Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

KEDD, 1973. NOVEMBER 13. 3 Munkásérdemek (Acs S. Sándor felvétele) Szegeden, a Lenin körút és a Maros utca, valamint a Felső Tisza part által határolt részen, a J-program terü­letének részén bontják a házakat, előkészítik az újabb építési területeket. Amint az köztudomású, ezen a részen kap helyet a város új, házgyári elemekből épülő szállodá­ja is. rw Oszi erdősítés Minden ősszel újra mun­kába indulnak az erdőgaz­daságok dolgozói, hogy a ki­vágott fák helyébe újat ül­tessenek, vagy erdőt telepít­senek ott, ahol eddig a mos­toha körülmények ellenére más növényt termeltek. Egyre nagyobb figyelem kí­séri nálunk ezt a tevékeny­séget, hiszen életmódunk változásával az erdőgazda­ság haszna és talajvédő sze­repe mellett mindinkább előtérbe kerül környezetvé­dő funkciója is. Állami erdeinkben 2 ezer hektáron ültetik el a cse­metéket mostantól április végéig megyénkben, kedvező időjárás esetén az őszi hó­napokban körülbelül felével tudnak végezni — hallottuk az erdő- és fafeldolgozó gaz­daság vezetőitől. Ásottha­lom környékén, Kistelek ha­tárában, növekszik jelentő­sen az erdők területe és a mártélyi természetvédelmi körzet rekonstrukciójához kapcsolódva 25 hektáron ál­lítják vissza az árterület ősi állapotát, fűzfa és szürke nyár, telepítésével. Számos szövetkezetünk is bekapcso­lódik az erdők gyarapításá­ba, elsősorban a mezőgazda­ságilag nem hasznosítható homokterületeken ültetik a fenyőfát, néhány helyen a papíripar nyersanyagát, a nyárfát. Hazánk területének körül­belül 16 százalékát borítja erdő. Megyénk az országos átlagtól messze elmarad, itt csupán az 5 százalékot ha­ladja meg valamivel ez az arány. Bár hegyvidékeink nincsenek, erdőtelepítésre alkalmas területeink, ki­használatlan adottságaink még vannak. A mezőgazda­ság nagyüzemi tábláinak a védelme is több erdőt köve­telne, hiszen egy-egy ho­mokverés gyakran szinte katasztrofális pusztítást je­lent. Az egyre növekvő nagyváros, Szeged is mind nagyobb zöldövezetet köve­tel maga köré. Ha a levegő szennyezettségének várható fokát is figyelembe akar­juk venni — a környezeti ártalmak növekedésével minden városnak számolnia kell —, jó lenne 5—10 évvel előre gondoskodnunk termé­szetes ellenszeréről, a város zöldövezetéről. Irigykedve hallottuk, hogy a szomszé­dos Békés megye jóval elő­rébb jár nálunk, Gyula, Orosháza, Szarvas, Békés és Békéscsaba közvetlen kör­nyékén jelentős területeket erdősítenek ebben az évben is. Szeged körzetében nem dicsekedhetünk hasonlóval. Az erdőgazdaság jövőre 200 hektáron tudna a városla­kók pihenését közvetlenül is szolgáló a város közismer­ten tiszta levegőjét védő zöldövezetet, „erdőhálóza­tot" telepítem, ha ezt a te­rületet rendelkezésére bo­csátanék. Az autósok példá­ja jelzi, hogy már most tö­megigény kielégítéséről len­ne szó, és ez az igény vár­hatóan évről évre növekszik. H. D. Hogyan kezdődik a köze­ledés? Hogyan lesz a közel­ségből összetartozás, a poli­tikai egyetértésből szövet­ség? A személyes döntés ho­gyan olvad bele az együtt­szólalás összhangjába? Lám, mennyi kérdés me­rül föl az emberben, mi­helyt a pártépítésről kezd el gondolkodni. Mennyi szemé­lyes emlék is előbukkanhat. Arról, aki őt ajánlotta an­nak ideján a taggyűlésen, tneg arról is, akiről utóbb, mikor már joga volt hozzá, ő