Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-28 / 302. szám

PÉNTEK, 1973. DECEMBER 28. 5 " t £ mumust^®* Értékek és erők lfölgyzarö gát Mátraháza mellett új völgyzáró gátat építettek. A gáttal egyidőben vízkiviteli mű is készült. Innen látják el Mát­raházát, Galyatetőt és más községeket vízzel Minisztériumok nyilatkoznak: r Áruellátás jövőre Az MTI munkatársai négy minisztériumtól kértek tájé­koztatást: milyen áruellátást várhat a lakosság 1974-ben iparcikkekből és élelmisze­rekből. Kohó- és Gépipari Minisztérium A gépipar 5—6 százalékkal aöveli a tartós fogyasztási cikkek árualapját. Műszaki árukból az igények 96 szá­zalékát vasárukból 90 szá­zalékát biztosítják a hazai gyártók. Háztartási gépekből az ipar elfogadta a kereskede­lem teljes rendelését. Ezek szerint 244 ezer hűtőszek. rényt, 131 ezer mosógépet, 160 ezer centrifugát, 84 ezer porszívót szállítanak. A kor. szerű termékek aránya nő. Például több lesz a gázüzC. mű abszorbciós hűtőszekrény és az automata mosógép. Az ízletes ételkészítés divatos eszköze a grillsütő, amely­ből egy normál-, és egy ön­tisztítós típust küld az ipar a boltokba. Üj termék az ózon kony­hai légtisztító, amely a kony­hákban a szagot és a párát semlegesíti. A művelődéshez, szórakozáshoz több mint 200 ezer televíziót — 1973-ban 180 ezer volt —, 83 ezer rá­diót és 41 ezer magnetofont biztosít az ipar. Üjdonség a beépített tápegységes Sirius de Lux táskarádió és a film. vetítőhöz kapcsolható AR 6­os riporter magnetofon. A vasáruellátás élére kí­vánkozik, hogy 30 ezerrel több fürdőkádat kap a ke­reskedelem, mint . 1973-ban, így nem lesz belőle hiány. A lakásépítkezéseknél szüksé­ges finomszerelvényekből, csapokból, csaptelepekből, csövekből több mint. 30 szá­zalékkal növelik a szállítást. Jövőre az ellátásban a re­konstrukció már erőteljeseb. ben érezteti hatását, mint a megelőző két évben. A ruhá­zati iparágak termelése vár­hatóan 7—8 a belkereskedel­mi szállításai 3—4 százalék­kal nőnek. A belkereskede­lem ugyan 6—7 százalékos forgalomnövekedéssel számol de kötött-hurkolt méteráru­hói több mint 20, kötött-hur­kolt felsőruházatból 25, gyér. mekkabátokból 13. lányka­ruhából 23 iskolaköpenyből 12 százalékkal kap többet a belkereskedelem mint, 1973­ban. A rekonstrukció során a Pamutnyomóipari Vállalat, nál, a Bajai Finomposztó­gyárban a Budapesti Finom, kötöttárugyárban és a Békés, csabai Kötötárugyárban jöt­tek létre olyan termelőkapa­nagyobb a kínálat az ez évi. nél. Belkereskedelmi Minisztérium A belkereskedelem jövő évi terve azzal számol, hogy tovább nő a lakosság vásár. citások, amelyek lényegesen lóereje, s így a kiskereske. növelték a jersey termékek gyártását, s így most már nemcsak a konfekcióiparnak, hanem a méteráru-kereske­delemnek is számottevő mennyiséget tudnak átadni. Ugyancsak a rekonstrukció eredménye hogy a magyar­óvári Kötöttárugyár újonnan üzembehelyezett gépeiről az 1973. évi 1,6 millió darabbal szemben 2,7 millió darab sikkötött felsőruházati ter­méket bocsáthat a belkeres­kedelem rendelkezésére. Nemcsak a mennyiségi, ha­nem a választéki igényeknek is jobban eleget tesznek, és várhatóan a vásárlók is ta­pasztalhatják majd ezt, kü­lönösen a gyermekruházati cikkeknél. A bútorkereskedelem 11— 14 százalékos várható for­galomnövekedéséhez a mi­nisztériumi ipar termelésé­nek 10 százalékos növelésé­vel ad árutöbbletet. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Az élelmiszer-fogyasztási struktúra változása jövőre tovább tart; a fogyasztói igé. nyek a biológiailag értéke­sebb élelmiszerek, a tartósí­tott és a félkész termékek irányába tolódnak el. Jövőre várhatóan nyolc százalékkal növekedik az élelmiszer-forgalom. Hús. és húskészítményekből — 1973­hoz képest — várhatóan 6 százalékkal lesz nagyobb az árualap. Kielégíti az élelmi­szeripar a keresletet cukor­ból, száraztésztából és édes­ipari' termékekből. A burgo­nya- zöldség- és gyümölcs­ellátás javítására 1974-ben először kötnek több évre szóló termékértékesítési szer. ződést a mezőgazdasági üze­mek és a kereskedelmi vál­lalatok. Ezekből a cikkekből várhatóan 5 százalékkal lesz delmi áruforgalom folyó áron számolva 7—8 százalék­kal bővült 1974-ben, akár­csak az elmúlt években az átlagosnál gyorsabban nő a tartós fogyasztási cikkek kö­zött a bútor forgalma. Számos új termék, többek között új típusú bútorok, gyermekbútorok, automata mosógépek, sztereo rádiók, Videoton színes televízióké­szülékek, az élelmiszer ke­reskedelemben pedig hazai gyártmányú és az NDK-ból importált diabetikus készít­mények gazdagítják a vá­lasztékot. A kereslethez igazodó bő­vülő választék és a javuló minőség még nem jelenti azt is, hogy máról holnapra megszűnik egyes cikkek időnként jelentkező hiánya. Ilyen cikkek közé tartoznak például a pamut alsókötött­áruk, a frottírtermékek, to­vábbá kerékpárok, az olcsó porcelán áruk. A minisztérium fontos fel. adatának tartja a fogyasztói árszínvonal viszonylagos sta­bilitásának biztosítását, kü­lönös tekintettel a tőkés vi­. lágban jelentkező erőteljes áremelkedésekre, illetve azok begyűrűző hatására. Ez a határozott célkitűzés — a költségvetés tetemes anyagi támogatása mellett — fe­gyelmezett alapos és átgon­dolt árpolitikát követel a ke­reskedelmi és ipari vállala­toktól. A három — szerencsés 6zám, legalábbis a ré­giek annak tartották. Vezetőkről szólva, valóban akkor a legszerencsésebb a kiválasztás, ha három alap­vető követelménynek felel meg az illető: politikailag megbízható, megvan a kellő szakmai hozzáértése és mellé a vezetői rátermettsége. Az MSZMP KB november 28-i üléséről kiadott közle­mény megállapította, hogy a fenti három követelmény alapelvként bevált. A veze­tők döntő többsége megfelel a fenti „hármasszabálynak", kisebb részüknél azonban még mindig tapasztalhatók hibák, például az, hogy „fi­gyelmen kívül hagyják dön­téseik társadalmi, politikai hatását, nem folytatnak köz­életi tevékenységet, nem fej­lesztik kapcsolataikat a dol­gozókkal." Egy munkahelyen, pártve­zetőségi tagokkal beszélget­ve, hallottam, hogy az egyik gazdasági vezető mennyire ódzkodik mindentől, ami a közvetlen gazdasági-műszaki feladatokon túl várna rá. A másik gyárban viszont maga az üzemvezető mondta: két taggyűlésen is beszámoltam az idén, a vezetőséget több­ször is tájékoztattam s mind­annyiszor segítséget kaptam az elképzelésekhez, a meg­valósításhoz. ö, mint felelős irányftó, külön örült annak, hogy támaszkodhat a kom­munisták cselekvő részvéte­lére, aktivitására. Ebben az alapszervezetben az utóbbi időben jelentősen fejlődött a pártdemokrácia. Egy ilyen pozítiv folyamat nem marad hatástalan a környezetre sem: magával hozza a mun­kahelyi demokratizmus erő­södését. Segíti a jobb, alko­tóbb légkör kialakulását. Ehhez persze az is kell. hogy semmiféle vezetői gőg, sem­miféle hamis presztizsféltés ne árnyékolja az irányító szemléletét. A kétféle mentalitás szem­beállítása nagyjából jellemzi is a helyzetet. Egyfajta tech­nokrata szemléletet is le kell győznünk helyenként. Van, aki bezárkózik az akták, tervhalmazok, információhe­gyek közé — a „nekem úgyis rengeteg a dolgom"­féle magyarázatok