Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-06 / 260. szám

2 KEDD, 1973. NOVEMBER 6. üveggyári űidonságok Az Ajkai Üveggyárban, ahol a termékek kétharma­da olcsó káliüvegből készül, jövőre tovább növelik a vá­lasztékot, és új mintákkal cserélik fel a régi, elavult készleteket, hamutálakat. Az ivókelyhek kialakításánál szélesebb körűen alkalmaz­zák az ólomüveg-gyártásnál használt korszerű technoló­giákat, sőt több esetben ké­zi csiszolással teszik értéke­sebbé a termékeket. Uvegújdonság az ízléses kivitelű fűszertartó-sorozat, amely parafadugóval éá' kis fakanállal a modern kony­hák dísze lehet. Praktikus, új termék a levágott tetejű gömb formájú mindenes, amely egyaránt megfelel sósrúdkínálónak, cigaretta­tartónak vagy hamutálnak. Elsősorban • NSZK megren­delésre gyártják, az ottani hagyományoknak megfelelő formájú söröskorsókat, ame­lyeket a felhasználási helyén látnak majd el különböző emblémával, címkével. (MTI) Magyar—Jugoszláv műfrágyaszállítási együttműködés Tizenhatmillió dolláros szerződés / A mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló, műtrá­gya kölcsönös szállítására vonatkozó nagy jelentőségű magyar—jugoszláv tárgya­lást folytattak, illetve meg­állapodást kötöttek Szege­den, az Agroker Vállalat székházában. Magyar részről részt vett a tanácskozáson, dr. Kopácsi Ernő, az Agrotröszt vezér­igazgatója, Horváth Ede, a Chemolimpex Külkereske­delmi Vállalat vezérigazga­tó-helyettese, dr. Konkoly István, az Agrotröszt keres­kedelmi igazgatója, Lantos Dezső, a belgrádi magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője. Jugoszláv részről megjelent Branislav Vujadi­novics, a belgrádi Agrohe­mija Külkereskedelmi Válla­lat vezérigazgatója, Dragul­jub Cicák vezérigazgató-he­emelésében a különböző mű­trágyák, a növényvédő sze­rek éppen olyan fontos sze­repet játszanak, mint a leg­korszerűbb gépi berendezé­sek. A tanácskozás után a kül­döttségek vezetői 16 millió dollár értékű árucsererői szóló szerződést írtak alá. Ennek keretében a jugoszláv fél 75 ezer tonna különböző összetételű komplex műtrá­gyát, valamint1 79 ezer ton­na szuperfoszfátot szállít ha­zánknak, ugyanakkor Ma­gyarország 35 ezer tonna ammóniát, valamint egyéb műtrágya cikkeket exportál a szomszéd államba. A szál­lítások már november-decem­ber hónapban megkezdődnek vasúton, illetve vízi úton. Az idén 25 ezer tonna komplex műtrágya érkezik Jugoszlá­viából, elsősorban a zárt­lyettes, Alekszander Brancic, rendszerű kukoricatermesz­a szabadkai „Zorka" vegyi­művek vezérigazgatója és Tibor Ivanic, a vegyiművek kereskedelmi igazgatója. Sinkó Antal, a Csongrád megyei Agroker Vállalat igazgatója köszöntötte a ven­dégeket, majd arról szólott, hogy a terméshozamok tésben részt vevő gazdasá­gok ellátására. A Szegeden megkötött „műtrágyaüzlet" a magyar—jugoszláv árucsere­forgalomnak mintegy 18 A polgá­ri kez­detben a városi Irgalom 1873. november 6-án ün- . neplő tömeg gyűlt össze a MINDENKI Schöffer-féle ház helyiségé- ÉRDEKÉBEN ben. Megnyitották az „Álla- | százalékáT teszi kTdóííárér- Imilag Segélyezett Első Polgári kispolgárság igényeit klelé­tékben. A jugoszláv műtrá- 1 Fi-iskolát", Szeged első pol- gítő iskolatípus volt. Később gyagyártó ipar már évek óta , iskoláját Ez volt a Ma- lényegesen Igénytelenebb dach utcai altalanos iskola tantervi anyaggal, mint a elődje. Ma, száz évvel ké- gimnázium, a munkások, pa- • sőbb, jubileumi ünnepségre rasztok gyerekei számára ..hátrányos helyzetből Indu­érkeznek a vendégek, klpi- biztosított továbbtanulási le- '°k kozul. Tavaly, majdnem •rult arcú gyerekek fogadják hetőséget. A szegedi első 500 közül, egyetlenegy tanu­őket — a Madách Imre Álta. polgári iskola növendékei 16 bukott meg. lános Iskola tanulói. között sok volt a szegény, de jelentős szállítója a magyar mezőgazdaságnak. Az utóbbi idők legnagyobb szabású — és tegyük mind­járt hozzá, legsikeresebb — tévés vállalkozása volt Né­meth László regényének fel­dolgozása. Hintsch György, a tévéfilm írója és rendező­je több szempontból is nehéz feladatot vállalt. Az író bel­ső monológokban, részletező külső és belső jellemzések­ben gazdag, szélesen höm­pölygő prózáját képre fogal­mazni — az első pillanatban szinte megoldhatatlannak látszik. Hogy ezzel a nehéz­séggel küzdött és számolt a rendező, a Mesélő szerepel­tetése mutatja. Sinkovits Im­re mondatai tulajdonképpen nem összekötik, hanem ma­gyarázzák, megvilágítják a szereplők tetteinek indíté­kát. Próbálják felfedni a cse­lekvéseknek azokat a mozga­tó rugóit, amelyek a regény­ben egyértelműek és nyil­vánvalóak, a film azonban bizonytalanságban hagyhatja felőlük a nézőt. Ez a bizony­talanság és egyúttal a Mesé­lő szereplésének szükséges­sége egyazon okból fakad: a film szükségszerűen „csak" a legdrámaibb csomópontokat, a cselekményt előrevivő for­dulatokat ragadta ki a re­gényből, az eseményeket je­lenítette meg képekben, sőt, ezen túl, összefogni, egysze­rűsíteni, tömöríteni volt kénytelen az dseményes rész­leteket is. A Mesélő — né­hány kivételtől eltekintve — indokolt helyen mondta el jól megválasztott magyarázó mondatait. Hintsch György és a dra­maturg, Deme Gábor érde­me tehát jórészt, hogy hite­les teljességgel tárulkoztak fel előttünk a hősök. Nem ki­sebb a szereplő színészek ré­sze sem abban, hogy a re­gényben lélekrajz finom ár­nyalatai a filmen is szinte tökéletesen kirajzolódtak; hogy a remekmű ereje a másik művészeti ág, a film nyelvén és eszközeivel ugyanolyan intenzitással hat. Legnagyobb segítőjük bizo­nyára Németh László nemes prózája volt, hiszen a vere­tes stílust, a gyönyörű mon­datokat érintetlenül mentet­ték át a film készítői. Mind­azonáltal a művészi átélés ritka, szép példáit is sorol­hatnánk. Kertész Ágnes alak­jának megformálója, Széles Anna sokáig emlékezetes tel­jesítményt nyújtott. Iskolá­ban lehetne tanítani, ahogy végigvezetett bennünket Ker­tész Ágnes útján: az emberi tisztaságért harcba szálló, befelé élő, naiv gyereklány­ból előttünk vált értékes em­berré, aki elég gazdag ahhoz, hogy lelkének és értelmének kincseit a világ minden el­esettjével szívesen ossza meg. Érdemes elgondolkodni azon, vajon honnan van en­nek a . fiatal színésznőnek elég eszköze, tudása, tapasz­talata az Ágnes útjának megmutatáséhoz? Mert Tö­rőcsik Maritól és Mensáros Lászlótól már-már megszok­tuk ezt a teljesség felé törő azonosulást. Hármójuk játé­kig külön méltatásra lenne érdemes, de szintén hely kel­lene Harsányi Gábor, Sztan­kay István és Inke László alakításának értékelésére. Csakhogy ezúttal elengedhe­tetlennek látszik az is, hogy a dramaturg, a rendező, a színészek mellett az operatőr (Sik Igor), a zeneszerző (Durkó Zsolt), a díszlet- és jelmeztervező (Varga Má­tyás, illetve Gombár Judit) munkájáról is szót ejtsünk. Tökéletes együttműködésük nélkül ebből a remekmívű alapanyagból sem lehetett volna az új televíziós reme­ket megalkotni. * Ma este Keleti Márton Ságvéri