Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

< PÉNTEK, 1973. NOVEMBER 30. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) járultak a novemberi határozat végrehajtásához. V A Központi Bizottság ' • összefoglalóan megállapította: az 1972. november 14—15-i ülés határidőhöz kötött határozatait végrehajtottuk, a hosszabb távú feladatok megoldása megfelelő ütemben folyik. A Központi Bizottság elismerését fejezi kl a párt-, állami és társadalmi szervezeteknek, a párttagoknak és a pártonkívüli szövetségeseinknek azért az odaadó munkáért, amit az élet minden területén végeztek a novemberi határozat következetes végrehajtása érdekében. Szilárdan bízik abban, hogy a párttagok és a szocializmus pártonkívüli híveinek összefogásával, további áldozatos munkával elérjük a párt X. kongresszusán kitűzött célokat II. \ A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés Irányelveiről szóló előterjesztést. 1 A nemzeti jövedelem •• 1973-ban a tervezettnél gyorsabban, 6—7 százalékkal nő. Erősödtek a kiegyensúlyozott fejlődést biztosító tendenciák: a nemzeti jövedelem termelése meghaladja a belföldi felhasználást, tovább javul az ország külkereskedelmi mérlege és a számítottnál gyorsabban növekszik a munka termelékenysége. Az ipar termelése 6—7 százalékkal növekszik, ami túlnyomó részben a termelékenység emelkedéséből származik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar, a könnyűipar és a villamosenergia-ipar. A népgazdasági beruházás a tavalyi szintet 2 százalékkal haladja meg, de némileg elmarad a tervezettől. A tervezettnek megfelelően alakul a termelő és a nem termelő, továbbá az állami és a vállalati beruházások aránya. Ezek közül kiemelkedik a Gagarin Hőerőmű, a Barátság—II. kőolajvezeték, a Tisza II. vízlépcső, az Ajkai Timföldgyár, a Beremendi Cementgyár, a Magyar Viscosa Gyár új műanyagüzemének megépítése, a Magyar Vagon- és Gépgyár acélöntödéjének, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek kapacitásának modernizálása és bővítése. A mezőgazdasági termelés mintegy 5—6 százalékkal meghaladja az elmúlt évit. Kenyér- és takarmánygabonából biztosított a belföldi igények kielégítése, búzából kivitelre is jut. A zöldségés gyümölcstermelés — főként a rendkívüli szárazság következtében — a tervezettnél kisebb, burgonyából importra van szükség. A szarvasmarha-tenyésztés meggyorsult. A IV. negyedévtől a sertéshústermelés is jelentősen növekszik. Az építőipari tevékenység az elmúlt év második felében felélénkült, és egész évre számítva a növekedés üteme 2,5—3 százalék lesz. A kapacitások és az igények összhangja a korábbinál jobb. Egyes munkáknál javult a koncentráció és kevesebb a minőségi kifogás. Ugyanakkor nem kielégítő a fejlődés a befejezési munkáknál. A lakásépítési tervet teljesítjük, mintegy 85 000 lakás épül. A közlekedés és a hírközlés a terveknek megfelelően fejlődik. A termelés szerkezete és az élénk külföldi kereslet a vállalatokat az export növelésére ösztönözte.. Az export dinamikusan, az import mérsékelten növekedett. A lakosság fogyasztása 4— 5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4—4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,3 százalékkal emelkedik. A nagyüzemi munkások reálbérének növekedése eléri a tervezett 5,8 százalékot. Az áruellátás kiegyensúlyozott, bár év közben átmeneti ellátási nehézségek voltak húskészítményekből, zöldség- és gyümölcsfélékből. zatait: A Központi Bizottság elfogadta az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fö elöiránya nemzeti jövedelem termelésének növekedése 5 százalék a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése 5—6 százalék az ipar bruttö termelésének növekedése 5.5—6 százalék az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése 4 százalék a mezőgazdasági termelés növekedése 8—8.5 százalék az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 5—5,5 saázalék a munkások es az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 3,7 százalék a szocialista szektor beruházása 117—118 md Ft a kiskereskedelmi áruforgalom növekedése 8—9 százalék lakásépítés 85 ezer ebből: állami lakás 36 ezer mánycsoportba tartozó dolgozók, — a tanácsok és szűkebb körben más helyi államigazgatási szervek dolgozóinak, — a gazdasági