Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-11 / 289. szám

KEDD, WR DECEMBER U. Ma, Szegeden: Ergonómiai kezdődik Ma, kedden délelőtt kezdi meg munkáját Szegeden, a II. Ergonómiai konferencia, amelyről dr. Geréb György, Dulin Jenő, Kiss György és Jenei Tibor tartott tájékoztatót. Elmondták többek között, hogy a most megnyíló konferencián több mint négyszáz hazai szakember vesz részt, s külföldi országokból is várnak érdeklődőket. A három évenként sorrakerülő konferencia első ízben került vidéki városba. Azért választották Szegedet színhelyül, mert Itt van legrégebbi és legnagyobb eredményeket felmutató bázisa az ergonómiai kutatásnak és munkának. A három napig tartó konferenciát az MTESZ Szerve, zési és Vezetési Tudományos Társasága, a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság üzemlélektani szekciója közösen rendezi. Bevezető előadást Buda István munkaügyi minisztériumi államtitkár tart. A legfontosab témák: az ergonómia helye és szerepe iparfejlesztésünkben; a mun. kához való adaptáció problémái; a gyártás- és gyártmányfejlesztés ergonómiai kérdései. A fő témakörökben iclváló szakemberek tartanak előadásokat, majd kerekasztal beszélgetésekre ke. rül sor a szekció témáiból. A konferenciát a Tisza szálló koncerttermében tartják. A szarvaskirály A Békés megyei Jókai Színház vendégjátéka Gyereksereg töltötte meg a Szegedi Nemzeti Színház nézőterét tegnap, hétfőn délután. Régi és jogos igény j vált valóra: a szegedi gyer: mekszínház, mely a Szegedi Nemzeti Színház és a Békés megyei Jókai Színház dicséretes együttműködésével jött l létre. A békéscsabai sziné' szek a Carlo Gozzi művéből ! Heltai Jenő által írt A I szarvaskirály című mesejáj tékot játszották a gyerekekének, melyet a szegedi színház a Pomádé király új ruhája című meseoperával viszonoz. Az érdeklődésre jellemző, hogy a négy decemberi előadásra már minden bérletnek van gazdája, csak a január 2-i előadásra válthatók belépők. Mi kell egy jó mesedarabhoz, mi kell egy olyan színpadi játékhoz, aho] a nézőtéren gyerekek ülnek? Varázslat. mesebirodalom. jó királyfi, gonosz ellenség... Mindenekelőtt olyan cselekmény, mely megindítja gyermeki fantáziájukat, olyan mozgalmas és dinamikus színpadi helyzetek, melyek egy pillanatra sem hagyják tétlenül a nézőtéren ülők figyelmét S kell még látvány, humor, színesség. Ezeket a kívánalmakat jól isme. ri A szarvaskirály című mesejáték rendezője, Balogh Géza. Egyszerű színpadképe — Suki Antal terve —, bár kissé statikus, arra ls alkalmas. hogy a gyerekeket megtanítsa a színpadi jelzések továbbgondolására. Érdekes és tanulságos színpadi játékot formáltak a békéscsabai alkotók Heltai Jenő művéből. S erre a bizonyíték. hogy a gyerekek szinte együtt éltek a darabbal, nem titkolták véleményüket, han. gosan drukkoltak a főhősnek, sikongva féltették az ármánykodótól. Sajnos, az önfeledt kétoldalú játék, a még szorosabb kapcsolat színpad és nézőtér között nem valósulhatott meg a meglehetősen nagy távolságok miatt. A felnőtt nézőnek az az érzése támad hogy még pergőbb, még dinamiku. sabb is lehetne a játék, még több alkalmat lehetne kihasználni a „visszacsatolásra". Fiatal színészek játsszák az előadás szerepeit. Alakításukon látszik, hogy nem egyszerű gyerekek előtt figurákat formálni. Hiszen a mesejáték minden egyes szereplője egyúttal egy-egy tulajdonság, típus statikus képviselője is. A szereplők közül kiemelkedik Flórián Antal, aki igencsak ellenszenvesen formálta meg a királyi trónra vágyó, s ezért a célért semmitől vissza nem riadó jellemtelen miniszterelnököt. Kárpát Tibor mint Derámó király, fiatal és férfias volt, mint egy valódi ki. rály. Szerelme, Angéla, akit Maday Emőke formált meg, pedig bájos és tisztaszívű. Nagyszerű színfoltja volt az előadásnak Garai Róbert főfőmadarásza Tóth Gabriella mint. Smeraldina