Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

í SZOMBAT, 1913. NOVEMBER 19. 68 Az új büntetőeljárási törvény néhány sajátossága • • E lap hasábjain a kö­zelmúlt hónapokban már többször tájékoztattunk né­hány jelentős, újonnan meg­jelent jogszabályról, amely a most tolyó átfogó jellegű jogalkotói munka eredmé­nyeként jött létre. Jelentő­ségénél fogva a körből ki­emelkedik a büntetőeljá­rásról szóló 1973. évi I. tv. a továbbiakban Be. A tör­vény ismertetésének idősze­rűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy s hatálybalépésének idő­pontja 1974. január 1. Ügy gondolom, hogy az általános jogi műveltség szélesítése érdekében — s nem különben azért, mert az állampolgárok alapvető jogait is érinti — nem szük­ségtelen felhívni a figyel­met a törvény néhány jel­lemző sajátosságára. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. tv. annak a nagyszabású jogalkotói mun­kának a része, amint álta­lánosságban és konkrétan a társadalmi és gazdasági életünkben, és nemkülönben a jogi rendszerünkben vég­bement változások tettek szükségessé: a Btk. kiegé­szítését szolgáló 197L évi 28. sz. tvr. megjelenése is ezt indokolta. Ez a tény is követelte, hogy meg kellett teremteni az anyagi- és az eljárásjog közötti összhan­got, amit az eljárásjog al­kalmazásúban a most majd életbe lépő torvény valósít meg. A közelmúltban a bűnül­dözést és az igazságszolgál­tatást ls érintő törvények léptek életbe, így: az 1972. évi I. tv. az Alkotmány mó­dosításáról: az 1972. évi IV, tv. a Bíróságokról; az 1972. évi V. tv. a Magyar Nép­köztársaság ügyészségéről és nem utolsósorban az új büntetőnovella az 1971. évi 28. sz. tvr., amely alapvető változást hozott azáltal, hogy a bűncselekményeket két nagy csoportra: büntet* tekre és a vétségekre osz­totta. Nyilvánvaló, hogy Ilyen alapvető változások mellett a még Jelenleg is érvényben levő 1962. évi 8. sz. tvr. már nem tudja — részben bizonyos nehézkes volta mi­att sem — betölteni azt a funkcióját, amit több mint egy évtizeden keresztül jól valósított meg. Az új bün­tetőeljárási törvény kidol­gozását az a cél vezette, hogy a törvény alapján időt álló és korszerű büntető­eljárási rendszer alakuljon kl. Az új eljárásjogi tör­vény miniszteri indokolása is ennek ad hangot, amikor kiemeli, hogy „az állami élet továbbfejlesztése meg­követeli, hogy a bűnüldöző szervek és bíróságok a tör­vényesség megtartása és to­vábbi erősítése mellett gyor­san és hatékonyan intézzék el az ügyeket" Indokolt a kérdés, hogv közérthetően mégis mit kell a büntetőeljárási jog fo­galmán érteni? Röviden: az ellárásjogon azon jogi szabályozás rendszerét és formáját értlük, amelynek keretei között érvényesül a nyomozó és igazságügvi szervek büntetőeljárási gyakorlata, s amelynek el­sőrendű. alapvető feladata, hogv törvényes garanciát nyújtson az állampolgárok­nak ahhoz, hogv a büntető­eljárásban érdekelt szemé­lyek. jogaikat és kötelezett­ségeiket a törvénvben meg­határozott formák között gyakorolhassák. Ezeknek az alapvető kö­vetelményeknek tesz eleget a törvény, amely kétségte­lenül az eljárásnak a to­vábbfejlesztését és korsze­rűsítését jelenti. A törvény jellemző és egyben alapvető sajátosságai az alábbiakban jelölhetők meg: 1. erősíti a szocialista tör­vényességet és az állampol­gári jogok védelmét; 2. bevezeti a búntetti és vétségí eljárást; 3. egyszerűsíti és gyorsit­ja az egész