Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-07 / 286. szám

2 PÉNTEK, 1973. DECEMBER l Megnyitották az Újságíró-stúdiót A magyar sajtó napja elő- A stúdió következő foglalestéjén, tegnap Szegeden, a kozását december 20-án, Sajtóház klubjában ünnepé- csütörtökön délután 4 órától lyesen megnyitották az Üj- tartják a szegedi Sajtóház ságiró-stúdiót. Ezen részt klubjában, vett dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, Lukács Vince, a Magyar Üjságirók Országos Szövetségének munkatársa, Wagner István, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezetének szaktitkára. Rácz Lajosnak, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztőjének üdvözlő szavai után dr. Ágoston József az újságírás pártosságát, népünk szolgálatát hangsúlyozta megnyitó beszédében. Ezután elhangzottak az első előadások. Együttműködés A magyar—csehszlovák belkereskedelmi állandó bizottság 6. ülését december 3. és 6. között tartotta Budapesten. Megtárgyalták az 1973. évi állami és szövetkezeti belkereskedelmi választékcsere alakulását és a műszaki-tudományos együttműködés eredményeit. Kitüntetés Tegnap délelőtt a megyei tanácsházán dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Hegyi Júliának átnyújtotta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát abból az alkalomból, hogy 35 éves pénzügyi, 32 éves OTP-szolgálat után nyugalomba vonul. Hegyi Júlia 19 évig volt az OTP Csongrád megyei igazgatóságának helyettes vezetője. A kitüntetés átadási ünnepségen megjelent Kovács Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Török László, nz OTP Csongrád megyei igazgatója is. Ha van, miért nincs? Javítani kell a pb-gázellátást Többen telefonáltak tegnap a szerkesztőségbe, hogy megjelent a hirdetés lapunkban, miszerint mindennap 8tól 16 óráig a Kolozsvári téren gépkocsiról árulják a pb-gázpalackot, viszont már 10 óra, sok ember várakozik a téren — de se kocsi, se gázpalack. . A helyszínen valóban megtaláltuk a várakozókat, ketten közülük — Geiger Tiborné, szegedi ruházati szövetkezet, és Szabó Lajos, a Volán 10. sz. Vállalat dolgozója — velünk tartott, hogy a DÉGÁZ-nál megtudjuk: miért várakoznak hiába az emberek a Kolozsvári téren. re a beruházás miatt szükség nos volt, de ezt bizonyára nem ban az utolsó pillanatban lehetett csak tudni. A Pásztor utcai telep meg csak december 10-én kezd árusítani! Emiatt írt a szerkesztőségbe joggal elkeseredett han-, Szegeden napi átlag600—700 darab palackot cserélnek, az ünnepek előtt meg várhatóan ennél is többet. A decemberben hátralevő 20—22 nap alatt 14 ezernél több palackot szállítunk a' telepekre, és segíti gú levelet sokak nevében az ellátást a Dorozsmai Horváth Jenő (Gera Sándor u. 55.) olvasónk is, hozzátéve: ha visznek is naponta többszór a környékre egyegy teherautónyi palackot, az szinte azonnal elfogy. Mándoki János azt mondja, hogy nem a gázpalackmennyiséggel van baj, a szállítás okoz nehézségeket. Hattyastelepen például az keverte a bajt, hogy három ÁFÉSZ által biztosított több mint 3 ezer palack a dorozsmai körzetben. Elég utánaszámolni: ezzel a mennyiséggel az ellátás biztosított — És a fuvarozás? — A vásárlókhoz mindenesetre „közelebb kerülünk" azzal, hogy hamarosan két telep lesz Móraváros és Alsóváros körzetében, az egyik a most nyíló Pásztor utcai, a |Ti napja nem jött a Volán szál- másik majd a Gólya utcában Kiderült az első mondatból, amint Mándoki János, az anyagosztály vezetője kérdésünkre válaszolt hogy a gépkocsivezető váratlan és halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem tudott időben Algyöre indulni a szállítmányért, azért volt tehát a késés, mert helyette nem tudtak mást küldöli. Ez történt tegnap. Viszont a beszélgetés során kiderült, hogy nyitott kérdés, nem lesz-e — más okból ugyan — máskor is a maihoz hasonló galiba. Ugyanis minden jel, szerint nemegyszer el fog késni a kocsi a Kolozsvári térről, hiszen a palackokat reggel 6 és 7 óra között vehetik át a kocsik