Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

í SZOMBAT, 1913. NOVEMBER 19. 68 Az új büntetőeljárási törvény néhány sajátossága • • E lap hasábjain a közelmúlt hónapokban már többször tájékoztattunk néhány jelentős, újonnan megjelent jogszabályról, amely a most tolyó átfogó jellegű jogalkotói munka eredményeként jött létre. Jelentőségénél fogva a körből kiemelkedik a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. tv. a továbbiakban Be. A törvény ismertetésének időszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy s hatálybalépésének időpontja 1974. január 1. Ügy gondolom, hogy az általános jogi műveltség szélesítése érdekében — s nem különben azért, mert az állampolgárok alapvető jogait is érinti — nem szükségtelen felhívni a figyelmet a törvény néhány jellemző sajátosságára. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. tv. annak a nagyszabású jogalkotói munkának a része, amint általánosságban és konkrétan a társadalmi és gazdasági életünkben, és nemkülönben a jogi rendszerünkben végbement változások tettek szükségessé: a Btk. kiegészítését szolgáló 197L évi 28. sz. tvr. megjelenése is ezt indokolta. Ez a tény is követelte, hogy meg kellett teremteni az anyagi- és az eljárásjog közötti összhangot, amit az eljárásjog alkalmazásúban a most majd életbe lépő torvény valósít meg. A közelmúltban a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást ls érintő törvények léptek életbe, így: az 1972. évi I. tv. az Alkotmány módosításáról: az 1972. évi IV, tv. a Bíróságokról; az 1972. évi V. tv. a Magyar Népköztársaság ügyészségéről és nem utolsósorban az új büntetőnovella az 1971. évi 28. sz. tvr., amely alapvető változást hozott azáltal, hogy a bűncselekményeket két nagy csoportra: büntet* tekre és a vétségekre osztotta. Nyilvánvaló, hogy Ilyen alapvető változások mellett a még Jelenleg is érvényben levő 1962. évi 8. sz. tvr. már nem tudja — részben bizonyos nehézkes volta miatt sem — betölteni azt a funkcióját, amit több mint egy évtizeden keresztül jól valósított meg. Az új büntetőeljárási törvény kidolgozását az a cél vezette, hogy a törvény alapján időt álló és korszerű büntetőeljárási rendszer alakuljon kl. Az új eljárásjogi törvény miniszteri indokolása is ennek ad hangot, amikor kiemeli, hogy „az állami élet továbbfejlesztése megköveteli, hogy a bűnüldöző szervek és bíróságok a törvényesség megtartása és további erősítése mellett gyorsan és hatékonyan intézzék el az ügyeket" Indokolt a kérdés, hogv közérthetően mégis mit kell a büntetőeljárási jog fogalmán érteni? Röviden: az ellárásjogon azon jogi szabályozás rendszerét és formáját értlük, amelynek keretei között érvényesül a nyomozó és igazságügvi szervek büntetőeljárási gyakorlata, s amelynek elsőrendű. alapvető feladata, hogv törvényes garanciát nyújtson az állampolgároknak ahhoz, hogv a büntetőeljárásban érdekelt személyek. jogaikat és kötelezettségeiket a törvénvben meghatározott formák között gyakorolhassák. Ezeknek az alapvető követelményeknek tesz eleget a törvény, amely kétségtelenül az eljárásnak a továbbfejlesztését és korszerűsítését jelenti. A törvény jellemző és egyben alapvető sajátosságai az alábbiakban jelölhetők meg: 1. erősíti a szocialista törvényességet és az állampolgári jogok védelmét; 2. bevezeti a búntetti és vétségí eljárást; 3. egyszerűsíti és