Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-14 / 266. szám
/ SZERDA, 1973. NOVEMBER 14. 7 Nélkülözhetetlen a vélemények egyeztetése Autóbuszvezetők gondjai - Őszinte eszmecsere Az utóbbi hónapokban többször szóba került, hogy a Volán 10-es számú vállalatnak autóbuszvezetői idegesek, kedvtelenek, s néha gorombák az utasokkal. Köztudott az is, hogy az utasok sem „angyalok". Meggondolatlanul bírálják, megszólják azokat, akik igyekeznek betartani a vállalati utasításokat, akik többek között elvárják a bérletek felmutatását is. A közelmúlt vállalati intézkedései — perselybe dobott pénz utáni jegyadás, szigorított ellenőrzés — tovább bonyolították a helyzetet. A bliccelő utas — nem fiatal diákról van szó — fennhangon közölte: nem adott a gépkocsi vezetője jegyet... Mivel az utasok közül senki nem mondta, hogy a nevezett az autóbuszra nem elöl, hanem hátul szállt fel, az ellenőr jegyet adatott, s az elszámoláskor a keletkező hiányt a gépkocsivezetőnek fizetnie kellett. (Persze az is igaz, egyes autóbusz-vezetők csalafinta módon kiagyalták, hogyan lehet a perselyes buszokon jegykiadás mellett is „pénzhez jutni".) A sok-sok apró bosszússág a közelmúltban terítékre került. Dr. Csiszár Károly, a Volán 10-es számú vállalatának igazgatója, a párt- és szakszervezeti vezetők részvételével, megbeszélést tartott az autóbusz-vezetőkkel. Kérte, hogy őszintén mondják el a sérelmeket. Rossz a bérezés Elsőként a bérezés került szóba. A gépkocsivezetők sérelmezték, hogy több munka után kevesebbet fizetnek. Példaként említették, hogy 210 óra után 3700 forintot, 245 óra havi munka után pedig 3800 forintot kapnak. Amint mondták: helyes, hogy a vállalat minden körülmények között igyekszik betartani a kormányrendeletet, a havi 210 órás munkaidő bevezetését a gépkocsivezetőknél. És mindezt bércsökkenés nélkül tették, vagyis a 210 óra után jelenleg anynyit kapnak, mint korábban a 280—300 óráért. A gépkocsivezető akkor jár jól, ha csak 210 órát dolgozik, akkor megkapja a teljes bérkiegészítést. Ha többet dolgozik, akkor arányosan csökken a bérkiegészítés; 230 óra után már csak a régi alapbért kapja. Az autóbusz vezetője azonban nem tagadhatja meg a munkát 210 óra után, mert a kollektív szerződés szerint is havi 240 óráig vezényelhető. Aki megtagadná, azt fegyelmi elé állítják. Aki pedig becsülettel tovább dolgozik, az ráfizet, a példa szerint a 35 óra túlmunkáért már alig kap többet, mint 100 forintot. A megoldás: nem dolgozni többet 210 óránál. Ezt pedig többen úgy érték el, hogy 190 óra letelte után beteget jelentettek, s a körzeti orvosok különböző indokok alapján 6—10 napra táppénzre kiírták őket. Hogy ez csalás?! Igen csalás! Huszonkilenc gépkocsivezetőt fegyelmi elé is állítanak emiatt. És még egy! A csaló gépkocsivezetők miatt 40—50 embernek 240—250 órát kellett dolgozni. Egy másik megoldás: olyan bérezési formát kidolgozni, mely figyelembe veszi a kollektív szerződésben foglaltakat, a vezényelhetőséget is — jelen esetben a 240 órát — és nem csökkentik addig a bérkiegészítéssel emelt órabért. Ezt az utóbbit választották a Volán 10-es számú vállalatának vezetői, azzal, hogy az új bérezési forma januári bevezetése előtt ismételten. pro és kontra, megvitatják a problémákat. Sok a műszaki hiba És ezekre az összejövetelekre, szemtől szembeni megbeszélésekre nagyon nagy szükség van a Volánnál. A gépkocsivezetők közül többen így fogalmaztak: a vállalat középszintű vezetői; művezetők, technikusok, üzemmérnökök szereznek buszvezetői jogosítványt, és évente 3—4 hetet gépkocsivezetőként