Algyőn és 8 óráig vagy késnek, vagy nem, vagy beérnek, vagy Iftókocsija. A kérdés csak az, hogy miért nem hívnak akkor a Belkereskedelmi Fuvarozó Vállalattól kocsit? Az ellátási kérdés Jfeyanis nem a két cég — a DÉGÁZ és a Volán — ügye, s hogy jön a kocsi vagy nem, ez nemcsak kereskedelmi partnerek hibája. Ennél sokkal súlyosabb dolog sok száz embert bosszantani, a gázpalackra lesz. Addig pedig a Kolozsvári téren árusítunk autóról. — Csak ne úgy, mint tegnap. — Valóban, a hirdetést körültekintőbben kellett volna megfogalmazni. Ezt módosítani is kell. Ami pedig a ugyancsak rászoruló külső szállítást illeti, a gépkocsivárosnegyedben lakókat télvíz idején bizonytalanságban tartani. A beköszöntött hideg, úgy látszik a „meglepetés" erejével hatott, mert nem voltak kellően feltöltve a cseretelepek, s az ilyenkor még jobban fogyó, gázellátás nem volt zavartalan. Éppen, mert tél elején vanem. De hogy 8-tól 16 óráig gyünk, s elég csak a naptárárusítanak, a hirdelfsnek ez a szövege mindenképpen megtévesztő, hiszen ha be is ér a kocsi 8-ig, a 90—100 palack, amit egyszerre hozhat, órák alatt elfogy. vagyis napközben legalább egy fordulót kell tennie, viszont távolléte alatt honnét tudják meg a vevők, hogy érdemes-e várni, visszajön-e és mikor? Legalább egy tábla kellene, amire kiírják. Ha valamit meghirdetnek, a pontosság kétszeresen is kötelező. Szegeden 13 ezer háztartásban van propán-bután gázfőző és csak 5 ezernél több azoknak a száma, akik tartalékpalackkal is rendelkeznek. Mások tehát azonnali használatra vinnék haza a palackot — érthető, hogy a bizonytalanság, az órákig tartó várakozás, vagy az egyik cseretelepről a másikig vándorlás igen boszszantó. S ez jelen pillanatban sok száz ember osztályrésze, mert megszűnt a Vágóhídnál levő nagyforgalmú telep, helyette meg nem nyitott még másik telepet a DÉGÁZ. A vágóhídi területra nézni, hogy tudjuk, még elég sokáig tartja magát a tél. jogos a kérdés, mi lesz ezután? vezető helyettesítését megöl dottuk — mondja Nagymihály István, szállítási előadó. — Az igazság az, hogy kevés p kocsink és mindegyikret csak egy gépkocsivezetőnk van. Ha egy is hiányzik, megérzi a vállalat. Különben pedig decemberben négy új kocsit kapunk, mert rendelésünk soronkívüliségét elismerték, és reméljük. hogy ez a négy új kocsi jelentősen enyhíti a szállítási gondokat. Az ünnepekre és a disznóvágások idejére jobb ellátást ígér a DÉGÁZ. Az ellátás — A telepek feltöltése ío- ^ülönben kötelessége! lyik — mondja Mándoki Já- Szőke Mária A magyar sajtó napján L

enin — akinek a párttagsági könyvében ez a bejegyzés áll: újságíró — a párt és a tömegek közötti kapcsolat egyik alapvető eszközének tekintette a kommunista sajtóorgánumokat. A magyar sajtó napját a Vörös Újság megjelenésének évfordulóján ünnepeljük. Külön nyomatékkal kell erre ma hivatkozni, hiszen éppen ötven éve, hogy 1918. decemoer 7-én megjelent az első magyarországi kommunista lap, a Vörös Újság első száma. A Vörös Újság a magyar munkásosztály forradalmi eszméit hirdette, a magyar nép milliós tömegeinek akaratát juttatta kifejezésre. Hagyománya vezérelte az illegalitás súlyos éveiben a kommunista újságírást, elsősorban az illegális Szabad Népet, amelynek példája szintén azt bizonyítja, hogy minden zsarnokságon győzedelmeskedő hatása és ereje van az igazság szavának, a kommunista újságírásnak! Kegyelettel emlékezünk; e napon a kommunista sajtó nagy mártírjára, RózsA Ferenc elvtársra, akinek hősiességét Ady Endre szavaival fejezhetjük ki leghívebben: „Csak akkor születtek nagy dolgok, / Ha bátrak voltak, akik mertek / S ha százszor tudtak bátrak . lenni, / Százszor bátrak és viharvertek." A kommunista sajtóval együtt számon tartjuk a magyar sajtó minden haladó hagyományát. Tisztelettel szólunk a Pesti Hírlapról, amely 1841. januárjában jelent meg először, s amelynek csaknem minden jelentősebb cikke Kossuthtól származik; Táncsics Mihály lapjáról, amely Munkások Újságja címen az akkori forradalmi korszak legjellegzetesebb sajtóterméke volt Megbecsüléssel forgatjuk, olvassuk, idézzük Ady Endre, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond. Bródy Sándor, Bálint György publicisztikáit, riportjait, jegyzeteit. A mai magyar sajtó nemcsak ápolja nemes hagyományait, hanem azok nyomdokain haladva végzi mindennapi dolgát, elődei tetteihez méri eredményeit, tennivalóit. Példa nélkül álló a magyar sajtó történetében, hogy ma már tizenkilenc megyei és két városi pártlapunk jelenik meg, mintegy kilencszázezer példányban. A Délmagyarország átlagos napi példányszáma több mint 46 ezer, a Csongrád megyei Hírlap 37 ezer 415 példányban jelenik meg. Csongrád megye két napilapját tehát mindennap több mint 83 ezer példányban olvashatják. Megyei újságjaink legfőbb erénye, hogy gyorsan reagálnak mindarra, ami a helyi közvéleményt, az adott terület rirányitó szerveit foglalkoztatja, ugyanakkor osztozik az országos gondokban, örömökben is. Az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi ülése óta eltelt esztendő a politikai élet rendkívül aktív, termékeny időszaka volt. Megyei újságjaink jól tükrözik a gazdasági, politikai és ideológiai életünkben végbemenő pozitív" folyamatokat, mindinkább felszínre hozzák a tömegek alkotó gondolatait, kezdeményezőkészségét. Tudatosítják közvéleményünkben, hogy szocialista fejlődésünk további menetét mindenekelőtt a munkásosztály tevékenysége, vezető szerepének érvényesülése, felelősségérzete, hangulata és tettrekészsége határozza meg. Abban, hogy mindenütt — az ország legtávolabbi szögletében is — helyesen értelmezzék, jól hajtsál: végre pártunk politikáját, továbbra is kiemelkedő jelentőségű a helyi, a megyei és a városi újságok tevékenysége. Társadalmunk ideálja a tudatosan tevékenykedő ember, aki megérti és megvalósítja a nagy változásokat, aki nem fél szemtől szembe mondani kellemetlen igazságokat, aki nyíltan ostorozza a maradiságot, a könnyelműséget, a tunyaságot A sajtó védelmébe veszi az ilyen elégedetlenkedő embereket, mert az ő szavuk jó értelemben vett elégedetlenség, fejlődésünk egyik hajtóereje. Megyei lapjaink ma már sokkal érdekesebbek és olvasmányosabbak, mint az elmúlt esztendőkben voltak. Hangjuk őszinte és egyértelmű. Vonzerejüket és érdekességüket az is növeli, hogy egy részük a legmodernebb nyomdatechnikai eljárással készül. Természetesen a tetszetősebb kivitel csak akkor éri el a kívánt hatást, ha a mondanivaló is magvas, tartalmas. A mondanivalót elsősorban a téma teheti gazdaggá. Érről külön hangsúllyal szólt Kádár János elvtárs, a kommunista újságírók két évvel ezelőtt tartott aktívaülésén. „Általában az a jó témameghatározás — mondotta a Központi Bizottság első titkára —, amikor összetalálkozik az, ami a központi irányító szerveket, és az adott terület irányító szerveit foglalkoztatja, valamint amit a tömegek is igényelnek. Mindennek valamiképpen szinkronba kell kerülnie. Ha nincs szinkron, baj van, és elő kell segíteni, hogy ez a szinkron létrejöjjön. Tehát ha a tömegek nem eleget foglalkoznak azzal, amivel a vezetés, akkor ezen segíteni kell: propagálni a vezetés által napirendre tűzött témákat. Ha viszont a vezetés nem törődik eleget azzal, ami a tömegeket foglalkoztatja, akkor a vezetést kell segíteni, és arra szcfrítani, hogy megbirkózzék ezekkel a kérdésekkel ..." N

»m könnyű feladat megteremteni az újság hasábjain ezt a szinkront. De a forradalmi magyar sajtó legjobb hagyományai megannyi példával mutatják a követendő módszereket. Ma, a magyar sajtó napján közvéleményünk azt kívánja a sajtó, a rádió, a televízió dolgozóitól, hogy továbbra is hatásosan tevékenykedjenek közös céljaink, a szocializmus építése, az ország gyarapodása érdekében. Kőszegi Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa i Halálgyár Ú] FILMEK Kétrészes, színes, széles- Szavva Kulis filmjében műnket a film alkotói. Pélvásznú szovjet film. frta:Sz. rengeteg iszonyatos kép van. dául az