gyorsitja az egész büntetőeljárást. Már itt hangsúlyozom, hogy az egyszerűsítés és a gyorsítás a garanciális törvényességi jogok sérelme nélkül valósul meg. Az új törvény a „Büntetőeljárás alapelvei" címszóban sorolja fel az eljárás egészét meghatározó alapelveit, annak megjegyzése mellett, hogy ez a felsorolás nem teljes, mert egyeseket, mint például a bírák választásút és függetlenségét más jogszabály rögzíti — az Alkotmány és a Bíróságról szóló törvény A törvényben kifejezésre jutó alapelvek egyszerűek, világosak és félreérthetetlenek. A törvény második szakasza például meghatározza, hogy a büntetőügyekben eljáró hatóságok tvr-ben hogy bírósági eljárás csak törvényes vád alapján indulhat. Az új törvény elősegíti, az ügyek alapos kivizsgálását és igazságos eldöntését, az által is, hogy az alapelvei közé beiktatta a jogorvoslati jogosultságot, ami biztosítja az eljárásban résztvevők számára, hogy a hatóságok tevékenységei, határozatai és intézkedései ellen jogorvoslatnak van helye. Eljárási törvényünk a védelem alapelvét az eljárás alá vont terhelt védelmét, illetőleg az ehhez való jogot kiemelt fontosságú intézményként tartalmazza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a terhelt érdekében az eljárás bármely szakaszában védő járhat el, a terhelt az eljárás megindításától kezdve védőt választhat. A védőkre vár az a feladat, hogy ez a gyakorlatban ls megfelelően érvényesüljön. Létható tehát, hogy az eljárás egészét meghatározó alapelvek a jelenleg még hatályban levő eljárásjogi lefektetetteknél — bűncselekmény alapos gyanúja esetén — hivatalból kötelesek megindítani és lefolytatni az eljárást. Ez elsősorban a büntetőügyekben eljáró hatóságokra kötelező, akiknek feljelentés hiányában is kötelességük korlatunkat. a nyomozást megindítani éa lefolytatni. Hangsúlyozottan kiemeli a törvény „az ártatlanság védelmét", ami azt jelenti, hogy senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, mig büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen meg nem állapította. Kl kell emelnem, hogy ez az alapelv a magyar büntető eljárásjog történetében először került megfogalmazásra. Ez az egész büntetőeljárásban meghatározza a terhelt, illetőleg a gyanúsított helyzetét Jelentős garanciákat foglal magában a személyi szabadság és más állampolgári jogok biztosításának alapelve is. így a hatóságnak az a kötelessége, hogy az állampolgári jogokat korlátozó kényszerintézkedéseket csak az eljárási törvényben meghatározott esetekben és körben alkalmazhatja. Igen jelentős az alapelvek között az úgynevezett „vádelv". Ez azt jelenti, részletesebben dolgozták ki. Az új jogszabály mostmár a törvény erejével deklarálja ezeket a jogokat, melyeknek át kell hatnia egész eljárásjogi gyazódik az egész büntetőeljáráson, a nyomozástól a fellebbezési bírósági szakig. Az általános eljárásjogi forma a b&ntetti eljárás, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bonyolultabb jogi és tényállás esetében a bíróság tanácsban jár el. — Ezt egy hivatásos bíró és két népi ülnök alkotja. E körön belül kivételes esetekben —, ha az egyes ügyek jelentősége és bonyolultsága megkívánja, akkor a megyei bíróság, mint első fokú bíróság ötös tanácsban jár el. Az ilyen tanács összetétele: két hivatásos bíró és három népi ülnök. Az egyszerűbb megítélésű kevésbé jelentős ügyekben, mint