Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-09 / 262. szám

, 1973. NOVEMBER 9. Gazdag program Tájékoztató a szovjet tudomány és kultúra házában A fővárosban pénteken adják át rendeltetésének a szovjet tudomány és kultúra budapesti székházát. A Semmelweis és Kossuth Lajos utcai saroképületben kialakított új intézmény közeli megnyitása alkalmából I. I. Bagyul, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkára csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a létesítmény tudományos és kulturális programjának terveit. A Szovjetuniónak a világ 32 nagyvárosában működik hasonló tudományos-kulturális intézete. Ezek közül a budapesti lesz a legnagyobb és a legmodernebb. Korszerűen felszerelt 220 személyes filmvetítő- és előadótermében — szinkrontolmácsok közreműködésével — rendeznek ismeretterjesztő és filmelőadásokat, s a nagyterem színpadán művészegyüttesek is fellépnek majd. A kulturális központ modern kiállítótermeiben képzőművészeti, fotó- és népművészeti kiállításokat, tudományos és műszaki bemutatókat rendeznek. Gazdag programot ígér a ház zenei szalonja is. Az épület 60—80 személyes kamara-zenetermében — a tervek szerint — szovjet és magyar zeneszerzők, előadóművészek adnak egymásnak találkozót. A tudomány és a szépirodalom iránt érdeklődők a 25—25 ezer kötetes irodalmi és tudományos-műszaki könyvtárban válogathatnak kedvük szerint. Hűtőgépgyártás Tovább bővül a jászberényi hűtőgépgyár: új háztartási hűtőgépüzemet szerelnek fel. A felépülő hatalmas — 9000 négyzetméter alapterületű — csarnokban évente 300 ezer kompresszoros háztartási hűtőszekrényt készítenek tíz különböző tipusban, két- és háromcsillagos kivitelben. A gyártmányválaszték is bővült. Az új üzem indulása után háztartási mélyhűtőszekrényeket is szállít a kereskedelemnek a nagyüzem. Napirenden i Román párlmonkáskiiiilöttség hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására Stefan Mocutanak, a Román Kommunista Párt KB póttagjának, a Kolozs megyei pártbizottság első titkárának vezetésével csütörtökön román pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Andriko Miklós, a KB osztályvezető-helyettese fogadta. Jelen volt Ioan Cotou, Románia magyarországi nagykövete. Az ifjúsági törvény végrehajtása Szegedi tapasztalatokról tárgyalt a tanács végrehajtó bizottsága Immár két esztendeje, 1971-ben alkotta meg a parlament az ifjúsági törvényt, s a városi tanács tavaly hozott határozatot az ifjúsággal kapcsolatos helyi teendőkről. A törvény s a tanácsi határozat által előírt feladatok végrehajtásához a tanács osztályai, a tanácsi vállalatok és intézmények egyaránt hozzákezdtek. Tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága — más témák között — azt vizsgálta, hogyan halad a tanácsi szerveknél a törvény és a határozat által kitűzött feladatok megvalósítása. A Papp Gyula tanácselnök-helyettes, az ifjúságpolitikai bizottság elnöke által összeállított anyag megállapította, hogy a jogszabály, a határozat végrehajtása öszszességében eredményesen folyik, de akadnak rossz tapasztalatok is. A tanács néhány szervénél, intézményénél nem értik a törvény lényegét, nem kapcsolódnak be megfelelően teljesítésébe. A tanácsi vállalatok többségénél már elkészültek — a KISZ-szervezetek javaslatai alapján — az intézkedési tervek a törvény végrehajtására, ám néhány vállalatvezetés a KlSZ-szervezetre testálta ezt a feladatot, melyet az igazgatónak kellett volna elvégeznie. A fiatalokat többnyire érdemeik szerint becsülik a