büntetőeljárást. Már itt hangsúlyozom, hogy az egyszerűsítés és a gyorsítás a garanciális tör­vényességi jogok sérelme nélkül valósul meg. Az új törvény a „Bünte­tőeljárás alapelvei" címszó­ban sorolja fel az eljárás egészét meghatározó alap­elveit, annak megjegyzése mellett, hogy ez a felsoro­lás nem teljes, mert egye­seket, mint például a bírák választásút és függetlensé­gét más jogszabály rögzíti — az Alkotmány és a Bíró­ságról szóló törvény A törvényben kifejezésre jutó alapelvek egyszerűek, világosak és félreérthetetle­nek. A törvény második szakasza például meghatá­rozza, hogy a büntető­ügyekben eljáró hatóságok tvr-ben hogy bírósági eljárás csak törvényes vád alapján in­dulhat. Az új törvény elősegíti, az ügyek alapos kivizsgálá­sát és igazságos eldöntését, az által is, hogy az alapel­vei közé beiktatta a jogor­voslati jogosultságot, ami biztosítja az eljárásban résztvevők számára, hogy a hatóságok tevékenységei, határozatai és intézkedései ellen jogorvoslatnak van helye. Eljárási törvényünk a védelem alapelvét az el­járás alá vont terhelt vé­delmét, illetőleg az ehhez való jogot kiemelt fontossá­gú intézményként tartal­mazza. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a terhelt érde­kében az eljárás bármely szakaszában védő járhat el, a terhelt az eljárás megin­dításától kezdve védőt vá­laszthat. A védőkre vár az a feladat, hogy ez a gyakor­latban ls megfelelően érvé­nyesüljön. Létható tehát, hogy az el­járás egészét meghatározó alapelvek a jelenleg még hatályban levő eljárásjogi lefektetetteknél — bűncselekmény alapos gyanúja esetén — hivatal­ból kötelesek megindítani és lefolytatni az eljárást. Ez elsősorban a büntetőügyek­ben eljáró hatóságokra kö­telező, akiknek feljelentés hiányában is kötelességük korlatunkat. a nyomozást megindítani éa lefolytatni. Hangsúlyozottan kiemeli a törvény „az ártatlanság védelmét", ami azt jelenti, hogy senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, mig büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen meg nem állapította. Kl kell emel­nem, hogy ez az alapelv a magyar büntető eljárásjog történetében először került megfogalmazásra. Ez az egész büntetőeljárásban meghatározza a terhelt, ille­tőleg a gyanúsított helyze­tét Jelentős garanciákat fog­lal magában a személyi sza­badság és más állampolgári jogok biztosításának alapel­ve is. így a hatóságnak az a kötelessége, hogy az ál­lampolgári jogokat korláto­zó kényszerintézkedéseket csak az eljárási törvényben meghatározott esetekben és körben alkalmazhatja. Igen jelentős az alapel­vek között az úgynevezett „vádelv". Ez azt jelenti, részletesebben dolgozták ki. Az új jogszabály most­már a törvény erejével deklarálja ezeket a jogo­kat, melyeknek át kell hat­nia egész eljárásjogi gya­zódik az egész büntetőel­járáson, a nyomozástól a fellebbezési bírósági sza­kig. Az általános eljárásjogi forma a b&ntetti eljárás, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bonyolultabb jogi és tényállás esetében a bíróság tanácsban jár el. — Ezt egy hivatásos bíró és két népi ülnök alkotja. E körön belül kivételes ese­tekben —, ha az egyes ügyek jelentősége és bonyo­lultsága megkívánja, akkor a megyei bíróság, mint el­ső fokú bíróság ötös tanács­ban jár el. Az ilyen tanács összetétele: két hivatásos bíró és három népi ülnök. Az egyszerűbb megítélésű kevésbé jelentős ügyekben, mint kivételes , nyomozási és bírósági gyakorlat, a vétsé­gi eljárási forma érvénye­sül. A Be. pontosan meghatá­rozza, hogy ennek az eljá­rásnak a szabályait kell al­kalmazni: a vétségi ügyek­ben, valamint közveszélyes munkakerülés, garázdaság, vásárlók megkárosítása, tar­tási kötelezettség elmulasz­tása, üzletszerű kéjelgés, valamint üzletszerű kéjel­gés elősegítésének bűntette miatt. Ugyancsak a vétsé­gi eljárás szabályait kell alkalmazni a három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fe­nyegetett devizagazdálko­dást sértő bűntett, testi sér­tés, lopás, sikkasztás, csa­lás, orgazdaság, rongálás, valamint vámbűntett miatt indított bűnügyben. Nem lehet ezen feltéte­lek fennforgása esetén sem ezt az eljárási formát vá­lasztani, ha a terhelt elme­beteg vagy gyengeelméjű, valamint ha az eljárást a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó ter­A büntetőnovellában be- . .. folvtatiák. következő változásoknak helt eUen loiytatJdk" megfelelően az új Be. a jo­gi összhang megteremtése érdekében bevezeti a bűn­tetti és vétségi eljárást Ez a gyakorlatban azt is jelen­ti, hogy az új eljárás mód­ja lényegében igazodik a cselekmény súlyához, ami mindenben megfelel a raci­onális követelményeknek, gében tartalmazza Az eddigi gyakorlatban is ténymegállapításokat, nyilvánvaló volt, hogy egy jogilag és tényállásilag egyszerűbb ügyben az eljá­rást gyorsabban és egysze­rűbben is be lehetett fejez­ni anélkül, hogy bárkinek a jogos érdekét sérelem ér­te volna. Ilyen Intézménye nia. volt a Jelenleg még érvény- A ben levő büntetőeljárási tvr.-nek a „bíróság elé ál­lítás" — gyakorlata. A tör­vény a kétféle eljárást az általános szabályok között rendezi, utóbb azonban a részletrendelkezésekből ki­tűnően a kétféle eljárás kü­lön szabályozása végig hú­Ezen esetekben a nyo­mozó hatóság mentesül egy igen nagy írásbeli terhet jelentő eljárástól, mert ez esetben az eljárás folyamán megtörtént Intézkedések eredményéről csupán egy összefoglaló jelentést kell készítenie. E jelentés lénye­azon ame­lyekből az elkövetett cse­lekmény tényállása megál­lapítható. Ilyen esetben is fennmarad az a kötelezett­sége a nyomozó szervnek, hogy a gyanúsítottat jegy­zőkönyvileg ki kell hallgat­vétségi eljárásban a bírósági eljárás is egysze­rűbbé válik, és ilyenkor a bíróságok népi ülnök nélkül „egyes bíróként" tárgyal­ják az ügyet Dr. Jármai Tibor, városi-járási vezető ügyész Irányít-e az irányítószám? Éppen egy éve, hogy az a kedvesen rút fekete holló úton-útfélen elénk állt és a világ legudvariasabb hivatali nyelvén szépen kért bennün­ket, legyünk szívesek vala­mennyi postai küldeményre minden esetben felírni a postai irányítószámot. Hát lehet-e ellenállni, ha ilyen kedvesen kérik az em­bert? Főleg, ha meg is ma­gyarázzák, hogy ez nemcsak zetőjét, mi a postának, hanem a kedves Szegedhez ai a négyjegyű szám? Mert ha valóban eszerint tájéko­zódnak a levélkihordók, ak­kor könnyűszerrel rájöhet­nek arra, ho-y annak a la­kókörzetnek, amelyben a második kerületi Teleki ut­ca van, 6721 az irányítószá­ma, a 6791 pedig a városhoz csatlakozott Dorozsmáé. Megkérdeztem az 1-esszá. mú postahivatal csoportve­történik, ha a kapcsolt közsé­feladónak és a címzettnek gekben van ugyanolyan ne­is érdeke. Hiszen „a postai vű utca, mint a városban. A irányítószám továbbítás". Velünk lehet beszélni. Az pontos, gyors, válaszon meglepődtem, mert azt