Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-30 / 304. szám

I VASÁRNAP, 1973. DECEMBER 30. A földgáz szerepe Az energia­éhség A loicigáz hasznosítása illetve építenek földgázt szál­világviszonylatban csak lftó vezetékeket. Ezek egy az elmúlt évtizedekben in­dult meg, a második világ­háború előtt a földgázipar csaknem teljes egészében az USA-ra korlátozódott. (A vi­lág földgáztermelése 1937­ben körülbelül 75 milliárd köbméter volt; ebből 70 mil­liárdot az USA-ban, 2—2 milliárdot pedig a Szovjet­unióban, illetve Romániában termeltek.) Az USA kivételes szerepe a hatvanas évekig állt fent: 1958-ban a világ 400 milliárd köbméter föld­gáztermeléséből több mint 300 milliárdot az Egyesült Államokban leemeltek. Azon­ban 1958—1972. között a föld­gáztermelés megháromszo­rozódott, elsősorban annak eredményeként, hogy az része nagy átmérőjű — 1420 milliméter — távolsági ve­zeték. amelyek 75 atmoszféra ott húzódik az olajkérdés: az októberi háborút köztúdomá­súan motiválta az arab álla­mok „olajfegyvere". Mit je­lent cz? — Azt, hogy csök nyomással továbbítják több intették termelésüket amelv ezer kilométer távolságra a KemeueK termetesüket, amely földgázt. A szovjet földgáz iránti világméretű érdeklő­dést nemcsak a jelenlegi ter­melés és exportteljesítmé­nyek keltették fel, hanem a már ismert földgázkincsek rendkívüli gazdagsága. A szovjet geológusok csupán az 1960—1970-es tervidőszakban 13 billió köbméter földgáz­vagyoni tártak fel. (Ez kö­rülbelül tízszerese a világ 1972. évi földgáztermelésé­nek!) Az újonnan feltúrt készle­tek mintegy 70 százaléka az Urálon túli országrészekben, cnerglakorlútozásokra kény­szerítette az USA, valamint több nyugat-európai ország kormányát és Japánt. A kö­zel-keleti olaj nélkül a fej­lett, nagyiparral rendelkező tőkés országoknak energia­ellátás gondjai vannak. Mi lehet a kiút? Meddig elég a föld szénhidrogén készlete, mi legyen az energiaforrás biztos alapja? Ezek a kér­dések önkéntelenül is felve­tődnek a jelenlegi helyzet­újonnan felfedezett földgáz- Szibériában, Közép-Ázsiában ben, és a tudományos inté kincsek hasznosítása más és a Távol-Keleten helyez- ~t»iri*i „ i,s„>/.iCm/.^i.t„ országokban is megkezdődött, kednek el es rendkívül gyorsan fejlő­dött. helyez- zetcktől a közvéleményig ku­tatják, keresik a megoldást. Jelenlegi ismereteink szerint szükség van minden energia­forrásra, a szénre, vízener­giára, szénhidrogénekre. De meg kell találni a leggazda­Az idei esztendő üzleti szenzációja az a megállapo­dás volt. amelyet az Occiden­tal Petróleum és az El Pasco amerikai cégek kötöttek a szovjet külkereskedelmi szer­Jóváhagyott ^SffiS **ha"nálá* A szovjet perspektíva A Szovjetunió ugyan már a második világháború előtt is földgáztermelő ország volt, gázipara azonban csak a közelmúltban tett szert nép­gazdasági — sőt. világgazda­sági — jelentőségre. Ezzel kapcsolatban elsőként a ter- - , . . . ., , - , , melés növekedését érdemes mert; hogy Japán is kifejez- szaki-technikai felteteleit te­értelmében a Szovjetunió 25 esztendőn keresztül 10 mil­liárd dollár értékben szállít az amerikai cégeknek föld­gázt. A világsajtóból közis­szereket és a természeti adottságokat. A föld szén­hidrogén készlete (a kutatás, és termelés jelenlegi mű­Napirenden: D szak­munkások érettségije Az állami oktatás helyze- kezdve új alapdokumentu- dolgozók kétéves szakközép­téről és továbbfejlesztéséről