Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

4 SZOMBAT, 1973. DECEMBER 39. Szén és olaj Családi események | A viiág energiaellátá'« sának gondjaival manapság már politikusok is foglalkozni kényszerülnek. A fejlett tőkés államok mellett a szocialista országok közvéleményében szintén komoly érdeklődés mutatkozik az energiaforrások és a korszerű energiaellátás iránt. Felvetődik a kérdés, miért ez a nagy érdeklődés? A korszerű energiaellátás minden ország fejlődésének a meg-, határozója. Az olaj győzelme teljes Az 1950-es évek után az Ipar fejlettségének megfelelően átalakultak az egyes országok energiahordozóinak arányai. A különböző fűtőértékű szeneket kezdték felváltani a szénhidrogének, a kőolaj és földgáz. Rohamosan átlagban 5—6 százalékkal növekedett a világ energiaigénye évenként, s ezt már a kőolajból és földgázból, valamint származékaiból fedezték. Az energiahordozók részesedését az összes energia felhasználásban az alábbi táblázat szemlélteti. AZ ENERGIAHORDOZÓK SZÁZALÉKOS RÉSZESEDÉSE AZ ÖSSZES ENERGIAFELHASZNÁLÁSBAN Kö- és barnaszén Kőolaj Földgáz Elsődleges vili. energia VILÁGÁTLAG 35,3 41,7 20.7 t,3 Ázsia 99 J> 8.4 0.3 L4 USA 20,6 41.0 36,9 Ifi Kanada 12,6 47,6 29,8 10,0 Nagy-Britannia 59,9 42.4 5,4 1fi NSZK 41.2 50,6 7,0 Ifi Szovjetunió 42,9 32,1 24,5 M Praneiaország 28,9 59,9 7,2 4,0 Japán 26,9 68.4 Ifi 9.2 Olaszország 8,8 74,6 12,2 4,4 Argentína 3.5 75,5 20.6 «fi Kína 90.0 8.7 0.3 1.0 India 73.8 22.4 0.6 3.2 Az 1960—70. között az egy főre jutó energiafelhasználás sokkal gyorsabban nőtt az ipari, mint a mezőgazdasági jellegű országokban, s ez jelentős mértékben növelte a Jövedelmi eltéréseket a „gazdag" és a „szegény" nemzetek között. Az emberiségnek mintegy 20 százaléka a tőkés ipari országokban él (ÉszakAmerika. Nyugat-Európa, Japán, Ausztriália és Üj-Zéland, Dél-Afrika és Izrael). Egy ENSZ-Jelentés szerint a világ 1970. évi energiafogyasztásának 03 százaléka esett ezekre az országokra. A világ népességének alig 10 százaléka él a szocialista országokban, és mégis itt használták fel a világ energiatermelésének 23 százalékát. Ugyanakkor u harmadik világnak — ahol aZ emberiség több mint 70 százaléka él — mindössze 14 százalékkal kellett megelégedni. Kutatás mindenütt Az energiaellátásban 1900 —70. kőzött másfajta jelentős változásról is tudunk: a szén nagyüzemi elégetéséfői áttértek a kőolaj- és gáztüzelésre. Míg 1961-ben a világ energiaszükségletének csaknem a felét (40 százalékát) kőszénből és barnaszénből fedezték, 1967-ben a kőolaj már megelőzte a szenet és 1970-ben a kőolaj részaránya az energiafelhasználásban annyira megnőtt, hogy a szénfogyasztás viszszaesett 35 százalékra. A szénhidrogének iránt mutatkozó megnövekedett igény a kutatások megélénküléséhez és a termelés emelkedéséhez vezetett. Különösen 'jelentősek lettek a tengeri kulutá- j sok, melyek lefórása, és ter- | meltetése technikailag megoldott ma már akár több száz kilométerre a szárazföldtől is. A tengeri kőolajmezők között nagy számmal vannak olyanok, amelyeket sok évvel ezelőtt fedeztek fel. A tengeri óriás mezőket azonban az elmúlt húsz évben találták meg. Igaz. a kutatás eddig megközelítően sem volt olyan méretű, mint szárazföldön. mert bőségesen állt rendelkezésre szárazföldi