hallottam szóban — csak ezúttal a Dózsa György ut­óta lendületlenül böngész- ca Peldájaval —, amit olva­szük a jegyzékeket, írjuk a sonk le'r^..s, amir°l mi ,s számokat. Ha száz levélre meggyőződtünk. hát százra 1 Üsse Tehát tudJ4k- Azért érdc" egy nap, kő, megéri az időt, a fárad­ságot. De ki olvassa ezeket a szá­mokat? — teszi fel a kér­dést egyik olvasónk, akinek címe: 6791 Szeged, Teleki utca 13. Így, a posta kérésé­nek megfelelő, szabályos cím­zéssel azonban nekik még kelt bennünket, mégis mi a teendője a más vidéken élő rokonnak, ha netán birtoká­ban van Szeged utca-és tér­neveinek és fel is fedezi, hogy valamelyikkel azonos neWí utcában él a levél címzettje? így szól a javas­lat: Ne írjon Irányítószámot, ne Szegedet, hanem mint nem kézbesítettek levelet korábban a volt község ne­Sorban visszakapják saját vét tüntesse fel a borítékon, levelüket az „Ismeretlen" így nem vcs!,,het el a levél, címkével a rokonok, ismerő- Arról nem szó, mi tor­sok, hivatalok, köztük mi is, ténjék akkor, ha a postahi-, akik próbaként elküldtünk néhány sort olvasónknak. Pedig ő létezik, mégpedig a borítékokon feltüntetett cí­vatal irányítószám nélkül nem is hajlandó átvenni a levelet. Hát igen. Most ezt üzeni men. Csakhogy a szám mögött a holló — Hollónak, mert Dorozsma rejtőzik, úgy lát- Holló József az, akit rendre szik olyannyira, hogy a sze- így „megtréfál" ez a szavát gedl postások előtt sem fe- felejtette madár, dl fel kilétét. Vagy egysze- S vajon csak 5 lenne rűen nem is kíváncsiak rá, egyedül az áldozat? mit takar a városnév előtt Ch. A. A negyedik karavánút" n Mongóliát négy főútvonal gyedik pedig a tengeren kő­köti össze a Szovjetunióval, ti össze a Szovjetuniót és Ezeken bonyolódik az egy- Mongóliát. Tenger... Nem történt elírás? Mongólia — szárazföldi ország és nincs re fejlődő áruforgalom. fiASn^mTiitétlen kapcsolata a ten­ősi karavanut melle thuzo- L Ám k ellenére d,k - Nauski szovjet allo- Mongóliából a Szovjetunió­ba vezető negyedik „kara­vánút" a Hubszugul víztük­rén keresztül húzódik. A Hubszugult hivatalosan tó­nak, Mongóliában viszont tengernek nevezik. „Hub­így hívták régen a tavat e vidék lakói. A második út Csita—Csoj- Hubszugul — Mongólia balszán között fekszik. Itt egyik legnagyobb tava. szintén húzódik vasútvonal. Északról délre húzódik, csak. A harmadik — a csujszki nem 130 kilométer hosszú­útvonal — nyugaton, a ne- ságban. máson keresztül vezet a mongol Szuhe-Batorba. A Moszkva—Ulánbátor vasút­vonallal párhuzamosan szá­guldanak a tehergépkocsi­oszlopok, mennek a szeke­rek és méltóságteljesen vo- gzlJ!!i.óceán« nulnak a málhahordó tevék. Pásztor Ferenc: Véletlenül <14. Az nem is volt valami könnyű dolog, mert Ró­zsa — különösen mióta egészségügyi tisztes lett — sok kilóval gyarapodott. Meg aztán azért sem volt könnyű, mert egy kicsit osúszott a ialaj, azaz a talajon elhelyezett, tányéraknának csúfolt, de a tehenek által rakott foltokról. Egy nagy rántás, egy nagy levegő, Rózsa megindult a meg­jelölt pályán. Szinte követni tudták minden ap­ró részletét Először csak összegubancolódott mint a sündisznó, aztán meg elnyújtotta kezét­lábát, repült, mint az a béka, amit deszka és tégla segítségével a magasba röpítenek. A röp­pálya alsó harmadában, a földhöz közeledve, már úgy jött, mint a fáradt lőszer, a szabad esés törvényei szerint. Itt jött meg a hangja is. — Muraközi, te marha, tisztára