vállalatoknál. A lehetőségek szerint segítik lakásgondjaik megoldását, támogatják tanulásukat, a sportot, javítják üdülési lehetőségeiket. Fontos állomása volt a városi tanács tavalyi határozata végrehajtásának a tanács és a KISZ városi bizottsága közötti együttműködési megállapodás megkötése, melyét az idén tavasszal fogadott el a tanács. A megállapodás következtében intenzívebbé vált az együttműködés, ám a tapasztalatok szerint még van javítanivaló. A tanácsi szervek egy része ugyanis úgy véli, hogy az ifjúsággal törődni a neveléssel foglalkozó szervek feladata. Pedig az ifjúságpolitika szerves része a várospolitika egészének, kihat a városfejlesztésre és az igazgatásra is. Mindenképpen javítani kell tehát az együttműködést. Nem csupán a tanács, hanem az ifjúsági szövetség részéről is. Jelenleg két számlán gyűlik a városban a pénz ifjúsági célokra. Az ifjúsági fejlesztési alapra eddig 2 millió 18 ezer forintot utaltak át — ebből 2 milliót a tanács, 16 ezret a KISZ, 2 ezret a városgazdálkodási vállalat. Az alap célja a kulturális és sportlétesítmények fejlesztésének biztosítása. Ám eddig nem érte el a célját, mivel a kevés befizetés miatt jelentősebb létesítményre nem telik belőle. A tanács vb pénzügyi osztálya által az idén nyitott ifjúságpolitikai feladatok költségvetési folyószámla — melyre a megyei és a városi tanács, valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács utalt át pénzt — felhasználása már jóval eredményesebb volt. Ebből kapott támogatást a tanárképző főiskola klubja, az ifjúsági napok rendezvénysorozata, a tápéi néptánccsoport, és az Expressz Utazási Iroda. Félmillió forint van a folyószámlán Petőfi-emlékkönyvtár létrehozására is. Mindenképpen szorgalmazni kell azonban a vállalatok, szövetkezetek és intézmények hozzájárulását a rendelkezésre álló összegek növelése érdekében. Vegyesebb képet nyújt az ifjúsági létesítmények építése és támogatása. A klubmozgalmat a lehetőségek szerint támogatja a művelődési osztály. A tudományegyetem KISZ-klubja például 1 millió forint tanácsi támogatást kapott. A Magyar Tanácsköztársaság útján 1 millió forintos támogatással készül az ifjúsági könyvtár, több ezer kedvezményes színház- és hangversenybérletet, illetve jegyet kapnak a fiatalok. Ám a tanácsnak az ifjúsági park létrehozására vonatkozó határozatát például még nem hajtották végre a szakigazgatási szervek, s az új ifjúsági ház építésének előkészítése is még a kezdet kezdetén tart. Az ifjúsági lakásépítési akció sem halad eléggé gördülékenyen. A végrehajtó bizottság élénk vita után megállaDÍtotta, hogy egészében véve a tanácsi vállalatoknál, intézményeknél és a szakigazgatási szerveknél megfelelően halad az ifjúsági törvény és a tanácsi határozat végrehajtása. A testület határozatában egyúttal nyomatékosan felhívta a szakigazgatási szervek figyelmét feladataikra, s külön is foglalkozott több, fontos ifjúsági létesítmény — ifjúsági ház, ifjúsági park, lőtér — megvalósításával. 