és Lukács József mint főmágus. T. L. Éjszakai előadás KEPERNYO A hűséges tévénézőknek több okuk van, hogy szombatonként ébren tartsák magukat az éjszakai film kezde. téig. Kezdjük a kellemetlenebbel. A nap hosszú műsorideje, úgy látszik, feljogosítja a szerkesztőket, hogy a szokásosnál több ismétlést iktassanak be, délután tehát örülhetnek, akik először elmulasztották megnézni ezeket, másféle időtöltést kereshetnek, akiknek már volt szerencséjük. A Tv-híradó után vagy kabaré jön, vagy egy-egy jó régi külföldi film, amelyeket valószínűleg szintén a könnyű hét végi szórakozást keresőknek szánnak. Néhány ilyen, kevésbé sikerült alkotás után .azonban úgy véljük, jobban jár. aki még ebben az időpontban is „tévén kívüli" szórakozást folytat. Tíz óra utánra tehát kellő „tévééhségben" szenvedünk, fokozott várakozassal ülünk végre a készülék elé. Az esetek, illetve a szombatok többségében nem csalódnak az ébren maradók. A már hagyományokkal rendel, kező éjszakai előadásokon ugyanis vagy filmtörténeti jelentőségű, régi, nagy alkotásokat, világhírű rendezők műveit láthatják, néha — helyes elv alapján — sorozatban is, gondoljunk például a nemrégiben közvetített Kozincev-sorozatra. Ha pedig újabb idők filmjei kerülnek elénk, általában ott olvashatjuk a tévéújságb 111, melyik fesztiválon nyertek díjat. A tartalmas, gondolatgazdag. jól megcsinált, nem ritkán művészi erejű alkotások általában már nem. vagy még nem szerepelnek a mozik műsorán, ezért csak köszönet jár a tévének, ha hozzásegít, megismerésükhöz. Teljes elégedettségünket csak az akadályozza időnként, hogy a film. és a televíziós alkotások közötti megkülönböztető jellegzetességeket, a felhasznált művészi eszközök közötti különbségeket nem lehet eltüntetni. Gondoljunk például arra, hogy a filmi Uebmann Béla felvétele Solti Bertalan. Máthé Erzsi és Szalay Edit a Vanyusin gyermekei című tévéjátékban monumentalitás a tévében mennyit veszít értékéből-értelméből; ami a mozivásznon még jól látható, az a képernyőn alig észrevehetővé zsugorodik stb. A legutóbbi filmben, J. Skolimowski Mélyvíz című nagy erejű alkotásában például a hatalmas üres úszómedencét, benne a főszereplőket befogó kép nem képes betölteni a képernyőn azt a funkciót, amelyet a rendező szánt neki a filmben. A bekövetkező tragédia érzékeltetése, a drámai hatás helyett majdhogynem mosolyt fakaszt ez a kép. hiszen a medencében alig láthatókká, komikusan mocorgókká válnak az alakok. Ne beszéljünk most a feltehetően elmúló technikai problémákról, amelyeknek „köszönhetjük" például a széles, vagy még szélesebb fekete csíkokat a szélesvásznú filmek közvetítésekor, mert végül is jó filmek segítenek eltekinteni az emlegetett kisebb kellemetlenségektől. A Vanyusin gyermekeit. Sz. A. Najgyonov színművét Osztovits Levente alkalmazta televízióra, megtartva sok színpadra való elemet. Mihályfi Imre szerencsére sikerrel igyekezett tévészerűen elrendezni a jeleneteket, és a sok kitűnő színész segítségével élvezhető tévéjátékot formált. * Ma, kedden este Jókai Anna: Tartozik és követel című színművét közvetítik a Thália Stúdió előadásában, felvételről. Csütörtökön Az árnyak délben tűnnek el című szovjet sorozat hatodik részét, majd a Színházi album újabb adását láthatjuk, amelynek ezúttal Huszti Péter lesz a vendége. 