mokkái az egységes tagozat iskolái változatlan képzési hozott elmúlt évi központi nélküli szakmunkásképzés új céllal működnek. A jövőbea bizottsági határozat kimond- tanterveinek és tankönyvei- is megmaradnak u dolgozók ja, hogy „munka mellett to- nek figyelembevételével gimnáziumai, ahol a szak­vább tanulni szándékozó fia. folytatják a munkát. Ettől munkások különbözeti vizs­tal szakmunkások részére kezdve a szakmunkások kö- gávni a második. Illetve a érettségivel záruló estl-leve- zépiskolal továbbtanulásának harmadik osztályban folyíat­lező tagozatokat kell szer- feltehetően ez lesz a törne- hatják tanulmányaikat. Ter­vezni". jgesen járható útja. Addig vúbbra is fenntartják a nem Mj indokolja, hogy a természetesen az ipari és me- szakmunkásképzési céllal szakmunkások középiskolai zőgazdasági jellegű szakkö- működő négyéves szakközépé továbbtanulásának ezt az zépiskolák éppúgy mint az Iskolák (közgazdasági, közle-i útját jelöli meg a határozat, emelt szintű „B"-tagozatú kedési stb.) esti-levelező ta­szakmunkásképzőre épülő gozatait is. említeni: 1958; 30 milliárd köbméter, 1965: 129 milliárd, 1972; 221 milliárd köbméter. (Az 1975. évi termelőirányzat 300—320 milliárd köbméter.) A földgáztermelés és -fel­használás lendületes fejlődé­sére utal, hogy 1966—1970, között 25 ezer kilométer, a jelenlegi tervidőszakban pe­dig mintegy 30 ezer kilomé­ter hosszúságban építettek. te készségét a Szovjetunióval való beruházasl-szénhldro­génszállítási együttműködé­sére, amelyre a távol-keleti geológiai feltárások nyújta­nak lehetőségei. Általános energiaigény A közel-keleti háború bo­nyolult összefüggései mögött kintve) körülbelül 100 évig elég. A zavarokat az okozza, hogy egyenlőtlenül oszlik meg a kontinensen. Gazda­sági, politikai, szállítási, ter­mészeti tényezők befolyá­solják a termelést, a felhasz­nálást Sokrétűség w Ásványok paradicsoma Az Iltjienyl Állami Ter- Néhány régi bánya a ter­mészetvédelmi Terület — mészetvédelmi terület kü­Földgolyónknak ez a pá- lönleges múzeuma, ahol a ratlanul érdekes helye — az teléreket a kőzetágyúkban Uráli Tudományos Központ­hoz tartozik. A. Ferszman akadémikus, az Ural déli ré­szén húzódó ilmenyi hegye­ket az ásványok paradicso­mának nevezte. Valóban: gondosan megtisztogatták, a ritka kristályok valósággal kimeredeznek az aknafolyo­sók falából. A természetvédelmi terü­let jelentősége azonban ezen a néhány^ négyzetkilo- rcmcsak páratlan ásvúny­rejlik. A méternyi területen mintegy kétszáz ásványi lelőhely rej­gyűjteményében tűzik, alig néhány méterre föld mélyéhez, hasonlóan, n a íöld felszíne alatt. A ter- táj talaja, vize, flórája és mészét csodálatos szabadtéri faunája is különleges, drágakő-, érc- és fémmúze­uma ez. Az Ilmeny-tó partján fek­vő Miassz település néhány házát szép szürkés szinü kö­vekből építették. A kövek külsőre a gránithoz hasonlí­tanak. Egy kevésbé ismert a lelőhelyről miaszkitnak nevezett nagyon ritka hegyi kőzetfajta szolgált a házak építési anyagául. És még hány ásvány neve utal az Itteni lelőhelyre! Az II-. meny-tó környékének he­gyeiből vonult be a Men­gyelejev-táblázatba a sza­marium. A legjobb minősé­gű tilúnércet ilmenilnek ne- | vezik, az egyik drágakövet ' — ilmenorutilnak. Sza- j marszkij bányamérnök ne­vét viseli a hegygerinc fé­mes csillogásé, ritka ásvá­nya, a szamarszkit. A természetvédelmi terü­leten talált drágakövek sa­játos, eredeti