kőolaj, illetve a tengeren végzett fúrások többe kerülnek. Végül: eddig alig vették tudomásul, hogy a partközeli lelőhelyek legtöbbjében a 4 tenger alatt helyezkednek el a medencék nagyobb részei. A tengeri kutatást újabban mind nagyobb vízmélység ellenére is elvégzik. Az érdeklődés az Északi-tengeren Európában, főleg a skót és angol vizeken legnagyobb, de tokozott a Mexikói-öbölben is. A világ produktív területeinek készletei szinte hihetetlenül nagyok. Az Északi-tenger legészakibb részén óvatos becslésok. szerint 13 új olajmezőt sejtettek 1972-ben. Ezenkívül hét új gázlelőhelyet fedeztek fel a tenger déli térségében. A termelés adatai Tavaly, az év második fe-. lében nőtt az igény a kőolajtermékek iránt. Az élénkülő kereslet hatására a termelés is 5 százalékkal emelkedett, az évi termelés 2600 millió tonna volt. A növekmény nagy részéi néhány ország — elsősorban SzaúdArábia és Irán biztosította. A szocialista országok termelése több mint 5 százalékkal, n világátlagnál valamivel gyorsabban emelkedett, részesedése a világtermelésben meghaladta a 17 százalékot. A Szovjetunióban 4,5 százalékkal nőtt a kőolajtermelés — évi 400 millió tonnára —, amely a következő években előreláthatólag tovább gyorsul. Kínában a termelés 16 százalékkal volt nagyobb, és elérte az évi 30 millió tonnát. Nyugat-Európában lényeges változás nem történt, míg az Északi-tenger egyes körzeteiben megkezdték a termelést (Norvégia), és a többi területen visszaesés jelentkezett. A részesedés továbbra is igen kicsi: (0,6 százalék). A Közel-Keleten kereken 10 százalékkal termeltek többet, mint az előző esztendőben, s a részesedés a világ termelésében elérte a 35 százalékot. Szaúd-Arábia és Iránon kívül Adu Dhabi és Katar is jelentősen növelte a termelést, Kuvait óvatosabb politikát folytatott, és takarékoskodott a készletekkel. Egyiptomban visszaesett a termelés a Morgan-mező kimerülése miatt, de az új lelőhelyek kedvező kilátásokat nyújtanak. Irak az 1971. évi 84 millióval szemben 67 millió tonnát termelt 1972ben. Afrikában mindössze mérsékelten (1,8 százalékkal) emelkedett a termelés, s a részesedés alig haladta meg a 10 százalékot. Nigéria azonban tovább növelte a termelését, ám a jövőben az ütem csökkenése várható. Algériában rendkívül gyorsan emelkedik a termelés, miután- a francia kőolajtársaságokkal való nézeteltérések káros következményeit felszámolták. Líbiában viszont továbbra is csökken a kőolajtermelés. A Távol-Keleten a "növekedés üteme meghaladta a 18 százalékot, a részesedés pedig a 3,5 százalékot. Indonézia szárazföldi és tengeri lelőhelyeinek kitermelése igen gyors ütemben halad. Jelentős többletet értek el Bruneiben és Malaysiában. míg Ausztráliában csökkent a növekedés üteme. Észak-Amerika részesedése 24 százalék alá esett, a növekedés üteme pedig 2,7 százalék volt. A növekedményt Kanada termelésének gyors emelkedése biztosította. Az USA termelése alig változott, és az észak-alaszkai kutak kiaknázásáig előreláthatólag nem változik. Közép, és Dél-Ameri kában kevesebb olajat hoztak a felszínre (a világ termelésében reszesedése 10 százaléknál valamivel nagyobb), ennek oka a venezuelai termelés visszaesése. Ma már világosan látjuk, hogy a világ kőolaj- és földgázkészletei a már említett tengeri