8. E. Szombat este — eleget téve a meghívásnak — én is ott ültem Mihályteleken, a Móricz Zsigmond művelődési ház nagy sokadalmában. Pöttöm kis tündérek — óvodások —, úttörő kislányok, serdülő fiatalok, fiatal szülők, öreg, sokat megélt emberek hozták a hála sok cso. korba kötött, vagy csak egyszerű, keresetlen, szívből jövő szavak drága virágait. Egy idős embernek, dr. Fülöp Pál orvosnak, aki most, 73 éves korában, 45 évi gyógyítómunka utón — amiből huszonkettőt a mihálytelkiek szolgálatában töltött el — maga is pihenni tér, nyugállományba vonul. A mihálytelkieknek nem volt még másik orvosuk. Még azok ls emlékeztek rá, akik már régen elmentek a „faluból". A messzi Zalából is érkeztek dísztáviratok. A huszonkét esztendő történetéből Szalma János, a mihálytelekiek másik megszeretett embere, nyugalmazott iskolaigazgató idézett emlékeket. Először a mindig vigasztaló barátot, aztán a gyógyító orvost, végül pedig az építő orvost köszötötte Virágot hoztak a picinyek, akiket ő segített a világra, ők is az életet köszönték neki, épp úgy. mint a hófehér hajú Karsai Józsi bácsi, aki a nagy meghatódottságban csak kérdezni tudott: „Hányszor állt, doktor úr, a sok év alatt az én nagy betegágyam előtt éjszaka és nappal? Azt egyikünk sem tudhatja. Kevés most a szó. nem tudok többet, csak azt, hogy köszönöm." Kasza Julianna, a művelődési ház igazgatója ipeg azt mondta el: azért szerették nagyon Pali bácsit, mert ő testi és lelki bajokat egyformán tudott gyógyítani. Most. hogy feleségével együtt — aki végig orvosasszisztensként dolgozott mellette — valósággal körbefogva a virágokkal, megköszönte ezt a meghatóan sok szeretetet, mint valami jóságos nagyapó, mesélt még néhány igaz történetet a mihálytelekieknek. A háború után, amikor elbocsátva a szovjet hadsereg szolgálataiból. hazatért Szegedre, egy zimankós, havas éjszakán egy súlyosan sérült beteghez Gyálára hívták ki. A beteget kihozták elébe az útra, hogy hamar megtalálja. — De. emberek — mondta nekik —. hát vigyük be innen a fagyból a rendelőbe. Azt mondták, nem tehetjük, doktor úr. mert nekünk nincsen rendelőnk. Néztem a beteget, és csak azt tudtam kinyögni, hogy akkor majd lesz. Mór a jövő héten építeni fogjuk. (A történet végét sokan ismerik, a „szivek házát" annak idején a Kossuth rádió is bemutatta.) Aztán Gyálóról Nagyváradra repült az idős orvos emlékezete. Ott volt kisdiák, gimnazista. A Szigligeti és a Rimóczi utcai sarokház előtt meleg napokon kint üldögélt a kispadon az akkor már nagybeteg Ady Endre. ..Körülálltuk sokszor, beszélgetett velünk, verseket olvasott nekünk. A lármás diákhad egyszer aztán személyesen is bemutatott engem Ady Endrének. Nézzen meg engem, mert én egy „betoji" alak vagyok. Jól megtanultam a latin verset, de a latinórán mégsem mertem elmondani. Ady rám tekintett és annyit mondott: Pedig az életben mindig csak akkor születhettek nagy dolgok, ha voltak bátrak, akik mertek. Ez volt Ady útravalója nekem — mondta a most Is mosolygó dr. Fülöp Pál. Ezután egy fiatal főhadnagyot, egy kedves moszkvai fiatalembert idézett meg a mihálytelekiek közé. akik a dunántúli szörnyű csatákban a karjai között halt meg, szívlövéstől elvérezve. „Semmim sincsen, doktor, amit átadhatnék neked, csak a szívem, azt vidd el az embereknek ..." Később még álmaiból mesélt, hogy ő, aki egész életében mindig a haután lállal viaskodott, álmodta néhányszor azt is, hogy meghalt a halál. Ezt az álmot látta akkor is. amikor elkezdték építeni a mihályteleki orvosi rendelőt. „Felrikkantottam álmomban, hogvhát akkor jól van, nem halnak meg többé az emberek, nem kell mór a mihálytelekl rendelő sem. De valaki megszólalt mögöttem: Ne'örülj, doktor, mert én vagyok a halál fia." ...És a gyálai után gyorsan felépült azután a mihályteleki rendelő ls. de még a ságváritelepi is. Egyiket sem tervezték állami költségvetésből. nem is csinálták abból. Bölcsőde, csecsemőotthon. zöldkeresztes tanácsadó, óvoda is épült. Szépek, gyerekzsivajtól hangosak ezek ma is. Az építő orvos „beléjük építette" Ady bátorságát, a moszkvai fiú szívét és a sajátját. Csépi József Kiállítási napló H. Dinnyés Eva kerámiái Zászlórudak A Parlament zászlórúdjai elöregedtek. Pótlásukra a soproni tanulmányi erdőgazdaság területén 100 éves fenyőfákat vágtak ki. A sudár fákat gondosan tisztítják, szárítják, s csak azután faOrA rágják ki belőlük az szágház