tulajdonsága­ikkal tűnnek ki. A topúz­kristályok például itt telje­sen színtelenek, áttetsaőek és csodálatosun tiszták. Az akvamarin viszont sötétzöld színű, az úgynevezett; ama­zonkó pedig világoskék. Az Itteni fehér nefelin a világ legjobb üveggyártási nyersunyagu. A hegygerinc mentén húzódnak a jáspis­lelAhelyek, zsírkőtelérek. A zsirkő a kézben finom fehér porrá morzsolható szék Az egyes országok gazda­sági struktúrája a szénhid­rogénekre épül, ennek függ­vénye a dieselesítés, a mező­gazdaság gépesítése, a jár­művek elterjedése. A föld­gáz a vegyipar és a mű­anyagipar alapja. Nem túl­zás, élet-halál kérdése, hogy a kőolaj- és földgázellátást biztonságosan tudjuk-e meg­szervezni? Az energiaellátás tehát a közel jövőben bizto­sított, de másfajta forrásokat is keresni kell. Ilyen például az atomenergia, amely elekt­romos áram előállítására al­kalmas. Energiaforrás lehet a Nap ls! Az energia sokrétűsége, el­helyezkedése stb. miatt nem lehet egységes előírás a fel­használásra. Juratovlcs Aladár oki. olajmérnök hiszen a közvetlen továbbta nulásra napjainkban több lehetőség is nyílik? A szak­munkások jelenleg, a dolgo­zók gimnáziumát különböze­ti vizsgával, három év alatt végezhetik el. A dolgozók négyéves szakközépiskolájá­ban a hagyományos ,.A"-ta­gozatú szakmunkásképzőben végzettek különbözeti vizs­gával a második osztályban, nz emelt szintű „B"-tagoza­tokon végzettek különbözeti vizsga nélkül a harmadik osztályban tanulhatnak to­vább. A „B"-tagoznton vég­zők számára az elmúlt évek­ben lehetővé váltf hogy kü­lönjxizeti vizsga nélkül a számukra szervezett dolgo­zók kétéves szakközépiskolá­jában szerezhessenek érettsé­git. A reális helyzethez azon­ban az is hozzá tartozik, hogv a szakmunkásképző is­kolák ,.B"-tagozatán tanu­lók alapismeretei nem elég­gé szilárdak ahhoz, hogy az ifjú szakmunkások akár a gimnáziumban, akár a szak­középiskolában tömegesen megállják helyüket. A két­éves tanulmányi idő kevés­nek bizonyult arra, hogy a dolgozók szakközépiskolájá­nak tananyagát ténylegesen elsajátítsák. Mindez túlterhe­lést eredményezett és oda vezetett, hogy a szakközép­iskolába beiratkozó szak­munkások 50—60 százaléka nem jut ei az érettségiig. Az oktatáspolitikai határo­zat figyelembe vette ezeket a tapasztalatokat, ezért szü­letett meg a döntés a szak­munkások középiskolájának életre hívására. Ezzel a szak­munkások középiskolai to­vábbtanulását az eddigiek­nél reálisabb célkitűzésekkel és jobb feltételekkel kíván­ják elősegíteni, de ezzel a lépéssel egyben a középis­kola általánossá tételének egyik útját is kijelölték. A szakmunkások három­éves középiskolájának esti­levelező tagozatalt az 1974— 75. tanévtől indítják a je­lenleg rendelkezésre álló tankönyvek felhasználásúval, majd az 1977—78. tanévtől Szeged a hazai lapokban 1973/52 PÜNKOST1 Arpuu. Merrti mon- Érdek, de klu? - ctyun imrt, nek a tanyák? — Gondolatok a nz MSZMP Csongrád megyei Bl­szegedi országos tanácskozás zottságának első titkára: A cso­után. Népszabadság, dec. 17. portérclek nem szentség. Nép­Magyar—kubai nugygyülés Sze- szabadság, dec. 24. [Az első tit­geden. Magyar llirlap. Magyar kár nyilatkozata Sólyom József­Nemzet, Népszabadság, dec. 18. nek.] me SV'fi;8 aNénÍz«vá' György: Két Csapó dec iá ,N N p*Z4Va' egycsapásra. Népszava, dec. 24. Harminc éves a Szegedi Epi- JfrntwW Csapó Gézával a SZE­Íííví^fcoa'iaNéP,*"bl"ISA'' NÍP- Gsapfi Gáborra 1 JaSZ EOL tJúlo­A Hattyúk 'tava u Dóm téren. Sató", vízilabdázójával. Fúnyké­Esti Hírlap, dec. I». 