és igazgatási helyi költségvetésű szervek dolgozóinak. — a kutatóintézetek, ' — a színházak és színház jellegű intézmények dolgozóinak bérét. A béremelés mértékét, a végrehajtás, időpontját a Minisztertanács a SZOT bevonásával állapítsa meg. A népesedéspolitikai határozattal összefüggő szociálpolitikai jellegű állami juttatások (gyermekgondozási segély, egyszeri anyasági segély, bab&kclengye, anyák gyermekápolási táppénze, kétgyer.ipfekesélí .csájádi pótléka) 1974-től' történő növelésére .mintegy' évi 1 milliárd 6C0 millió forintot kell biztosítani. A fegyveres erők sorkatonáinak pénzbeni ellátmányát és az eltartásra szoruló hozzátartozók családi segélyét 1974. január l-től tel kell emelni. 1974-ben a dolgozok újabb kategóriáinál folytatjuk az áttérést a 44 órás munkahétre. A gyermekintézményi hálózat fejlesztése és ellátottságának javítása érdekében 2400 bölcsődei és 12 000 óvodai férőhelyet kell létesíteni. Az oktatáspolitikai feladatok megoldását összesen 720 általános, közép- és szakmunkásképző iskolai osztályterem. továbbá 6000 kollégiumi férőhely megépítésévei kell elősegíteni. Az egészségügyi ellátás további javítására 1600-zaI kell növelni a gyógy intézeti ágyak számát, a szociális otthoni ágyak számat pedig 1000-reI. A megyei kórházak bővítésének és rekonsl- t rukciójanak folytatása mellett a járóbeteg.-ellátást 50 új orvosi körzet és napi 650 szakorvosi rendeíőóra szervezésevei is javítani kell. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1974-ben nem haladhatja meg a 2 százalékot. A kiskereskedelmi áruforgalom növelése mellett a termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének fejlesztésével javítani kell az áruválasztékot és csökkenteni az átmenetileg hiányzó cikkek körét. A kereskedő' mi vállalatok fordíts-r> megkülönböztetett figy Varra, hogy a lakosság áruellátásában a munkaidő további csökkenése esetén se legyen zavar. A Az 1974. évi népgazdasági terv teljesítése megköveteli a gazdasági szervező, irányító, ellenőrző munka további javítását. Ennek érdekében a pártszervezetek politikai munkájukkal támogassák a gazdasági vezetőket a gazdálkodás hatékonyságának növelésében, a kapacitások ésszerű kihasználásában. a termelési struktúra korszerűsítésében, a termékek minőségének és á munka szervezettségének javításában, a munka-, technológiai. pénzügyi fegyelem további megszilárdításában, a takarékos gazdálkodásban. A politikai tömegmunka segítse elő olyan egységes szemlélet kialakítását, amely hozzájárul a rendelkezésre álló eszközök minél célszerűbb felhasználásához. A pártszervezetek nyújtsanak segítséget a KlSZ-szervezeteknek ahhoz, hogy a fiatalok kezdeményezően és tevékenyen vegyenek részt munkahelyük politikai, társadalmi és gazdasági életének alakításában. A szakszervezetek és a szövetkezeti szövetségekben dolgozó kommunisták segítsék elő, hogy szervezeteik az érdekvédelmi tevékenység mellett következetesen támogassák a termelés hatékonyságának további javítását, a racionális üzem. és munkaszervezést, a teljesítményhez igazodó bérezést, a szocialista munkaverseny fellendítését. A tömegtájékoztatás területén dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy a sajtóban, a rádióban és a televízióban kapjon megfelelő hangsúlyt a lelkiismeretes és színvonalas termelőmffiffiv' f • A. Központi Bizottság felhívja a pártszerevezeteket, a párt valamennyi tagját, hogy odaadó munkával és példamutató tettekkel vegyenek részt a párt gazdaságpolitikájának megvalósításában. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a KISZ Központi Bizottságát és a tömegmozgalmak vezetőit, hogy a maguk területén sevítsék elő az 1974. évi gazdasági feladatok er ,;ményes megoldását. III. A Központi Bizottság át- kai. Helyenként előfordul A beruházások között 1974ben kezdődjék meg az adriai kőolajvezeték, a paksi atomerőmű I. ütemének, a bélapátfalvi cementgyár, a Borsodi Vegyi Kombinát új PVC-gyárának, a kiskunhalasi új kötöttárugyár, a gyulai húskombinát, a Magyar Viscosagyár új II. üzemének. az özdi Kohászati Üzemek acélgyártó kapacitásának fejlesztése. Meg kell kezdeni az új, nagy teljesítményű Kossuth adó építési munkáit. A munka termelékenysége a IV. ötéves tervben tervezettnél gyorsabban, több mint 5 százalékkal