Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-30 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam 304. szám 1973. december 30., vasárnap Ára: 80 fillér Túlteljesítette tervét as építőipar Házgyári lakóépület készült el Újszegeden Télen sem pihennek az építőmunkások A Délmagyarországi Építő Vállalat fennállásának negyedszázados évfordulójára készül. 1949-ben alapították meg az első építőipari szövetkezetet Szegeden, amely a DÉLÉP jogelődje. Az elmúlt huszonöt esztendőben a DÉLÉP hazánk egyik legnagyobb építőipari vállalatává fejlődött: modern technikával rendelkezik, s saját házgyára van, amely évente 2500 lakást készíthet el. A szegedi építőmunkások keze nyomán átalakul környezetünk, szépül' és épül Szeged városa. A DÉLÉP első izben érte el azt, hogy lakásépítési tervét túlteljesítette. A búcsúzó 1973-as esztendőben 1803 lakást adtak át, pedig a tervükben 1738 lakás felépítése szerepelt. Tavaly 1664 új otthont adtak át Szegeden és a környékbeli településeken, amelyhez képest az idei esztendő valóban rekordot hozott. A nagyarányú lakásépítkezést elősegítette a modern házgyár. A DÉLÉP munkásai az idei tavaszon kezdték el építeni az újszegedi városnegyedben a második ütemet, s sikerült átadniuk az odesszai városrész második ütemének első lakóházát. A több mint 1800 lakás zömét Szegeden építették. a tarjáni városnegyedben. összesen 1463 család kerülhet új és korszerű otthonba. Az újszegedi első lakóépületet OTP-öröklakások gyanánt vehetik majd birtokukba az emberek. E szép és a tervet túlteljesítő eredményhez csak gratulálni leSomogyi Károlyné felvételéi Tovább épül az újszegedi városnegyed. Az öreg templom mellett korszerű, házgyári ele mekből készülnek a lakóhá zak het, s bizuhk abban is, Hogy a meglevő hibákat gyorsan kijavítják, beköltözhetővé teszik azokat a lakásokat is, amelyeknél még hiányzik az utolsó simítás. Reméljük, hogy a most kezdődő új esztendőben a DÉLÉP dolgozói fokozzák az iramot és tovább gyarapodik a lakásállomány, az új városnegyedekben pe. dig nem lesz hiány üzlethálózatban, gyermekintézményekben és más „járulékos" létesítményekben sem. Fokozódó arab diplomácia Feszültség a szuezi fronton A genfi közel-keleti békeértekezlet egyiptomi—izraeli katonai munkacsoportjában részt vevő egyiptomi delegáció tagjai, miniszterük sürgős kérésére szombaton visszautaztak Kairóba —, közölték Genfben jól értesült egyiptomi források. A kairói A1 Ahram értesülése szerint folytatódnak az erőfeszítések annak érdekében, hogy Szíria és a palesztinai nép képviselői is bekaocsolódlanak a genfi bákeéirekezlet munkáiába. Egyiptom a béKetárgvalások megnyitása óta is kiterjedt írja szombaton az A1 Ahram. Ami a konkrét kapcsolatfelvételeket illeti, a jövő hónapban Michel Jobert francia külügyminiszter látogat Kairóba. Ezzel kapcsolatban az Ahram emlékeztet: Sizamil Fahmi külügyminiszter tudatta Nagy-Britanniával és Franciaországgal, hogy Egyiptom szeretné, ha a két nyugat-európai állam részt venne a genfi békekonferencia további munkájában. Kairói látogatásra páncélosokat és páncéltörő fegyvereket vetnek be. Az egyiptomi légierő szombaton lelőtt egy pilóta nélküli izraeli felderítő repülőgépet, amely megsértette Egyiptom légiterét, és felderítéseket végzett a Szuezicsatorna déli szektora felett — közölte egy egyiptomi katonai szóvivő. caloatt Szeged alatt pontosan 116 kilométer hosszan fut csatorna. átszelve, keresztezve a várost. A csatornarendszerben azok a csövek a legöregebbek, amelyeket a belvárosban 1882-ben fektettek le, mintegy 46 kilométer hosszúságban. A felszabadulás óta 25 kilométer hoszszan épült Szeged alatt új csatornarendszer. Napjainkban a várost átszelő Rókus—Móraváros főgyűjtő építése az egyik legfontosabb beruházás Szeged életében. Miért? Dr. Takács Antal, a Vízművek és Fürdők igazgatója és Szilléri László, a vállalat főmérnöke feleltek a kérdésre. — Korábban