elment az eszed... Auuu! — Ne tegezze, parancsnoki Mit gondol, mi ez az őrs, talán valamilyen betyártanya, mi, hogy merész ez a rendes Mura ilyen hanggal tetulázni — rikkantott Zsanó, mert élvezte, hogy egy ki­csit az ő kölcsönét is visszaadja, törleszti Mura­közi, mégpedig nagyon tisztességes, eszközökkel, mert a cselgáncs még annak is kötelező, aki egyébként csak a jódos üvegek társaságában töl­ti el a katonaideje nagyobbik felét. A földet érés nem annyira szerencsés, mint in­kább mulatságos volt. Rózsa olyan pózban talált a földre esni, hogy a tányéraknának elnevezett csúfság éppen a képes felének ütődött. Nem ütött nagyot a drága anyaföld, csak olyan nyo­mot hagyott, amelyre nem lehet büszke az, aki­nek még jelvénye is van arról, hogy egészen egészséges életmódot él. Vonított egy nagyot, rúg­dalt még egy ideig, úgy a földön, aztán úgy lát­szott, hogy megfeledkezik a katonai tiszteletadás, az elöljáróval szembeni köteles engedelmesség­ről. Feltápászkodott, s úgy ment szemközt Mu­raközi elé, mint akinek eltökélt szándéka, hogy nyomban szájon veri a tisztestársát. — Hogy merészeltél velem ilyet? — vonta kérdőre. — Ügy merészeltem, hogy mindannyiunk szá­mára elő van írva a cselgáncs gyakorlása, aki­nek pedig inkább a lustaságon jár az esze, az valahogyan így jár legközelebb is. Inkább gya­korold egy kicsit, akkor nem lesz semmi hiba. Végeztem. Az egész vigyázz! Felpattantak, mint a borsószem a dobon. Mu­raközi nem sokat teketóriázott, hanem két sorba állította az egész társaságot. Az egyik sorban voltak azok, akik támadtak, a másik sorban vol­tak azok, akiknek hárítani kellett a támadást. Zsanónak olyan szerencsétlen volt a párosítása, hogy pont a legjobb barátjával, Bálványival kel­lett egymás ellen fordulni. Bálványi nemcsak erő­isebb volt, hanem magasabb és ügyesebb isi Amellett nagy előnyére szolgált ilyenféle gya­korlatoknál, hogy a kőműveseknél dolgozott, ott pedig hozzászokott, hogy a nagy magasságban is úgy mozgott, mint a macska, és soha nem esett le. Persze, választani sem lehetett. Hiszen az élet­ben sem mindig lehet Muraközi vezényelt. Első sor. Támadás! Erre az első sorban állók máris úgy tettek, mintha egy fenekedett nagy késsel megszúrnák a velük szemben állót. Zsanó szúrt, Bálványi védett. Az első szúrás még elke­rülte a Bálványi testrészét, mert nagyon óvato­san, nagyon a cél elé szúrt a támadó Zsanó. A második szúrás már sokkal közelebbre ment, de ez sem volt még az Igazi, mert Bálványi mind­össze egyet lódított rajta, s ez csak egy kicsit kilendítette nyugalmi helyzetéből. Hanem a har­madik szúrás már egészen bátor volt, egészen közelre eresztette Bálványi testének. Bálványi felmérte a helyzetet. Elkapta Zsanó alkarját, ma­gához rántotta, és akkorát lendített rajta, hogy ugyanakkorát lódult, mint az előbb Rózsa. Neki sem volt nagyobb szerencséje, mint előbbi tár­sának. Azzal az eltéréssel, hogy ő nem valami tányéraknába esett, hanem egyenesen Rózsa nya­ka közé. Rózsa minden alap nélkül ugyan, de azt gondolta, hogy Zsanó most törleszteni akar. így akarja széppé tenni azt, ami rajta esett, méghoz­zá nem is az ő rosszakaratából. Zsanó semmire sem gondolt, mert a repülés alapjában véve na­gyon izgalmas dolog volt, még a földet érés is egészen kellemesnek bizonyult, mert nem ütötte meg magát. Játéknak tekintette, s még kezet is nyújtott. 1Folytatjuk*

Next

/
Thumbnails
Contents