emelkedjen. Az ipari termelésen belül az átlagosnál dinamikusabban fejlődjön a villamosenergia-ipar, a vegyipar és az élelmiszeripar termelése. í A Központi Bizottság az életszínvonal növelése érdekében 1974-ben — az automatikus bérnövekedésen felül — olyan központi intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek lehetővé teszik, hogy az egy főre jutó reáljövedelem 5 százalékot meghaladó mértékben, az egy keresőre Jutó reálbér 3,7 százalékkal, a lakossúg öszszes fogyasztása pedig közel 6 százalékkal emelkedjen. Ennek érdekében a Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1974-ben 1 milliárd 200 millió forint éves kihatással központi intézkedéssel emeljék — az állami szektorban 1973-ban központi béremelésben nem részesült ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások, — az állami iparban és építőiparban a kisegítő állotekintette a párt káder káját, a káder- és sze zeti munka helyzetét, feladatait, és az alábbi(i állapította meg: Í

A káderpolitika össz• hangban van a pár! politikai fővonalával, célkitűzéseivel. A politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas követelménye alapelvként bevált, egyre következetesebben érvényesül a vezetők kiválasztásában. A káderek a különböző területeken és beosztásokban összességükben eredményesen dolgoznak. Döntő többségük a szocializmus odaadó híve, a reá bízott jogkörrel és hatalommal helyesen él, aktív a közéletben, magatartása, életmódja megfelel erkölcsi követelményeinknek. Fejlődött a káderek többségének politikai képzettsége és szakmai felkészültsége. Kisebb részük nem tudja ismereteit megújítani, nem tart lépést a fejlődéssel, és hosszabb távon nem tud eleget tenni a növekvő Igényeknek. Egyes vezetőknél tapasztalható, hogy figyelmen kívül hagyják döntéseik társadalmi, politikai hatásait, nem folytatnak közéleti tevékenységet, nem fejlesztik kapcsolataikat a dolgozókói gőg. a kollektíva véínyének semmibe vevése, a jogos bírálat megtorlása. Az ilyen jelenségekkel szemben a párt vezető szerveinek ismételt figyelmeztetése ellenére még mindig tapasztalható békülékenység, elvtelen engedmény, a felelősségre vonás elmulasztása. A vezetők megítélésénél továbbra is a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas követelményét kell alkalmazni, de ezek tartalmát illetően magasabb mércét kell állítani. 2

A szocialista építés • egyre bonyolultabb, nagyobb hozzáértést, ügyszeretetet kívánó feladatai szükségessé teszik, hogy emeljük a káder munkával szemben támasztott követelményeket. 'A káder- és személyzeti munkában a jövőben is fontos feladatunk a stabilitás biztosítása. Emellett a vezetői állomány egészséges fejlődése és összetételének kedvező irányú változása érdekében szükség van az ésszerű és folyamatos cserélődésre. Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy minden ember képességének és adottságának megfelelő helyen dolgozzék. Á Központi Bizottság továbbra is helyesnek és szükségesnek tartja, hogy társadalmunkban — párttisztséget kivéve — bármely beosztást pártonkívüli is betölthessen. aki a szocializmus építésének programját elfogadja, és annak megvalósításáért aktívan dolgozik. A kádermunkát a vezetők túlnyomó többsége fontos feladatának, munkája szerves részének tekinti. Az állami személyzeti munkában tovább kell erősíteni az egyszemélyi felelősséget. Ugyanakkor a központi irányítás és ellenőrzés erősítésével, a párt- és társadalmi szervezetek •'BWoAásáVáltóft Bfehlöm és nyíltság légkörével, elvszerű kritikával el kell érni. högy a szocialista demokrácia fejlődéséből következően erősödjenek a kádermunka demokratikus vonásai. Ez segíti a szubjektivizmus háttérbe szorítását és káderpolitikai elveink hatékonyabb érvényesülését. 