a város vonalában futottak a Tiszába a csatornarendszerek — mondotta Szilléri László, majd folytatta: — A főgyűjtő építésével a vizek útja a város alatti csatornarendszerben ..megfordulnak", azaz a főgyűjtőbe szaladnak, maid azon át jutnak a Tiszába jóval a várostól, Gyálarétnél. — Az osztómű, amelyből elágazik majd az alsóvárosi fögvűjtő, most van tervezés alatt — tette hozzá dr. Takács Antal, aki arról tájékoztatott, hogy ehhez a munkához — 200 milliós tanácsi fejlesztési alapból — lövőre fognak hozzá a Bányászati Aknamélyítő Vállalat kivitelezésében, s várhatóan 1976-ban fejeződik be a nagyarányú építőmunka. A program szerint jövőre, 1974ben a Rókus—Móraváros főgyűjtő ágát össze kell kapcsolni Tarjántói a Vám térig Erre a munkálatra 52 millió forintot fordítanak, ugyancsak a városi tanács fejlesztési alapjából. E munkálattól párhuzamosan építik tovább a Kossuth Lajos sugárúton az Ilona utcáig a főgyűjtő mellékágat 15 millió forintos költséggel, majd az Árvíz és a Szűcs utca között is megépítik az átkötés:' rendszert mintegy 12 millió 'orint beruházásával. A Vízművek és Fürdők saját pénzügyi alapjából mintegy 4 millió forintot költ a Szövetkezeti út és a Kenyérgyári út csatornázásának bekötésére a Tolbuhin sugárútba torkolló szakaszon. Ez a beruházás egyben azt is eredményezi, hogy a Szegedi Konzervgyár és a kábelgyár találkozásánál levő, úgynevezett csemegi-tavat lecsapolják, illetve vizét a tűrési szinten tudják tartani nagyobb záporok befogadására. Szeged szorongató problémája volt az elmúlt években a város zavartalan vízellátása, amely nyaranta — tapasztaltuk 1973-ban is — elégtelennek bizonyult, mert a városfejlesztési ütemet nem követte kellő mértékben a víztermelés. A kifejezés pontos abban az értelemben, hogy a vizet teremteni, „termelni" kell, tekintve, hogy a város vízszükségletét kielégíteni jelentős összegű beruházás szükséges. Dr. Takács Antal és Szilléri László tájékoztatásukban kitértek arra is, hogy Szeged vízellátása milyen mértékben javul 1974-ben. A város alatt — beleértve most már Tápét, Algyőt és Gyálarétet is — 413 kilométer hoszszan húzódik vízvezetékrendszer. Dorozsma vízellátását 1967, Szőregét pedig 1970 óta látja el a város. 1973ban az úgvnevezett 4-es számú vízművet a gyálaréti átjárónál 14 millió forint felhasználásával fejlesztették. Ez volt az első ütem. Jövőre, 1974-ben újabb 17 milliói fordítanak e vízmű építésére tanácsi fejlesztési alapból, illetve vállalati öszszegből 60—40 százalékos arányban. E vízmű teljes kiépítése a program szerint 65 millió forintot igényel az ötödik ötéves terv végéig. A Fonógyári úton az 5-ös vízműnél 1973-ban három kutat létesítettek, építettek gravitációs vezetéket, szivómedencét 7 millió forint vállalati beruházásból. Amilyen mértékben fejlődik az ipari övezet, olyan ütemben hoznak létre itt újabb két kűtcsoportot a szükségleteknek megfelelően. Az öthalmi útnál a hármas vízműnél 1973-ban 4 millió forint költséggel épített a vállalat 2 ezer 500 köbméter vizet befogadó tározót, illetve e munkálatokat jövőre fejezik be. 1974-re húzódik át az újszegedi víztorony építése is. Ugyancsak tanácsi fejlesztési alapból 16 millió forintos költséggel. Vállalati beruházásból fordítanak jövőre 6 millió forintot a Fonógyári úti vízmű fejlesztésére, azaz Béketeleptől az öthalmi útig épül egy fontos vezeték, amely összeköti tóz ötös és a hármas számú vízmüvet az egyenletes vízszolgáltatás érdekében. A számok önmagukért beszélnek. 1965-ben Szegeden naponta 22 ezer köbméter vizet tudtak biztosítani a város fogyasztására. 