mögé. Valóban, el kell ismerni: sok-sok feladat vár igazga­tókra, főmérnökökre, 6 más felelős beosztásban dolgozók­ra. Rengeteg gazdasági, mű­szaki tennivaló. Mégsem le­het, hogy akármilyen irat­halmazok is eltakarják előle a munkatársakat, a munkás­közösséget. S ha számítógép végzi is el a bonyolult számí­tásokat, neki, a vezetőnek magának kell számolni az irányítása alatt dolgozó kol­lektívával, az élő, érző em­berekkel. Ezért mondogatjuk már évek óta, hogy a szocialista munkahelyen a gazdasági vagy hivatali vezető egyben politikai vezető is. Alapigaz­ság ez, sarkpontja az egész kérdésnek. S tanulni, megta­nulni még nem elég: alkal­mazni is kell a gyakorlat­ban, ha úgy tetszik: 'ebben is teljesíteni kell a „tervet". A mi pártunk pedig nem csekély „tervfeladatot", ko­moly leckét ad fel e tekin­tetben a gazdasági irányítók­nak. Meg kell tanulniok, ho­gyan kell az akár műszaki, akár szervezési, akár értéke­sítési tennivalókat, gondokat politikai és emberi szempon­tok szerint is mérlegelni. Hogy ez nem könnyű? Való­ban, gépiesen, rutinmunka Kisdobosok, úttörők a Parlamentben Több ezer úttörő és kisdobos kapott meghívót kará­csony első és második napjára az Országház kupolacsarno­kában felállított 13 méter magas fenyőhöz. A fát 200 színes égővel, kivilágított „hókristályokkal" és 70 kiló szaloncu­korral ékesítették. A vidám műsorban neves művészek szó­rakoztattak. Műsor után a gyerekek a Parlament külön­böző helyiségeiben feállított játékasztaloknál töltötték ide­jüket, a kupolateremben pedig eközben vetélkedőt és tánc­versenyt rendeztek. módjára nem lehet elvégez­ni. Viszont nem is ezt vár­juk a vezetőktől. Inkább a példamutatást — a fokozott odaadást, a nagyobb áldozat­készséget. S ennek jegyében hangoz­tatjuk a hármas követelmény egységét: nem csupán a gaz­dasági mutatók teljesítéséért felel egy-egy adott munka­hely irányítója. Nemcsak a termékek mennyiségét-minő­ségét kell biztosítania, nem­csak pénzben kifejezhető ér­tékek vannak a kezére bíz­va. Az általa vezetett közös­ség politikai arculatáért, em­beri formálódásáért éppúgy felelős. Szocialista társadal­munk olyan emberi értékei­ért, mint a nyíltság, a tisz­tesség, az újítókedv, a lelke­sedés, a munkaszeretet, a kezdeményezőkészség, a kri­tikai szellem, a javítani-vál­toztatni akarás. Igen fontos erkölcsi-politikai értékekről van szó, olyanokról, amelyek aranyfedezetét jelentik a ter­melési sikereknek, a hatéko­nyabb gazdálkodásnak is. S a munkahelyi demok­ratizmus fejlesztése, az emberségtől átha­tott munkastílus folytonos alakítása mindig meghozza gyümölcsét. Abban, hogy a munkás nemcsak a készülő munkadarabot, de a távolab­bi célt is látja, már benne van az is, hogy a gazda szemével néz mindent, hogy nagyobb felelősséget érez a feladatok elvégzéséért. Ha nem szegik kedvét egy derék újítónak, ha nem lohasztják le egy-egy fiatal szakember tettvágyát, lelkesedését, sőt mindinkább ébresztik az al­kotó szellemet — emögött következetes vezetői munka érezhető. De legigazibb fok­mérője talán a nyíltság, a hibákra mutató kritikai szel­lem ébresztése. Egyes munkahelyi vezetők mintha túlságosan félnének — nehogy ez a „szellem" ki­bújjon az utasításokkal jól bedugaszolható „palackból". Van, aki pozíciója elleni nyílt támadásnak veszi az őszinte szót, a javítaniakarás termé­szetes gesztusait is. Előfor­dul a pártalapszervezetek ve­zetői között is, hogy rosszall­ják a hiányosságok, úgy­mond, „kiteregetését" akkor; amikor a továbblépéshez ép­pen erre van szükség. Márpedig aki a bírálat jo^ gosságát vitatja, a