mondta a pártfogó szava­kat Igen, a legtöbbet el­hangzó ez volt: megérdemli. Nyertünk vele! — Megérdemli! — Előfor­dult, hogy kicsit könnyebben is kimondták. Megalapozat­lanul, akkor, mikor valójá­ban még nem volt érett a felvételre az ajánlott. Mos­tanában ez nemigen fordul­hat elő. A kimondás előtt ki-ki hosszan mérlegeli a döntő szót. Ahogy a novem­beri határozat is kimondta: a pártnak nem számszerűen, hanem politikailag kell erő­södnie. — Megérdemli? — kérde­zem a szalámigyárban Török Istvántól, az egyes pártalap­szervezet titkárától. Magas, mosolygós asszony, akiről szó van: Vörös Istvánné a csontozóból. Tagkönyve már a pártbizottság irodáján van, a páncélszekrényben; a no­vemberi taggyűlésen fogja megkapni. S ez már válasz is a kérdésemre: a kommu­nisták egyhangúlag érdemes­nek találták a párttagságra. — Inkább az volt a kér­dés, miért csak most? — fejtegeti a párttitkár. — Ki kezdte a közele­dést? — .Tulajdonképpen én... — De úgy is vehetjük, hogy én — szól közbe a ki­pirult arcú asszonyka. — Mióta csak itt dolgozom, 1951 óta, végzem a társadal­mi munkát,' szakszervezeti bizalmiként is. Csak vala­hogy én magamtól nem mer­tem szólni. — Pedig hát egy faluból valók vagyunk. Meg együtt táncoltunk annak idején a tánccsoportban — magyaráz­za a párttitkár. — Szóval ban. Mi új párttagokat ne­végül is én kérdeztem meg: velünk, s azért, hogy ők a mi ügyünk szószólója vagy, majd következetesen magya­igazi' közösségi ember. Köz- rázzák, népszerűsítsék — él­tünk lenne a helyed. Te jék at élcsapat eszméit, hogy gondolkodol erről? Magas a mérce? Nem le­— Én meg azt mondtam het másmilyen. S ez megha­rá: Pista, te ismersz a leg- tározza a párbizottság tevé­jobban, úgy van-e, mert én kenységét is. Külön párt­magam nem ítélhetem meg. építési bizottságot alakítot­De úgy örültem ám! Otthon tak, az alapszervezetek párt­nem mondtam meg az uram- építési tervet készítenek, nak — hátha mégse fogad el Hogy kinek a neve kerül a a taggyűlés. listára, azt rendszerint a köl­Szerénység és magabiztos- csönös közeledés mutatja ság, derű és komolyság ke- meg- Másképp is történhet, veredik a szavaiban. Arca persze. Van, aki kifejezetten kipirul, mikor arról beszél: ké"> ez a ritkább. A munká­szokott verset mondani, ün- sok valahogy szemérmesebb­nepségeken, ki mit tud?-ve- tartózkodóbbak, nehezebben télkedőkön. Nagyon szeret szólalnak, de tetteik alapján olvasni a brigádvetélkedőre a bizalmi vagy a párttag is készül most, ott is pro- munkatárs fölfigyel rájuk, dukálni kell valamit a kis foglalkozik velük, kollektívának, nemcsak a — Valahogy így van ez: termelésben. Mert, el ne fe- kell egy érési idő. Akiket ledjem említeni: a vállalat fölvettünk, vagy a KISZ­kiváló brigádjának tagja Vő- ben, vagy a szocialista bri­rösné. gádban, vagy a szakszerve­Annak idején nem tudta, zetben — nemegyszer több miért őt küldik Varga helyen is — bizonyítottak. György, a brigádvezető he- Nem mindig és nem min­lyett az országos iparági ta- denki — akkor Várunk a nácskozásra. Jólesett a gesz- teljesebb beérésre — mondja tus: ott adták át neki a ju- Kiss Ern5, aki személyzeti talmat. Többször kapott ki- osztályvezetőként, meg a váló dolgozó kitüntetést is. gyár régi dolgozójaként is A „megérdemli", úgy ér- SÓ1 ismeri az embereket, zem, elég nyomatékos lehe- — Én az egyéni