1973-ban a város vízfogyasztása napi 48 ezer köbméter. Jövőre, 1974ben a tervek szerint a legnagyobb kánikula időszakában is 56 ezer köbméter vizet kaphat a város. A számítások szerint 1975-ben 60— 62 ezer köbméter vizet igényel és kap Szeged. L. F. Magyar—román megállapodás Tordai Jenő magyar külkereskedelmi miniszterhelyettes és Marin Traistaru román külkereskedelmi miniszterhelyettes szombaton Bukarestben aláírta a jövő évi magyar—román árucsere és fizetésekre vonatkozó jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az 1973. évihez képest 8 százalékos növekedést irányoz elő. A tárgyalások baráti légkörben folytak le. konzultációkat folytat az szúló meghívást kapott Szpigörög külarab szolidaritás erősítése végett Kairói jól értesült körök jelentik, hogv Egviptom hamarosan, még a genfi békeértekezlet második sziVaszának meak'ezdése előtt — széles körű diplomáciai tevékonvségbe fog az arab. eurónál, latin-amerikai és iszlám országokban. A közel-keleti válság megoldásával kancsolatos állásnontiát Edvirtom magas szintű kölcsönös látogatások során kívánja ismertetni és tisztázni. Igv egvebek között szándékában áll megvitatni a Vatikánnal Izrael hajthatatlan zsálem ridon Tetenesz ügvminiszter is. Kairói jól értesült körök hozzáfűzik — Abdel Kadei Hatem miniszterelnök-helyettes, tájékoztatásügyi mi niszter januárban Tokióba utazik azzal a céllal, hogv megszerezze Japán támogatását Egyiptom álláspontjá nak. A szuezi fronton jelenler ismét „komoly feszültság'' uralkodik — írja ugyancsa! az A1 Ahram szombati számában. Az izraeli és egyiptomi csapatok közötti namagatartását Jeru- ponkénti összetűzések egyre megszállt részének erősebbé válnak, és mindkét visszaadása kérdésében — részről nehézfegyvereket, Nem lehet csökkenteni... Az 1973. március elsejei béremelések nem érintik a munkások és a közvetlen termelésirányítók lakbér-hozzájárulását. Mint ismeretes, minden évben január elsejétől csökken azoknak a dolgozóknak a lakbér-hozzájárulása, akiknek a bére az előző esztendőben emelkedett. 1974. január 1-től azoknak a lakbér hozzájárulása mérGáklődik. akinek az 1973. decemberi átlagbére és az év folyamán kapott változó bér (prémium) egy havi átlagösszege együttesen magasabb az 1972. évi bér havi átlagánál. Alakbér-hozzájárulás a havi bértöbblet 25 százalékával lesz alacsonyabb. Az általános érvényű rendelkezés azonban nem érinti azoknak a munkásoknak és közvetlen termelésirányítóknak a jövő évi lakbár-hozzájárulását, akikre kiterjedtek a Minisztertanács 1973. március elsején életbe lépett bérpolitikai intézkedései. Ezeknek a dolgozóknak a lakbér-hozzájárulását 1974ben semmilyen címen nem lehet csökkenteni, tehát akkor sem, ha a központi bérpolitikai intézkedéseken kívül 1973-ban a vállalatok saját erőforrásukból is emelték bérüket. Ötezer tonna timföld terven felül Az Almásfüzitői Timföldgyár dolgozói szombatra, tegnapra teljesítették felajánlásukat: az év eleje óta az előírtnál 5000 tonnával több timföldet gyártottak. Mivel vasárnap és hétfőn is folyarhatosan dolgoztak, várhatóan 291 000 tonnás termeléssel zárják az idei évet. Ez a mennyiség rekordnak számít az üzem életében, ennyi timföldet még egyetlen évben sem termeltek Almásfüzitőn. Nemrégiben fejezőaótt be ugyanis a gyár nagyarányú bővítése, amelynek az volt a célja, hogy több mint kétszeresére, évi 280 000 tonnára növeljék a kapacitást. A mintaszerű beruházás sikerét az idei eredmények ékesen bizonyítják, hiszen alaposan túlszárnyalták az eredeti programot. A magyar—szovjet timföldalumínium egyezmény végrehajtásában Almásfüzitő kiemelkedő szerepet tölt be Ebben évben több mint 180 000 tonna nyersanyagot küldtek Volgográdba kohósításra. Ezenkívül exportáltak többek között Csehszlovákiába, Lengyelországba és Ausztriába is. A sikeres évzárással egyidejűleg felkészültek a gyár újbóli bővítésére: az állami tervbizottság jóváhagyásával 350 millió forintos költséggel évi 325 000 tonnára növelik a gyár kapacitását. A beruházás kiviteli tervezése már megkezdődött (M^T) MongánIcutatás Az Országos Érc- és Ásványbányák Ürkúti Mangánérc Müvénél a hazai mangánkutatás legtermékenyebb szakaszát zárták le. A kutatás biztató eredményt hozott L á