lelőhelyeken túl, a Szovjetunió területére, és a Közel-Keletre koncentrálódnak. A szocialista országok energiaellátásában különösen, jelentősek a nyugat-szibériai lelőhelyek, amelyek feltárására, termeltetésére magas szintű tárgyalások folynak a Szovjetunió—USA és Japán vezetői között. A szocialista országok (így hazánk is) jelentős mennyiségű kőolajat és majd később (1975 után) földgázt is kap e területről Juratovlcs Aladár oki. olajmérnök HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Gömöri Tamás és Hatala Aranka, Szerédi József és Juhász-Bóka Magdolna, Pcszleg József és Szabó Erzsébet, Aradi János és Szabó Etelka, Pataki Bálint és Szőke Zsuzsanna, Vass nak Márta, szabó Mihály és Bíró Lídiának Mihály Ferenc. Farkas Sándor és Szőke Irénnek Irén, dr. Intzédy László és Nagy Annának László, Peck György ég szüos Olgának Tamás. Kollár Ferenc és Nóvák Jolánnál; Zsolt Ervin. Kardos László és Pesti Máriának Hona Andrea, Ferenc és Jenéi Erzsébet, Lázár Fehér Mihály és Nagymihály István és Babarczi Mária, Hoppéi István és Tácsi Ilona, Rádai István és Burghardt Mária, Németh László és Sümegi Ida, Verók Ernő és Tomcsik Julianna, Gáti Zoltán és Hartai Eva. Nacsa János és Kovács Mária. Slmon-Jójárt Sándor és Dóró Evo. Kutasl László és Csóti Edit. Tóth Imre és dr. Deér Ildikó, Bizalmas telefon Arankának Csilla, Mihók Lajos és Horváth Erzsébetnek Lajos. Máté .Tózscf és Asztalos Erzsébetnek Gábor. Biró László és Bánfl Magdolnának Magdolna, Nagy János és Tóth Máriának Krisztina, Rutai Ferenc és Toldi Máriának Ildikó, Jenei László és Varró Annának László Ró| bért, Csányi Ferenc és FarkasSaíamón" László és Semsel Zsu- Csamangó Máriának Edit, Flló zsanna Faragó András és Val- János és Radócz Magdolnának kalJullanna Na"y Pál és Bíró Jenő Szilárd, Lisztes János és Margír HcMdüs paer és Ojvá- Németh Etelkának Karola Berri Ilona Hodosy Imre és Hideg ta. Kormányos István és Kónya Xnna házasságot kötöttek. Ilonának Anikó Ilona. Reisinger Szflreg: Kovács József és Mik- Ferenc és somost Zsuzsannának lós Evn házasságot kötöttek. ^"rZiS Eme£ II. kerület Kalmár Béla és TlllinkO Veronigzegeú: Dr. Fekete István és kának János Zoltán. Kovács FeLantos Ilona. Juhász Imre Mik- renc és Kiss Zsuzsannának Átlói é* Panka Zsuzsanna, Kendi Illa Ferenc, Csányi Árpád és Lászlé Péter és Oláh Ilona, Gyömbér Rozáliának Gábor, Foífaev zoltán és Boko? PlroskT. dor Zsolt és Vágl Etelkának Vér János és Ka^Nagy ££ ZsoK Vidéki Béla és Dani Erter Zsuzsanna, zombori Mihály zsébetnek Eva Erzsébet dr K»és Nagy Edit. Blri Zoltán és sza Ferenc és Major GabrlelláMamuzics Piroska Katalin, Vári nak Ferenc Tamás, dr Itósza 2TUUSoátg kötöttel z*™<&8>'szá SPSS. m. kerület bor. Szabó Zoltán és Tóth GabSzeced: Bus György Károly és rlellának Judit, Kószó Pál és Kardos Eva. Németh Géza és Kreieel Ibolyának; Szilvia IboBecskl Gizella. Cseh László és lya. Sánta Imre és Tanács IloCsorba Julianna, Erdei István nának Ildikó, Kormány István és Marton Aranka. Terhes Ist- és Zádori Arankának Aranka, "n éSWStares Etelka házas- Sutka József és Pálinkás Bűilsáeot kötöttek nek Zsolt. Kis József és Dán Kisknndorozsma: Uhercsák Já- Máriának József nevű gyermeke nos és Jenei zsuzsanna Márta született. házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Deák