Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-05 / 284. szám

23 SZERDA, 1973. DECEMBER S. Szegedi és bolgár 1 munkásoszfáíyl — — o — — — — tudományos kapcsolatok alánpótlása A Gabonatermesztési Ku- műtrágyázásra és más orszá­tató Intézet három éve áll gokból származó kukoricák' kapcsolatban az észak-bulgá- kipróbálására vonatkozóan, i riai Knezsai Kukoricater- Magyarországon is ismertek mesztési Intézettel. A fontos a bőtermö jugoszláv kukori­takarmánygabona nemesíté- cák. Az egyik újdonság a1 sével közvetlenül foglalkozó zágrábi BC 66—25-ös hibrid, tudományos kutatók kölcsö- amelynek tulajdonságairól — nos tapasztalatcsere-látoga á- mielőtt hazánkban 'elterjesz­sán túlmenően alapanyago- tenék — minél több megbíz- ; kut küldenek rendszeresen ható adatot kívánnak besze- ' egymásnak. A szegediek sok rezni a hazai nemesítők. A •új hibrid magját bocsátották bolgár társintézmény ebben már a bolgár partnerek ren- készségesen nyújtott segítsé­delkezésére, feltüntetve azok get: megküldte a zágrábi ku­Iggjellemzőbb tulajdonságait, koricáról feljegyzett saját in- , szakmai leírást adva arra formációit. A knezsai te- • vonatkozóan, hogy az egyes nyészkertben öntözéses kö- j fajtákat a keresztezési, ne- rülmények között, nagy ada- résztvevőket, majd Kedden a postás művelő­dési központban háromnapos nemzetközi tanácskozás kez­dődött, amelyen hat szocia­lista ország szakemberei esz­mecserét folytatnak a mun­kásosztály utánpótlásáról, az ifjúmunkások politikai, tár­sadalmi, kulturális helyzeté­ről, tágabb értelemben a munkássá válás folyamatá­ról. Dr. Halay Tibor, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének igazga­tóhelyettese köszöntötte a megtar­Munkahelyek, sokgyermekes családok, fiatal házasok A kiskundorozsmai tanácsi ilyen munkahelytől. Nem so­hivatal ikertelket biztosított roltuk eddig a vizsgált vál­egy 14 gyermekes téesz-tag- lalatokat név szerint, mert. nak, amelyen a té'esz-tagok sajnos ez nemcsak a vizsgált társadalmi munkájával, épí- vállalatokra jellemző. Mint mesítési munkáknál miként gú műtrágya felhasználásé- totta célszerű felhasználni. Évente val hektáronként 130 má­túcatnyi új vagy már köz- zsás hozamot produkált a, . termesztésben levő kukori- jugoszláv kukoricaújdonság, szociális, politikai, kultúrán., cafajtát cserélnek, próbálnak amelynek vetőmag-elszaporí- helyzete Magyarországon" ki, kísérik figyelemmel fej- fását hazánkban is megkezd- cl-md vitaindító előadását, lődésüket saját területükön ték az idén. különböző agrotechnika al- A bolgár és a magyar in­kalmazásával. tézet munkatársai nemcsak Már sok értékes informáci- hivatalos közleményeiket , „ j. . .. . juttatják el, hanem egy-egy ot kapott a szegedi intézet a /d6szeJrű kutatási témáról, a* bolgár kutatóktól, elsősorban dj eredményekről levélben az öntözéses termesztésre, a tájékoztatják egymást. A munkássá válás fo­lyamata: a munkásfiatalok Ezt követően a Szovjet­unió, Lengyelország, az NDK, Csehszlovákia és Bulgária képviselői szólaltak fel, ele­mezve a munkássá válás fo­lyamatának tényezőit. Bőr-, szőrme- és cipő­ipar fejiesztése Sajtótájékoztató Az őt szakmát felölelő várhatóan 10 százalékkal túl- gére várhatóan mintegy 48— bőr-, szőrme és cipőipari teljesítik. 