zászlórúdjait. munkával tavaszra végeznek. Az új zászlórudakat helikopterekkel szállítják majd a fővárosba. Vajon lezárva tarthatók-e még a különböző műfajok közötti mesterségesen létrehozott sorompók? Hol vannak, s egyáltalán vannak-e még határai a különböző műformáknak? Egy színezett terakotta figura, egy körbe járható, samottból égetett madár szobor-e vagy kerámia? Hová soroljuk a kék-fehér-piros lapocskákból összeállított kompozíciót — kerámia falikép, mozaik, falburkoló vagy épületplasz. tika? Megannyi kérdés, melyekre a válasz csak körmönfont lehet és talán felesleges 'is. Mert a lényeg nem a megnevezéseken, a műfaji skatulyákon, a rájuk ragasztott címkáken múlik, hanem magukon a műalkotásokon. Ez a meggyőződés erósckjhetett mindenkiben, aki "látta H. Dinnyés Éva kerámikusművész vasárnap délben Szelesl Zoltán művészettörténész beszédével megnyílt kiállítását a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában. A szobrásznak indult szegedi kerámikusművésznek, aki évekig volt a Tömörkény István gimnázium és művészeti szakközépiskola művésztanára, ez első önálló tárlata, ötéves kerámikusi munkásságának legjavát tárja a látogatók elé. H. Dinnyés Éva művészete két gyökerű. Edényei, funkcionális tárgyai, italoskészletei megőrizték, s magukon viselik a népi fazeIcasmesterség évszázadokon át jól bevált, kikristályosodott jegyeit, a funkció elsődlegességét, a visszafogott földszínek melegét, a díszítés egyszerűségét. A másik gyökereken a modern szellemiség a korszerű ízlést, a forrongó stílusok nedveit szívta magába. Ebből az indíttatásból születtek modern alkotásai, dekoratfvan ls gondolatgazdag faliképei, | újszerű napórái, izgalmas és dinamikus falburkoló kerámiái. Különösen megragadóak a Kibontakozás című faliképsorozatának darabjai. Olyan művészi gondolat valósul meg e variációsorozaton, mely egyszerre tágítja kozmikussá világunkat s mégis megőrzi a bensőséges emberi gondolat és az alakító-formáló kéz nyomait. Az egyik falikép robbanássze. rűen dinamikus, a másikon a szertehullott valóságcserepek szinte szemünk előtt rendeződnek új egységgé. Az egyiken szinte érezzük a kitárulkozás felszabadító leve. gőjét, a másikon átéljük az új születésének gyötrelmét. Organikus, izgalmas felületek alkotnak itt művészi rendet, örvénylenek, szikráznak, tovább segítik gondolatainkat. Az egyik kép előtt napraforgóra asszociálunk. a másik előtt magára a Napra, a harmadikon holdbéli tájakat vagy éppen napkitör!st vélünk felfedezni. H. Dinnyés Évának nem elegendő ezen gondolatok megfogalmazásához a sík felület, az egyszínű máz a homogenitás. Motívumai, sejtjei kilépnek a síkból, izgalmas és feszültségekkel teljes művészi alkotásokká nemesednek. Madarai szobrászi erényeket csillogtatnak, falburkoló elemei, variálható plasztikus lapjai napjaink egyik égető környezetesztétikai problémáira keresik a választ. H. Dinnyés Éva tárlata magas mesterségbeli felkészültségről, tiszta emberségről. hagyományőrzésről és újat keresésről, fegyelmezettségről és tisztaságról tanúskodik. Harcában társa a porcelán az agyag, a samott, a máz és a tűz. T. L ez ui tápszergyárban Megkezdődött a próbagyártás hétfőn az új körmendi tápszergyárban. A 300 millió forintos költséggel felszerelt üzem feladata a hazai tápszerszükséglet kielégítése. az utóbbi időben gyakran tapasztalható hiány teljes felszámolása. Hazánkban a csecsemők 58 százalékát 2 hónapos koráig mesterségesen táplálják. A világszínvonalon álló dán gépsorok naponta 41 000 liter tejből készítenek majd tápszert, ami kielégíti az igényeket. Az EGYT gyógyszer, vegyészeti gyár szakemberei — gyermekgyógyász profeszszorok bevonásával — há| romfajta korszerű tápszert fejlesztettek ki, s ezeket állítják elő az új üzemben. A forgalomba „Robébi A" ..Robébi B" tápszer és Pro balacta gyógy tápszer név kerülnek.