dolgozzanak a helyi járatokon. Akkor nemcsak meghallgatják majd a problémákat, hanem intézkednek is, mert saját bőrükön érzik. mi minden probléma adódik. A munkások tehát elvárják a vezetőktől meghallgatásukat, a hasznos javaslatok valóra váltását, s az ígérgetések helyett — az intézkedést. A példák tömegét sorolták fel arra megnevezve a felelősöket — miért rossz a hangulat, miért kedvetlenek az autóbuszok vezetői. A szerelők például hanyag munkát végeznek, mert nincs megfelelő ellenőrzés. A forgalomba kerülő buszok piszkosak, olajosak, nem üzembiztosak. Emiatt a buszvezetőjét szidiák az utasok. Egy ugyanazon hibával naponta ki kell állni. A decentrumokban nincs apró pótalkatrész, nyomócső, ékszíj stb. Sokszor két-három járat is kimarad emiatt, pedig korábban határozat született ezeknek az apró alkatrészeknek a decentrumokban tartásáról. De nincsenek meg néhány helyen a legelemibb egészségügyi követelmények sem. A Bajcsy-Zsilinszky utcai decentrumban nincs ivóvíz, WC, melegedő. Hasonló a helyzet Petőfitelepen is. Mindez azt az érzést kelti, még a jó 6zándékú autóbuszvezetőben is, hogy nem törődnek velük a vállalat vezetői. Sok hasznos javaslat elhangzott a megbeszélésen. Többek között az, hogy a kihasználatlanul álló Furgon gépkocsikon legyen - állandó ügyeletes szerelő, aki adott esetben a gépkocsivezetővel együtt gyors javítást tud végezni. Egy másik javaslat: 12—14 órai szolgálat után a műszaki szemle előtt ne kelljen órákat várakozni a revíziós aknák előtt, mert arra, felelőtlenül javításra váró, már szétszerelt kocsikat állítottak. Rendet, ésszerűséget, munkaszervezést követeltek a gépkocsivezetők a szerelőktől és a középszintű műszaki vezetőktől. Az igeretef tett kövesse Ifjűkomifiunisták a Járásban Ma: a KISZ szegedi járási küldöttértekezlete Százhat KISZ-alapszervezet több mint két és fél ezer tagjának képviseletében gyűlnek össze az ifjúkommunisták ma, szerdán reggel a Tisza-szálló koncerttermében a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szegedi járási bizottságának küldöttértekezletére. E küldöttértekezlet feladata az elmúlt kétévi munka értékelése, a tapasztalatok összegezése és a járási bizottság tagjainak megválasztása. A szegedi járási küldöttértekezletre elkészült a járási bizottság beszámolója, melyből részleteket közlünk. Á szocialista tudatról A szegedi járásban jelentős struktúraváltozás történt az elmúlt két esztendőben. A tanácsválasztások alkalmával az addig járáshoz tartozó öt község Szeged megyei városhoz csatlakozott. Algyő, Kiskundorozsma, Gyálarét, Szőreg és Tápé Szegedhez kapcsolódásával több mint 500 fiatal került a Szeged városi KISZ-isták sorába. A szervezettség fokozásával, a taglétszám növelésével azonban a járás ifjúkommunistáinak száma újra meghaladja a 2500-at A szegedi járás fiataljainak megítélésénél több olyan tényezővel kell számolni, mely e járás speciális helyzetéből adódik. Ilyen tényező például a részes művelési forma, a szakszövetkezetek, az intenzíven művelt háztáji gazdaság és Szeged város szívó hatása. Más járáA vállalat gazdasági vezetői, a párt- és szakszervezeti vezetőkkel együtt, meghallgatták a bírálatokat és azon nyomban gyors intézkedést ígértek. Közölték többek között, hogy a közeljövőben, , . , , ... felülvizsgálják az eddig ki- , sokhoz képest lényegesen naadott rendelkezéseket, s igye- | gyobb a tanyavilág, magakeznek ésszerűen, a munká- i sabb a tanyán élő lakosság sok javaslatainak figyelem- és benne fiatai0k aránya, bevetelével megoldani a , „ problémákat. Ugyanekkor a Ebbő1 következik, hogy