la is nevelt már jó néhány fiatalt. Ezért látszott gyümölcsözőnek az ötlet — ezeknek a szegedi intézményeknek segítségét kérik tervük megvalósításához. A napokban Fekete Antal, a gyomai Kiss Lajos Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója és ményközelbe hozzanak mű- Honti Antal, aki a rendezveket és alkotókat, hogy szépet, művészetet szerető és vények szakmai irányítója, felkeresték ezeket a szegedi gatásokkal, tárlatvezetésekkel, előadásokkal, a kiállításokhoz kapcsolódó zenei és irodalmi produkciókkal támogatja a gyomai középiskola egyedülálló kezdeményezését. E mostani megállapodások hitelesítő pecsétje lesz a januárban kezdődő akciósorozat minden egyes rendezvénye. Új sorozatok, filmek, tévéjátékok A tévé első negyedévi műsorterve A következő esztendő első közt. A tévé szórakoztató és színházig terjedő drámatörhegyedévének ígéretes prog- zenei osztályának filmjei kö- téneti úton. Az első negyedramja, gazdag, sokszínű zött két, hatrészes angol so- évben a sorozat öt része ke műsorterve körültekintő rozat szerepel, az Erzsébet rül a képernyőre. Bzerkesztőmunkáról tanúsko- királynő, illetve a dik, amelynek során nem- Henrik hat felesége összesen VIII. nyolc tévéjátékot, illetve técímű. véfilmet láthatunk majd. A csak az arányosság kérdését, Ugyancsak hatrészes olasz magyar írók közül Fejes Endre (Cserepes Margit háLeonardo zassága), Illyés Gyula (Ozoa Múzeum, rai példa), Gyurkó László Károly Baráth hanem a hézői Igények vál- film mutatja be a nagy retozását ls szem előtt tartót- neszánsz művész, ták. A sorozatok eddig is da Vinci életét, sok nézőt szereztek a tele- falak nélkül című, kilencré- (Aranyborjú), Levik Víziónak. Ügy tűnik, számú- szes művészettörténeti soro- (Feje fölött holló), kat tovább kívánják szapo- zat pedig az archeológiai Lajos (Átmenő forgalom) ritani, szerencsére a tervek- feltárásoktól, Kréta és Mü- műveit alkalmazták féléviből az is kitetszik, hogy ki- kéné emlékeitől a legújabb- zióra. (A Cserepes vétel nélkül érdekes, való- kori irányzatokig kalauzol ban sorozatba Illő témákat ja a nézőket találtak feldolgozásra. Sok- Az irodalmi és drámai is szerepel, a nézőknek téka! több az aktuális politi- műsorok sorában találjuk a hát alkalmuk lesz érdekes kai és ismeretterjesztő mű- leghosszabb de minden jel összehasonlításokra.) sor is. mint eddig bármikor, szerint nagyon érdekes soro- Folytatódnak az Ifjúsági Az előbbiek célja: mai éle- zatot. A Kalandozás kétezer sorozatok, de újak is jelenttünk bemutatása. A Bau-rit- év színpadán tíz adásának keznek. Ilyen az És te ki város (Tapolca), a Nagy ese- mindegyikéi más-más szín- vagy? című, amelyben alkomények nyomában (Dunai házi rendező állította össze, tó fiatalok mutatkoznak be. Vasmű), a Jó estét, 'Miskolc ezekben drámarészletek, Vargha Balázs Ki játszik cfmű műsorok iparvidékek monológok, valamint színé- ilyet? című műsorával azt és városok múltjával és jele- szek és rendezők beszélgeté- kívánja bizonyítani, hogy a nével foglalkoznak majd. Sei segítenek eligazodni a játék tulajdonképpen tanuHétrészes dokumentumfilm- görög drámáktól az abszurd lás, a tanulás pedig játék, sorozat, a Vajda Péter utca Margit házassága a Szegedi Nemzeti Szinház bemutatói között 1974. február Mezőgazdasági könyviiónap 1974 februárjában 17. alkalommal rendezik meg az országos mezőgazdasági könyvhónapot. A megnyitó Kiskunfélegyházán lesz, sok városban, községben kiállításokat, ankétokat, szakíróolvasó találkozókat rendeznek — ezekből egyébként az idén már 800-at szerveztek. A mezőgazdasági könyvhónapra — amely egyben az élelmiszer- és fagazdasági könyvek és szaklapok hónapja is — hat kiadóvállalat 33 művet jelentet meg több mint 150 ezer példányban. Méz helyett méhtáp Kevesebb méz volt a mézeskalácsban — ezzel és más manipulációkkal több mint kétmillió forint jogtalan hasznot szereztek. A Legfőbb Ügyészség javasolja, sújtsák gazdasági bír-, sággal az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalatot. A vállalat a mézes sütemények gyártásakor takarékosan bunt az alapanyagokkal. A szükségesnél kevesebb tojássárgáját használt, a mézet pedig méhtáppal — húsz százalék mézet tartalmazó aromás cukorsziruppal — helyettesítette. Az így készült hamis mézest változatlan áron, valódiként adta el, úgy, mintha a tésztát nem 6 forint 30 filléres méhtáppal, hanem 24 forintos mézzel gyúrták volna. A vállalat a szocialista gazdálkodás elveibe ütköző magatartásával megsértette a fogyasztók és a társadalom érdekeit. A Legfőbb Ügyészség indítványozza: a méhészeti szövetkezeti közös vállalatot sújtsák kétmillió 130, ezer forint gazdasági bínsággal. Az ügyet a Fővárosi Bíróság tárgyalja. (MTI) Tímár Mátyás s Gazdaságpolitika Magyarországon 1967-1973 A gazdaságirányítás egyik Gyakorló gazdaságpolitikus vezető posztja betöltőjének, szólal meg a lapokon, aki a Minisztertanács elnökhe lyettesének vállalkozása ugyanolyan fontosnak tartja a folyamatokat, mintázok kötettel nem kevesebb, mint végső eredményét. Tartózkoannak összegezése, hogy mi dik tehát a kinyilatkoztatástette szükségessé a gazdasa- szerű megállapításoktól, okok gi reformot, s milyen ered- és okozatok kusza szálait ménnyel, következménnyel bogozva teremt kiismerhető ment, megy végbe az. A könyv ilyen módon egyszerrendet a politikai, társadalmi, gazdasági kölcsönhatáre elméleti és gyakorlati sok sűrű szövevényében, gazdaságtani munka, kriti- Ezt teszi nem csupán az kai számbavétele tényeknek, általános problémák vizsirányzatoknak, már elért, s még előttünk álló célokgálatakor, hanem a részterületek szemügyre vételekor nak. Témájánál fogva nem ugyancsak. így az ipar leglezárt könyv, mert mint ma- utóbbi öt esztendejének mérga írja, irányítási „rendszerünket nem tekintjük befelegelésekor, a beruházások, a munkaerőhelyzet, az életjezettnek; egyrészt a tapasz- színvonal, a kiilkereskedetalatok birtokában újra és ,em alakulásának elemzéseújra kiigazításokra szorul, kormásrészt együtt ls fejlődik a gazdasággal". Nemzetközi • rr r • | /» minőségi díj A Richards Fi nomposztógyár elnyerte az Editorial Ofice spanyol kiadó 1973. évi nemzetközi minőségi díját. Ebből az alkalomból sajtótájékoztatót tartottak a Duna Intercontinentálban. A kötet második részének, jövőbeni fejlődésünk Világos elrendezésben lett fölrajzolásának az a l«ndofő részre tagolódik az átte- lati útmutatója, hogy — Tikintés és elemzés. Az egyik: már Mátyás summázó szaa gazdaságirányítási reform vaival — „a gazdaságpolitielőzményei és a reform meg- ka legfőbb törekvése az valósítása. A másik: társa- emberek növekvő szükségdalmi-gazdasági fejlődésünk leteinek mind magasabb színcéljai. Timar Mátyás rend- vonalú- kielégítése. Ilyen kívül bőséges forrásanyag összefüggésben a növekedési felhasználásával ad szinte ütem. vagy a gazdasági teljeskörű magyarázatot és egyensúly elsőrendű célok indoklást a reform szüksé- tígyan, de a fő célnak méggességére, nem kerüli el az is eszközei »csupán«. Ezekelőkészítés idején fölmerült nek az eszközöknek a tökékétségeket, vitás kérdése- létesítése, hatékonyabb alket sem, s éppen ezzel vá- kalmazása természetesen nalik meggyőzővé okfejtése. Syon alapos megfontolásokat így egyebek között kitér követel, mert a rögtönzések, arra a kérdéscsoportra, & kényszerű, áthidaló megamely talán a legélesebben oldások haszna erősen kétütköztette a különböző véle- séges". A miniszterelnök-heményeket, s ez a növekedési lyettesi tisztség nem neheütem és a gazdasági egyen- zíti el a szerzői tollat; olyassúly viszonya. Ma már, a mit is hegyére vesz, amiről gyakorlati tapasztalatok is- m®g viták folynak, amimeretében, egyszerűnek lát- ben nincsenek — nem leszik a megállapítás: „Hosz- hetnek — végleges allásszabb távon nem is vethető Pontok. Ezt elsősorban a fel úgy a kérdés, hogy a gazdasági szabályozók tógazdasági növekedés ütemét vábbfejlesztésével foglalkozó vagy az egyensúly követel ményét helyezzük-e előtérbe, fejezetben tapasztalhattuk — természetesen úgy, hogy TiA növekedés ütemét végső már Mátyás jelzi, még foregyenmálódó elképzelésekről van feltételei határozzák szó —. de hasonló okok A szerző — az ál- ™«tt érdekesek, továbbgonsoron a dinamikus súly meg láspontok végső kialakulá- dolkodásra ösztönzők a szesát érzékeltetve — nem hall- 'ektiv fejlesztésről, a jövegatja el sem e kérdésben, delempolitikáról, a fogyaszsem más egyebekben az el- tas várható alakulásáról ellenvetéseket, az aggályokat. Sőt, részletesen foglalkozik azokkal, mintegy beavatva vet az olvasót a döntéshozatalt „Gazdasági fejlődés és irámondottak is. Több tekintetben a könyaz 1968-ban megjelent időszak problé-megelőző máiba Remélhetően az eddig írtakból érzékelhető, hogy a könyv távol áll a száraz, a tudományosságot az elvontságban fölfedezni vélő szerzők módszereitől, stílusától. nyitási módszerek Magyarországon" című munka folyle- tatásának tekinthetjük. A művet, amelyet Nyers Rezső lektorált, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó bocsátotta közre. M. O. 7. Alkotói arra kereslek választ. mi foglalkoztatja ma a dolgozó embereket. A faluról, a mezőgazdaságról, a mai paraszti életformáról szintén több film és sorozat készült, közülük a Falugyűlés három alkalommal jelentkezik, résztvevői egy-egy falu lakói. Az ismeretterjesztő sorozatok közül kettőt emelnénk ki; a Korok és bútorok című, hatrészes film a bútorstílusok történetét kíséri végig az ókortól napjainkig, bemutatva az életmódokat és szokásokat is. Napjaink egyik legfontosabb kérdésével, a gazdasági hatékonyság növelése és a szervezés közötti kapcsolattal foglalkoznak a Szervezés és vezetés című, négyrészes sorozat adásai. A szórakoztató és zenei műsorok között a Zenés TvSzínház űj bemutatói mellett szintén az ismeretterjesztő jellegű zenei adások ígérkeznek érdekesnek. A komolyzene valamennyi területét felölelő zenei játék, a Diótörő célja, hogy segítséget nyújtson a zenehallgatás örömeinek felfedezéséhez. Folytatódik a Mesteriskola-sorozat és az ötszemPásztor Ferenc: Véletlenül katona 72. Körülnézett a halászmester, s meg ölnyire sem volt tőle egy fejlett példány. Úszott a felkavart vízben, nyilván legyekre, vízbe pottyant szúnyogokra, riadozó halivadékokra vadászgatott. Az öreg boszorkányos ügyességgel lecsípett egy nádszálat, és olyan gyorsan, mint a sirályok, máris a csónakba emelte a tekergő vízisiklót. Zsanó elsápadt. Még szólni sem volt ideje, az öreg máris elkapta a kígyó nyakát, mozdult egyet, hogy közelebb legyen a motorhoz és átdobta Zsanó lábához. Pontosabban egész közel a lábához, mert a szokatlanul bőszárű csizmában talált búvóhelyre a sikló. Ettől az apróságtól nyomban hintázni kezdett a motoros. A hajóban nem eshetett kár. mert a motor erősen egyensúlyban tartotta, de a fel-fel ugráló és visító, üvöltő Zsanó egyre közelebb volt a vízhez. Hiába kapaszkodott utána Tihanyi. Egy szerencsétlen mozdulat nyomán máris a vízbe potytyant. Kétségbeesetten kalimpált, prüszkölt, kapkodott a levegő után, majd lebukott a vízben. Feljött a felszínre, fején sapka helyett hínárkoszorú zöldellt, markában pedig nádleveleket szorongatott nyilván abba akart kapaszkodni. Sem a vezető, sem a halászmester, sem a kísérő tiszthelyettes nem mozdult. Tihanyi rémülten tekintgetett egyikről a másikra. Szemében gyilkos szemrehányás ült. és a tehetetlenség dühe. — Fuldoklik! — kiáltott hirtelen és oldozgatni kezdte a derékszíjat. — Segítsenek, mert elpusztul! — Dehogy pusztul — nevetett tovább a halászmester. — Nem olyan rossz víz ez, hogy csak úgy elnyeli a jó embert, csak egy kicsit ijesztgeti! Az öreg már mozdult. Komótosan nyúlt a hosszú rúd után. Közben Zsanó is tornászott. Hol lemerült, hol felbukott, és nagy levegőt szívott. Mindannyiszor nagy csomó zöld maszat csúfította a képét. A tiszthelyettes is elmozdult már. Igyekezett a fenékhez. Csakhogy ilyen helyzetben minden másodpercet nagyító alá kell tenni, meg kell nagyítani, lassítani. Aki benn ül, annak nem hosszú, aki a vízben kapálódzik, annak bizony hosszúnak tűnik. — Álljon fel! — kiáltott erélyesen a tiszthelyettes és megállt a csónakban. — Mondani könnyű! Prühcsj — ordított Zsanq és merült. Mikor visszajött, folytatta. — Mi vagyok, hal? — Egyenesedjen ki, édes fiam! — kiáltott határozottan az öreg halász ls. Egyenesedett volna, állt volna, csak azt nem tudta, milyen irányban. Szeme annyira telerakódott békanyállal, hínárral, hogy a tulajdon édesanyja nem ismert volna rá. Aztán az öreg halász kilépett a ladikból. Már ugrás közben elkapta a hóna alatt, s villanásnyi idő alatt — addig tartott, mint a siklófogás — taloraállítitta Zsanót. Csak Tihanyi csodálkozott. Még derékig sem ért a víz. — Ez mi? — nézett Zsanó és egyenesen Tihanyi képébe vágta a maradék moszatot. — 2*"úsztam? A halászok elfordultak a part felé, Tihanyi nem bánta a moszatot, a tiszthelyettes az ég felé nézett, de nem lehet leírni, amit mondott. Még udvarias is volt. Nem akarta megijeszteni a két boldogtalant. Úgyis csak napokra jöttek, úgymond megerősíteni az őrsöt. \ — Miért nem mondták, hogy ez közönséges pocsolya? — csodálkozott Zsanó, és nagy gonddal törölközött egy kockás zsebkendőbe. — Azt hittem, komoly nagy víz... Au! — kapott a lábához. mert ismét eszébe jutott a sikló. A szerencsés hüllő azonban már régen kilihegte magát valamelyik nádcsomó tövében. Mindössze egy nádszál csúszott a csizmaszárba. (Folytatjuk^