11974-ben pékkel.1 ukrán balett vendégszerepel a szegedi sznbodtéri játékokon.] Az év emberei. — 1MONUS Miklós] M. M.: Filter Edit köny­* *ab««Vár harmadik ,lyűb^ár.' Lobogó. dec. 20. (A ÍÍÍRS.; szegedi versenyzőnő kilenc or­'..H,,..?. ®ya,U,ak Kelebtáli.] „,-,5r.«, hn.nnM.nt nvert nz HATVANI Dániel: Tanyagon­dokról Szegeden. Petőfi Népe, dec. 19. (Az országos tnnyakon­ferencláról.] Korszerű szállítás. — Konté­nerben ruha. paprika. Esti Hír­lap, Népszava, dec. 20. szágos bajnokságot nyert idén. Fényképpel.I Az olajvidéken. — Oj gatsza­kasz védj Algyőt. Esti Hírlap, dec. 27. KELEMEN Gábor: országod [PÜNKÖSTI Arpádl •' Szegedre tanácskozás a tanyavilágról. 2. készül a minszki balett. Nép- - Puszta-e még a Puszta? Ma­szabadság, dec. 20. gyar Nemzet, dec. 20. [A szege­JUHASZ Antal: Tápal gyéké- dl konferenciáról.] nyesek. Elet és Tudomány, dec. HOZSA András: Labdarúgást 21. (Fényképekkel,] 1973. — szegeden nem serkenteti LUKACS Angúln: Leír Jőzsef a szeretet. Népsport, dec. 28. [A szenvedélye. Kepes OJsag, dec. SZEOL labdarugó-csapatáról.] fYnvkipekkel" SIMON Gy. Ferenc: Egy lap « Szeged környékén: ötvenegy- művészettörténetből. - Nyilasy millió-belvízvédelemre. Népsza- Sándor Képes Cjsag, dec. 29. badság. dec. 23. [Reprodukciókkal.] BAJNAl Teréz: Mién Csapó SZÜCS t-öszló: Az .aranyos" Géza? Magyar Nemzet, dcc. 24. Csap6. Képes ÜJság, dec. 29. IA* év sportolójává választót- (Csapó Gézáról, u SZEOL válo­ták a SZEOL világbajnok kaja- gatott kajakozójáról. Fénykép kozojat.j pel.i NAMENYI József: Négy szem- 1 közt az év legjobbjával. Nép- CSŰRÖS Miklós: Veresb .-lik­sport, dec. 24. (Interjú Csapó lósról. Kortárs, 1974. januári Gézával. Fényképekkel.l (Fényképekkel.1 1973. ÉV? ÖSSZESÍTES Tizenkettedik eve közöljük fo- Közlésüket lyamatosan a Délmagyarország juk. szerkesztősége és a Somogyt­1974-ben ls folytak Repertóriumunkat o Somogyi­könyvtár együttműködésének könyvtárba járó periodikáig eredményeképp a magyarorszá- alapján állítjuk össze. Elöfordul­gi lapokban és folyóiratokban megjelent szegedi tárgyú cikkel; jegyzékét. Az idén ls hetenként tettük közzé összeállításainkat, melyeket minden vasárnapi számban megtalál az olvasó. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jegyzékeink hasznosak, megfelelően tájékoztatják az ol­vasókat, kutatókat egyaránt. hat. hogy az, ide nem járó fo­lyóiratban megjelent szegedi tárgyú cikkekről nem szerzünk tudomást. Kérjük olvasóinkat, hogy a hiányzó Írásokra hívják föl figyelmünket, oótlás céljá­ból. A kiegészítéseket a Somogyi­könyvtár (Szeged a hazai lapok­ban) (1701 Szeged, Pf. 441. címre kérjük küldeni. 85. Így ment ez Kiskunhalasig. Taltm tovább is folytattuk volna, ha nem állunk meg a lovasis­kola udvarán. Azt már minden valamirevaló ha­tárőr tudja, hogy a lovasiskola nem akármilyen katonai alakulat hanem ugyanolyan vésze az egész katonai szervezetnek, mint egy őrs, vagy egyéb alegység. Különlegessége abban áll, hogy csupa olyan ember él itt a lovak körül, aki azt hiszi magáról, hogy egyenesen Csaba királyfitól származik, s csak a Táltos hátúra kellene ülni. s máris ott száguldana a Hadak útján. Mi tagadás, ebben annak is része van, hogy az egyszerű, föld­hözragadt sokszor megbámulja, megcsodálja eze­ket a lovasokat. Itt van például Pikó