49 millió párra emelkedik ágazat fejlesztéséről Pesti A bőrgyártás fejlesztésére majd. A termelésnövekedést Ernő könnyűipari miniszter- 1975. végéig 617 millió fo- döntően az iparág hat nagy­helyettes kedden a Duna Ci­rint értékű beruházás meg- vállalata adja, de jelentős pőgyárban tájékoztatta asaj- kezdését engedélyezték. Ez fejlődést várnak a szövetke­tó képviselőit. Elmondotta elsősorban a budapesti és a zeti és a tanácsi ipartól is. többek között, hogy az ipar- Pécsi Bőrgyár termelését bő- A miniszterhelyettes hang­ághoz tartozó 16 miniszté- víti, korszerűsíti majd. Már súlyozta: a termelés bőví­riumi, 9 tanácsi vállalat és megkezdődött a Simontornyai tése mellett 97 szövetkezet fejlesztésére a Bőrgyár rekonstrukciója és nagy figyelmet szentelnek időszakára egy új rostműbőrgyártó üzem a gyártmányválaszték nö­velésének, a minőség IV. ötéves terv fetileg mintegy 2 milli forintot irányoztak elő. beruházásoktól a bclföl­i ellátás több mint 30 szá­zalékos, a szocialista ex­port csaknem kétszeres, és a dollár elszámolású ki­vitel több mint 50 száza­lékos növekedését vár­ják. Valamennyi gvártás' áeat számottevően fejlesztik, ál­talában „többlépcsős" beru­házással, s az egyes részle­gek elkészültével azonnal megkezdik a termelést. A fő­városi munkaerőhiányt vidé­ki telepítésekkel ellensúlyoz­zák. Mintegy 210 millió fo­rintot fordítanak például a Pannónia Szőrmekészítő Vál­lalat kunszentmártoni gyár­egységének építésére. Már részben a rekonstrukció ered­ménye, hogy a szőrmeipar termékei jó minőségűek, 60 százalékuk tőkés exportra kerül, és az 1973. évi tervet létesítésének előkészítése, s velésenes, a minőség ji­jelenleg vizsgálják a Buda- vitásának és a gazdaságos­pesti Bőripari Vállalat to- ság fokozásának is. vábbi rekonstrukciójának le- Beszámolt arról, hogy ered­hetőségeit is. ménnyel jártak azok az in­A dolgozók szociális és tézkedések, amelyek a cipők munkakörülményeinek ja- minőségének javítását cé­vítását is célzó bőripari re- lozták. Jobb az anyag- és konstrukciók nagymértékben kellékellátás, szorosabbak az hozzájárulnak a cipőipar és alapanyaggyártók és a fel­a többi feldolgozó ágazat dolgozók kapcsolatai, iav-i­jobb anyagellátásához. To- tak a Cipőipari Minőségel­vábbá a tőkés import csök- lenőrző Intézet munkafej t> kentéséhez. Megteremtik a felei és hatásosak a különfé­lehetőséget a hazai iparban le ösztönzési rendszerek. csak korlátozott mértékben felhasználható, de gazdasá­gosan exportálható sertés­bőrök nagyobb mennyiségű feldolgozására és a kivitel fokozására. A cipőiparban 748 millió forint értékben kezdődtek és előkészületben vannak még további beruházások. Ezek révén a lábbeliterme­lés az 1970. évi 36 millió párról a tervidőszak vé­tőanyag juttatással, fuvar se­gítségével négyszobás csa­ládi ház épült — a nagy csa­lád részére. Egy példa ez abban a je­lentésben, amelyet a Szeged Városi-Járási Népi Ellenőr­zési Bizottság készített a sokgyermekes családok és fiatal házasok szociális- és munkakörülményeiről. Sze­geden és a járásban öt olyan vállalatnál, illetve szövetke­zetnél vizsgálták a sokgyer­mekes és a fiatal házasok körülményeit, amelyekről közismert, hogy sok ilyen dolgozójuk van. Az öt vizs­gált munkahely összdolgozói­nak száma 3500, ebből a sok­gyermekes szülők száma vi­szonylag csekély, mindössze 85. A felmérések korszakát él­jük, tudjuk, hogy készül egy­egy ilyen jelentés, előkészítő vizsgálat-sorozat: adatgyűjtő lapokat, kérdőiveket töltöttek ki, általános vagy egy-egy emberre jellemző észrevéte­leket írtak fel. A sokgyer­mekes családok közül ezeset­ben konkrétan 28 három­gyermekes, 4 négygyermekes, 2 ötgyermekes, 5 hatgyerme­kes, 1 hétgyermekes, 2 nyolcgyermekes, 1 tizennégy gyermekes család élet- és munkakörülményeit vizsgál­ták részletesen. Ügy véljük, hogy ennyi család adataiból, a tőlük hallott vélemények­ből néhány fontos dologra következtetni lehet Az, hogy valamennyien el­mondhatják; a sokgyerme­kesek