Endre életéről ké­szült filmjét láthatjuk, a cí­me: Harminckét nevem volt. A késő esti órákban Rab Zsuzsa műfordítói műhelyé­be látogathatunk a kamerák segítségével. Holnap, szerdán szovjet filmsorozat indul, Az árnyak délben tűnnek el cím­mel. Csütörtökön a Színész­múzeum következő műsora Rajnai Gábort mutatja be, és portréfilmet láthatunk a 80 éves Komlós Aladárról. S. E. hagyományt őrző, és az új követelményekhez igazodó pedagógiai gyakorlat célja: új módszerek alkalmazásé­val megszünteti a gyerekek tudása-műveltsége közötti különbségeket. Az eredményt számok mutatják, évről év­re többen tanulnak tovább a ÜRZIK A DO­KUMENTU­MOK tehetséges és törekvő mun Az ala- kás, vagy parasztgyerek, aki­pítás 100. ket kiemelkedő pedagógus­évfordu- egyéniségek, a nevelőtestület lója nagy legjobb tanárai támogattak. iskola visszatekintésre, A száz­éves is­kolát ta­lán az összes többi szegeditől meg­életében. 1948-ban vidéki, elsősorban különbözteti, hogy vezetői tanyai gyerekek számára es tanarai rendkívül nagy ünnep az Alkalom D v i m/ títcnmtcai c iauj ui gj viv«v«>. — a mai eredmények számba- kollégiumot rendeztek be az 8°ndot tórdnanak a gye vételére, a jövő körvonalai- iskolában. ,bdd A uf„ ® Amikor a felszabadulás megszervezesére. A hagyo­után a polgáriból általános manyörzés es a legújabb iskola, mindenki iskolája rendelkezesek megvalósí­tott, az új tartalmú munkát tasának igénye ezen a te­vőit mire alapozni. Nemré- rütoten is talalkozik. Az nak megrajzolására. Alka­lom arra ls, hogy az intézet felvegye Madách Imre ne­vét. Hogy mi minden tör­tént, amíg a „Fi-iskolából" Madách Imre Általános Is­kola lett, arról oldalakat le­hetne írni. A polgári iskola kisebb-nagyobb nehézségek kel, költözködésekkel, árvíz­zel, háborús és forradalmas glben pedig, amikor az ok­tatáspolitikai határozat szel­lemében állapították meg új feladataikat a pedagógusok, nem tettek mást, mint pon­tos programját adták koráb­egészsége.s életmódra nevelés igénye már a polgári iskola legjobb tanáraiban élt, az ál­talános lskola hajdani peda­gógusai pedig a mai táboro_ /.ások, kirándulások ég a Liebmann Béla felvétele Törőcsik Mari, az Anya és Széles Anna Kertész Ágnes szerep ében A munkások mii vetődése Ülést tartott a TIT elnöksége A tegnap délutáni TIT-el­nökségi ülésen a szegedi üze­mekben folyó ismeretterjesz­tő munka eredményeiről és tapasztalatairól számolt be Muncz Károly, a TIT váro­si szervezetének titkára. Az üzemi dolgozók szakmai és általános műveltségének emelése társadalmi igény, amelynek kielégítésében a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat sajátos és új mód­szerekkel kíván részt vállal­ni. Az eddigi tapasztalatok igazolták, hogy a régi mun­kásakadémiák mellett a tan­évek eseményelvei tarkított bi törekvéseiknek. Ebben az ol6s lge">et «y°kerez­iskolában ugyanis együtt ta- te"ék kleg csak felso­nulnak, pillanatnyilag mégis rol?,\ h°8V a tornaterem különválasztódnak a fizikai melIet az udvarban sportpá­dolgozók rosszabb anyagi és •8 kicsiknek jól felszerelt szellemi körülmények között játékudvar all rendelkezés­nevelődő, valamint a tehe- re' éii nyilvánvalóvá válik, tősebb családok és érteimisé- milyen megkülönböztetett fi­giek elönyösebb helyzetből «>'elem fordul Itt a szellem Induló gyerekei. M. úgyne- mellett a test nevelésére is. vezet differenciált toglalko- Az intézeti munka harma­zás elve itt régóta a tanári dlk- t0lan leginkább megra­munka egvik legfőbb