természe­tes fejlődést akadályozza. É« itt megint csak tágabb érte­lemben használjuk a szót: fejlődés. A bírálat ugyanis lehetővé teszi a hibajavítást, elejét veheti így a közösség a további fogyatékosságok­nak. Nem csupán a termelés területén, nem csupán a gaz­dálkodásban. Hisz, aki presz­tízsből visszaveri a bírálatot, aki a tévedhetetlenség hamis pózában tetszeleg gazdasági kérdésekben, az egyben a de­mokratikus munkahelyi szel­lemet is visszautasítja. Aki nem akar együttgondolkodni és dolgozni az üzemi párt­szervezettel, gátolja azt is, ' hogy a kommunisták eleven politikai hatást fejtsenek ki a munkahelyeken. S ha va­laki a bírálat mögött unos­untalan csak a rosszindulatot keresi, a „fúrást" feltételezi — lehet-e adott esetben jó szavakat, jóindulatot várni tőle? Pedig erre is nagy szükség van: a vezető hu­manizmusát nyugodtan ne­vezhetjük politikai erőnek. S változtatni kell azon, hogy sokszor éppen a kisebb cso­portok irányítói, a középve­zetők, a dolgozókkal állan­dóan együtt élők nincsenek tisztában ennek fontosságá­val. Holott nagyon sokban rajtuk múlik az üzemi köz­érzet; az, hogy fásult közöny vagy teremtő dinamizmus, bosszankodó, ideges légkör vagy életvidámság van-e a munkacsarnokban. B onyolult, sokágú, prob­lémakör ez. De érde­mes munkahelyenként végigbogozni szálait, mert kulcsfontosságú is. És — a Központi Bizottság célúi tűz­te ki — a politikai megbíz­hatóság, a szakmai hozzáér­tés és a vezetői rátermettség hármas követelményét to­vábbra is alkalmazni, úgy, hogy tartalmi vonatkozásban magasabb mércét állítunk. Simái Mihály Jelzés az öltönyökön A Zalaegerszegi Ruha­gyárban a , jövő év elején új méretek szerint készül­nek a fiú- és férfiöltönyök. Az éveken át használt sab­lonok elavultak: a fiatalok és idősebbek testarányai, méretei megváltoztak. Ezek­hez a változásokhoz igazo­dik a gyár termelése. A ka­maszkori fiúöltönyök példá­ul eddig 12 méretben ké­szültek a Zalaegerszegi Ru­hagyár szalagjain, januártól azonban 17 méretet, illetve fazont alkalmaznak. Az öl­tönyökön új jelzés lesz, er­ről a bolti eladók azonnal tudhatják, milyen nagyságú öltöny kell egyik vagy má­sik fiúnak. A céduláko» ugyanis az is rajta lesz, hogy az öltöny űiilyen test­magasságú, derék- és mell­bő ségű fiúnak alkalmas. Ugyanígy változik a férfi­öltönyök mérete is. KGM * m, • Ötven új üzem vidéken Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter elnökleté­vel a KGM vezető testülete csütörtökön értékelte az ága­zati irányítás fejlődését. Megállapította, hogy a tárca kiépítette és szervezetté tet­te kapcsolatait a tanácsi szer­vekkel, ami annál is inkább fontos, mert az utóbbi évek­ben erőteljes ütemben foly­tatódott a tárca vidéki ipar­telepítése. 1968 óta csaknem 50 új gyárat, illetve telephe­lyet létesítettek vagy telepí­tését kezdték meg a főváro­son kívül, s a vidéken fog­lalkoztatott kohó- és gépipari dolgozók aránya elérte a 54,5 százalékot. A KGM megkezdte az ipari szövetkezetek fokozatos be­kapcsolását is a tárca ágazati munkájába, s megszervezte a nem ipari szövetkezetek ipari melléktevékenységének engedélyezési rendszerét is. Az értekezleten határozatot hoztak az ágazati irányítás hatékonyságának további nö­veléséről. (MTI) Takácsperzsa A Szentesi Háziipari Szö­vetkezet nemcsak a városban, hanem a környező falvakban is foglalkoztat munkásokat és bedolgozókat. A szövetke­zet vásárolt tíz szövőszéket és két hónapja folyik a dol­gozók betanítása Csanytele­ken. Itt takácsperzsa szőnye­get kékítenek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents