Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

SZERDA, 1973. NOVEMBER 7. 3 November 7. alkalmából: Megemlékezések, kitüntetések, jutalmak A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója alkalmából ered­ményes munkájuk elismeré­séül párt-, társadalmi és tömegszervezetek tisztségvi­selőinek és aktivistáinak ki­tüntetéseket adományozott. Szegeden, a járásban folyta­tódtak a november 7-i ün­nepségek. A kitüntetettek egy cso­portjónak Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ked­den az Országház kupola­csarnokában nyújtotta át az érdemrendeket, mások hely­ben vették át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom győzelmének 56. évfor­dulója alkalmából eredmé­nyes munkájuk elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki dr. Márta Ferencet, az MSZMP KB tagját, akadémikust, a JATE tanszékvezető egyete­mi tanárát, F. Nagy Istvánt, a Délmagyarország főszer­kesztőjét és Szabó Sándort, a megyei pártbizottság titká­rát. Az Elnöki Tanács a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tát adományozta Ácsai Mi­hálynak, a Vasutasok Szak­szervezete szegedi területi bizottsága titkárának, Bors Istvánnak, a Szegedi Fém­ipari Vállalat rendészének, a Szeged megyei város ta­nácstagjának, Hugyecz And­rásnénak, az üllési községi tanács elnökének, Kopasz Józsefnének, a Kereskedel­mi, Pénzügyi és Vendéglátó­ipari Dolgozók Szakszerveze­te Csongrád megyei bizottsá­ga titkárának, Perényi Ist­vánnak, a Csongrád megyei Hírlap rovatvezetőjének, Szabó Tibor pedagógusnak, a Pedagógus Szakszervezet Csongrád megyei bizottsá­ga tisztségviselőjének. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács Binfi Mi­hálynét, a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat jegyke­zelőjét, a mártélyi községi tanács tagját, Fülöp Jánost, az MSZBT országos elnök­ségének tagját, a Szegedi MAV Nevelőotthon igazga­tóját, dr. Grossmann Feren­cet, a szegedi József Attila Tudományegyetem adjunk­tusát, dr. Nagy Lajost, a hódmezővásárhelyi városi bíróság elnökét, Szalóky An­talnét, a Szegedi Ruhagyár minőségi ellenőrét, Szegedi Ferencné nyugdíjast, a csongrádi városi tanács tag­ját, Vincze Józsefet, a Szak­szervezetek Csongrád megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelőjét, Mácsai Jenőnét, a megyei pórtbizottság tag­ját, a Szegedi Ruhagyár szentesi üzemének raktáro­sát. Pártmunkásokat köszön­töttek tegnap, kedden dél­előtt Szegeden, a megyei pártbizottság Rákóczi téri székházában. Gyárfás Mi­hály, a megyei bizottság osz­tályvezetője, az apparátusi alapszervezet titkára üdvö­zölte a megjelenteket, a me­gyei pártbizottság vezetőit, közöttük Győri Imrét, az MSZMP KB tagját, a me­gyei pártbizottság első tit­kárát, dr. Komócsin Mihályt, a megyei tanács elnökét, a városi és a járási pártbizott­ságok vezetőit, az apparátus dolgozóit, majd Palotai Jé­nőné„ a megyei pártbizottság munkatársa méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom jelentőségét. Ezután Győri Imre szólt elismerés­sel az elmúlt egyévi munká­ról, amely — mint megálla­pította — a X. kongresszu­son és a KB múlt' évi no­vemberi ülésén hozott hatá­rozatok szellemében eredmé­nyes volt. Egyik fő jellem­ző, hogy a párt vezető sze­repe erősödött. S akik ebben kiemelkedően vettek részt, a megyei pártbizottság, az ap­parátus és a városi, a járá­si valamint a nagyüzemi pártbizottságok tagjai, ve«e­tői, közülük most többen ré­szesültek kitüntetésben. A szegedi, megyei ünnep­ségen Győri Imre nyújtotta át a kormánykitüntetést Viglási Istvánnak, a FÜTŰ­BER csongrádi nyugdíjasá­nak, a városi pártbizottság tagjának és Kiss Lajosnak, a megyei pártbizottság gépko­csiműhely-vezetőjének, a Munka Érdemrend arany fo­kozatát. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki Kiss Istvánt, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét, Dékány Lászlót, a szegedi városi pártbizottság osztályvezető­jét, Király Józsefet, Sándor­falva község pártbizottságá­nak titkárát, Puskás István­nét, a vásárhelyi pártbizott­ság nyugalmazott ügykeze­lési vezetőjét. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Ko­vács Jánosné, a szentesi já­rási pártbizottság munkatár­sa. Helfrich Nándor, a BMG makói gyára személyzeti ve­zetője, az üzemi pártcsúcs­vezetőség titkára, Görbe Mi­hály, az apátfalvi Aranyka­lász Tsz párttitkára. Valamennyi kitüntetett sokéves, odaadó munkával járult hozzá a pártszervezeti, a mozgalmi munka eredmé­nyeihez. Elismerésben részesültek azok is, akik technikai tu­dásukkal vesznek részt hosz­(Folytatás a 4. oldalon.) Oz emberiség jelene és jövője r ' Itta: Dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Utkára November 7-e alkalmából tegnap, kedden délután ünnepélyesen felavatták s „átadták rendeltetésének a Be­remendi Cementgyárat. Elkészült a Dráva-völgyi nagy mű, az ország egyik legfontosabb beruházása. A gyár­óriás 3 milliárd forintba került, s évente 1 millió 070 ezer tonna cement készítésére lesz képes. Képünkön: részlet az új gyárról. •w- ynnep van. Az első szocialista forra­I I dalom győzelmét ünnepeljük, öt­venhat évvel ezelőtt, 1917 októbe­rében győztek a cári Oroszország kizsák­mányoltjai elnyomóik felett, és kezükbe vették a hatalmat, saját sorsuk irányítá­sát. AíinéZ távolabb vagyunk ettől a forra­dalomtól, annál fényesebb a jelentősége. Vele kezdődött az emberiség legújabb­kori történelmének korszaka. Addig a ka­pitalizmus mindent átfogó világrendszer volt. Azóta viszont az egy országban ki­harcolt munkáshatalom immár 14 ország­ra terjedt. A szocializmus egyre növekvő anyagi-politikai és katonai tényezővé vált, amely képes rákényszeríteni akaratát, hu­manista törekvéseit a béke- és szocializ­musellenes erőkre. Az emberiség sorsát és jövőjét befolyásoló nagy kérdésekről a Szovjetunió nélkül dönteni ma már nem lehet. A haladás ellenségeinek mindig és mindenhol számolniok kell a Szovjetunió­val, a világ első szocialista államával. Már puszta léte is fékezően hat minden olyan erőre, amely a konzervativizmust és a reakciót képviseli a haladással szem­ben. Létezésével, több mint fél évszázados sikereivel jelzi az emberiség jövőjét, azt a holnapot, amelyben élni fog, amelyre tö­rekszik. Burzsoá ideológusok azt próbál­ják elfogadtatni, hogy korunk meghatáro­zó jellemvonása nem társadalmi, hanem csak a technikai fejlődés, hogy az emberi­ség az ipari társadalmak korszakába lé­pett Ezzel akarják a Szovjetunió szerepét tagadni éppen úgy, mint kisebbíteni a munkásosztály történelmi-társadalmi tet­teit A burzsoáziának ezek a szócsövei fél évszázada rágalmazzák a Szovjetuniót, misztikumot és félelmet igyekeznek köréje vonni. Am mindez meddő erőlködés. A szocializmus eredményeit nem lehet töb­bé határok mögé zárni. Azokról mind többet tud és beszél a világ. Ez a forra­dalom gyorsítója lett az összes elnyomot­tak osztályküzdelmeinek, a munkáshata­lom kiharcolásának, a szocialista gazda­ság és tudomány fejlesztésének, s egyben bizonyítéka a marxizmus—leninizmus életrevalóságának. A világ első szocialista forradalmának győzelmével a munkásosztály került natalomra. Ennek történelmi jelen­tőségét nem lehet eléggé méltatni. Ezt megelőzően bármely társadalmi formáció uralomra jutásával a különböző kizsákmá­nyoló osztályok csak felváltották egymást a hatalom gyakorlásában. Most azonban egy elnyomott, ugyanakkor egy követke­zetesen forradalmi osztály vívta meg si­kerrel harcát a hatalomért, és vette fel a küzdelmet mindenfajta elnyomás és ki­zsákmányolással szemben, a szocialista humanizmus nevében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal együtt köszönt­jük a hatalomra jutott munkásosztályt, amely saját arculatára igyekszik formálni hazáját éppen úgy, mint a föld egészét Kezdetét vette az a folyamat, amely több mint fél évszázada sikeresen halad a szo­cializmus világméretű győzelme felé. A munkáshatalom révén tör utat magának ettől kezdve a legújabbkori történelem, amely az emberi haladás legszebb fejeze­tei közé tartozik. E társadalmi fejlődéstör­vény érvényesülését még az. olyan esemé­nyek sem változtathatják meg, mint a Magyar Tanácsköztársaság leverése 1919­ben, vagy a chilei munkásosztály harcá­nak vérbe fojtása napjainkban. A munkásosztály hatalmának életreva­lóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy alig fél évszázaddal a győzelem után a kommunizmus épül a Szovjetunióbanx amely biztosítja a kétkezi és a szellemi dolgozók felemelkedését. A szocialista forradalom a munkásosz­tály aktív részvételével, marxista—leninis­ta pártjának vezetésével zxilósult meg. Jellemző, hogy a szocialista építés, sőt a fejlett szocialista társadalom körülményei között is tovább növekszik a munkásosz­tály szerepe. Ennek okai: a munkásosztály számbeli növekedése, hogy a társadalom meghatározó termelőereje volt és marad: tevékenysége döntő a tudományos-techni­kai haladásban; általános intelligenciája és szakmai műveltsége állandóan növek­vő; vezetőszerepe olyan jellemző tulajdon­ságokhoz kötődik, mint a politikai érett­ség gyarapodása, a nagyüzemi termelés fe­gyelmének erősödése, a mozgalmi szerve­zettség, a kollektivizmus, a kispolgári in­dividualizmus és az egoizmus bátor bfiá­lata. Ezek az osztálytulajdonságok indo­kolják a munkásosztály politikai hegemó­niájának megőrzését, mi több, fokozottabb érvényrejuttatását a szocialista építés kö­rülményei között A munkásosztály és vele minden más dolgozó rétegek érdekeit is a mun­kásosztály pártja, a kommunista párt fogalmazza meg. A párt és a mun­kásosztály eltéphetetlen kapcsolata volt a feltétele a munkáshatalom kiharcolásának éppen úgy, mint ahogy alapja a kommu­nizmus felépítésének. S miután a kapitalizmus és így a prole­tariátus is nemcsak nemzeti, de egyben nemzetközi tényező is, ilyen forradalmi lolyamat természetesen nem marad egye­dül. Mindenkor számíthat a munkások nemzetközi szolidaritására és támogatásá­ra. A proletárforradalom ennélfogva min­dig internacionalista is egyben. Az 56 évvel ezelőtt sikerre vitt proletár­forradalom a marxizmus- leninizmus ta­nításainak igazságát is bizonyítja. Ekkor váltak valósággá először a földön a prole­tariátus nagy gondolkodóinak eszméi. A marxizmus klasszikusainak tanításait 1917-ig felfoghatták puszta teóriának, de ettől kezdve már olyan anyagi-társadalmi valóság, amely példát mutat a föld min­den feltörekvő erői számára. A marxiz­mus—leninizmus mint a világról alkotott nézetek tudományos rendszere nem csak az osztályküzdelmek következetes végig­harcolásának eszmei fegyvere, de vezérlő­rendező elvül szolgál az új típusú társa­dalom felépítéséhez, miközben maga is ál­landóan gazdagodik, pontosodik a forra­dalmi gyakorlat új és új tapasztalataival Ütját állni terjedésének éppen úgy nem lehet, mint az évszakok változásának. Év­százada bírálják, de mást, vagy jobbat nyújtani egyetlen, úgymond kritikus sem tudott. A burzsoázia és ideológusai hosszú idő óta képtelenek új eszméket adni, akár egyetlen haladó gondolatot nyújtani a tár­sadalomtudományokban. Csak a régi esz­mékre próbálnak más köntöst aggatni, miközben a marxizmus—leninizmus fel­tartóztathatatlanul terjed a világon. A szocializmus államrendjének, a naun­káshatalomnak leglényegesebb vonása a teremtés, az alkotás, a gazdagodás gyors ütemű fejlesztése, a dolgozó emberek éle­tének megszépítésére irányuló állandó tö­rekvés. Különösen fontos volt ez olyan országban, mint a Szovjetunió — amely örökölte a cári rend minden elmaradott­ságát —, s így nagy erőfeszítéseket kellett tennie a gazdaság fejlesztéséért, az emberi létviszonyok javításáért, a szovjet állam védelmi képességeinek megteremtéséért. Mindez a termelési-gazdasági erőfeszítés párosult az 1945 után létrejött fiatal szo­cialista országok anyagi megsegítésével, valamint a gyengébben fejlett, az önálló nemzeti lét útjára tért országok sokoldalú támogatásávaL L enin tanításainak szellemében a Szovjetunió Kommunista Pártja mindig lényeges programnak tartot­ta a soknemzetiségű szovjet állam népei­nek felemelését. Hangsúlyos szerepet ka­pott ez a törekvés az SZKP XXIV. kong­resszusán elfogadott IX. ötéves tervben. Jellemző, hogy a fogyasztási javak terme­lése a termelési eszközök gyártását meg­haladó mértékben fejlődik. A IX. ötéves terv eddigi évei alatt 34 millió, és a to­vábbi években újabb 50 millió szovjet ál­lampolgár részesül béremelésben. 1917—72­ben 4 millió 500 ezer lakást építettek. Ily módon a humánus szocialista rend párosul a gazdasági és az életszínvonal felgyorsult növekedésével. A szocializmus társadalmi-gazdasági éle­te elválaszthatatlan a tudománytól, annak fejlesztésétől. A szocializmus és a tudo­mány természetes szövetségesek, hiszen a tudományok fejlődéséhez a kutatások eredményeit osztálykorlátok nélkül fel­használó társadalmi rend szükséges. A Szovjetunió fennállása óta kifejlesztette mindazokat a tudományágakat, amelyek gazdaságának és társadalmának építésé­hez, önvédelmi képességének megteremté­séhez szükségesek. Éppen ezért a műszaki, az agrár-, de a társadalomtudományok is rohamos fejlődésben vannak. Mindinkább felhalmozódnak azok az anyagi és tudo­mányos feltételek, amelyek a tudományos­technikai forradalom gyors ütemű kibonta­kozásának biztosítékai. A fejlett szocializ­mus társadalmi egységes és felfelé ívelő gazdaságával jobb megfelelője a tudomá­nyos-technikai forradalomnak, mint bár­mely más társadalom. Az idő és a jelen ta­pasztalatai eziránt nem hagynak semmi kétséget. A szocializmus és a szovjet állam léte­zése összeforrt a békéért, az emberi biz­tonságért folytatott harccal. És ez egészen természetes. Alkotni, felépíteni egy mt ő­ben új hazát csak békében lehet A béke és a szocializmus az emberi élet és tevé­kenység két oldala, alkotóeleme. A Szovjetunió, valamint a békéi akaró országok és az emberek százmillióinak erőfeszítéseit újabb siker koronázta, hi­szen olyan történelmi korszakváltáshoz ér­keztünk, amelynek lényege a nemzetközi helyzet feszültségének csökkenése, a két világrendszer békés egymás mellett élé­sének hosszú időszakra szóló gyakorlati megvalósulása. A békeszerető embermilli­ók moszkvai világértekezlete összefoglal­ta ezt az új helyzetet és a további felada­tokat. A béke megőrzésének folyamata az eddigi harc eredménye, s egyben forrása a szocializmus erői további gyarapodásá­nak. A háborúra snekuláló pusztító erők megfékezésében elévülhetetlen érdemei vannak a Szovjetuniónak. B *ke, alkotás, internacionalizmus — ebben van a szocializmus küldeté­sének lényege. Ezt képviseli a világ első szocialista állama. I

Next

/
Thumbnails
Contents