a szatörzsgárdának és a becsület- bad idő helyes eltöltésének, tel dolgozó gépkocsivezetőknek a tekintélyét emelik, s a lehetőségekhez képest jutalmazzák őket. Az utas és gépkocsivezetők közötti viszony javítása érdekében felkérik az utazóközönséget a társadalmi ellenőrzésre. Hasznos tapasztalatokat hozott a vállalat vezetőinek a munkásokkal történt megbeszélése. Távozáskor elégedettség látszott az arcokon. Egyesek így fogalmaztak: Mi őszintén megmondtuk, mi az, ami bennünket bánt. őszinteséget és ígérgetés helyett, intézkedést várunk mostmár vezetőinktől... Förgeteg Szilveszter a politikai, a kulturális nevelő munkának feltételei ezen a területen igen szegényesek. Az ifjúság szocialista hazafiságra, internacionalizmusra nevelésének sok bevált és néhány új formája hatékony eszköznek bizonyult az elmúlt időben a járásban. Kiragadhatjuk Zákányszék, Mórahalom, Röszke, Tiszasziget és Tápé fiataljainak szolidaritási gyűléseit, ünnepségeit a már hagyományos akciók mellett. Postás brigádvezetők ankétja Postás brigádvezetők pártós szakszervezeti vezetők részére tartottak tegnap ankétot a szegedi Postás Művelődési Házban, a Szegedi Postaigazgatóság területének szocialista brigádmozgalmáról. Ezen részt vett Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője, Menoni József, a Postavezérigazgatóság osztályvezetője és Antoni Jánosné,^ a vezérigazgatóság előadója, valamint Pálfalvi József, a Postás Szakszervezet központjának munkatársa. Dr. Viski Dániel igazgatóhelyettes elmondotta, hogy az igazgatóság területén az elmúlt év óta is jelentősen fejlődött a mozgalom. Tavaly 217 brigád dolgozott, 1850 taggal, az idén már 245 brigád van, 2100 taggal, vagyis a teljes létszámnak 42,5 százaléka vesz részt a mozgalomban. Munkájukra jellemző, hogy a brigádok az idén 68 kitüntetést kaptak, közülük két brigád elnyerte a kiváló kitüntetést, öt az arany, nyolc az ezüst és 23 a bronz brigádérem fokozatot. Nem a szám szerinti fejlődés jelentős, hanem munkájuk, tevékenységük színvonala jobb. A munka- és üzemszervezésben idén is sok feladat vár a postás szocialista brigádokra, még jobban kell törekedni a nagyobb gazdasági eredmények elérésére Végül átnyújtott három Kiváló Dolgozó Kitüntetést, köztük egy szegedi hírlapkézbesítő, Dudás Istvánné is elnyerte ezt az elismerést. Javult az alapszervezetek honvédelmi nevelő munkája. A járási ifjú gárda alegységek elismerésének bizonyítéka, hogy a zászlóaljnak 1973-ban, a névadó ünnepség alkalmával a határőrség országos parancsnoksága zászlót adományozott. A falusi fiatalok szabad idejének hasznos eltöltésében fontos szerep jut a művelődési otthonoknak. Sajnos, kevés kivétellel a KISZalapszervezetek kulturális tevékenysége a felsőbb KISZszervek által kezdeményezett rendezvényekre korlátozódik. Hiányzik a kellő öntevékenység, különösen a műkedvelő művészeti mozgalom területén vannak hiányosságok. A járásban jelenleg 19 ifjúsági klub működik. A balástyai, zákányszéki, forráskúti és deszki klubokban folyik a legszínvonalasabb munka, többen elnyerték a Kiváló klub megtisztelő címet. Sajnos, a sportkörök zöme nem szolgálja az ifjúsági tömegsport ügyét. Kevés az új létesítmény, de a létrejött sportlétesítmények építésében — Bordányban, Kisteleken, Deszken, Sándorfalván és Bakson — nagymértékben kivették részüket a község KISZ-fiataljai. Fiatalok a termelésért A szegedi járásban jelenleg 39 ifjúsági szocialista brigád működik, mindössze négy a mezőgazdaságban. Ez meglehetősen kevés, bár ez év nyarán jelentős kezdeményezésekről számolhatunk be. Huszonhét KlSZ-alapszervezet szervezett a termelőszövetkezetek gazdasági vezetésével versenyt. Közülük kiemelkedik a munkavédelmi felelősök szakmai vetélkedője, az aratógép-kezelők és kombájnosok versenye, valamint a Csengelén megrendezett nagy jelentőségű szántóverseny. Ebben az évben négy községben vállaltak a KISZ-alapszervezetek helyi védnökséget (Asotthalmon, Öttömösön, Kisteleken és Csengelén). 