mégha- gado jellegzetessége termé­tározója. Amellett, hogy az szetesen összefügg az előb­Ezt a széD folvamatossáeot órákon például nem ugyan- ölekkel. Ami az órádon vagy a SZ6P tólyamatossagot ^ fel Pdatot kapja mfnden a szabadidős foglalkozásokon tanul', hanem ki-ki a ké- történik, mindent egy közös pességei szerintit, a délutáni Pedagógiai cél fog össze: foglalkozásokon is sok min- egVre jobban építeni a tanú­dén történik azért hogy lo1 közösségre, onallo és ak­nyolcádikban mindenki meg- tiv gyerekcsoportok kialakí­felelő tudással hagyhassa el tasaval nevelni a köz*leti­az intézetet. ..Klubrendszerű "égre. A tanároknak máris napközi" — így nevezik a számtalan kidolgozott és délutáni szabad idős foglal- bevált módszerük van, de kozásokat. Ennek lényege, most készülnek az eredmé­hogy ki-ki érdeklődése, haj- n>'ek összegezésére, új ten­lama szerint választhatja nivalóik megfogalmazására, meg, hogyan tölti idejét: Sok mindenről kellene barkácsol. olvas, játszik, még beszélni, ha az isköla sportol, filmet néz, vagv aki teljes bemutatása lenne a cé. még nem készült fel egészen, lunk- Az ünnepet követő tanul. Valamennyi klubot az munkásnapok eredményei illető foglalkozáshoz legjob- azonban bizonyosan számta­ban értő pedagógus vezeti. >an alkalmat kínálnak majd. néha a szülők is segítenek. hoRv a százéves intezet mai vagv a valamikor itt tanult életéről újra beszámoljunk, ifjúsági vezetők. A haladó Sulyok Erzsébet történeteit őrzik a dokumen­tumok. A centenárium alkalmából kiállítják a fennmaradt anyagot, az ünnepre kiadott évkönyvben pedig feldolgoz­ták az intézet történetét. Mindez a hagyományanyag azonban, amely a múltból megőrzésre érdemes, fellel­hető az iskola mai életében. próbáljuk érzékeltetni, ami­kor az intézetben folyó mun­ka néhány Jellegezetességé­i ről szólunk. Eddig három típusuk bizo­nyult a legsikeresebbnek: a vezetők számára szervezett tanfolyamokon közgazdasá­gi, vezetéselméleti, gazda­ságpolitikai ismereteket sze­rezhetnek a résztvevők; pe­dagógiai és pszichológiai képzést kapnak az üzemi szakoktatók egy másik, a szakmai továbbképzéshez szükséges alapismereteket szerezhetik meg a dolgozók a harmadik típusú tanfolya­mon. Eddig a textilművek­ben, a ruhagyárban és a gu­migyárban érték el a lcg­folyamrendszerű ismeretter- jobb eredményeket, példájuk jesztő és oktatási formák eredményesen alkalmazha­tók. A tanfolyamok részben a szakmai továbbképzést, részben az általános művelt­ség emelését segítik. alapján a szövetkezeteknél és az olajiparban tervezik hasonló tanfolyamok Indítá­sát. Az elnökségi ülésen a be­számolót a résztvevők vitája követte. Az éretVsegi uizsga üj alapelivei A Központi Bizottság ok- tött munkakörök betöltésénél tatáspolitikai határozatával a középiskola negyedik osz­tályának elvégzése elegendő. Ebből következik, hogy összefüggésben az illetékesek kidolgozták a középiskolai érettségi vizsga új alapel­veit. Hétfőn a Művelődés­ügyi Minisztériumban ezzel kapcsolatban tájékoztatót tartottak. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete sze­rint az általános irányú kö­zépiskolai végzettséghez — nem szakképesítéshez — kö­az érettségi vizsga mindkét kö­zépiskola-típusban önkéntes. A felsőoktatási intézmények­be történő felvételhez to­vábbra is szükséges a sike­res érettségi. Szakközépisko­lában az érettségi a szakké­pesítés megszerzését is jeler ti. Fontos törekvés a vizsg. számának csökkentése.

Next

/
Thumbnails
Contents