beszélge­tett ebben az esetben. Vö- téseket tartom a legfonto­rösné nemcsak hogy tuda- sabbnak — mondja Török tos, határozott, nyílt terem- István. — Már a jövő évben tés, de fáradhatatlanul ta- számba jöhető fiatalok közül nul is. (Nem véletlen, hogy is elbeszélgettem jó néhány­nyolcadikos kislányáról is nyal. v első szava: mindig kitűnő volt, erre vagyok a legbüsz­kébb!) Most beiratkozott a szakmunkásképzőbe: úgy érzi, egy párttagnak ebben is példát kell mutatnia. Hús­ipari szakmunkás lesz. Cselekvő öntudat Hasonlóképpen vélekedik Kiss Ferenc is, a pártépítési S a tanulás mellett a párt- bizottság vezetője, A vágóhi­, , ,, , ..di husgyarban, pontosabban megbizatas: a szakszervezeti az üj hentesüzemben talál_ nőbizottságban tevékenyke- koztam vele, egy keverőüst dik. — Most éppen egy össze­jövetelt szervezünk, a kis­mamák találkozóját. Elhív­mellett, amelyben pépes-pi­rosas húsanyag dagadozik. Erőteljes ember, mint az itt dolgozók általában. — Most készítjük elő a jö­juk őket egy teadélutánra, yő éy. pártépítést _ mond_ beszélgetünk a legújabb in- ja _ a partesoportok> a tézkedésekről, jogaikról, le- s2akszervezet meg az if júsá. hetőségeikről. Indul vissza a munkába. Török István még utána is hosszasan beszél jó tulaj­donságairól, tiszta embersé­gi szervezet javaslatai alap­ján. Van hozzá tartalékunk — agilis, sokoldalú, derék munkásfiatalokból. Németh Nándor is ilyen. géről. - Nyertünk vele, De „ már tagja a pártnak. hogy köztünk van - mond- Huszonkilenc éves. ja a párttitkár. 11 munkásőrség ajándéka a 100 éves fővárosnak A Munkásőrség Országos Parancsnoksága a centená­riumi ev alkalmából a fővárosnak domborművet ajándé­kozott, amelyet a November 7. téren, az Abbázia étterem épületének falán helyeztek el. A dombormű, Kiss Nagy András szobrászművész alkotásának ünnepélyes avatására hétfőn délelőtt került sor. Papp Árpád vezérőrnagy, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos parancsnoka beszédében emlékeztetett arra, hogy több mint másfél év­tizeddel ezelőtt hozták létre hazánk „legfiatalabb" fegyve­res testületét, a munkásőrséget. Az ellenforradalom leve­rése után a város különböző pontjairól induló, fegyelme­zett oszlopokban menetelő egységei első demonstrációjuk alkalmából a November 7. téren találkoztak. Hatalmas erőt mutatott fel Budapest munkássága, s ez az erő fi­gyelmeztette az ellenséget, hogy eleve kudarcra ítélt minden próbálkozás, amely a magyar nép, a munkásosz­tály hatalma, a part ellen irányul. Ez a dombormű is le­gyen örök emlékeztető, hirdesse a munkásosztály hűségét a szocialista rendszer iránt, hirdesse a munkásosztály le­győzhetetlen erejét — jelentette ki az ünnepség szónoka, és az országos parancsnokság nevében átadta a művészi alkotást. flz orosz nyelv és irodalom tanítása Az Orosz nyelv- és iro­dalomtanárok Nemzetközi Szövetsége, a MAPRJAL, melynek célkitűzése a világ­szerte folyó orosz nyelv és irodalom tanításával kapcso­latos tudományos és mód­szertani kutatások koordiná­lása, irányítása, tudományos konferenciák szervezése, 1967-ben Párizsban alakult meg. Jelenleg 31 ország a tagja, 81 tatcsoporttal. Ha­zánk az alapító tagok közé tartozik. Ez év áprilisában az MSZBT Országos Elnöksége mellett annak érdekében jött létre az Orosz nyelv­és irodalomtanárok Magyar­országi Szekciója, hogy az ország