Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

2 PÉNTEK, 1973. DECEMBER II. w Énekkari kultúra — a városban és a meg/ében A KÓTA közgyűlése A képzés műhelyei A Kórusok Országos Ta­nácsának (KÖTA) megyei szervezete közgyűlést tartott tegnap, csütörtökön délután Szegeden, a művelődésügyi és módszertani központ elő­adótermében. A szervezet elnöke Vaszy Viktor érde­mes művész nyitotta meg a közgyűlést, amelyen műsort adott a főiskola l-es számú gyakorló iskolájának Bar­tók gyermekkórusa. Erdős János vezényletével. A KÓTA megyei szerveze­te három évvel ezelőtt ala­kult meg. Az azóta eltelt időszak munkájáról az ügy­viteli vezetőség készített be­számolót, amelyet a tegnapi közgyűlésen vitattak meg a meghívott szakemberek, va­lamint a társadalmi és tö­megszervezetek képviselői. A beszámolóban külön-kü­lön értékelték a megyei és a városi iskolai, illetve fel­nőtt énekkarok, a karnagyi klub és a nyári zenei tábor munkáját. Szegeden, a 26 általános iskolában 29 énekkar mű­ködik, a négy gimnáziumin kívül a textilipari, az erdé­szeti és a közgazdasági szak­középiskolának is van kóru­sa. A beszámolóban megál­lapították. valamennyi sze­gedi iskolai énekkarban szakemberek irányítják a folyamatos munkát, és szép eredményeket érnek el. Az évente megrendezett Ének­lő Ifjúság városi hangver­senyeken minden iskolai énekkar részt vesz, az utób­bi években a közönség ér­deklődése is fokozódott a mind színvonalasabb hang­versenyek iránt. A főiskola l-es számú gyakorló iskolá­ja, a rókusi ének-zenei ta­gozatú általános iskola és a Ságvári gimnázium énekka­rai évente önálló kórus­hangversenyt is rendeznek. Egyéb kórusrendezvénye­ken (Mai Magyar Zene He­te, tavaly a Kodály-évfor­duló, a rádió Éneklő Ifjúság sorozata) több szegedi iskola országos sikereket ért el, né­hány kórus külföldre is el­jutott. Az iskolai énekkarok munkáját nehezíti, hogy csak minimális anyagi tá­mogatásban részesülnek. A megyében 83 igazgatóságnál, énekkari munkatervek alap­ján működik általános isko­lai kórus. A legtöbb közülük állandó résztvevője egy-egy település kulturális rendez­vényeinek, ünnepségeinek. Az énekkarok jelenleg kissé egyoldalú munkatervét, mű­sorát a területi, körzeti kó­rustalálkozók megrendezésé­vel kívánják változatosabbá tenni, amelyek egyúttal a karvezetők figyelmét is jobban a kórusnevelő mun­ka felé fordíthatják. A szakosított tantervű iskolák évente vesznek részt kórus­találkozókon, amelyeket mindig más-más városban rendeznek. A megyében je­lenleg Csongrádon és Vá­sárhelyen működik igénye­sebb feladatok megoldásá­ra is alkalmas középiskolai nagykórus. A tíz szegedi öntevékeny felnőtt kórus rendszeresen szerepel központi énekkari rendezvényeken, amelyek programot, célt, irányítást adnak munkájukhoz, a szakemberek és a közönség előtti bemutatkozások al­kalmai és egyúttal művészi fejlődésük elősegítői. Gon­dot okoz viszont, hogy a városban nem áll rendelke­zésre megfelelő hangver­senyterem, a nagyobb sza­bású koncertek lebonyolítá­sához. A megyében jelenleg 9 felnőtt énekkar működik, amelyek többsége a felsza­badulás után alakult. Erősö­dik a Páva-köri mozgalom, pillanatnyilag összesen 11 kör dolgozik. A karnagyi klub a me­gye és a város énekkari éle­tének legfőbb irányító szer­ve, tagjai szakemberek. Két­hetenként tartanak foglal­kozásokat, ezeken megbeszé­lik a kórusmozgalom aktuá­lis feladatait, a konkrét ta­pasztalatokat és a terveket. A nyári zenei tábor két éve a karvezetők és énektanárok szakmai továbbképzésének megyei fóruma. A tanfolya­mok érdeklődést keltettek más megyékben is, ezért or­szágos mozgalommá kíván­ják fejleszteni. A gyűlésen értékes, hoz­zászólásokkal egészítették ki a beszámolót, megvitatták a KÓTA megyei szervezetének ügyrendjét, meghatározták a legközelebbi feladatokat. A közgyűlés Vaszy Viktor zár­szavával ért véget Szobortervek Tarjánba Különös kiállításnak sze­retnénk reklámot csinálni. Több okból különös az a ki­állítás, amely tegnap óta lát­ható a szegedi Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokéban. Különös ez a kiállítás, mert nem elkészült műveket, ha­nem elképzeléseket, terve­ket mutat be. Különös, mert szorosan kapcsolódik Sze­gedhez, közelebbről az épü­lő-szépülő Tarján-városrész­hez. Különös, mert a kiállí­tás szervezői, rendezői mesz­szemenően számítanak a lá­togatók aktív részvételére, véleményére. Azokat a szob­rokat, szoborterveket állí­tották ki a nagyközönség elé a kupolacsarnokban, melye­ket a zsűri a legjobbnak, legsikerültebbnek Ítélt a Szeged megyei városi tanács által az országban elsőként kiirt pályázaton. A Tarján­városrészben felállítandó szobrokra térplasztikákra beérkezett pályamunkák kö­zül a 15 díjazott tervet lát­hatja a nagyközönség. A ki­állításon a szobortervek kö­zül a városrészben készült nagyméretű fotók teremte­nek hangulatot, Idézik a majdani helyszínt, össze­kapcsolják a már meglevő építészeti objektumokat, a holnap valósággá váló mű­alkotásokkal. Ez a 15 díja­zott terv szinte magába fog­lalja a mai magyar szobrá­szat minden jelentős vonu­latát, a közép és a fiatal szobrászgeneráció kvalitásos művelőit Van az alkotások között hagyományos szobor, s olyan is, amely korunk új jelrendszerét igyekszik meg­alkotni. Vannak játékosak és szigorúan szerkesztettek, em­beri alakokat ábrázolók és nonfiguratívak, funkcionáli­sak és pusztán dekoratív jellegűek. A kiállítás látogatói — bízunk benne. minél több városszerető ember meglá- a nemrég felavatott tarjí togatja a tárlatot — köz- pártház nagyterme, véleményt kutató lapokat A kiállítás idején tanács­kapnak. Ezeken rangsorol- kozást rendeznek az építé­hatják a nekik leginkább szek, és képzőművészek rész­tetsző nyolc alkotást, s el- vételével. Megvitatják épi­mondhatják, bővebben kl- tészet és képzőművészet he­fejthetik véleményüket kí- lyét, szerepét, kapcsolatait vánalmalkat. és aggályaikat, az új városrészek megalko­Az összegyűjtött küzvéle- tásánál. A kiállítás rende­ménykutató lapok adatainak zői azzal a kéréssel for­feldolgozása segítséget jelent dúlnak minden szegedihez, majd abban, hogy mely Szob- akik szeretik ezt a várost, rokat állítsák fel Tarján vá- érdeklődő figyelemmel kf­rosrészben. Jó volna, ha sérik fejlődését, nézzék meg ezeket a szoborterveket kő- ezt a pályázati kiállítást, s zelebb is elvinnék az úi vá- őszinte véleményükkel se­rosrész lakóihoz. E bemuta- gitsék a tervek valóra vál­tásra alkalmas helyet kínál tását. Művészeti naptárak Rohamléptekkel szaladt ják nyomdaiparunk rohamos fölöttünk a felgyorsult idő, fejlődését, a tervezők, gra­s ebben a rohanásban gond- fikusok, fotósok és tipogra­jainkat, dolgainkat megőr- fusok világszínvonalú mun­zi, memóriánkat figyelmez- káját. A névadó szellemében Látogatás a Bebrits Lajos Szakközépiskolában teti az asztalunkra állított, a falakra akasztott, a zse­bünkben hordott naptár. Fe­gyelmezi életünket, figyel­meztet mindennapi felada­tainkra. Az utóbbi években a Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalata egyre szebb és művészibb naptárakkal lepi meg a közönséget. Az utóbbi tízegynéhány esztendő leg­színvonalasabb művészi nap­táraiból nyílt szépen rende­zett kiállítás tegnap dél­után a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály ut­cai képtárának második emeletén. A művészi fali és asztali naptárakat bemutató tárla­tot Forgó Pál, a szegedi vá­rosi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitot­ta meg. É naptárak bizonyít­Tandi Lajos „Aki utazik, ne úgy jár­ja a óceánt, a földrészeket, mint egy bezárt koffer, az­után az egész utazásból csak annyi marad, hogy a koffer­re rákerülnek a hotelcim­kék" — ez volt Bebrits La­josnak, a gazdag életű for­radalmár politikusnak, a ne­ves közlekedési szakember­nek, miniszternek és író­nak egyik kedvenc mon­dása, Hatvan évesen így kezdte töredékben maradt önéletírását: „1891. december 14-én születtem, a Krassó­Szörény megyei Teregován, apró román falu vasúti ál­lomásának emeletén, mely a kis helyeken a vasúti sze­mélyzet lakásául szolgált." Innen, ebből a kis vasút­állomási lakásból indult Bebrits Lajosnak, a szocialis­ta vasút megteremtőjének, a tudós kommunista harcos­nak, diplomatának páratla­nul gazdag életútja. Szüle­tésnapján minden esztendő­ben ünnepséget rendeznek a róla elnevezett szegedi vasút­forgalmi szakközépiskolában. Ma délelőtt a névadó szü­letésének 81. évfordulóján is­mét megemlékeznek az isko­la diákjai és tanárai Beb­rits Lajos életútjáról, pályá­járóL Az iskola tanulóinak képviselői pedig Budapesten megkoszorúzzák a munkás­mozgalmi panteonban Beb­rits síremlékét. Ezen a mai ünnepségen adják át hetedik alkalommal a család által alapított „Bebrits-díjat" az iskola egy kiemelkedő mun­kát végző, példamutató ma­gatartású tanulójának. Vasútforgalmi, vasúti gé­pészeti, valamint híradás­technikai és biztosító beren­dezések. szakon képezik eb­ben az iskolában a tanuló­kat. Mint Kálmán Mihály, az iskola Igazgatója elmondot­ta, az ország legkülönbözőbb részeiről érkeznek évente a jelentkezések azoktól a fia­taloktól, akik a vasutaspályát választják élethivatásul. Je­lenleg 22 osztályban 700 ta­nuló, közöttük sok lány. is­merkedik a vasutasszakma rejtelmeivel, készül arra, hogy az iskola elvégzése után technikusi munkakör­ben dolgozzon. A vasutaspá­lya iránt az utóbbi években rohamosan nőtt az érdeklő­dés. Ez tükröződik az iskolá­ban is. Természetesen ez a fellendülés összefügg a vas­utasok fizetésének rendezé­sével, de azzal is. hogy az iskola vezetői elérték: az érettségit egyúttal vasúti szakvizsgának is elismeri a MÁV. Ezzel lerövidült a fia­talok munkába állási ideje, a beilleszkedés, hamarabb kapnak technikusi fizetést, éveket nyer ezáltal fiatal és vasút egyaránt. Az iskolából kikerülő fiatal technikusok elhelyezkedési lehetősége túl­nő a vasút keretein. A Vo­lán-vállalatok, a nagy, belső vasúttal rendelkező üzemek, bányák és a metró várják a végzett fiatalokat. A MAV mindenkit elhelyez, az érett­ségi mellé adják a kineve­zési okmányokat is. A szakközépiskolai okta­tásban bevallva, bevallatla­nul. mindig ott bujkál a szakirányú gyakorlati kép­zés, és a közismereti tárgyak ellentéte. A Bebrits Lajos szakközépiskolában nem el­nyomottak a közismereti tár­gyak. A tantestület tagjai — tanárok, mérnökök, vasúti szakemberek — közösen vallják, hogy minden tárgy, minden ismeret egyformán fontos. A vasút azok közé a szük­séges rosszak közé tartozik hazánkban, melyeket mindig lehet szidni, melyekkel na­gyon sokaknak vannak gond­jai, bosszúságai. A Bebrits Lajos szakközépiskolában vi­szont csupa jót hallhatunk a MÁV-ról. Azzal, hogy a szakközépiskola közigazga­tásilag tanácsi felügyelet alá került, a kialakult szoros és gyümölcsöző kapcsolat nem szakadt meg a vasúttal. Hiszen ennek a kapcsolat­nak tartalmán múlik jórészt, hogy milyen felkészültségű szakemberek lesznek a vas­úti technikusok utánpótlásá­nak tagjai. Az életet igyekez­nek belopni az iskolába. Ez nemcsak szólam, frázis. Konkrét tényekkel bizonyí­tanak. A kiválóan felszerelt, korszerű tanműhelyeket, la­boratóriumokat, előadókat jó­részt a vasút hathatós se­gítségével alakitották kl. Az ő anyagi támogatásukkal festették ki, tatarozták az is­kolát is. Amfg az iskola igazgatójával beszélgettünk, többször csengett a lelefon. A MÁV komplett biztosító­berendezésekkel ajándékozza meg az iskolát, a Telefon­gyár pedig százállomásos telefonközpontot szerel fel a gyakorlati képzés színvona­lának emelése érdekében. A kívülállót is meghatja ez a szinte percenként tapasztal­ható figyelem, gondoskodás. A MÁV Szegedi Igazgató­ságának két szocialista bri­gádja alakított ki szoros együttműködést az iskolával, a Zalka Máté és a Bolyai Já­nos szocialista brigád. A két brigád is ösztöndíjat alapí­tott, melyet a mai ünnepsé­gen adnak át vasutasszülők tehetséges gyermekeinek. A Bolvai brigád tagjai, akik a vasút számítástechnikai la­boratóriumában dolgoznak, patronálják az iskola számí­tástechnikai szakkörét. Ta­lálkozások, üzemlátogatás ak során a fiatalok nemcsak jö­vendő munkahelyüket isme­rik meg, de a felnőttek éle­tét és a szocialista brigád­mozgalmat is. A középiskola vezetői, ta­nárai és tanulói megértették a névadó, Bebrits Lajos in­tését: „Olyan nagy és gazdag ez az élet, és olyan széles utat kell járni rajta!" T. L. Munka és művelődés Vetélkedő szocialista brigádoknak A felnőttek iskolán kívü- mellőzésével, az úgynevezett műveltség — benne a poll­li művelődésének rendszeres osztályozó vizsga lehetőségé- tikai ismeretek bővítése is— segítése, az önművelés leg- vei. Régen ezt mondták ma- emelésére. Mint minden jól alapvetőbb módjainak ke- gánvlzsgának. A vizsga kö- szervezett vetélkedőnek, en­resraé vállokötlanfil föíada- vetelményeit tekintve ter- nek is a felkészülési idő­ta a népművelésnek — ál- mészetesen nem ad enged- szaka hozza a legtöbb ered­lapította meg tegnapi ta- ményeket, a felkészülés so- ményt. A szocialista bripá­nácskozásán a megyei mód- rán azonban gyakran kerül dok a benevezéssel egyidő­szertani központ felnőttok- olyan helyzetbe a vizsgára ben nyolc szakmai előadásra, tatási szakbizottsága. A cél induló, hogy az anyag egyik illetve foglalkozásra jelen­változatlan, a hozzá vezető vagy másik részét nem ér- tik be részvételüket. A szö­út azonban sokszor egyé- tik Tavaly - kísérletképpen veteég szakemberei és az ... , — ket községben szervezett élelmiszeripari foiskola ta­nenkent is változik, az ed- vizsgára előkészítő tanfo- nárai vállalják a íoglalko­dig bevált módszereket lyamot a népművelés. A „kí- zások vezetését. A pályázati gyakran váltja föl egy még- sérlet" annyira bevált, hogy kiírás szerint öt ajánlott iobb sokkal eredményesebb októbertől 18 tanfolyam in- könyvből választanak leg­• ' a,,12 'J1A 11—.... OKVAÍ mAtfnB7Ti, az emberekhez kijzel állobb módszer. A szakbizottság törekvé­seit két példával illuszt­rálni lehet. Sokan élnek nap­jainkban a felnőttek közül a rendszeres u dult összesen 244 résztve- alább egyet, megnéznek egy * vővel. Az osztályozó vizsgát tévéjátékot, egy filmet a ,„„....,. .„„lik.„ „ moziban, és közös látogatást legtöbbször azokban a köz- szervcznek a szegedi mú_ ségekben kérik, ahol nem zeumba. Mindenütt szak­tnűködik dolgozók iskolája, emberek segítik a vállalá­A népművelés segítsége kéz- sok teljesítését. A felké­iskolábajaras zelfogható; magánórák he- szülést községi, illetve üze­lyett szervezett keretet biz- mi vetélkedő követi, a győz­tosíl a felkészüléshez. Vár- tesek részvételével április ható, hogy az új „kínálattal" első napjaiban Mórahalmon tovább növekszik az érdek- rendezik a járási döntőt, lődés az általános iskola egy- Bár a fölhívást csak a egy osztályának bizonyítva- napokban juttatták el a szö­nya iránt. vetkezetekbe, máris nagy A második példa most van az érdeklődés iránta. Pusz­Csütörtökön véget ért a renc őrnagy, az Ifjú Gárdá-1 születőben. A termelőszövet- tamérgesen a Rizling Tsz, KISZ Ifjú Gárda-szervezete nak a KISZ KB intéző bi-1 kezetek területi szövetségé- Rúzsán a Napsugár Terme­parancsnokainak kétnapos zottsága által a napokban | vej együttműködve a szege- lőszövetkezet, Mórahalmon budapesti országos tanácsko- kinevezett új parancsnoka d, járósban olyan vetélke- pedig a Haladás Szakszö­zása. A résztvevők több Az országos tanácskozasrol ' mint 35 ezer ifjúgárdista ne- megállapította: Az elhang-, dosorozatot terveznek a me- vetkezet jelentette be. hogy vében értékelték szervezetük zottak alapján elmondhatom, zőgazdaságban dolgozó szo- brigádjai nagy létszámmal munkáját és az Ifjú Gárda h°£>y tartalmában és szerve-1 cialista brigádok tagjai indulnak a munkában is Ifjűgárdisla­meejbeszéfés előtt álló feladatokat. zeti szempontból egyaránt 1973-ban is jelentősen fej­szervezet tanácskozásán elő- lődött az Ifjú Gárda-közös­ször vett részt Csornai Fe- ségek munkája. számára, amely alkalmas a kamatoztatható, műveltsé­szakmai ismeretek gyara- get is gyarapító vetélke­pítása mellett az általános dón.

Next

/
Thumbnails
Contents