András és Dósa Zsuzsannának András Előd, 01. kerület Szeged: Kanalas János es Nagy Rozáliának Barbara. Lucza Tamás és Katona Máriának Zsolt Tamás. Jámbor István Árpad és BöröC Etelkának ZoPCsókásl László és Mészáros BO- HorvTth FcrCTc ^ VlncS zátlának Katalin Gabriella, Laj- Hwváth Ferenc és vinczo kó Mihály és Hódi Ilonának Veronikának Ferenc, Marton S&JFL^ulJS"** ^nSéJf^ta SSSéfe solyúnak Istyárv Marton M Varltnn mrrJLn Annának Andrea: és Tóth Máriának Norbert, Ha lász Sándor és Kise Katalin HajFarkas Rózsa Annának Andrea; Lulor György és Czuth Máriának Erika. Kocsis Mihály éd nalkának Katalin Hajnalka. ,Vinnék Beáto Iröa BállrÜ Nagy Mihály és Czvlanov Kata- A«IréM*k BJMS MnBúim llnnak Gabriella. Juhász Ferenc Klto Sváto lS és Vér Erzsébetnek László. Tóth "fsSSX" Jt^S^XS^ Károly és Baranyán Erzsébetnek Anikó. Fehér Dánlel és dr. Kovács Valériának Adrienn, *cnMczei András és Soós Teréziának Csabn. Keresztes Csaba és Horváth Máriának Richárd, Tóth László és Mészár Máriának Gabriella Andrea. Mészáros László Vörös Erzsébetnek István nevű gyermeke zoltáa szüleHALAL02AS f. kerület MZégedt Kara Mihály. Völgye. si László. Bálint Károly Antal,' és Fecske Gizellának László, borkén József, Kopasz SándorGábor István és Pólya Máriá- nc; Horváth Hona, Gulyás Sálinak Csaba. Bástyl László és Zu- dorné Bacsó Margit, Balázs Mában Magdolnának László, Gyo- t,-.t Adók Hona, Szakáll András, val János és Juhász Máriának Kovács Mibalvné Gál Erzsébet; János. Megyesl Zoltán és Pata- Farkas Sándor, Kovács Piroska, ki Mártának Rita, Péter István csernák Imre, Sziklai Dezső; és Snychola Erzsébetnek Gyön- Rakonczal MUtálync Ktuf Irmai gyi, Csányi József és Nagy Tc- Karasz Márta meghalt, réziának József. Litauszkí Sándor szőrcg: Kasza Istvánné Baés Pohankovlcs Zsuzsannának t0gn Hona meghalt. Sándor, Horváth János ás 0, kerület Szeged: Barna Imre, Vas n»l réné Ördög Julianna. Gróf Mihály István. Jágor Gyula Lajcsi né Varga Mária, Csendes Lajov meghalt m. kerület Öreged: Szélér a lmon né Kálmán Rozália. Lleb Mihály Kánéi- Ibolyának Róbert János, Oskó László és Csillag Erzsébetnek Gábor Péter, Katona László és Rácz Annának Renáta Eva, Tóth József és Derzsi Rozáliának György József, ROzsa-Bakacsl Imre és Tombácz Mártának Marianna. Farkas István ér szabó Rozáliának Mónika Erika. Csamangó Károly és Kiss . Hl Juliannának Andrea. Hambalkó rolyné Martin Terézia Rozália, Ferenc és Györgv Máriának At- sántha Gábor, dr. Básonyl Pan tila. Vér István és Fazekas A e- Pálné Fekete Mária Anna, Konesnek Ágota, zsolnai László és vács Ferenc József. Balogh OáKádár-Németh Idának Wtea, bor. Pspp Illésné Lukács Erzséazögl István és Dett Margitnak bet. Páfy Lajos. Szalma János, Zoltán, Biis László és Szántó Ungl isíván, Vlszmeg Pál Géza, Évának Ilona. Szóráth Gyula és Berta Anna. Rácz Ida, Kajtár Komáromi /.Hozsannának Emese Oyőrgyné Német Márta, Lakatos Éva. Fülöp Imre és Kóvács Etel- József meghall, kának Tamás, Papp SzMveszer és Klskundorozsma: Hajnal EfraFekBte Juliannának Szilveszter. In, Tart István, Gyuris Fercncné . Solti József és Csatárt Jtrffamtá- Faragó Ilona meghalt. Pásztor Ferenci katona *L A haz is csengett a nevetőstől. — Nahát, nem értesz te magyarul, csak nevetsz. mint apácagyakornok. Nem értesz, mit akarom? Olyan disznórész, mi embernek itt van válla fölött, s néha viszket. — Sült lapockára gondolsz? — Én csak finom kis uzsonnára gondolok. — Jövök — harsant IW hangja, s kisvártatva az egész lépcsőház visszhangozta, hogy Ibi, a rettenetes. megindult, mint egy robbanómotor. Tessék. Megáll a kis csitri a kocsi előtt, s mind a három katonaruha feszesebb lesz. Az bizony, mert ezt az Ibit olyan formásra kerekítették, hogy kiállításra Illik. Feszes pulóverje arról árulkodik. hogy a természet nem volt hozzá szűk kebellel. Magyarán, helyén volt ott minden. Ahol domborúnak kellett lenni, ott domborodott, ahol szűkülni kellett a vonalaknak, ott szűkültek is. Szemébe tógó. szabadjára eresztett haja bomlott •s kavargott a szélben. Valamit motyogtam Is uz orrom alatt hogy mégsem olyan rövidlátó az én Zsanóm! — Ez! — Kapta el a sapka ellenzőjét a lány. - mélyen Zsanó szemébe húzta a sapkát. — Ogy kell ellenőrizni, mintha óvodába küldené őt az •rnber. Na. hadd nézzelek meg magamnak, te jómadár. Szakáll? — Nincs, sima egész pofa. Adhatsz rá kisebb csókot. — Meg egy frászt! — nevet Ibt. s leltároz. — Haj! — Katonás, kereken öt centi es fésült. Be van kenve brillantiimal. hogy fénye legyen, mint sziléziai fekete szénnek — Helyes! ing? — Tiszta és vasalt, minden gomb a helyon — Azt netn hiszem — tamás kotlott Ibi. s mar gombolta is a gimnasztyorka nyakát. — Te csaló, télül nincs .gomb. Micsoda katona vagy. Tudod mikor lesz tebelőled hadvezér? Amikor a vicíné lányából szólótáncos az operában. Az pedig bajosan lesz. mert csípőficamja van Nézzük tovább. — Derékszíj? — Bekapcsolva, feszes, pont derékon. — Ha hinném — ráncolja homlokát a lány. s belekapaszkodik a derékszíj csatjába. — Ez neked szoros, ez neked sikkes, te rendetlen kutya. Egyszer úgy megrázlak, mint Krisztus a vargát. Tessék meghúzni! Csizma? — Tiszta ... Illetve, relatíve tiszta. — De abszolúte koszos, poros, biztosan megint csak aládugtad a szőnyeg alá. hogy az orrahegye tiszta tegyen. Mit csináljak veled te anyaszomorító. No, fiésze. Bolondos gyerekpuszit nyomott Zsarui arcára. Nekünk is Jutott egy baráti puszi, s Zsanót fellökte a kocsira. Zsiga. « sorkatona, pedig beleié, pett a gázpedálba. A zöld csoda prüszkölt, rángatózott. de fürgén megugrott, hadd lássa ez a lány. hogy nem akármilyen járművei akadt dolga. Mon Captain? Mondd meg nekem — szólal meg Ferihegy után Zsanó —. kellett nekem ilyen szörnyetegbe beleszerelmeskedni. Parancsolgat, ellenőrizget, akár dedóst. Szerelem semmi, szidás mindig. Zsanó meg csak áll, mint hegyen szamár, hallgatja egész misét. Ha lesz véletlenül feleség, lehet, hogy fog pofozni is Ismerem már az ilyenfajta panaszokat. Akkor beszél így a legény, ha nem akar dicsekedni, ha nem akarja mutatni, hogy majd széjjel durran a boldogságtól. — Ha nem tetszik, miért nem hagyod ott? —kérdezem tőle. hogy talán kiugratom a nyulat ü bokorból. — Miért kell otthagyni. Nehezen megszerzem, járok utána, mint kóros holdban, csókolom kézét, mint koldús krajcárt, s hagyjam ott, mert veszekedős. Nem. Zsanó nem olyan hámos szél. — Akkor ne panaszkodj, te Ütődött! — csattan fel Zsiga, a sorkatona a volán mellől. — Ki panaszkodta? Csak mondtam tényállás, hogy ez van s Zsr-őnnk jegyezték fel számlára rbit (Folytatjuk.)