és a gyermekeiket egyedül nevelők az üzemek­ben nem három műszakosak, örvendetes, hiszen ha arra gondolunk, hogy ma még nálunk szinte senkit sem tu­dunk mentesíteni a két mű­szak alól, ez is nagy dolog. Viszont aránylag magas azoknak a száma, akik egye­dül nevelik gyermeküket, s ennek ellenére kénytelenek két műszakban dolgozni. Igaz, hogy éppen ezek az anyák, vagy egyedüálló apák előbb-utóbb megválnak az Telelnek a hajók Intézkedésekkel gyorsítják a Haj-szállítást A szokatlanul erős hideg és az óvatosabb, lassúbb forga­a közlekedést lassító, csúszós lom következtében akadozik utak sok gondot okoznak az a kisebb elárusítóhelyek el­ÁFOR-nak a háztartási tü- látása. zelöolaj-ellátásban. Pedig a A szállítás megoldására beszerzés megkönnyítésére most több intézkedés történt, az idén több száz újabb el- Az AFOR és a NIM kérésére árusítóhelyet létesítettek, s ebben a szezonban már 761 AFOR-eladóhelyen és 3692 viszonteladónál kaphatnak fűtőolajat a vásárlók. Sok elárusítóhely azonban mind­össze egy- vagy kétnapi fű­átmenetileg katonai tartály­kocsik is bekapcsolódtak a háztartási tüzelőolaj szállítá­sába, az elárusítóhelyek fel­töltésében. Az AFOR a Cse­pel Autógyártól az idén llö új tankautót rendelt, s no­tőolajkészletet tarthat, mert vemberben a csepeliek meg­kevés a helye, vagy egyálta- kezdték az új kocsik átadá­lán nincs raktár. Ezért a sát. ígéretük szerint az év szállítás, az áru szétosztása végéig valamennyi új tank­most a legsebezhetőbb pont- autót az ÁFOR rendelkezé­ja a tüzelőolaj-ellátásnak. Az sére bocsátják. A továbbiak AFOR központi telepein, el- ban tehát folyamatosan javu osztóhelyein bőséges a kész- a szállítás, s ezzel csszefüg­let, nincs hiány háztartási gtsbi i a tüzelő^ "aj-ellátás tüzelőolajból, s mcst csupán is. MTI) ahogy az is több vállalatra jellemző, hogy bár a sok­gyermekeseknek hatványo­zottabbak a gondjaik, még­sem hiányoznak a munkából, egyszerűen azért mert szük­ségük van a keresetre. (Igaz, hogy a többgyermekesek szinte kivétel nélkül, de az egygyermekesek többsége is igénybe veszi a gyermek­gondozási segélyt.) Az öt munkahelyen vizs­gált adatok szerint kimutat­szélünk arról, hogy csak szavakkal becsüljük a több gyermeket vállaló édesanyá­kat, édesapákat. Elég vas­kos bizonyíték erre az is, amit a NEB feltárt. Ha egy­szer megvan az a keret arra, hogy évenként két-háromszor — nőnapon, tanévkezdés ide­jén, karácsony előtt — szo­ciális segélyt adjanak, miért nem lehet ezt valamiképpen kevésbé alamizsnaszerűen adni? Maga a segély szó is rosszízű, senkit meg nem akarunk sérteni, de van ben­ne jó adag a sajnálkozásból. Márpedig ne sajnálkozzanak, hanem igenis állandó, bizto­ható, a nagycsaládosok élet- sított juttatást adjanak azok­körülményeit főleg az befő- nak a családoknak, amelyek lyásolja, hogy alacsony az a következő generációt ne­egy főre jutó kereseti átlag, vélik. Kilenc családnál 4—600 fo- Csaknem ugyanez tapasz­rint jut egy családtagra, 1000 talható a fiatal házasok tá­—1200 forint hét családnál, mogatásánál is. Mert igaz, de 1200 forint fölötti átlag- hogy kapnak lakásépítési se­gal csak három család gaz­dálkodhat. Ugyanakkor — bár zömmel saját házzal, vagy főbérleti lakással ren­delkeznek — aligha lehet mondani, hogy lakáskörül­ményeik megnyugtatóak, hi­szen mintegy 50 százalékuk­nak komfort nélküli és kis lakása van. Az ő esetükben éppenséggel nem mond sem­mit, hogy kevés közöttük a lakásigénylő, mert elképzel­hető, igényük lenne, csak nem tudják vállalni a jobb, komfortos lakással járó na­gyobb rezsit. Évek óta beszélünk róla, hogy méltánytalanul