Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-09 / 288. szám

/ VASÁRNAP, 1973. DECEMBER 16, Ifl Szem­ben a bagoly­várral A Visegrádi utcai első emeleti lakásának két kijárata volt. Az egyik ajtó a lépcsőházba vezetett, a másik egy utcára nyíló külön­feljárathoz. így, ha a szemben levő „bagolyvárból" figyelmeztető jelzés érkezett, az illegális párt tagjai feltűnés nélkül távoz­hattak. Budapesten, a Visegrádi utca 15. szám alatti házban alakult meg 1918. november 24-én a Kom­munisták Magyarországi Pártja. A lakást Kassák Lajos bérelte, az aktivista művészek itt tartot­ták rendszeresen kiállításaikat. Az átelleni, hajdani laktanya­épület abban az időben malom­munkások szálláshelye volt. Ha egy-egy szobában már nem ma­radt üres ágy, kitettek az ablak­ba egy égő gyertyát, jelezve, hogy minden hely foglalt Különös hangulata volt a sötét, csúf épü­letnek, amelynek ablakaiban es­ténként sorra gyulladtak ki a pislogó fényű gyertyák; innen ered a „bagolyvár" elnevezés. Most november 20-án a fővá­rosban újból megnyílt a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulásának emlékmúzeuma. Még a megnyitás előtti napok­ban beszélgettem a kiállítás ren­dezőjével, dr. Szikossy Ferenccel, a Magyar Munkásmozgalmi Mú­zeum főelőadójával. — Mennyiben gazdagodott az emlékmúzeum a felújítás során? — Sikerült kibővítenünk a he­lyiseget, amely most eredeti nagy­ságban áll a múzeum rendelke­zésére. Ez a lakás, a két kijára­tával, olyan volt a forradalom hó­napjaiban, mint egy erős bástya. Egy házzal arrébb, a Visegrádi utca 17. szám alatt lakott Sza­muely Tibor; mögötte, az Ügy­nök utcában, ma Kresz Géza ut­ca, Kun Béla lakott; a szemben levő munkásszálláson pedig min­dig készenlétben állott néhány figyelő elvtárs, hogy idejében jelt adjon, ha veszély közeledik. A kibővített helyiségek egyikében Kim Béla-emlékszobát rendez­tünk be. És lesz egy külön elő­adóterem, ahol a látogatók előre bejelentett kérésére, előadásokat szervezünk. A képzőművészetben, például, az 1917— 19-es években olyan jelentős művészek tevé­kenykedtek, mint Uitz Béla, és még jónéhányan, akik a kommu­nista mozgalomnak is aktív har­cosai voltak. Az ő művészetüket elemezve, lehetetlen nem szólni a korról, a történelmi események­ről. Régi filmhíradókból összeál­lítunk majd egy dokumentum­filmet, melyet a látogatók kéré­sére levetítünk, összegezve: a múzeumban aktív népművelői munkát szeretnénk folytatni. — Milyen módon jutott az itt látható gazdag dokumentumanyag a múzeum tulajdonába? — Részben könyvtárakban, le­véltárakban folytatott kutató­munka alapján bukkantunk rá azokra a forrásokra, könyvekre, újságokra, plakátokra, amelyek alapján megkezdtük az anyag gyűjtését. Igen sok segítséget kaptunk a régi elvtársaktól, akik, ha személy szerint nem is ren­delkeztek tárgyi emlékekkel, ne­veket, címeket mondtak olyan személyekről, akikről feltételez­ték, hogy őriznek dokumentumo­kat Így jutott hozzánk például László Jenő teljes hagyatéka; ő a kommunista párt egyik alapító tagja volt 1919-ben kivégezték. Érdekes története van ennek a szép, rézszamovárnak is, melyet Lenin küldött Kun Bélának aján­dékba. A szamovárt Kun Béla tit­kárnője őrizte egy ideig, majd miután ő is emigrált, a család gondjaira bízta. Tőlük került ide. a múzeumba. — Az egyik vitrinben látható egy térkép, ahol apró karikák jelzik a kommunista párt szer­vezetének kiépülését az ország területén. Hogyan készült ez a térkép? — Ebben a munkában a Vörös Üjság volt legfőbb segítőtársunk, híreiből nyomon tudtuk követ­ni a pártszervezetek megalakí­tásának helyét, idejét Sajnos, nagy hiányosságunk, hogy Sze­ged és Debrecen kivételével, a vidéki szervezetek működéséről semmilyen tárgyi dokumentu­munk nincs. Hálával fogadnánk, ha azok, akik őriznek fényképe­ket vagy más. írásos emlékeket, eljuttatnák a múzeumunkhoz. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulást emlékmúzeu­mának ma csak egy főbejárata van. Az egykori „bagolyvárat" is lebontották, az üres telekre tá­gas, nagy ablakos lakóház épül majd. De ha erre jár a látogató és végighaladva a termeken, szembenéz az arcokkal, akik az üvegablakok mögül tekintenek rá, gondoljon arra: ezeknek a fér­fiaknak és nőknek, nap mint nap, a hátsó kijáraton kellett osonva menekülniük, mert ha bátor emberek voltak is, szeret­tek volna élni. De ez csak keve­seknek sikerült közülük. Sokan, sokan mártírok lettek! LÁSZLÓ ILONA Veress Miklós Szófia: közelítő tél Zograf ikonfestő utolsó ítélete Plovdiv Havakban már a Vitosa ideszikrázik magasa fehérben már az életem közelít szikrázó telem Levél pörög az égbe föl szabadságában tündököl: mintha élőként szállana és volna holt csupán a fa A lélek fáz egyedül és hallgatása a repülés: suhognak szelek — ostorok és bújnak kis kolostorok ikonok szelíd szentjei fáznak létünkért zengeni szárnyai alatt a meleg sötétben angyal didereg olyan mint egy ázott madár akiből elfogyott a nyár s kabátszirnyak közt én olyan mint aki nem élhet szárnytalan Ideszikrázik havasa; fehérlő csend a Vitosa Földre a menny ráesett s mint rossz edény elrepedt — rémülj Plovdiv népe sírj már hiába hajlíts/ térdet mikor ítéletet hirdet piktor Zograf Zaharij Aki cserfes nyelvű volt — száján kígyókat sikolt aki kaeér ki parázna — fűzi kanördög pórázra: jaj szép plovdivi szüzek várnak kínok és tüzek Hivatallal hivalkodó — orrát följebb vonja fogó kapzsiságra aki kész — parázs markában a pénz gőgösködő rossz polgárok forr a fürdő: tüzes árok Ki kegyetlen vámszedő hatalommal hencegő piktort koldust megvető ostorhangon nevető — mind-mind pokolra való elnyeli a lángfolyó Hát Zaharij hol lehet? Ecsetje most mérleg szára angyal és ördög cibálja: menny és pokol közt lebeg Habon: kigyúl az este körbe parton: bezár a céllövölde s bádogálmából nem riad lövésre már a tarka had Szomjasan nyíl a pincegádor s lángol a nyelv a rákiától az estet mámor tölti meg s a Kolarevet víg tömeg Körültekeri orrunk mint a roskadt falat a szőlőinda plovdivi konyhák illata: sült hal gjuvecs kebabcsita De jaj ti pincék ti megáradt szép illatok tl tele tálak tl pálinkák s vörösborok szoknyák kocsmák sikátorok: éjfélre szörnyű véget jósol elmúlást mind c földi jóból hegymagányából fekete szemével a Ncbettepe mert aszfalt- s beton- és gyökéren a mélységből márványfehéren föllzzanak a bajdani Fillnpopoliss csontjai L Ferenc József meghalt. Itt FOfWö j " i —" 1' 1 ébren • »—- • • —* ^ tS" ; ^.riiiS •• -» a—fe •— VW«nu»úaúawOa. VÖRÖS í,UJ SÁG .. roncmwgTA tar. .7:. ?! i" •"««• OSZT AL ¥01 ARCOT I ..-..a , . .. s, .;»•,. »» • a* ..a • V- v .. «Sf* W; te. $ ^ lÉliiP ^ * a'. 'V- • -x- *% " . <*.»<•:••. -»-a ^ : • > v» J „ •/ >•"' :::• .. , .. ^J-. , • • !by> •)» xAffUt^y^y X ÍCN • •ő'Oó.A-ce ÍAlMüte Jít,^ tejj > pt<4* 3Í<\N teá Í vrA a V av - . R -rt^S «<-:*• VWKriA - ••;. W-MSAS^A sí ^ MiMór SSSiS^ííi » :; '-•:< -Miéi : yy.'Uy. A féóóp eV— IBII ÍW:)ü:TAk' cííl- : :>:: o> > v, úTxn* «« >«*'<•*» ... ".w. * vj k í. A * ."•-ttjCArtl ' ' • • " ~' " ''i rá' 'Miinr ' '''rn H' ' Tl! IYri i ' f • szaszn *fcr • HUltlII f jdíapyok i«t(í*pw * W*4M*t. Maéb • foMDixl !,.jüv!i» ... wnutk hívmott a- ^gaBH/ri' h*! a t SnUta mmn* hm>< xrekist « XllÁrt^kM l»)«M»<«n«i Iwnf úwrt tt<*tf* iiiíjit Boj.wttiüík Mítadsivütm* » ItAtíúóajwaí, * twbrt* rrekcia A .»AtsrW I Vtfcipúv üMfcmfcn irtó ewrfi(>» i OMt, «aw)y <y* »kl útinÓnmr^íl^fahl^Wt* Mouím - at-.mittl la, r SMtoret ' 1 - .. aaV'í* r ' A k»P Míálm tWw mm»t*«Mi RteiiiiiR f»6»<««» * jövőt » .. ,« , uvtcnriml |i«MW««t. tíúter »< ******* *><"***• ,,;< vtvim kv»úta»ti>» mihubMitefaú.ink iiíjgiinWhllam »/>>»»<•• •'••«, '!Jtn-'trvlitm M^iMMf wwfartw. t:»wk a mm .jASaiÉ: > 1 artw* hK»lúk» A hÖM* «t ú WKtóú OJMAMlW, ÚStfMríírtiai• mh4''» <.-'.*"«UltuiMHir*V)* teá Migkftwa). A Kfim.*'­*«RrtmdK* kkimmiőni. »mdr«fe: * ppw T i>»«-«<»a )>•• » ;s*j>fe»!) k^r kkdlrt ú»< IMMIÜAHHk. l»» « •>•- )>:»11«*M»v*<«8Mt. Ótyok JKWÍM V»» V ikl-y. M^h Mk-k-swAyi «.»• • ... <i;**K«. <•» ifyyyÍKwiwti:, aBAl«i<* mwi<fc-n«t< I-k-" iwk I„t* iKsii |)»fi (a.rtj» „vlaL.i»al> á :.»<-!>-'. <»('< l>.«>«íl« I- '•'••'<<• Ilikéi »fRú«<.!:>:.' » 1,1,r<kt>- i .:-><•• k.'-la. »k'» f ).»,,.•••!. klóit it |-.w.t.>l -kttKl.

Next

/
Thumbnails
Contents