kivételes , nyomozási és bírósági gyakorlat, a vétségi eljárási forma érvényesül. A Be. pontosan meghatározza, hogy ennek az eljárásnak a szabályait kell alkalmazni: a vétségi ügyekben, valamint közveszélyes munkakerülés, garázdaság, vásárlók megkárosítása, tartási kötelezettség elmulasztása, üzletszerű kéjelgés, valamint üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette miatt. Ugyancsak a vétségi eljárás szabályait kell alkalmazni a három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett devizagazdálkodást sértő bűntett, testi sértés, lopás, sikkasztás, csalás, orgazdaság, rongálás, valamint vámbűntett miatt indított bűnügyben. Nem lehet ezen feltételek fennforgása esetén sem ezt az eljárási formát választani, ha a terhelt elmebeteg vagy gyengeelméjű, valamint ha az eljárást a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó terA büntetőnovellában be- . .. folvtatiák. következő változásoknak helt eUen loiytatJdk" megfelelően az új Be. a jogi összhang megteremtése érdekében bevezeti a bűntetti és vétségi eljárást Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az új eljárás módja lényegében igazodik a cselekmény súlyához, ami mindenben megfelel a racionális követelményeknek, gében tartalmazza Az eddigi gyakorlatban is ténymegállapításokat, nyilvánvaló volt, hogy egy jogilag és tényállásilag egyszerűbb ügyben az eljárást gyorsabban és egyszerűbben is be lehetett fejezni anélkül, hogy bárkinek a jogos érdekét sérelem érte volna. Ilyen Intézménye nia. volt a Jelenleg még érvény- A ben levő büntetőeljárási tvr.-nek a „bíróság elé állítás" — gyakorlata. A törvény a kétféle eljárást az általános szabályok között rendezi, utóbb azonban a részletrendelkezésekből kitűnően a kétféle eljárás külön szabályozása végig húEzen esetekben a nyomozó hatóság mentesül egy igen nagy írásbeli terhet jelentő eljárástól, mert ez esetben az eljárás folyamán megtörtént Intézkedések eredményéről csupán egy összefoglaló jelentést kell készítenie. E jelentés lényeazon amelyekből az elkövetett cselekmény tényállása megállapítható. Ilyen esetben is fennmarad az a kötelezettsége a nyomozó szervnek, hogy a gyanúsítottat jegyzőkönyvileg ki kell hallgatvétségi eljárásban a bírósági eljárás is egyszerűbbé válik, és ilyenkor a bíróságok népi ülnök nélkül „egyes bíróként" tárgyalják az ügyet Dr. Jármai Tibor, városi-járási vezető ügyész Irányít-e az irányítószám? Éppen egy éve, hogy az a kedvesen rút fekete holló úton-útfélen elénk állt és a világ legudvariasabb hivatali nyelvén szépen kért bennünket, legyünk szívesek valamennyi postai küldeményre minden esetben felírni a postai irányítószámot. Hát lehet-e ellenállni, ha ilyen kedvesen kérik az embert? Főleg, ha meg is magyarázzák, hogy ez nemcsak zetőjét, mi a postának, hanem a kedves Szegedhez ai a négyjegyű szám? Mert ha valóban eszerint tájékozódnak a levélkihordók, akkor könnyűszerrel rájöhetnek arra, ho-y annak a lakókörzetnek, amelyben a második kerületi Teleki utca van, 6721 az irányítószáma, a 6791 pedig a városhoz csatlakozott Dorozsmáé. Megkérdeztem az 1-esszá. mú postahivatal csoportvetörténik, ha a kapcsolt közséfeladónak és a címzettnek gekben van ugyanolyan neis érdeke. Hiszen „a postai vű utca, mint a városban. A irányítószám továbbítás". Velünk lehet beszélni. Az pontos, gyors, válaszon meglepődtem, mert