9 A Központi Bizottság a kádermunka fejlesztésében az egyik legfontosabb feladatnak tartja a gondoskodást a tervszerű káderutánpótlásról. Fontos politikai, hatalmi kérdésnek kell tekinteni, hogy tehetséges munkások, termelőszövetkezeti parasztok tervszerű előkészítéssel fokozatosan és folyamatosan vezető beosztásokba kerüljenek. Az MSZMP Politikai Főiskoláján, a budapesti, megyei pártbizottságok oktatási igazgatóságain meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fizikai dolgozók az eddiginél nagyobb számban tanuljanak; az állami felsőoktatásban is növelni kell annak lehetőségét, hogy a fizikai munkások felsőfokú tanulmányokat végezhessenek. A felsőoktatási intézményekben emelhi kell az oktató- és nevelőmunka színvonalát, mert viszonyaink között a káderutánpótlás egyik legfontosabb forrása ma már az egyetemet és főiskolát végzettek köre. A vezető posztok betöltésénél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nőket. Határozottan fel kell lépni az előítéletek, a pozícióféltésből eredő hátrányos megkülönböztetések ellen, és az ajánlásoknál, kinevezéseknél azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni őket. A társadalmi érdek és a vezetés folyamatossága is megkívánja a követelményeknek megfelelő fiatalok fokozottabb bevonását a vezetésbe. A párt- és KISZszervezetek tekintsék fontos feladatuknak, hogy adjanak lehetőséget a fiataloknak képességeik kipróbálására. A szakigazgatás, a kultúra, a tudomány és az egészségügy területén célszerű a bevált pályázati rendszer kiterjesztése. Az üzemi demokrácia fejlesztésével összhangban biztosítani kell, hogy az állami üzemek, intézmények dolgozói érdekképviseleti szerveik útján nagyobb beleszólási lehetőséget kapjanak vezetőik kiválasztásába és megítélésébe. A A Központi Bizottság elfogadta és határozattá emelte a párt káderpolitikájáról, a káder- és személyzeti munka helyzetéről, valamint főbb feladatairól beterjesztett jelentést.- A határozat a Pártélet című folyóiratban megjelenik. A Központi Bizottság javasolja a Minisztertanácsnak, hogy e határozat, valamint a tapasztalatok alapján módosítsa és egészítse ki a személyzeti munkáról szóló rendeleteit. A Központi Bizottság továbbra is meghatározónak tekinti a X. kongresszus útmutatását: „A pártmunka továbbfejlesztésének és az ország fejlődésének alapvető követelménye a kádermunka javítása". A Központi Bizottság elfogadta 1974. évi munkatervét. Szovjet-indiai tárgyalások Okmányokat írtak alá — Brezsnyev beszéde 0 Delhi (TASZSZ, MTI) Csütörtökön Delhiben Leonyid Brezsnyev folytatta tár. gyalásait Indira Gandhival. Áz SZKP Központi Bizottságának főtitkára és az indiai kormány elnökasszonya, ez alkalommal több nemzetközi problémáról folytatott véleménycserét. Brezsnyev kiemelte azt a nagy szerepet, amelyet India tölt. be nemzetközi síkon, többek közt az ázsiai béke, kölcsönös megértés és együttműködés megteremtő, sében. Indira Gandhi nagyra értékelte a békeszerető szovjet politikát, és azt hogy a Szovjetunió jelentősén hozzájárul az igazságos, tartós béke és a nemzetközi bizto. ság szavatolásához. * Csütörtökön Delhiben, az elnöki palotában ünnepélyesen aláírták a közös szovjet —indiai okmányokat Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi asszony aláírta a közö^ szovjet—indiai nyilatkozatot, valamint a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés további fejlesztését célzó megállapodást. Aláírták a szovjet és az indiai állami tervhivatal együttműködéséről szóló megállapodást. A szovjet—indiai konzuli egyezményt Andrej Gromiko szovjet, illetve Szvaran Sztngh' indiai külügyminiszter látta el kézjegyével. Leonyid Brezsnyev csütörtökön az indiai parlamentben elhangzott beszédében kifejtette a modern világ fontosabb problémáival kapcsolatos szovjet álláspontot, közte a Szovjetunió állásfoglalását az európai és az ázsiai biztonság kérdését, a szovjet—amerikai kapcsolatokat, valamint a közelkeleti helyzetet illetően. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kijelentette: a Szovjetunió nagy jelentőségei tulajdonít az Indiával fennálló barátsága szilárdításának az Indiához fűződő kapcsolatai sokoldalú fejlesztésének. Hozzáfűzte: a szovjet—indiai barátság szllérdulása manapság mind a két ország nemzeti érdekei szempontjából. mind pedig a béke szilárdulása és az egész nemzetközi helyzet javulása szempontjából rendkívül jelentős. Brezsnyev a következőkkel folytatta: a háborút, beleértve a nukleáris háborút, mint az európai problémák megoldásának eszközét, teljesen kizártnak kell tekintenünk. Elképzelésünk szerint a perspektíva az, hogy az európai béke és együttműködés közös erővel emelt épülete fokozatosan váltsa fel azt a helyzetet, amelyben kontinensünk egymással szembenálló két katonai és politikai tömbre oszlik.