0 család védelme Vita a textilművekben a családjogi törvény bevezetéséről A társadalom számára a család és a házasság védelme, a gyermek neveltetésének biztosítása rendkívül fontos feladat. Többek között jogi intézkedésekkel biztosíthatjuk a legjobb feltételeket. Ezért is fontos, hogy a több mint húsz éve alkotott családjogi törvényünket a mai kor követelményeihez igazítsuk, s ezt tervezi a következő év első félévére az országgyűlés. Elkészüli az új törvény tervezete, amelyet széles körű vitára bocsátott a. Hazafias Népfront. Nemcsak a leendő törvénnyel ismerkedhetnek meg az emberek, de el is mondhatják ezzel kapcsolatos véleményüket a népfront által rendezett vitákon. Tegnap, csütörtökön délután a textilmüvekben rendeztek vitát, amelyet Szabó Gáborné, a Hazafias Népfront megyei alelnöke vezetett, s a törvénytervezetet pedig dr. Gál Sándor bíró ismertette. Dr. Gál Sándor elöljáróban elmondotta, a cél a házasság fokozott védelme, a gyermekek érdekeinek, valamint a házasságon belül a nőknek a védelme. Vagyis mindenképpen a házasság intézményének javítása, tartalmasabbá tétele. A vita, amelyben tíz hozzászólás volt, különösen két kérdés körül kristályosodott ki. Részint a házasságkötés jelenlegi rendszerén kellene változtatni — javasolták többen, és helyeselték a tervezetnek azt a pontját, miszerint korhatárhoz kellene kötni az engedélyezést. Javasolták, hogy férfiaknál 18., nőknél 16. év alatt ne lehessen házasságot kötni. S éppen a fiatalkorúak miatt A munka bére Régi alapelv nálunk, hogy a munka bére azt illeti meg, aki azt a munkát elvégezte. Éppen azért szokatlan az a megállapodás, amit a csengelei általános iskola és a két termelőszövetkezet kötött egymással a tanulók őszi munkájáról. A népi ellenőrök fedték föl az egyezség visszásságait. Viszgálatuk alapján az a kép rajzolódik elénk, hogy a szövetkezettel alkalmi munkaviszonyba lépő gyerekek szüreti keresetüknek csupán egy részét kapták meg, néhány forintot az iskola visszatartott különböző „alapokra". Első látásra az iskola rovására írható a tévedés, de legalább ennyire hibáztathatok a termelőszövetkezeti vezetők is. A munkaügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter együttes utasítása szabályozza a diákok egyébként önkéntes munkáját, az érdekelt közlönyökben külön-külön is megjelent ez a rendelet, természetesen ismernie kell a munkaadónak. A vizsgálat közben derült ki, hogy tévesen értelmezték — itt is közös a tévedés — a felügyeletet ellátó tanárok kiegészítő bérezését is. A rendelkezés szerint ezt az összeget szintén a munkáltatónak kell fizetnie. Csengelén, sajnos, erre az alapra is a diákok pénzéből vontak le négy, illetve két forintot mázsánként A vizsgálat következménye: a tanulóknak meg kell kapniok teljesítményük alapján ugyanazt a bért, amit ugyanezért a munkáért bármelyik szövetkezeti tag kapott volna. A vizsgálat földerített egy másik szabálytalanságot is. Az iskolának a megyei tanács művelődésügyi osztályától engedélyt kellett volna kérnie, ha több napot akarnak népgazdasági érdekre hivatkozva munkával tölteni a tanulók, mint amennyit a rendelkezés eleve engedélyez. Nem kértek engedélyt Csengelén, helyette — egyik hiba szüli a másikat — valótlan adatok bejegyzésével azt a látszatot keltették a naplóban, mintha iskolán belüli elfoglaltsággal, tanulással töltötték volna idejüket a gyerekek. Azért emelünk szót a helytelen csengelei példa ellen, mert az őszi munkáknak egyik célja csak a betakarítás segítése, legalább ennyire hangsúlyoznunk kell a nagyüzem életével, munkakörülményeivel ismerkedés lehetőségét is. Az a jó, ha a gyermekek alkalmi munkájuk során azt tapasztalják, ami a felnőttek munkájára jellemző: hogy bért kapnak érte, helyes elszámolással, és semmiféle „mellékkönyvelésre" nincs szükség ahhoz, hogy dolgozhassanak. H. D. Az első „titok" meggondolandó az is, hogy kevesebb legyen a hirtelen elhatározásból kötött házasság; az első bejelentkezés után bizonyos határideig várniuk kelljen a házasulandóknak. Ugyanígy célszerűnek . látszik a házasság előtti orvosi vizsgálat is. Hazánkban évente 22—25 ezer házasságot bontanak fel, Csongrád megyében is évek óta ezernél többet. Igaz, hogy a bírói gyakorlat nem ad módot jelenleg sem, hogy túlságosan elhamarkodottan döntsenek a házastársak, mégis lehetne néhány olyan rendelkezés is, amely nagyobb megfontolásra késztetné a válni szándékozókat. Nincs ugyan törvény rá, de a joggyakorlat szerint megegyezéses alapon is felbontható a házasság. Abban az esetben természetesen, ha a gyermekek eltartásában és a közös vagyon megosztásában is egyezséget kötnek a váló felek. Ilyenkor is természetesen meggyőződik arról a bíróság, hogy a házassági életközösséget helyreállítani már nem lehet, tehát érdemes volna ezt a formát törvénybe is foglalni. Rendszerint nem is ezeknél a válásoknál van probléma a későbbiekben a gyermek eltartásának kérdésében. pedig meglehetősen nagy gondunk, hogy az elvált házastárs a bíróság által megállapított tartásdíjat nem fizeti. Többen elmondották, hogv helyeslik azt, miszerint mindenféle jövedelmet figyelembe keli venni a gyermektartásdíj új megálló oltásánál. ugyanakkor köteles legyen a munkáltató — még a magánmunkáltató is — a bíróságot s azt a szülőt, aki a tartásdíjat; kapj", a jövedelem emelkedéséről tájékoz, tatni. Ez éppen most. mióta a bérezési rendszerek nehezen kiismerhetők laikusok számára, nagvon fontos lenne. Sok az olvan per. amely a gyermektartási díijal foglalkozik. különösen. ha alkalmi munkából él az eltartásra kötelezett szülő. Azt tervezik, hogy az alkalmi munkások gyermekeinek, valamint a jogellenesen külföldre távo_ zottak gyermekeinek az állam fizetné a megállapított gyermektartási összeget, az állam hajtaná be a kötelezettektől. Felvetették az asszonyok, hogy miképp lehetne segíteni azokon a családokon, ahol az egyik házastárs iszákos, s ha például ez a férj, akkor még a családi pótlékot is elköltheti a kocsmában, mert nem a feleség kapja meg. Ha az egy háztartásban élő nem hajlandó gyermekét eltartani, akkor is megítélheti a bíróság, hogy letiltsa a vállalat jövedelmének 50 százalékát, csak az ügyészségen kell panaszt tenni. Igen ám, de éppen mert egy fedél alatt élnek, számtalan megtorlást lehetőség is van, ha ilyen lépésre szánja ei magát az édesanya. Többen javasolták, s valóban megfontolandó, hogy a szakszervezetnek kellene kérnie az ilyen eljárás megindítását. Manapság ritka, hogy árva gyerek kerül állami gondozásba, egyre inkább élő szülők árvái az állami gondozottak. Az új törvénytervezet azt körvonalazza, hogy azoknak a szülőknek a gyermekeit kell az állam gondjaira bízni, akik alkalmatlanok a nevelésre. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gyámhatóság olyan családok gyermekeit is állami gondozásba veheti, amelyek nem anyagiakban szűkölködnek, noha kétségkívül rendszerint anyagi gondokat is okoz. ha a szülők iszákosság, züllött életmód miatt nem felelnek meg a gyermeknevelés feltételeinek. Az intézkedés mindenképpen a gyermek érdekét tekinti a legfontosabbnak. Érdekes, sok gondolatot felvető vita alakult ki a textilművekben, s a gondolatokat a népfront által vezetett jegyzőkönyv továbbítja majd a törvényelőkészítő bizottsághoz. Sz. M. KGST-megbeszélés Csütörtökön dr. Heiczman KGST-országok textilipari János kohó- és gépipari mi- gépgyártásának fejlesztéséről niszterhelyettes vezetésével és ezen belül nemzetközi küldöttség utazott Moszkvá- gazdálkodó egyesülés létreba. A szovjet fővárosban a hozásáról tanácskoznak.