elöljáróban emliMihalkov és A. Slepjanov. Egyik jelentében egy cso- tett jelenetsorral, amely csak Kép: V. Miliotyi c* V. Po- port fehér katona kört ala- egy epizód a tudósok utatyehan. Zene: O. Kara vaj- kit, lökdösnek, ütlegelnek, zásából; a bizottság vezetőcsuk. Rendezte: Szavva Ku- rugdosnak egy néger „láza- je, Szmolencev szovjet prolis. Főszereplők: N. Zaszu- dót", majd megunva a „já- fesszor egyéni tragédiájának hin. Sz. Szmehnova. J. far- tékot", addig verik a fejét ábrázolásával; az egész kavet. M. Marion. N. Sopov. Jogosan kártalanítottak Felmentő ítélet Egy viszonylag nagy, reflektorfényben álló ügyre tett pontot fellebbezés folytán a szegedi megyei bíróság. Első fokon az ügyet a szentesi járásbíróság 12 napon át tárgyalta, s kihallgatott közel 80 tanút és szakértők egész sorát. A vádlottak padján ült Pintér István 43 éves, Csongrád, Nagyrét 101. szám alatti lakos, a csongrádi Tisza Tsz elnöke és Korondi László 31 éves, Szeged, Oltvai utca 8. szám alatti lakos, az Állami Biztosító Csongrád megyei igazgatóságának kárszakértője. Az volt ellenük a vád, hogy 1970 nyarán Pintér megegyezett Korondival, hogy a téesznek olyan területeit is felveszi vízkárosultnak, s azért kártérítést fizettetnek ki, amelyek nem szenvedtek semmilyen kárt nem volt bevetve stb. A vádirat szerint 577 ezer 524 forint kár okoztak társtettességben az Állami Biztosítónak. A téesznek egyébként akkor 8 millió forint volt a vízkára. Annak idején az Állami Biztosító szakértői rendben találták a károk kifizetését. Az eljárás során vizsgálta az ügyet az adóhatóság, majd a bíróság által kirendelt szakértő is. A tárgyalás folyamán szakértők és tanúk egybehangzó vallomása alapján a szentesi járásbíróság Pintér Istvánt és Koroudi Lászlót felmentette a különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének vádja alól, mert megállapította, hogy nem követtek el bűncselekményt. Merültek fel ugyan terhelő bizonyítékok is, de a vallomástevőkről kiderült, hogy valamiért nehezteltek a Tisza Tsz elnökére. A bíróság ezt is mérlegelte, valamint azt, hogy az Állami Biztosító jogosan annyi kárt fizetett ki a téesznek, amennyi a szerződés szerint megillette. A felmentő ítéletet jogerőre emelte a szegedi megyei bíróságegy gépkocsihoz, míg a fő- landos afrikai úttal, amely nökük azt késsel le nem vág- során a néger piac, a fényja. A fekete fejet aztán lab- űző bárok, a dzsungelbeli daként rugdossák és röhög- esős évszak rémségei és a nek. Ez a tömény borzalom gyönyörű, egzotikus tájak egy a többi között, az egész mind bemutatkoznak; a nemfilm azonban mégsem képes zetközi bizottság üléseivel, kiváltani elemi erejű tilta- amelyeken nagyon hosszú bekozásunkat. szédeket mondanak. Mi az oka, hogy az égbe- Minden esemény olyan kiáltó embertelenségek lát- reprezentatív, vagy különványára nem érezzük zsige- leges helyszínen történik, reinkben a mozgósító erejű minden mozzanatot olyan lázadást? A film arról szól, hosszadalmasan kísér a felhogy a kémiai és biológiai vevőgép (amely egyébként fegyverek betiltásával fog- nagyon jól működik), hogy lalkozó nemzetközi szerve- figyelmünk elkalandozik, hezet tudósok egy csoportját lyesebben nem tudjuk elküldi Afrikába, hogy fel- dönteni, mire is kell tuderítsék az ott pusztító jár- lajdonképpen figyelnünk. Ha vány okait Rendkívüli vi- lehet, ennél még zavaróbb, szontagságok után a bioló- hogy a hosszú filmidő nagus professzorok egy szu- gyobb részében hatalmasan permodern „kutatóbázisra" felerősített, baljós dübörérkeznek. Megtudják, hogy gésű zene teszi próbára — ez egy fasiszta szervezet nem idegeinket, csak dobközpontja, amelynek alkal- hártyáink tűrőképességét. A mazottai az ott élő négere- téma pedig megérdemelt vol1-en próbálják ki az emberi- na egy gazdaságosabban ség elpusztítására készített szerkesztett, szolidabb, de biológiai fegyvereket. Er- célratörőbb eszközökkel megről S történetről azonban alkotott filmet, minduntalan elvonják figyel- s. E. •A