egyetemein, főisko­láin, lektorátusokon folyó különböző nyelvészeti, iro­dalomtörténeti és módszer­tani kutatásokat összehan­golja, illetve azok eredmé­nyeit megismertesse az orosz nyelv- és irodalomtanárok­kal, s hogy még hatéko­nyabb, szorosabb kapcsolatot alakítson ki a MAPRJAL-al, és a Moszkvai Tudományos Módszertani Központtal. Fel­adatai közé tartozik még a hazai iskolai és iskolán kí­vüli orosz nyelv és iroda­lom fejlesztése, tapasztalat­cserék, tanártovábbképzések szervezése. A szekció széles körű tevékenységének, an­nak eredményességének is köszönhető, hogy egyre több orosz nyelv- és irodalomta­nár kíván munkájába be­kapcsolódni. Annak érde­kében, hogy ez megvalósul­hasson, jött létre az a hatá­rozat, mely szerint a szek­ció Országos Elnöksége mel­lett megyei bizottságokat is létrehozzanak. A Csongrád megyei Bi­zottság megalakulására teg­nap, hétfőn délelőtt került sor az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának szék­házában. Pócs Ilona az Orosz nyelv- és irodalomta­nárok Magyarországi Szek­ciójának titkára ismertette a szervezet eddigi munkáját, a következő évek célkitűzé­seit, illetve a most meg­alakuló megyei bizottságok működési alapelveit, a tag­felvétel körülményeit. Á nagy érettségi Vele és Kiss Ernővel, a — A KISZ-ben csúcsveze­tőségi tag voltam. Meg a szocialista brigádban is elé­gedettek lehettek a mun­kámmal; mi is elnyertük a vállalati pártbizottság titkár- vállalat kiváló brigádja cí­helyettesével beszélgetünk a met Szóvá tették: úgy érzik, pártépítésről. Több mint két- helvem s én naev száz kommunista tartozik a llt a helyem' s en nagJ Csongrád megyei Húsipari örömmel mondtam, hogy én Vállalat pártbizottságához, is így érzem. Tavaly is meg korábban is A sötét hajú, szemüveges 6—7 új tagot vettek föl fiatalember tudja, hogy ez évente, úgymond, mindig nagyon felelős, fontos lépés ügyeltek rá, hogy a párt voit életében. De elég erőt munkásjellegét megőrizzék. érez magában ahhoz is, hogy — Hogy magasabbak-e a itt is helytálljon. Legutóbb követelmények? Természete- éppen a termelési értekez­sen, azok. Nálunk például leten vojt erre alkalom. a pártoktatásba már jóval a _ üj üzemrész, úgy érez­felvétel előtt bevonjuk a tem> szóini kell a kezdeti kiszemelteket — ott tanul- hiányosságokról, rajtunk hatnak is és bizonyíthatják mdhk. hogyan „járatjuk be", is tudatosságukat — mondja hogyan szervezzük meg a Kiss Ernő. munkát. — Milyen szempontok sze- Szóvá tett egy-két hibát, rint mérlegelnek? Olyanokat is. amik a brigád — Milyen a társadalmi munkaját akadályozták. s munkája, hogyan végezte el olyanokat is, amikbe az a pártmegbízatást, példát üzemben nyitott szemmel já­mutat-e a termelésben, mi- rd beleütközik. lyenek az emberi kapesola- _ Most nem doigozom tai? Szóval, nagyon sokolda-. már a KISZ-ben — mondja lúan. Nézze, minden öntuda- _ de még nincs konkrétj tos állampolgár egyetért a k.ülön pártmegbízatásom se, mi pártunk politikájával, a ez olyan átmeneti állapot, szocializmus építésével - Pedig én nem akarok csak egy kommunistától nyilván tagdíjfizető" lenni, ha vala­ennel többet varunk. Legyen milyen feiadattal megbíznak, szószólója eszméinknek, áll- legjobb tudásom szerint vég­jon ki értük, vegyen részt a zem ej, kommunista nevelőmunki- Simái Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents