Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. NOVEMBER L 7 mtmmmmm Egyedül nehéz együtt könnyebb r Az Állami Biztosító tájékoztatója SZOCIALISTA ÁLLAMUNK EMBERKÖZPONTÚ ELVEINEK MEGFELELŐEN FOLYTATJA TEVÉKENYSÉGET AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ. KÖTELESSÉGE ÉS CÉLJA — SAJÁTOS ESZKÖZEIVEL —, HOGY SEGÍTSE AZ EGYÉNEKET, A CSALÁDOKAT, TOVÁBBÁ AZ ÜZEMEKET, A VÁLLALATOKAT, VALAMINT AZ INTÉZMÉNYEKET, AMIKOR ARRA SZÜKSÉG VAN. OSZTOZIK A BAJBAN, A GONDBAN, S HA A KÖNNYEK, FÁJDALMAK OKÁT NEM IS SZÜNTETI MEG, DE KÖZREMŰKÖDIK A BEKÖVETKEZETT KÖRÜLMÉNYEK ENYHÍTÉSÉBEN; BIZTONSAGOT AD ÉS GARANTÁL. MOTTÓUL ÍRHATJUK: EGYEDÜL NEHÉZ, EGYÜTT KÖNNYEBB! ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK KÉPET AD AZ AB SOKIRÁNYÚ TEVÉKENYSÉGÉRŐL. GYAKORLATÁRÓL. Közös pénztakarékossággal anyagi védelem A biztosítás Intézményesen szervezett pénzalapképzés, amely azonos érdekű veszélyközösségeknek a kockázatmegosztás statisztikai módszere alapján képzett díjakból fedezetet nyújt jövőbeni meghatározott és esetleges szükségletekre. A véletlen káresemények elleni kártalanításhoz szükséges összeget igen sok gazdaság, illetve egyén között osztja meg. Ezzel a módszerrel lehetővé válik, hogy a biztosítottak kollektív pénztakarékossággal, lényegesen kisebb megterheléssel jussanak anyagi védelemhez. A biztosítás feladata, hogy hozzájáruljon az újratermelés zavartalanságához, a lakosság életszínvonalának stabilitásához. A biztosítási fedezetrendszer napjainkban már átfogja a népgazdaság minden ágát, a biztosítónak fokozott felelősséggel kell a biztosítási szükségleteket feltárnia, és törekednie azok rugalmas, időbeni kielégítésére. A mostani gazdaságirányítási rendszer, az önállóbb gazdálkodás olyan követelményt támasztott a biztosítóval szemben, hogy az állami vállalatok, mezőgazdasági üzemek számára a biztosítási módozatok bő választékát dolgozza ki. Az évekkel ezelőtt bevezetett űj mezőgazdasági biztosítási rendszer módot ad fix-, irány-, maximált és szabadárak alkalmazására. A fizetendő biztosítási díj mértékét — a biztosított értékek mellett — a korábbi évek káralakulása is befolyásolja. A mezőgazdasági nagyüzemi vagyonbiztosítás összevont, valamint részelemeik külön is igénybe vehetők. Az összevont módozat növény-, állat-, valamint álló- és forgóeszköz-kockázatra tagozódik. A mezőgazdasági üzemeknek módjukban áll az összevont módozat részelemeit képező kockázatokat önálló növény-, önálló állat-, önálló álló- és forgóeszköz-biztosítási módozat formájában, külön-külön is igénybe venni. A lakossági biztositások funkciója a lakosság életszínvonalának szinten tartása. E biztosítások a társadalombiztosítási szolgáltatásokat meghatározott mértékben kiegészítik, és a személyi (ingó és ingatlan) tulajdon károk elleni anyagi védelmét nyújtják. A lakossági biztosítások jelentősége abban is megnyilvánul, hogy a közösségi kockázatvállalás a biztosítottaknak jó közérzetet, biztonságérzetet ad. Az Állami Biztosító kezelésében közel 5 millió egyéni biztosítás van, azaz minden második lakos biztosított. A darabszámban nyilvántartott biztosításokon kívül több tízmillióra tehető a készpénzdijas (utas, tanuló, legeltetés, oltatás-ivartalanitás stb.) biztosításokat igénybe vevők száma. A fenti adatok jelzik, hogy a lakosságnak szinte egésze kapcsolatban áll a biztosítóval, valamilyen formában — az óvodásoktól a nyugdíjas korosztályig. A lakosság a biztosítási védelmet az otthonához, családjához fűződő vagyoni, illetve személyi érdekeinek megfelelően (lakás-, gépjármű-, egyéni élet- és balesetbiztosítás), vagy meghatározott működése, illetve funkciója ellátása során (állattartó, utas, tanuló stb.) veheti igénybe. A népgazdasági állóeszközértékének 60 százalékát anyagi infrastuktúra állóeszközértéke képezi, és ennek mintegy felére tehető lakásállományunk értéke. A lakossági vagyonbiztosítások közül kiemelkedő helyet foglal el a lakásingóságoknak és a lakóépületeknek a biztosítása, amelyet összevont háztartási biztosítási rendszerben bonyolítanak le. Az elmúlt több mint 15 évben az összevont módozatok alkalmazása igen elterjedt. A lakossági összevont háztartási biztosítás kockázatviselésén belül az üvegkárok gyakorisága a legnagyobb: 1971—72-ben 489 ezer esetben térítettek üvegkárt A viz- és gőzvezetékből kiömlő folyadék okozta károkra 1971-ben közel 21 ezer esetben 9 millió, 1972-ben több mint 24 ezer esetben 10 millió forintot meghaladó összeget fizetett az ÁB. Az összevont háztartási biztosítás kockázatviselésében levő korlátozott mértékű balesetbiztosítás alapján az elmúlt két évben 105 millió forintot meghaladó összeggel segített a biztosító. A lakossági összevont háztartási biztosítási módozataik is a biztosítottaknak előnyös, és elsőként Magyarországon alkalmazott jellemzője, hogy az elemi károk tekintetében kockázatviselésük korlátlan összegre szól. Ezzel a megoldással a biztosítottak mindig abban a helyzetben vannak, hogy a teljes értékre szól3 biztosítással rendelkeznek, minden tulajdonukban levő vagyontárgy biztosítva van, azaz a biztosító mindig a káridőpontban fennálló értékben térít. A biztosítás ilyen széles skálájú kockázatviselése eredményezte a kedvező hatást a lakosság körében: a lakásbiztosítási állomány megközelíti a kettőmillió darabot Á CASCO szerepe belföldön és külföldön A CASCO az autótörés, lopás, tűz, robbanás-biztosítását — az autótulajdonos anyagi biztonságát jelenti. Jó néhány autósban mégis felmerülhet a kérdés: „Miért kössek CASCO-biztosítást? Hiszen ha valaki az én kocsimban kárt okoz, károm a felelősségbiztosítás révén megtérül." „Én mindig óvatosan vezetek, nem fogok karambolozni" — vélik mások. Ügy tűnik, e gondolatban sok az igazság. És mégis! Az élet sajnos, mást mutat A statisztikák meggyőzően bizonyítják: minden ötödik autó úgy sérül meg, hogy a tulajdonos kára csak CASCO-biztosítással téríthető. Az autó pedig nagy érték, sokszor hoszszú évekig takarékoskodnak a családok, amíg megvásárolhatják. Amikor pedig bekövetkezik a baj, ez a legtöbb családnak rendkívül nagy, esetleg elviselhetetlen megterhelést jelentő kiadással járhat. Persze akkor, ha nincs CASCO-juk. Mire nyújt anyagi védelmet a CASCObiztosítás? Az üzemben tartók saját gépjárműveikben — személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz — kívülrő ható, hirtelen fellépő erőművi behatás — baleset — folytán keletkező törés, továbbá idegen személyek szándékos rongálása, valamint tűz,, villámcsapás, robbanás, lopás és rablás károkra nyújt fedezetet. A CASCO balesetbiztosítást is jelent az autó vezetőjének, és az autóban ülő személyeknek. A baleset folytán bekövetkezett halál esetére 30 000 forint, tizenhat évet be nem töltött személy baleseti halála esetére 6000 forint, baleset folytán bekövetkezett állandó teljes rokkantság esetére 60 000 forint a biztosítási összeg. A baleset folytán bekövetkezett állandó részleges rokkantságnál a rokkantság fokától függően a 60 000 forint megfelelő hányadát folyósítják. A CASCO-biztosítások eddigi eredményeit nem tekinthetjük kielégítőnek, ha figyelembe vesszük, hogy a CASCO-biztosítás eddig viszonylag kevés. A magántulajdonban levő személygépkocsiknak csak 32 százalékára kötöttek az üzemben tartók CASCO-biztosítást. A turizmus rohamos fejlődésével egyremásra jelentkezett az igény, hogy a CASCO külföldön is legyen érvényes. Ezen kívánságok teljesültek, mert ma már egész Európára lehet CASCO-t kiváltani, kivéve Írországot. Izlandot és Albániát A CASCO valamennyi szocialista ország területére érvényes, a tőkés országokra azonban kiegészítő biztosítást kell kötni. A külföldi CASCO-t az is igénybe veheti, akinek belföldi CASCO-biztosítása nincs, de természetes, hogy ennek biztosítási dija magasabb. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról. 1971. január 1-gycl hatályba lépett a teljes körű kötelező felelősségbiztosítás. E szerint minden gépjármű felelősségbiztosítása kötelezővé vált. A kiterjesztett kötelező felelősségbiztosítási rendszer a társadalom egészének érdekvédelmét szolgálja, a közlekedés károsultjainak pénzügyi biztonságot nyújt, függetlenül a kárt okozó gépjármű üzemben tartójának jogállásától, és anyagi helyzetétől. Fedezetet nyújt személyi sérülés esetére, az ismeretlen rendszámú gépjármüvek által okozott károkra is. A kötelező felelősségbiztosítás alapján azok a károk térülnek meg, amelyekért a gépjármű üzembentartója e minőségben a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Követelmény az előrelátó gondoskodás Á család, az otthon, értékeink óvása Az egyéni életbiztosításról. A társadalom legkisebb, és egyben szorgalmas egysége a család. Ha a család bármely tagjának kedvezőek az életkörülményei, akkor javult az egész család helyzete és fordítva, a rosszabbodást is megsínyli valamennyi családtag. A szeretteinkről való gondoskodás a legszebb emberi tulajdonságok egyike. A gondoskodás ugyanakkor a felelősséget felismerő emberek jellemzője. A jövőjébe senki sem láthat; hogy mit hoz a jövő, asak sejthetjük, de bizonyossággal senki sem tudhatja. Ezért a gyermekeinkről, házastársunkról, hozzátartozónkról és magunkról való gondoskodás nap mint nap, újra és újra szívből jövő érzelmekben és gyakorlati tettekben nyilvánul meg. Az előrelátó gondoskodás azonban nemcsak rendszeres, egyik napról a másikra ható igyekezet, intézkedés. A gondoskodás alapvető követelménye az állandó anyagi biztonság megteremtése. Nagymértékben függhet ettől hozzátartozóink, önmagunk jóléte, jövője. Tervei, elgondolásai mindenkinek vannak. Van. aki gyermeke továbbtanulását, más valaki idős szüleit, illetve saját idős éveit szeretné szebbé, gondtalanabbá tenni; ismét más felnövő gyermekei önálló életkezdését kívánja könnyíteni. Mindezek alapvető követelménye az állandó anyagi biztonság megteremtése. Amíg dolgoznak, jövedelmük biztosított, nincs veszély, segítjük hozzátartozóinkat, előteremtjük, amire szükségünk van, amire vágyunk. De történhet másként is, hiszen emberek vagyunk. Am éppen azért, mert felelősséget ismerő emberek vagyunk, előre gondolunk az esetleges következményekre. Mi lehet a gondoskodás célja? Anyagi fedezet megteremtése az életünkben előre látható fontos eseményekre, nagyobb célok, vásárlások megvalósítására, a felnövő gyermek életbe indítására, tanulmányi költségeire, esetleg új otthonának megteremtésére. Előrelátható, felelősségteljes intézkedés az idős éveink szebbé, gondtalanabbá tételére, egy esetleg bekövetkezhető szerencsétlenség esetén a családunk anyagi biztonságára. Az emberek döntő többsége előre meghatározza, megtervezi családja jövőjét. Aki gondosan, reálisan tervezi jövőjét, mindenképpen szeretné terveit, álmait valóra is váltani, és ennek alapja az anyagi háttér. Az anyagi biztonság megteremtéséhez pedig egyebek mellett az életbiztosítás is szükséges. A felszabadulás előtt a magántársaságok nem vállalták a munkások tömeges balesetbiztosítását. A szocialista biztosítás ke-J retei között azonban gyors fejlődésnek indult az üzemi balesetbiztosítás, és már a 60-as évek elején jelentős balesetbiztosítási összeget és temetkezési segélyt nyújtott. Az üzemi balesetbiztosításnak több módo-' zata volt, feltételeit az szabta meg, hogy mennyire számított az iparág, a munkahely balesetveszélyesnek. Ezeknek a biztosítási formáknak összevonásából alakították kl a Biztosítási ée önsegélyező Csoportok szolgáltatásait. Hárommillió CSÉB-tag A Biztosítási és önsegélyező Csoportok több mint másfél évtizede alakultak. Az önsegélyező Csoportok nagy „népszerűségre" tettek szert, melyet mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a taglétszámuk a dolgozó létszám több mint 60 százalékát teszi ki. Ezen a területen is figyelemmel kisérték a dolgozók biztosítási igényeit és ennek tudható, hogy a csoportok megalakulásakor érvényben levő biztosítási feltételek jelentősen bővültek. A CSÉB bevezetése nagy változást jelentett a magyar személybiztosításban. A régi biztosítási szakemberek is merész kísérletnek tartották, kételkedtek a CSÉB életrevalóságában. A CSÉB díja és szolgáltatásai ugyanis csak akkor arányosak, ha a tagok létszáma olyan magas, hogy tükrözi az ország összes dolgozóinak életkori megoszlását és egészségügyi helyzetét, minthogy ezek az adatok képezik a számítások alapját, a biztosítási forma realitását Ma az ország több ezer Biztosítási és Önsegélyező Csoportjának több mint 3 millió tagja van. Az élet tehát azokat igazolta, akik előre látták a dolgozó tömegek biztosítási igényének növekedését. A CSÉB ma a legnépesebb biztosítási forma, amely az elmúlt években rugalmasan követte a gazdasági élet fejlődését, a körülmények gyökeres változását. A biztosítási szolgáltatások köre és összege a mindenkori igényekhez, szükségletekhez alkalmazkodik. A CSÉB jelentős szociális igényeket elégít ki az állami költségvetés megterhelése nélkül. Célja, hogy a közösségi összefogás útján kiegészítse a társadalombiztosítási szolgáltatásait, átsegítse a családokat a kereső családtag balesete, halála miatt bekövetkezendő jövedelemcsökkenés nehézségein. Társadalmi jelentőségét bizonyítja, hogy tíz év alatt több mint másfélmilliárd forintot vettek fel a csoportok tagjai, illetve a hozzátartozóik. Hazánkban 3 millió család éL Sokuknál a férj és a feleség is CSÉB-tag, így azt mondhatjuk, hogy a családok közel 70 százalékának anyagi biztonságát jelentik a Biztosítási és önsegélyező Csoportok. Az anyagi biztonságot a biztosítási és önsegélyező csoporttagok számára a havi 40 forintos díjfizetés mellett 30 000 forintos életbiztosítási összeg, a 100 000 forintig terjedő balesetbiztosítási védelem, valamint a táppénzes betegállománnyal együttjáró fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolási térítést nyújtja. Ezen túlmenőleg a befizetett biztosítási díjak egy részéből szociális alapot képeznek. A szociális alap felhasználásával az önsegélyező jelleget kivánják kidomborítani. E szerint az egyes biztosítottak szociális helyzetét figyelembe véve, akkor kell támogatást nyújtani, amikor megsokasodnak a család kiadásai, vagy baj, betegség miatt hiány támad a család költségvetésében. Az előző évek gyakorlatától eltérően a csoportok a jövőben sem társasutazást, sem üdülést nem szervezhetnek. A társasutazásokban ugyanis csak kevesek vehettek részt, s éppen a tehetősebbek, minthogy a CSÉB hozzájárulását saját zsebükből kellett kiegészíteniök. A szociális alapot kizárólag az alap-; szabályban felsorolt segélykérelmi indokok alapján lehet felhasználni. A népgazdaság fejlődésének mozgó rugója a szükségletek mennyiségileg és minőségileg teljesebb kielégítésére törekvés. A megvalósítás eszközei a termelés, a gazdaság hatékonyságának növelése, a műszaki-technikai színvonal emelése, a tudomány eredményeinek gyorsabb felhasználása. A lakosság életszínvonalának állandó emelkedése megköveteli, hogy a biztosítási tevékenység lépést tartson a társadalmi-gazdasági változásokkal, az ezzel járó újabb biztosítási szükségleteket fokozott mértékben és magasabb szinten elégítse ki. Az Állami Biztosító arra törekszik, hegy — a szocialista biztosítási intézmény szakadatlan fejlesztésével — e követelményeknek a jövőben is maradéktalanul eleget tegyen, jól teljesítse feladatát a köz érdekében, védelmében.