azt hallottam szóban — csak ezúttal a Dózsa György utóta lendületlenül böngész- ca Peldájaval —, amit olvaszük a jegyzékeket, írjuk a sonk le'r^..s, amir°l mi ,s számokat. Ha száz levélre meggyőződtünk. hát százra 1 Üsse Tehát tudJ4k- Azért érdc" egy nap, kő, megéri az időt, a fáradságot. De ki olvassa ezeket a számokat? — teszi fel a kérdést egyik olvasónk, akinek címe: 6791 Szeged, Teleki utca 13. Így, a posta kérésének megfelelő, szabályos címzéssel azonban nekik még kelt bennünket, mégis mi a teendője a más vidéken élő rokonnak, ha netán birtokában van Szeged utca-és térneveinek és fel is fedezi, hogy valamelyikkel azonos neWí utcában él a levél címzettje? így szól a javaslat: Ne írjon Irányítószámot, ne Szegedet, hanem mint nem kézbesítettek levelet korábban a volt község neSorban visszakapják saját vét tüntesse fel a borítékon, levelüket az „Ismeretlen" így nem vcs!,,het el a levél, címkével a rokonok, ismerő- Arról nem szó, mi torsok, hivatalok, köztük mi is, ténjék akkor, ha a postahi-, akik próbaként elküldtünk néhány sort olvasónknak. Pedig ő létezik, mégpedig a borítékokon feltüntetett cívatal irányítószám nélkül nem is hajlandó átvenni a levelet. Hát igen. Most ezt üzeni men. Csakhogy a szám mögött a holló — Hollónak, mert Dorozsma rejtőzik, úgy lát- Holló József az, akit rendre szik olyannyira, hogy a sze- így „megtréfál" ez a szavát gedl postások előtt sem fe- felejtette madár, dl fel kilétét. Vagy egysze- S vajon csak 5 lenne rűen nem is kíváncsiak rá, egyedül az áldozat? mit takar a városnév előtt Ch. A. A negyedik karavánút" n Mongóliát négy főútvonal gyedik pedig a tengeren kőköti össze a Szovjetunióval, ti össze a Szovjetuniót és Ezeken bonyolódik az egy- Mongóliát. Tenger... Nem történt elírás? Mongólia — szárazföldi ország és nincs re fejlődő áruforgalom. fiASn^mTiitétlen kapcsolata a tenősi karavanut melle thuzo- L Ám k ellenére d,k - Nauski szovjet allo- Mongóliából a Szovjetunióba vezető negyedik „karavánút" a Hubszugul víztükrén keresztül húzódik. A Hubszugult hivatalosan tónak, Mongóliában viszont tengernek nevezik. „Hubígy hívták régen a tavat e vidék lakói. A második út Csita—Csoj- Hubszugul — Mongólia balszán között fekszik. Itt egyik legnagyobb tava. szintén húzódik vasútvonal. Északról délre húzódik, csak. A harmadik — a csujszki nem 130 kilométer hosszúútvonal — nyugaton, a ne- ságban. máson keresztül vezet a mongol Szuhe-Batorba. A Moszkva—Ulánbátor vasútvonallal párhuzamosan száguldanak a tehergépkocsioszlopok, mennek a szekerek és méltóságteljesen vo- gzlJ!!i.óceán« nulnak a málhahordó tevék. Pásztor Ferenc: Véletlenül <14. Az nem is volt valami könnyű dolog, mert Rózsa — különösen mióta egészségügyi tisztes lett — sok kilóval gyarapodott. Meg aztán azért sem volt könnyű, mert egy kicsit osúszott a ialaj, azaz a talajon elhelyezett, tányéraknának csúfolt, de a tehenek által rakott foltokról. Egy nagy rántás, egy nagy levegő, Rózsa megindult a megjelölt pályán. Szinte követni tudták minden apró részletét Először csak összegubancolódott mint a sündisznó, aztán meg elnyújtotta kezétlábát, repült, mint az a béka, amit deszka és tégla segítségével a magasba röpítenek. A röppálya alsó harmadában, a földhöz közeledve, már úgy jött, mint a fáradt lőszer, a szabad esés törvényei szerint. Itt jött meg a hangja is. — Muraközi, te marha, tisztára elment az eszed... Auuu! — Ne tegezze, parancsnoki Mit gondol, mi ez az őrs, talán valamilyen betyártanya, mi, hogy merész ez a rendes Mura ilyen hanggal tetulázni — rikkantott Zsanó, mert élvezte, hogy egy kicsit az ő kölcsönét is visszaadja, törleszti Muraközi, mégpedig nagyon tisztességes, eszközökkel, mert a cselgáncs még annak is kötelező, aki egyébként csak a jódos üvegek társaságában tölti el a katonaideje nagyobbik felét. A földet érés nem annyira szerencsés, mint inkább mulatságos volt. Rózsa olyan pózban talált a földre esni, hogy a tányéraknának elnevezett csúfság éppen a képes felének ütődött. Nem ütött nagyot a drága anyaföld, csak olyan nyomot hagyott, amelyre nem lehet büszke az, akinek még jelvénye is van arról, hogy egészen egészséges életmódot él. Vonított egy nagyot, rúgdalt még egy ideig, úgy a földön, aztán úgy látszott, hogy megfeledkezik a katonai tiszteletadás, az elöljáróval szembeni köteles engedelmességről. Feltápászkodott, s úgy ment szemközt Muraközi elé, mint akinek eltökélt szándéka, hogy nyomban szájon veri a tisztestársát. — Hogy merészeltél velem ilyet? — vonta kérdőre. — Ügy merészeltem, hogy mindannyiunk számára elő van írva a cselgáncs gyakorlása, akinek pedig inkább a lustaságon jár az esze, az valahogyan így jár legközelebb is. Inkább gyakorold egy kicsit, akkor nem lesz semmi hiba. Végeztem. Az egész vigyázz! Felpattantak, mint a borsószem a dobon. Muraközi nem sokat teketóriázott, hanem két sorba állította az egész társaságot. Az egyik sorban voltak azok, akik támadtak, a másik sorban voltak azok, akiknek hárítani kellett a támadást. Zsanónak olyan szerencsétlen volt a párosítása, hogy pont a legjobb barátjával, Bálványival kellett egymás ellen fordulni. Bálványi nemcsak erőisebb volt, hanem magasabb és ügyesebb isi Amellett nagy előnyére szolgált ilyenféle gyakorlatoknál, hogy a kőműveseknél dolgozott, ott pedig hozzászokott, hogy a nagy magasságban is úgy mozgott, mint a macska, és soha nem esett le. Persze, választani sem lehetett. Hiszen az életben sem mindig lehet Muraközi vezényelt. Első sor. Támadás! Erre az első sorban állók máris úgy tettek, mintha egy fenekedett nagy késsel megszúrnák a velük szemben állót. Zsanó szúrt, Bálványi védett. Az első szúrás még elkerülte a Bálványi testrészét, mert nagyon óvatosan, nagyon a cél elé szúrt a támadó Zsanó. A második szúrás már sokkal közelebbre ment, de ez sem volt még az Igazi, mert Bálványi mindössze egyet lódított rajta, s ez csak egy kicsit kilendítette nyugalmi helyzetéből. Hanem a harmadik szúrás már egészen bátor volt, egészen közelre eresztette Bálványi testének. Bálványi felmérte a helyzetet. Elkapta Zsanó alkarját, magához rántotta, és akkorát lendített rajta, hogy ugyanakkorát lódult, mint az előbb Rózsa. Neki sem volt nagyobb szerencséje, mint előbbi társának. Azzal az eltéréssel, hogy ő nem valami tányéraknába esett, hanem egyenesen Rózsa nyaka közé. Rózsa minden alap nélkül ugyan, de azt gondolta, hogy Zsanó most törleszteni akar. így akarja széppé tenni azt, ami rajta esett, méghozzá nem is az ő rosszakaratából. Zsanó semmire sem gondolt, mert a repülés alapjában véve nagyon izgalmas dolog volt, még a földet érés is egészen kellemesnek bizonyult, mert nem ütötte meg magát. Játéknak tekintette, s még kezet is nyújtott. 1Folytatjuk*