hátrá­nyos helyzetbe kerülnek a több gyermeket nevelőcsalá­dok. Most, amikor népesedés­politikánk a több gyermek vállalására ösztönöz, változ­tatunk az utóbbi évek gya­korlatán. S hogy okunk van rá, ez a jelentés is világossá teszi: a megvizsgált munka­helyek egyikénél sincs a kollektív szerződésben olyan külön intézkedés, amely a sokgyermekes családok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők helyzetének megköny­nyítését, javítását tartalmaz­ná. Igaz, a jogszabályi elő­írásokat a gazdasági vezetők betartják, de hisz ezért di­cséretet külön hogyan is ér­demelnének? Ez mindenkire vonatkozik. De hogy a csa­ládokat többnyire csak er­kölcsi támogatásban részesí­tik és az anyagi segítséget a párt-alapszervezetek, a szak­szervezet és a KlSZ-szerve­zet feladatának tekintik, az már nem helyeselhető. Mert mi történik? Évente két-há­rom alkalommal segélyt kap­nak a nagycsaládosok. Van, ahol kéretlenül, másutt vi­szont kérni kell. E6 hányan nem vállalják még olyan ne­héz anyagi körülmények kö­zött sem a kérvénynek a megírását! De sokszor be­gélyt kamatmentesen, igaz, a terhes nők és kisgyermekes anyák megkapják a törvény által előírt kedvezményeket, mégis nagy probléma, hogy fiatal házasok mintegy 70 százalékának lakásgondjai vannak. S ezek közé sorol­júk nemcsak azokat, akik al­bérletben laknak, de azokat is, akik családtagként szü­leikkel élnek, hiszen ez utóbbi is nem egyszer ren­geteg konfliktust rejt magá­ban. H a csak ezt vizsgáljuk is, kénytelenek vagyunk, ha szomorúan is, bár, de meg­értéssel fogadni azt az ada­tot, hogy az ennél az öt vál­lalatnál dolgozó 196 fiatal házas közül megvizsgált 73 ifjú pár közül 37 gyermek­telen, ami a meghallgatott és körülményeikről őszintén vallott fiatalok 50 százalékát jelenti. Közülük csak hat családban van két gyermeki Hiába állapítja meg hát a jelentés, hogy a megvizs­gált munkahelyek — és vé­gül soroljuk fel őket: a Sze­gedi Építő Ktsz, a szegedi Centrum Áruház, a Szegedi Ecset- és Seprűgyár, a tápéi Tiszatáj Tsz, a kiskundorozs­mai József Attila Tsz — anyagi erejéhez képest segí­ti a sokgyermekes és a fiatal házas családokat, de sokszor akkor kapnak csak segítsé­get, ha külön kérik. Min. denképpen szükséges, hogy a kollektív szerződésben külön intézkedés szerepeljen az ő gondjaik megoldásáról, segí­téséről. S úgy véljük, a kö­zeljövőben készülő kollektív szerződéseknél más vállala­toknak is meg kellene ezt szívlelni. Mert nagy öröm, hogy olyan jó példák is van­nak, mint a kiskundorozsmai 14 gyermekes család sgeítése — csak az fájó, hogy olyan ritka ez, mint a fehér holló. Sz. M. Tóth Béla felvétele Még a jegesedés előtt bevonultak téli sziliishelyükre, szeged—tápéi kikötő öbölbe a Tisza alsi szakasz ínak vizi járművei, valamint az úszó- és csónakházak. Most egy­más mellett, példás rendben sorakozva várják a kitava­szodást A koreai delegáció Dunaújvárosban A Koreai Népi Demokra- kohászati kombinát fejlődé­tikus Köztársaság „A Haza séről, termelési eredményei­Egyesítéséért Küzdő Demok- ről, a gyár életéről és a tár­ratikus Egységfront"-jának sadalmi szervezetek munká­négytagú küldöttsége — Csö- járói, majd a küldöttség Csung-Gyük, az egységfront megtekintette a vasmű hen­elnökségi tagja, a társada- gerművé*. Délután a dunai lom tudományi akadémia el- vasmű művelődési központ­nöke vezetésével — kedden jában munkásokkal, nép­Dunaújvárosba látogatott. A frontaktivis ék! al találkoz­koreai vendégek felkeresték tak a koreai vendégek, majd a dunai vasművet, ah->l a visszatértek - fővárosba­vendégeket tájékoztatták a <MTJ)

Next

/
Thumbnails
Contents