1972-ben 52 alapszervezet közel 80 ezer társadalmi munkaórát végzett, ez év október l-ig 48 alapszervezet közel 23 ezer társadalmi munkaórát végA növekvő energiaigények miatt egyre inkább előtérbe kerül az atomenergia békés felhasználása. Az atomreaktorok működésének szempontjából fontos az urán fűtőelemrudak izotóp-összetételének meghatározása. Erre dolgoznak ki egy lehetséges módszert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetének munkatársai. A módszer alkalmas az atomsorompó-szerződés betartásának ellenőrzésére is, s felkeltette érdeklődését a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségnek is. Képünkön dr. Nagy Sándor adjunktus a neutrongenerátort beállítja a kísérlethez. zett. A végzett munka értéke közel másfél millió forint Szervezeti élet Az ifjúsági törvény megalkotásával a KlSZ-szervezetek feladata, felelőssége és szerepe jelentősen megnövekedett. Sajnos a helyi intézkedési tervek mindössze az alapszervezetek gazdasági egységeinek 15 százalékánál készültek el, s mintegy 10 százaléknál még hozzá sem fogtak az ifjúsági törvény helyi intézkedési terveinek elkészítéséhez. Az elmúlt két évben a szegedi járás községeiben és falvaiban 33 új alapszervezet alakult, s az öt község Szegedhez csatlakozásával sem állt be törés. Meg kell azonban állapítani, hogy nagy tartalékok vannak még a falun maradt és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében. A legnagyobb probléma a szakszövetkezetekben és a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok szervezésénél tapasztalható. Jó néhány hiányosságot találhatunk az alapszervezeti vezetésben. A vezetők nagy része húsz éven aluli, akiknek jelentős része nem rendelkezik megfelelő mozgalmi képzettséggel, tapasztalattal. Kevés a KlSZ-vezetők között a fiatal agrárszakember, pedagógus. Napjainkban 14 községben dolgozik KISZ csúcsvezetőség, egy községben, Kisteleken KISZ-bizottság, melyek az alapszervezetek és a járási bizottság közötti kapcsolat javítása és a hatékonyabb munka érdekében jöttek létre. Áz ifjúsági mozgalom pártirányítása A járási pártbizottsággal a járási KISZ-bizottság kapcsolata hatékony és gyümölcsöző. Ugyanez nem mondható el a községi szintű pártszervezetekről, akik az egés2 község ifjúságát érintő és átfogó irányító munkát nem kellő hatékonysággal végzik. A kapcsolatok erősödését azonban a pártépítési munka jellemzi. Az elmúlt két évben több mint 60 fiatalt javasoltak a KlSZ-taggyűlések a párt soraiba. Szorosabbá vált a kapcsolat a községi tanácsok és a KISZalapszervezetek között, melyek egyik bizonyítéka, hogy a választások során a helyi tanácsokba 112 harminc éven aluli fiatal került. November 29-re Összehívják a megyei tanácsot A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi, keddi ülésén úgy határozott, hogy a megyei tanács soron következő ülését november 29-re hívja össze. A végrehajtó bizottság megvitatta a tanács ülésére javasolt napirendeket, melyek között szerepel a1 tanyán élő lakosság helyzetének felmérése és elemzése, az ifjúsági törvény végrehajtásának megyei tapasztalatai, valamint a megyei népi ellenőrzési bizottság kétéves munkájáról szóló beszámoló ia. «