alhadnagy. Egés'zen riiu­latságosan hat a látvány. Áll egy fürészporra! felszórt kör közepén, kezében hosszú nyelű ostor. Érthetetlen, legalábbis a földhözragadt gyalog­riárok számára, hogy szavakat harsog, csattint egyet az ostorral, és erre az öt körülvevő lovak és lovasok egyszerre mozdulnak. Egy rikkantás, - minden ló lépdel. Egy másik rikkantás, erre aztán meglódulnak a lovak, kényesen rángatják a tomporukat. A nyeregben ülők erre úgy rán­gatóznak. illegnek-billcgnek a nyeregben, mint­ha nem is emberek, hanem sószsákok lennének. Csattan egyet az ostor. Látom, hogy a csípős raf­fiavég a ló hátulját célozza, s fenemód a lovas hátulját éri. Egy-egy ostorlegyintés nyomán ak­korát szökken a lovas a nyeregben, mint Kabóca [vázmér. Az ilyenre mondják, hogy dolgoznak a lovasok. Köszönöm. Nekem a körön kivül is me­legem lesz, s érzem, hogy a lovagló izmait ösz­szerántja a görcs. Harsognak n vezényszavak: léé—ééé—épés! ügetééé-ééé—ss! Ezt olyan kü­lönös, kettős hangzókkal ejti Pikó alhadnagy hogy nevethetnékem támad. A kiszólúsok eredetisége megérdemli, hogy az örökkévalóságig megőrizzük valamennyit. A kor paszrn nyírt lovasok olyan kört alkotnak a cir­kuszporondszerű fflrészpormezőn, amelyiknek egy része nyitott. Hogyan is lehetne pontosan el­osztani a távolságot. Inkább a lovak tartják Itt a közöket, ütemet, no meg Pikó alhadnagy pa­rancsszavai. — Hé, Szúnyog harcos! Miért ül úgy a nyereg­ben, mint a falusi lány az angol vécén! Húzza ki magát, mintha lakodalomból jönne! így harsog Pikó. és a Szúnyog nevű harcos ki­húzza magát. Még jobban dobálja a nyereg. Szin­te csodával határos, hogy mindig a nyeregre hup­pan vissza. Talán csak egy megháborodott, vi­harzó tenger dobálja így a játékcsónakot. Pikó­nak ez sem tetszik. — Szúnyog harcos, édes fiam! Vedd fel a rit­must, egyetlen szép fiam, ne pattogj a nyereg­ben. mint a kecskeganyé az üstdobon, mert ha egyszer meglát téged a dolgozó nép ebben a fi­gurában. elkeseredésében azt is letagadja, hogy Árpád apánk lovat nyert a Szvatopluk nevű cse­lüktől. Szúnyog láthatóan restellt magát. Erőlködik, jártatja a fenekét, a nyeregben, mint a tüzelő kutya a homokban, mégsem leli a ritmust, nem találja a fortélyt. — Szúnyog, maga alvóbaba! Tudja mi való maga plá? Hintaló, egyetlen szép fiam .. . Hinta­ló, és nem paripa. Pikó az égre néz, forgatja a fején u sapkát, markolássza az ostort, mintha vizet szeretne fa­csarni a nyeléből. A lovak dobogva, fújtatva, hörgésszerű bendő muzsikával csak haladnak, mint egy veszett körhinta. A lószerszámok csö­rögnek, csikorognak, egyik-másik ló szájáról fe­liét' hab csapódik a lovasokra, de nincs megállás. — Taniigetés! Tanügeteee— -ééé—ééé—s! —or­dítja Pikó. és csattantja az ostort. A rafftavéget annak a kis fekete lónak szánta, amelyik hátán verejtékben fürödvc produkálja magút a- Szú­nyog nevű katona. Csakhogy a sors. meg az os­tor csapásai kiszámíthatatlanok. Lovat céloz, Szúnyogot ér! Az első mozdulat: a lovasok ki­veszik lábukat a kengyel vasából, az egész ken­gyelt felhúzzál} a nyereg elejére. Két .kézzel megmarkolják a hajtószárat. aztán én istenem, jó istenem, becsukódik már a szemem gondola­tokkal nekilódul a kör. mint a vursliban az első csengetés után. Pattognak, hánykolódnak a nye­regben. Akkorákat csattannak az ülepek a bőrön, szinte csodálnivaló, hogy még eg- darabban van. nak. (Folytatjuk.) I

Next

/
Thumbnails
Contents