Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-03 / 283. szám

KEDD, 1973. DECEMBER 4. Bolgár párt- és kormányküldöttség Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) Felcsendült a Rákóczi-induló, majd a díszegység parancsnoka jelentést tett Todor Zsivkovnak. Elhangzott a bolgár és a magyar Himnusz, s közben 21 tüzérségi díszlövés dördült el a Bolgár Népköztársaság államfőjének tiszteletére. Todor Zsivkov Kádár János társaságában ellépett a diszegység előtt, s köszöntötte az egységet. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akik üdvözölték a fogadtatásukra megjelent magyar közéleti személyiségeket, a diplomáciai képviseletek vezetőit és tagjait, továbbá a budapesti bolgár kolónia tagjait. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a fogadásra öszszegyűlt fővárosi dolgozókat köszöntötte. Kádár János társaságában elhaladt a budapestiek sorai előtt. Magyar és bolgár zászlócskák emelkedtek a magasba, a fogadtatásra egybegyűllek hosszasan éltették a testvéri bolgár népet, a Magvar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság népének megbonthatatlan barátságiit. Az ünnepélyes fogadtatása katonai egység díszmenetével fejeződött be. majd a vendégek gépkocsiba ültek, és a magyar államférfiak társaságában szállásukra hajtatlak. Amerre a gépkocsisor elhaladt. a főváros lakói őszinte szeretettel, barátsággal köszöntötték a bolgár vendegeket. * A hazánkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség hétfő délután megkoszorúzta a Hősök teren a Magyar hősök emlékmnirét. A lobogókkal díszített téren a néphadsereg díszőret sorakoztak fel. A koszorúzási ünnepségen részt vett a bolgár párt- és kormányküldöttség: Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke vezetésével. A küldöttség nevében Todor Zsivkov és Sztanko Todorov helyezett el koszorút az emlékműnél. A koszorúzási ünnepségen részt vett dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros tanácsának elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes. Kazal Barna vezérőrnagy és Böjti János szófiai magyar nagykövet. íj Hétfőn délután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában megkezdődtek a magyar—bolgár tárgyalások. A tárgyalásokon részt vevő küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. Tagjai: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr.' Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője, Púja Frigyes külügyminisztériumi álció vezetője Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke: tagjai: Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Zsivko Zsivkov. a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese Penju Kiraeov, a BKP KB titkára, Milko Balev, a BKP KB tagja, a KB első titkára titkárságának vezetője, Andon Trfijkov, a BKP KB póttagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese és Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság bu» dapestl nagvkövete. A bolgár és a magyar tárgyaló felek között a megbeszélések a két nép a két ország hagyományos, barátságát jellemző szívélyes, elvtársi, légkörben kezdődtek meg, hogy újabb lendületet adjanak az együttműködésnek. Az első tárgyalási napon megkezdték az egymás országairól való kölcsönös tájékoztatást, a közös érdekű nemzetközi kérdések áttekintését. A hétfői megbeszélések az esti órákban értek véget. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya hétfőn este vacsorát adott a bolgár párt- és kormányküldöttség tiszteletére az Országház Vadásztermében. Bulgária 110 928 km- területű 8.8 millió lakosú délkelet-európai ország. A népesség több mint 85 százaléka bolgár, csaknem 10 százaléka a török nemzetiséghez tartozik, de az országban cigány, örmény, orosz és ukrán nemzeti kisebbségek is megtalálhatók. A magyarokkal rokon bolgár nép Közép-Ázsiából vándorolt hazája mai területére és 680 körül telepedett le ezen a vidéken. Itt vette át a szláv őslakosság nyelvét is. 1018. és 1878. között — kisebb megszakításokkal — bizánci, szerb és török megszállás váltotta egymást az ország területén, majd 1908tól önálló királyságként szerepelt a térképen. Bulgária az első és második világháborúban az uralkodó osztály reakciós politikájának eredményeként a német birodalom oldalán harcolt. A második világháború végén (1945. szeptember 9-én) a Vörös Hadsereg támogatásával győzött a kommunisták vezette Hazafias Front által szervezett fegyveres népi felkelés. A burzsoázia maradék erőinek megsemmisítése után a munkásosztály hatalma megszilárdult. Az 1946. szeptember 8-i — az államformáról szóló — népszavazás után, szeptember 15-én kikiáltották a Bolgár Népköztársaságot. 1949-ben — hazánkkal együtt — részt vett a KGST megalapításában, majd 1954. május 14-én csatlakozott a Varsói Szerződéshez. Bulgária a háború előtt elmaradott agrárország volt. A felszabadulást követően végrehajtott szocialista építőmunka eredményeképpen jelentős ipari fejlesztést valósítottak meg az országban. 1939-ben az ipar és a mezőgazdaság részaránya 15:65 volt. ez 1971-re 51:21 alakult. 1971-ben az ország ipari termelése 39-szerese volt az 1939. évinek. A háború előtt meglevő könnyűés élelmiszeripar mellett új nehézipari bázis létesült. Az 1966—70. közötti időszakban különösen a fűtőanyagiparban (15,3 százalékos), a vaskohászatban (18,5 százalékos), a gépgyártásban (15.6 százalékos), és a vegyiparban (21,5 százalékos) értek el jelentős eredményeket. A fellendülő gépipar legfontosabb ágazatai az elektrotechnikai ipar, a vagon-, a hajóés a mezőgazdasági gépgyáriamtitkár, és Böjti János, a A szívélyes, baráti hanguMagyar Népköztársaság szó- latú vacsorán Kádár János fiai nagykövete. és Todor Zsivkov pohárköA bolgár tárgyaló delegá szöntőt mondott. Todor Zsivkov Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke 1911. szeptember 7-én született — szegényparaszti családból —, Pravec faluban, Szófia megyében, 1928-ban lépett be a kommunista ifjúsági szövetségbe. 1932től a BKP tagja. Aktívan részt vett a hitlerista megszállók és a bolgár fasiszták elleni harcban. 1943-ban az első (szófiai) partizán-hadműveleti zóna egyik szervezője volt. 1944 szeptemberében a párt megbízta a Szófiá- . ban és környékén összpontosított partizánalakulatok és harci csoportok parancsnoki tisztségével. A népi hatalom megalapítása után számos felelős párt- és állami funkciót töltött be. 1948—49-ben a BKP szófiai városi bizottságának első titkára, a Hazafias Arcvonal városi bizottságának elnöke és a fővárosi tanács elnöke volt. A BKP Központi Bizottságának VIII. plénumán (1945) megválasztották a BKP KB póttagjává, a BKP V. kongresszusán (1948) a BKP KB tagjává. 1950-ben a Politikai Bizottság póttagja és a BKP KB titkára lett, s egyidejűleg a szófiai városi bizottság és Szófia megyei bizottság titkára is. 1951-től a Politikai Bizottság tagja, a párt VI. kongresszusától (1954) a BKP KB első titkára. 1962 novemberében a minisztertanács elnöke lett. A BKP X. kongresszusa 1971 áprilisában ismét a Központi Bizottság első titkárává választotta. 1971 júliusától a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke. Többször kapott magas állami kitüntetéseket, 1971-ben, 60. születésnapja alkalmából, megkapta a Bolgár Népköztársaság Hőse kitüntetést. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége Todor Zsivkovot a Lenin-renddel tüntette ki. Sztanko Todorov Sztanko Todorov. a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának ^ tagja, a minisztertanács elnöke 1920-bart, Klenovik faluban, Pernik megyében született. 1936ban lett a kommunista ifjúsági szövetség tagja. 1943-tól a BKP tagja. 1943-ban megszökött a hadseregből, és illegalitásba ment. A kommunista ifjúsági szövetség Szófia megyei bizottságában és Szófia megye harci csoportjainak parancsnokságában fejtett kí tevékenységet. 1944 februárjában a rendőrséggel vívott tűzharcban megsebesült, letartóztatták, de a börtönből sikerült megszöknie. Aktívan bekapcsolódott az 1944. szeptemberi népi antifasiszta felkelés előkészítésébe és végrehajtásába. 1944. szeptember 9. után felelős ifjúsági, párt- és állami funkciókat töltött be: volt a Dimitrovi Népi Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tagja, a BKP Szófia megyei bizottságának titkára, a Burgasz megyei pártbizottság első titkára, a BKP KB osztályvezetője. 1952-től 1957-ig földművelési miniszter. A BKP VI. kongresszusán (1954) a BKP KB tagjává, a Központi Bizottság 1957 júliusi plénumán a Központi Bizottság titkárává választották. A Központi Bizottság 1959. szeptemberi plénumán a Politikai Bizottság póttagjának választották, kinevezték a minisztertanács elnökhelyettesévé. 1959-től 1962. szeptemberéig az állami tervbizottság elnöke volt és a Bolgár Népköztársaság állandó képviselője a KGSTben. A Központi Bizottság 1961. novemberi plénumán beválasztották a Politikai Bizottságba: a BKP IX. kongresszusán (1966) ismét a Központi Bizottság titkárává. A oárt X. kongresszusán újra a Politikai Bizottság tagjává és a Központi Bizottság titkárává választották. 1971 júliusa óta a minisztertanács elnöke. Gromiko— Home tárgyalás tás. Az ország jelentős szerepet vállalt a KGST-országok közötti gyártmányszakosításban is. Ennek során a bolgár ipar speciális traktorok, szerszámgépek, anyagmozgató, elektronikai berendezések és vegyipari cikkek gyártásban vesz részt. Mezőgazdasága zöldség- és gyümölcstermesztésre szakosodott. Hazánk és Bulgária között gyümölcsöző együttműködés alakult ki az anyagmozgató berendezések és a mezőgazdasági gépek gyártásában. A Szovjetunióval együtt Várna mellett vegyi üzem építésében veszünk részt. A bolgár—magyar árucsere-forgalom egyenletesen fejlődik. A bolgár export 1972-ben 460.9 millió devizaforint értékű volt. Ennek keretén belül anyagmozgató, építő és mezőgazdasági gépeket. tehervagonokat, vegyi anyagokat, gyógyszereket és dohányt szállítottak hazánkba bolgár partnereink. Magyarország Bulgáriába 668,5 I millió devizaforint értékI ben szerszámgépeket. hírj adástechnikai cikkeket, járműveket, alumíniumárut, pamutszövetet és fogyasztási cikkeket szállított az (femúlt évben. # Moszkva (TASZSZ) Andrej Gromiko szovjet és .poúglas-ljome brit külügyminiszter hétfőn Moszkvában eszmecserét folytatott. Az angol miniszter a szovjet kormány meghívására tartózkodik Moszkvában, hivatalos látogatáson. 0 London (Reuter, MTI) Londonban nagy érdeklődéssel tekintenek DouglusHome brit külügyminiszter moszkvai tárgyalásai elé. Az angol diplomácia vezetője a nemzetközi kérdések között főként a közel-keleti helyzetről és az európai biztonsági értekezletről folytat eszmecserét vendéglátójával. | Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A brit fővárosban arra számítanak, hogy Walker • kereskedelemügyi miniszter | korábbi moszkvai látogatása , nyomán a két ország gazdasági együttműködése is téma lesz a szovjet—angol külügyminiszteri találkozón. VDK'közlemény 0 Hanoi (MTI) A Vietnami Demokratikus Köztársaság Külügyminisztériuma szombaton nyilvánosságra hozott közleményében keményen elítélte az Egyesült Államok fenyegetőzéseit n vietnami néppel szemben. A minisztérium szóvivője által ismertetett • nyilatkozat felhívja a figyelmet arra. hogy 1973. november 30-án J. Schlesinger. az Egyesült Államok hadügyminisztere kijelentette: Nixon elnök DélVietnam (értsd: Saigon) támogatására a kongresszus hozzájárulását fogja kérni, •>setleges luiom'iv le'.ek Indításéhoz. A VDK Külügyminisztériuma keményen elitéli Schlesinger fenyegetőeéeeR. Husák Indiában 0 Új-Delhi (MTI) Hétfőn Űj-Delhiben megkezdődtek Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára és Indira Gandhi indiai miniszterelnök tárgyalásai. A megbeszélések során a nemzetközi élet és a csehszlovákindiai kapcsolatok fejlődésének számos kérdését érinkették. Válság Szöulban • Ügy tűnik, Dél-Korea a legsúlyosabb'belpolitikai válságot éli át, amire a jelenlegi államfő, Pak Csöng Hi tábornok uralma alatt sor került. Amióta a generális elődjét, Li Szín Mant elűzték az elnöki bársonyszékből — és egyben az országból — nem írtak és beszéltek a legfőbb szövetséges székhelyén, Washingtonban ilyen nyilvánvaló ag; godalommal a dél-koreai rezsim jelenéről és jövőjéről. Az immár hatvan napja tartó sorozatos diákmegmozi dúlások nyomán az államfő kénytelen volt leváltani húsz• tagú kabinetjéből tíz minisztert. Formailag ugyan „lemon! dósról" volt szó, méghozzá olyan indokolással, hogy a bú: csúzó miniszterek éppen azért távoznak, mert érzésük szej rint, „nem szolgálták elég jól Pak Csöng Hi elnököt" — ez j azonban senkit nem téveszthet meg. A jelentős személyi változásokra egyértelműen azért I került sor, mert „Dél-Korea erős embere", Pak Csöng Hi, kénytelen volt látványos lépéssel kísérletezni, amellyel legalábbis megpróbálja csökkenteni a feszültséget. A legfontosabb fejlemény vitathatatlanul az, hogy menesztették hivatalából Li Hu Rákot, a mindenható központi hírszerző ügynökség vezetőjét. A hírhedt ügynökség, a KCIA. nemcsak nevét, hanem felépítési és működési elveit is az amerikai CIA-tól vette ót. Valóságos állam az államban, amely biztonsági érdekekre hivatkozva, a legbrutálisabb bűncselekményektől sem riadt vissza. A legutóbbi és legnagyobbnak bizonyult belpolitikai krízis éppen ilyen ügyekkel kapcsolatban robbant ki. Mór az elmúlt esztendőkben is számos példa volt arra, hogy a KCIA. vagyis Li Hu Rak emberei külföldön is elraboltak és hazaszállítottak ellenzékinek tartott dél-koreaiakat, a közelmúltban csaknem húsz. Nyugat-Németországban tanuló diákkal történt meg ez. Később egv ismert zeneszerzővel. A pohár a Kim De Zsung-üggyel telt be. Ez a mérsékelten ellenzéki politikus Japánban folytatott tárgyalásokat, amikor hirtelen nyoma veszett. Erre a hírre robbant ki a nyílt zendülés az amúgyis forrongó szöuli egyetemeken. Ez néhány éve, sőt. néhány hónapja is, elképzelhetetlen lett volna Dél-Koreában. A hatóságok most Is nagy erőket mozgósítottak, de a zavargások nem értek véget, sőt vij dékre is átterjedtek. Li Hu Rak menesztése nyilván taktikai húzás Pak Csöng Hi részéről. Ez azonban nem változtat azon a tényen. hogy Szöulban hosszú esztendők után először kényszerített ki az ellenzék a rezsim gyengeségéről árulkodó intézkedéseket Brandt és Scheel Prágába utazik • l'rága (MTI) Prágában hétfőn délután hivatalosan bejelentették, hogy a csehszlovák kormány meghívására Willy Brandt nyugatnémet kancellár és Walter Schell külügyminiszter december 11-én és 12-én látogatást tesz Csehszlovákiában. A ké| kormányfő ebből az alkalomból írja alá az országaik kapcsolatait normalizáló államközi szerződést, s egyúttal sor kerül a diplomáciai viszony felvételére Csehszlovákia és az NSZK között. Emlékezetes, hogy a szerződést június 20-án a külügyminiszterek már parafálták Bonnban, de a kancellár eredetileg szeptember elejére tervezett prágai útját és az aláírást elhalasztották azt követően hogy a nyugatnémet tél az augusztus 9-én és 10-én Prágában, majd 20-án és 22-én Bonnban megtartott' tárgyalásokon nehézségeket támasztott a nyugat-berlini kérdésben. A csehszlovák politikai élet képviselői ezután is többször kifejezték egyértelmű jószándékukat a viszony mielőbbi normalizálására vonatkozóan. A továbbiakban Walter Scheel külügyminiszter moszkvai, majd Günter van Wel] nyugatnémet külügyi osztályvezető novemberi prágai tárgyalásai előbbre vitték a probléma megoldását, és megnyitották az utat a £zérződ és aláírása előtt. # Bonn (MTI) Hétfőn — a prágái bejelentéssel egyidejűleg — a nyugatnémet fővárosban is közölték, hogy december 11. én Willy Brandt szövetségi kancellár és Walter Scheel külügyminiszter kétnapos látogatásra Prágába utazik. »